Az újszülött baba fejlődése és gondozása: átfogó útmutató szülőknek

Szülőként különös izgalommal figyeljük, ahogyan kisbabánk folyamatosan változik és növekszik. A kisbaba születésekor csak néhány létfontosságú reflexszel és készséggel rendelkezik, utána azonban hihetetlenül gyorsan tanul. Az újszülöttek egész szervezete fejletlen még: természetes hát, hogy sok szerv működése akadozik egy ideig. Ezek közé tartozik többek között a bőr is, de a látása, és mozgása is koordinálatlan. Cikkünkben röviden foglalkozunk ezekkel a területekkel a baba egyes fejlődési szakaszait érintve.

Az újszülött reflexei és érzékelése

Nem is gondolnád, mennyi reflex segíti babádat abban, hogyan egyen, szopjon, nyeljen vagy akár lélegezzen! Babád megszületik, majd rengeteg érzékszervi inger éri. A primitív reflexeket az agytörzs irányítja, teljesen automatikusak. Alapvető fontosságúak a picinek, és segítik őt a későbbi fejlődésében. Amikor ezen a nehéz, kezdeti, első pár hónapos időszakon túljutott a babóca, az agya magasabbrendű központjainak ellenőrzése/gátlása alá kerülnek primitív reflexei. 1 éves kora végére a primitív reflexek eltűnnek vagy integrálódnak.

Fontosabb újszülöttkori reflexek:

• Szopóreflex: Az újszülött születése után nem sokkal szopni próbál. Szintén létfenntartó ösztön, reflex, amely a csecsemő táplálékhoz jutását hivatott segíteni. Akkor váltódik ki, ha a baba szájpadlásához hozzáér valami. Ekkor automatikusan szopó mozdulatokat végez. A 4. hónap végére a gyermekek általában elhagyják ezt a reflexet.
• Nyelő és köhögő reflex: Alapvető fizikai reakciókat tesz lehetővé, amelyek nélkülözhetetlenek szoptatáskor vagy köhögési inger esetén.
• Moro vagy átkaroló reflex: Ha az újszülöttet hirtelen a hátára fektetik vagy valamitől megijed, karjait széttárja, ujjait pedig szétnyitja. Ezután közelebb húzza testéhez a végtagjait, mintha próbálna belekapaszkodni valamibe. Azért fontos ez az újszülött reflex, mert lehetővé teszi az első lélegzetvételt, és támogatja a légcső tágulását. Többnyire akkor jelentkezik, amikor az újszülött feje hirtelen helyzetet változtat, hirtelen megváltozik a hőmérséklet vagy egy erős zaj megijeszti a picit. A Moro-reflex a baba 2 hónapos kora körül kezd megszűnni.
• Fogóreflex (kapaszkodó-reflex): Lehetővé tette őseink számára, hogy erősen kapaszkodjanak az anyjukba. Manapság ez akkor figyelhető meg, ha a tenyérre nyomást gyakorolva a kisbaba erősen megfog tárgyakat vagy megfogja az ujjunkat. Amikor baba jó erősen megfogja a tenyerébe tett ujjunkat és el sem engedi, olyan, mintha szándékosan fogná a kezünket, pedig ez csak reflex. A tudatos megfogás és elengedés kialakulásával azonban a fogóreflex fokozatosan leépül. A fogó reflex fennmaradása akadályozza a kézügyesség fejlődését, és a két lábon történő egyensúlyozást, valamint megakadályozza lépéskor a gördítést.
• Keresőreflex: Ha a baba arcát vagy száját megérintjük, ösztönösen abba az irányba fordul az érintés tárgyát keresve. Ez a reflex az első időkben segíti a szoptatást, azzal, hogy segít az újszülöttnek megtalálni a mama mellét. Legaktívabban az élet első, második hónapjában. A legjobban a születést követő órákban látható, és nagyon fontos segítője ez a szopizásnak.
• Babkin-reakció (Babkin-reflex): A Babkin-reflex a baba mindkét tenyerén alkalmazott enyhe nyomásra adott különböző reakciókat jelenti. Ezek lehetnek a fej elforgatása, a nyak behajlítása, a száj kinyitása vagy akár ezek kombinációja. A koraszülöttek sokkal hajlamosabbak erre a reflexre.
• Tónusos nyaki reflex: Az újszülött 1 hónapos kora körül jelenik meg és nagyjából a negyedik hónapig marad meg. Ha az újszülött fejét oldalra fordítod, az ezen az oldalon lévő karját kiegyenesíti, míg a másikat behajlítja.
• Lépegető reflex: Bár egy újszülött természetesen még nem képes megtartani a saját súlyát a lábával, de ha megtartod úgy, hogy a talpa szilárd talajhoz érjen, úgy tesz, mintha járna, egyik lábát a másik elé teszi.
• Gerincvelői reflex (Galant-reflex): Ha a baba gerincét végigsimítod, egész testével a simítás irányába egyenesedik ki. A törzse előre-hátra mozog, szinte vonaglik, ha elegendő inger éri a picit. Ez a reflex segít az újszülöttnek végigfészkelődni a szülőcsatornán. A reflex a pici 4-6 hónapos koráig marad meg. Ha 6 hónapos kora után is megmarad a gerincvelői reflex, az kóros problémákra is utalhat.
• Úszó- vagy merülő reflex: Ha egy csecsemőt arccal lefelé vízbe helyezünk, elkezd úszó mozdulatokat végezni. Ráadásul hat hónapos koráig a baba nem lélegzik be vizet a tüdejébe, mivel egy kis bőrlebeny zárja el a légcső tetejét, így a szájába jutott vizet lenyeli.
• Talpi reflex (Babinski-reflex): A talpi reflex lényege, hogy a baba meghajlítja a lábfejét, lábujjai enyhén kitekerednek, nagylábujja enyhén elemelkedik a lábfej síkjától.

Látás és hallás

Az újszülöttek látása és hallása már születéskor meglepően fejlett, bár még további fejlődésre van szükségük.

• Látás: A szemek születéskor már teljesen kifejlettek. Az agynak azon területei, amelyek a képek feldolgozásához szükségesek, még nem fejlődtek ki tökéletesen, ezért az újszülöttek az arcokat és a tárgyakat legfeljebb 25 cm távolságban látják élesen. Ilyenkor még nincs precíz fókusz, a baba látása homályos. Ennek részben az az oka, hogy a két szem még nincs összehangolva, mozgásuk is koordinálatlan kicsit. Így nagyjából 30 cm távolságig tiszta a kép - ám ez éppen elegendő, hogy a pici az anyukája arcát lássa. Megfigyelheted azt is, hogy a figyelmét inkább az éles kontrasztok kötik le, de az emberi arcok is érdekesek a számára. 3-5 hónapos korában a csecsemő képes felismerni az arckifejezéseket, és érzékelni az örömöt, a szomorúságot és a meglepetést. Ekkor már jó a térlátás, és a csecsemő a távolba is élesen lát.
• Hallás: Az újszülöttek hallása a felnőttekéhez hasonló, talán csak egy kicsit gyengébb. Bár bizonyos frekvenciatartományt kevésbé jól hall, az újszülött hallása már a kezdetektől viszonylag fejlett. Az anyaméhből már ismerős a szülők és a testvérek hangja. Azonnal reagál a hangos, hirtelen zajokra, amit akár sírással is jelez. Az emberi hangra szintén érdeklődéssel reagál, főként a magas, eltúlzott hanghatásokra - pont arra, ahogyan gügyögsz a babának. Pár nappal a születés után pedig érdekesebb számára az anyanyelve, mint más nyelvek. Körülbelül két hónapos korban a kisbaba elkezd az érdekes zajok felé fordulni.

Szaglás és tapintás

Már születés után viszonylag fejlettek ezek a képességek. A szaglás már a kezdetektől nagyon fejlett, és segíti a babákat, hogy megtalálják anyjuk mellét és szopni kezdjenek közvetlenül a szülés után. A csecsemők képesek anyjuk illatát is felismerni. Az orruk még „érintetlen” - ezért, ha kisbaba érzékeny a parfümre, kezdetben jobb kerülni a használatát. A babának már a méhen belül is jól működött a bőr, test, és egyensúly érzékelése. Ezért is olyan fontos számára az érintés, simogatás, ölelés, ringatás, ami egy kommunikációs csatorna is a szüleivel.

Motorikus fejlődés

Az újszülött mozgása még nagyon fejletlen, szinte teljesen koordinálatlan. Ilyenkor még az úgynevezett reflexes mozgások jellemzőek, amelyek azt jelentik, hogy a baba bizonyos ingerekre csak rájuk jellemző automatikus, speciális választ ad. Az első hat hónapban a kisbabák összegömbölyödött testtartása kiegyenesedik. A babák kezdetben szorosan behúzzák a karjukat és a lábukat. Később a végtagok és a test kiegyenesednek. Az első hónapja főként az új környezetéhez való alkalmazkodásról szól. Számos reflex szabályozás segíti őt. Végtagjai még hajlítva vissza, de ki tudja őket nyújtóztatni. Testrészeit még nem független mozgatja, hanem egyszerre jár a keze, lába. Körülbelül 2 hónapos korban a babának tudnia kell a fejét a testével egy vonalban tartani.

Fejlődési szakaszok

• 0-1 hónapos kor: Kezét általában ökölben tartja. A pici még keveset van ébren, ilyenkor viszont próbál mozgolódni, főként a külvilágra reagálva. Fejét már egy-egy pillanatra megemeli. Ingerekre gyakran egész testével reagál, kézujjai még hajlítottak.
• 2. hónap: A két hónapos kor után már egyre több akaratlagos mozdulata van, és elkezdi felfedezni saját kezeit. A szimmetrikus mozgás már jellemző, izmai erősödnek.
• 4. hónap: Hason fekve támaszkodik a karjain. Ekkor már eltűnnek a primitív reflexek - fogó, kereső, járó reflex -, újdonságként lábfejét megfogja, és szájába is veszi. Hason fekve stabilan támaszkodik, hamarosan biztosított könyökkel is.
• 6. hónap: Izgalmas időszak ez, hiszen a pici egyre tudatosabban mozog, rengeteg tapasztalatot szerez, és önállósodni. Felül, vagy félig ülő helyzetet vesz fel, négykézlábra áll. A stabil ülő helyzet fontos mérföldkő lesz, mert így végre mindkét keze felszabadul. Kúszik, mászik. Megjelenik a motiváció. Kezeivel össze tudja csippenteni a játékokat. Felfedezi a távolságot, mélységet, részleteket.
• 7-8. hónap: A baba mozgásfejlődése látványos változásokat hoz ebben az időszakban. Kúszik, mászik, felegyenesedni igyekszik, a szakasz végén pedig felkapaszkodik, és feláll. Gyakran feltérdel, majd felállva testsúlyát egyik-másik lábára helyezi. Innen fog kiindulni az oldalazva lépegetés. Már nem csak egy játékkal játszik egyszerre, hanem többel is, sőt, összefüggésbe akarja őket hozni egymással, például összeütögeti őket.
• 11-12. hónap: A legtöbb baba 12-15 hónapos kora között tanul meg biztosan járni. Meghatározó, hogy mit örökölt, mekkora a felfedező kedve, a testsúlya, és hatással vannak rá az esetleges rossz élmények, betegségek is. Az egyedül járást az önálló megállás előzi meg. Ez egyensúly gyakorlat, általában két stabilnak látszó ember, tárgy, bútor között. Mindent levesz a polcokról, megismeri a tárgyakat. Megtanulja, hogy melyik mire való. Elkezdi őket egymásra pakolni, és kisebb játékokat nagyobb üreges tárgyakba rak. Megismeri így a méreteket, formákat.

Az újszülött súlya és hossza

Az egyik legfontosabb jelzőértékkel bíró otthoni vizsgálódási módszerünk kisbabánk súlyának rendszeres, kezdetben heti, majd kétheti és havi lemérése. Az újszülött hossza 50-51 cm körül mozog. Csecsemőkorban nagyobb mértékű növekedést fog mérni védőnőnk, vagy a gyermekorvos. A hossznövekedést befolyásolják genetikai tényezők, a magzati korban történő növekedésre kiható negatív hatások (dohányzás, alkoholfogyasztás, méhlepény-elégtelenség).

A születés után megfigyelhető „élettani fogyás” egy természetes testsúlycsökkenés, ami 100-150 grammot jelent, és 10-15 napon belül visszagyarapodik majd. Valójában majdnem minden újszülött kevesebb súllyal hagyja el a kórházat, mint születésekor, és az első héten átlagosan születési súlyának 5-10%-át veszíti el. A legtöbb baba a születést követő első három-négy napban veszít a súlyából. A tejfakadás ugyanis esetenként nem zökkenőmentes. Aggodalomra azonban semmi ok: a kicsik rendszerint már életük első két hetében visszanyerik születési súlyukat.

A gyarapodás lehet eltérő gyermekenként, nem lehet általános értékeket megadni. Azonban feltűnő jelenségeket észrevehetünk, például ha nem történik két héten belül növekedés, vagy fogyást mérünk. Ha a szoptatott csecsemők - akik a táplálás első napjaiban jellemzően csak egy teáskanálnyi kolosztrumot vesznek magukhoz - csak jóval a második héten érik el születési súlyukat.

Az újszülött megjelenése és bőre

A baba testét esetleg borító finom, pelyhes szőrzetet lanugónak nevezik, és a következő hetekben kihullik. A babák bőrének színe és megjelenése nagyon változatos lehet. Az orron és a test egyéb részein néha pirosas foltokat találhatsz, amelyek majdnem úgy néznek ki, mintha kiütéses lenne a gyerek. Sok újszülöttnek nagyon száraz a bőre, és erős hámlást is tapasztalhatsz. Ez a jelenség teljesen természetes, nincs szükség semmiféle extra bőrápoló készítményre. Mivel a kisbaba bőrének olajtermelése még nem stabilizálódott, a túl korán alkalmazott kenőcsökkel, krémekkel ezt a folyamatot csak könnyen összezavarnád. A hormonok által okozott foltok kiütéshez hasonlóak és rendszerint a baba életének első hónapjában jelennek meg. A furcsa jelenségnek az anyatej az oka, amely tartalmazza az anya hormonjait. Az anyatejes kiütés piros udvarú, fehér közepű, pattanászszerű pöttyök formájában jelenhet meg az újszülött bőrén gyakorlatilag bárhol, melynek oka az anyai hormonok jelenléte.

Amikor megfogod a baba miniatűr kezecskéjét és lábacskáját, alighanem hidegnek fogod érezni. Sok kisbabának az első napokban kékes színűek és hidegek a végtagjai. Az újszülöttek emlőmirigyei - mind kislányok, mind kisfiúk esetében - tartalmazhatnak és termelhetnek ún. boszorkánytejet.

Alvás és ébredés az újszülött korban

„Átalussza már az éjszakát?” - ha a baba születése után ismerőssel beszélsz, szinte az első kérdések között szokták feltenni ezt. A kérdés szinte sugallja az elvárást: „át kéne már aludnia az éjszakát.” De vajon mi a helyzet, ha a baba még 2 évesen sem alussza át az éjszakát? A téma, ami minden kisgyermekes szülőt érint, érdekel és sokaknak meg is van a konkrét véleménye a dologról.

Az alvási ciklusok

Az anyaméhben még nincs valódi mély alvás, hiszen nincs is rá szükség. Ennek megfelelően az újszülött sem tud még hosszan és mélyen aludni, a nap javarészében az alvás és az ébrenlét közti átmeneti állapotban van. Ezért van az, hogy szopizás közben is nagyokat tud aludni és ki tudja aludni magát, és ez okozza azt is, hogy álmában is nagyon élénk tud lenni: mocorog, hangokat ad ki, forgolódik. Az „átalvás” fogalma a csecsemőkre nem értelmezhető, ugyanis a baba még nem képes átaludni az éjszakát. Mint ahogyan a felnőtt sem 8 órát alszik egyhuzamban, hanem nagyjából 3 órás ciklusokban alszik és utána felszínes alvási szakaszba kerül, amelyből, ha valami megzavarja (szomjas pl.), akkor felébred. Tehát a baba nem alussza át az éjszakát. Újszülött korban nagyjából 45 perc mélyalvás után megébred, aztán, ha semmi nem zavarja, visszaalszik.

Valójában az éjszakát senki sem alussza át. Alvásunk során többféle alvásszakasz váltakozik. Vannak mélyebb és kevésbé mély szakaszok, és közte apró megébredések. A megébredések tehát minden éjjel bekövetkeznek. A megébredés célja az ellenőrzés - az alvás rövid megszakítása során eljut a tudatunkig, hogy hol vagyunk, mit csinálunk, mit érzünk. Feltesszük magunknak a kérdést: Jól vagyunk? Minden rendben? A cselekvés legtöbbször egyértelmű: iszunk, betakarózunk, megigazítjuk a kezünket vagy a párnát. A babák szintén hasonló megoldandó gondokkal találkozhatnak, amikor az éjszaka során ellenőrzik a helyzetüket, állapotukat. Lehetnek éhesek, szomjasak, teli lehet a pelus, fájhat a foguk vagy a hasuk. Fázhatnak vagy beszorulhat a lábuk az ágy rácsai közé. Egyrészt, a babáknál a rövidebb alváscilusok miatt ezek az ellenőrző megébredések gyakoribbak, mint nálunk. Másrészt, az okok is picit eltérnek. A fő különbség viszont az problémamegoldás mikéntjében van. A babák a legtöbb problémát nem fogják maguk megoldani. Kellünk hozzá mi, a szüleik. A jó alvó babák rendszerint nem alszanak mélyebben, mint a társaik, egész egyszerűen csak megtalálták a módját annak, hogyan nyugtassák meg magukat. Például ujjszopással, cumizással vagy forgolódással. Mivel a nyugodtabb vérmérséklet velünk született személyiségjellemző, van olyan baba, aki könnyebben találja meg a visszaalvás módját magától is.

Miért ébred fel a baba éjszaka?

Nem az a kérdés tehát, miért ébred fel éjszaka a baba, mert azt tudjuk: ha a mélyalvási szakasz végére ér, akkor mindig felébred. Tévedés, hogy a baba felébred arra, hogy kiesett a cumi, vagy csak azért, mert cicit szeretne. Nem emiatt kel fel. Valami más miatt ébred fel, ami zavarja és segítséget kér, mert azt szokta meg, hogy segítséget kap, amikor megébred. Tévedés az is, hogy ez (mármint a segítségkérés) rossz szokás lenne. Az idegrendszer fejlődéséhez fontos a pihentető alvás, ennek azonban nem kell egybefüggő 8 órának lennie. A csecsemő kiválóan fejlődik akkor is, ha másfél óránként felkel vagy ha felszínesen alszik. Szóval, a címben feltett kérdésre a válasz: a babák nagyjából 2 évesen képesek arra, hogy valóban átaludják az éjszakát.

Néhány gyakori ok, amiért a babák felébredhetnek éjszaka:

• Éhség: Ahogy a baba súlya nő, a tápanyagigénye is nő, így a korábban éjjel nem ébredő baba is felébredhet éjjel enni, mert éhes.
• Fogzás: A kezdődő fogzás a korábban jól alvó babákat is zavarhatja éjjel.
• Szoba zajai: A szülőkkel egy szobában alvó babákkal előfordulhat, hogy éjjel elkezdenek felébredni, mert elkezdik őket zavarni a szülők zajai.
• Túl sok inger: 8 hónapos kor után, amikor a baba minden után érdeklődni kezd, a sok nappali inger is okozhat nyugtalanabb alvást. Főleg kisebb babák érzékenyek arra, ha napközben túl sok inger éri őket. Utazás autóban vagy tömegközlekedésen, bevásárlás, rokonok, barátok látogatása, rádió vagy tévé hangja.
• Allergiás megbetegedések: Ritkán kap figyelmet, pedig sok gyerek küzd allergiás megbetegedésekkel pici korban is.
• Környezetváltozás: Ha a baba az ellenőrző ébredés során más környezetben találja magát, mint mikor elaludt (pl. elaludt cicin, de az ágyában ébred fel).
• Koffeintartalmú italok: Főleg nagyobb gyermekeknél gyakran ezek fogyasztása okozza a problémát. Élénkítő hatású teák, kakaó, csoki, jeges teák, cola, kávé és az energiaitalok mind mind olyan anyagokat tartalmaznak, melyek rontják az alvás minőségét, nehéz elalvást és visszaalvást okoznak.

Az ellenőrző felébredések kapcsán észlelt babagondok egy része megelőzhető/kezelhető, egy része átmeneti, egy része pedig kivédhetetlen. A feladatunk az, hogy megtaláljuk a valódi okot, a kivédhető vagy megoldható problémákkal (fájdalmak, környezet, nappali alvások, altatási szokások, stb.) foglalkozzunk, az átmeneti problémákat felismerjük (növekedési ugrás), a kivédhetetlen okokat (éhség) pedig türelemmel viseljük és segítsünk a babánknak abban, hogy minél kevésbé zavarják meg az éjszakai ébredések.

Táplálás és hozzátáplálás

Az újszülött számára a legideálisabb táplálék az anyatej, akár 6 hónapos koráig önállóan is elegendő számára. Az etetés történhet emlőből, de szükség esetén a lefejt anyatej adható üvegből is. A szoptatásban ma már többféle irányzat létezik - sokan hisznek az igény szerinti szoptatásban, amikor a baba azonnal enni kap, ha éhes. Mások valamilyen rendszer szerint szoptatnak. Az igény szerinti szoptatás annyit jelent, hogy a babát sem időben, sem mennyiségben nem korlátozzuk. Ebben fontos a család igényeinek figyelembe vétele. Ha az anyatej nem elegendő, vagy egyáltalán nincs lehetőség anyatejes táplálásra, akkor a tápszer lehet a megoldás. A tápszerek között találsz 1-2-3-mas jelölésűt, ezek közül az újszülött az 1-es számút kaphatja, amit az orvos felírhat receptre is.

A hozzátáplálás alapjai

Hat hónapos korban a babák zömük már igen, azaz tetőtől talpig készen állnak a táplálásra. A legtöbbjük jól kezeli a pürékét bevezető textúra formájában, majd gyorsan tudnak fejlődni a biztonságos puha falatkákhoz. Fontos, hogy ismerd babád táplálási igyéneit. Nem mások babájának, a te babádnak. Kínálás szempontjából mindegyik babának nagyon fontos, hogy már az első időszakban kapjanak vasban gazdag ételeket. Sem párolt almán, sem almapürén nem jó ötlet hónapokig „tengődni”. A vas az idegrendszer fejlődése és a növekedés miatt nagyon fontos, a hozzátáplálás elejére a legtöbb babának a vasraktárai már kiürülnek, így pótolni kell.

A pürés és BLW módszer

Amikor egy gyermek megtanul szopni a mellből vagy a cumisüvegből, vákumot képez a szájával. Ez az „intraorális nyomás” a tejet a baba szájába és a torkába vezeti. Amikor a baba kész arra, hogy szilárd ételeket egyen, meg kell változtatnia a falat szájba jutásának módját. Fejlődési szempontból a püré hasznos lehet a baba számára. A püré segítségével a csecsemők először megtanulják nyelni, majd rágni. A püré egy kézenfekvő híd az önálló evés kialakulásához, megtanulásához. Fontos megjegyeznem, hogy a pürével etetett babák táplálása is igény szerint kell, hogy történjen. Az igény szerintiség ebben az esetben azt jelenti, hogy a testi igényei mellett (tápanyagok, testtudat, stb) a baba lelki igényeit (visszacsatolás, pozítív megerősítés, elfogadás, szeretetteljes, családi légkör) ugyanúgy kielégíthetjük tápláltsági módszertől függetlenül.

A BLW (Baby-Led Weaning) egy elterjedt alternatív hozzátáplálási módszer. Ahelyett, hogy a felnőtt kanállal püréket kínálna, a baba saját maga által vezeti a folyamatot, a saját kis kezeivel eszik. Szuper alapjai is vannak, pl. a család együtt étkezik, így pozitív érzések maradnak a babában az evésről. A legutóbbi nagy kutatás szerint nem volt különbség a BLW vagy a pürével kínált babák tápláltsági állapotában. A BLW sok mókát és minőségi családi időt kínál.

Láthatod, hogy mennyi háttérfolyamat van a baba testében, amely kihatással lehet a táplálására. Ezen kívül számtalan tényező van még, ilyenek az anatómiai eltérések (nyelv/pofi/mellkas/stb), pszichés tényezők (Anyáé elsősorban), táplálási technikák helyessége, ételválogatás, időzítés, pozitív megerősítés, betegségek (allergia/nyelőcsőgyulladás/reflux/stb.).

Higiénia és gondozás

Mire számíthatsz újszülötted első hetében? Az újszülött gondozása kezdetben kihívást jelenthet, de hamarosan rutinná válik.

Köldökzsinór-csonk gondozása

Régebben a baba köldökét 70%-os alkohollal, illetve kifejezetten erre a célra kevert gyógyszertári hintőporral és steril vattával kezelték. Ma már új irányzat terjedt el, és a legtöbb orvos egyetért azzal, hogy a hintőpor inkább árt, mint segít. Az új irányzat szerint elegendő a baba köldökét tisztán és szárazon tartani, szükség esetén lehet valamilyen fertőtlenítőszert alkalmazni. Arra is kell figyelni, hogy vizelet vagy széklet ne kerüljön a köldökcsonk területére és a pelenka széle se súrolja. A köldökcsonkban nincsenek idegek, ezért nem fog fájni a babának, amikor épp a köldökét tisztogatod. A csonk maga a születést követő 8-12 napon belül esik le, rendszerint vérzik egy kicsit és enyhe szagot áraszt.

Pelenkázás

Ma már igen széles a pelenkák piaca. Nagyon kedveltek, praktikusak az eldobható, egyszer használatos nadrágpelenkák, de áruk magasabb és a környezetet is terhelik. A pelenkázásnál figyelni kell arra, hogy a pelus ne legyen túl laza - ilyenkor leeshet a piciről, illetve a feladatát sem látja el. Ha a pelus túl szoros, akkor pedig fájdalmat okozhat. A pelenkázást érdemes egy sima, mosható, keményebb felületen végezni, ahonnan a baba nem tud leesni mozgás közben.

Fürdetés

Gyakori kérdés, hogy az újszülöttet minden nap kell-e fürdetni. Alapvetően nincs rá szükség, de sokan mégis ragaszkodnak hozzá a napi rutin részeként. A fürdetéshez használt víz ne legyen testhőmérsékletű, és pár centi elegendő belőle. A babát még formázott kád esetén is stabilan tartsd a feje-nyaka alatt átnyúlva a karját fogva C fogással. A helyiségben is legyen viszonylag meleg, 24-25 fok az ideális.

Szem, fül, orr és körömápolás

Néha előfordul, hogy a baba szeme váladékozik, csipásodik születés után, és gyakran a könnycsatorna sem nyílik meg azonnal. Ilyen esetben a baba szemét érdemes forralt, lehűtött vízzel törölni kívülről befelé, a szemzúg felé. Az orrocskából a beszáradt váladékot benedvesített textilpelenka sarkával lehet kitörölni. Kizárólag a fül külső részét, a fülkagylót szabad tisztítani. Az újszülött körme gyakran hosszú, amivel megkarmolhatja magát. A köröm hosszából kizárólag lekerekített végű ollóval szabad vágni, amelyet minden használat előtt fertőtleníteni kell.

tags: #ujszulott #baba #kelese