A torockói és más magyar népviseletek világa babákon keresztül

A népviseleti babák gyűjteménye rendkívül gazdag és sokszínű, bemutatva a magyar és határon túli magyar népviseleteket, melyek a kulturális örökség fontos részét képezik. Ezek a gyűjtemények nem csupán egyszerű kiállítások, hanem a múltidézés és a hagyományőrzés élő emlékei, amelyek generációkon átívelő történeteket mesélnek el.

A népviseleti babamúzeumok jelentősége

A múzeumok fő attrakciója - ahogy a nevük is mutatja - a porcelán babák, amelyek magyar és határon túli magyar népviseletekbe vannak öltöztetve. Ezek a gyűjtemények gyakran több száz figurából állnak, bemutatva az erdélyi, kalotaszegi, hétfalusi, torockói, csíki, háromszéki, gyergyói, gyimesi és kászoni öltözeteket.

Az öltözékek lenből és kenderből készülnek, hűen tükrözve a korabeli anyaghasználatot és kézműves technikákat. Egyes vélemények szerint mindez az utolsó órában történt meg, ugyanis Erdélyben is kezdenek háttérbe szorulni a népi hagyományok. Ezért is kiemelten fontos ezen gyűjtemények megőrzése és bemutatása, hogy a jövő generációi is megismerhessék és értékelhessék ezt a gazdag kulturális örökséget.

A Torockói Népviselet Különlegessége

Torockó településéről fennmaradt első ismert írásos emlék a 15. századból származik, amely a várról szól. A török hódoltság alatt sem néptelenedett el, ekkor a töröknek adózott. A 15. század végén Corvin János birtoka volt, majd Ráskai Balázs királyi tárnokmester reneszánsz lakóvárrá alakíttatta át.

A torockói viselet a palóc viseletekhez sorolható. Jellemzője a zöld kasmír blúz fekete bársonnyal, piros zsinórral és fekete csipkével szegve. A főkötők mindegyike alul húzással szabályozható, ráncolható. Gyolcsból és fehér selyemből készültek, a főkötők szélét sűrűn lerakott gyári csipkével díszítették. Ezek a részletek mind hozzájárulnak a torockói népviselet egyedi és felismerhető karakteréhez, melyet a babákon is hűen rekonstruálnak.

A babák készítésének művészete és története

A babák zömében a felnőttek ünnepi viseletének kicsinyített másai. Mindössze három gyermekruha, három munkaruha és egy félünnepi téli öltözet van. A gyűjteményben 22 román, 4 sváb, 2 szász és egy szlovák viselet is található, ami az interetnikus kapcsolatok sok szép példáját mutatja be. A gyűjtemény, ha nagyon lassan is, de még mindig gyarapodik.

Papp Ferencné (1925-2016) viseleti babkészítő, a Népművészet Mestere művészien megformált babatestekre, arányosan kicsinyítve, az eredeti viselet hű mását készítette el. Papp Ferencné a Népművészek Háziipari Szövetkezetében 1959-től tanulta a népviseletes babák készítését, majd az ország különböző Háziipari Szövetkezetében oktatta is a művészi fokra fejlesztett technológiát.

Munkáira a művészien megformált babafej-, kéz- és testkészítés jellemző. Az élethű babaarcok megformálásánál nagy figyelmet fordított a különböző korosztályokhoz illő arckifejezésre. A babák fejeit textilből, formára keményítéssel, művészi kézimunkával, szempilla öltéssel és festéssel alakította. A babák teste sem merev, a forgó lábak lehetővé tették az ülő helyzetet, a karokat is mozdulattal jelenítette meg, kezükben például kendőt, kosarat, pólyás kisbabát, virágcsokrot tartanak.

Babái egyedi értékét a precíz kutatómunka adja: falvakat járva helyszíni és múzeumi gyűjtéseket végzett egy-egy falu népviseletének elkészítéséhez. Rajzokkal dokumentálta, majd szabásminták készítése után varrta meg hiteles, arányosan kicsinyített mását az adott népviseletnek. Kiemelkedőek a kapuvári, sárközi, kalocsai, matyó és a palóc falvak népviseletét bemutató babái.

A népi iparművész címet 1961-ben, a Népművészet Mestere címet pedig 1981-ben, életműve elismeréseként kapta meg. Népviseleti babáinak hagyatékát, lánya, Megadja Károlyné a Dobó István Vármúzeumnak ajándékozta. A felajánlott hagyaték értékét növeli a hozzá tartozó teljes dokumentációs anyag, mely felöleli a babakészítés mozzanatait, a megelőző kutatómunkát, a gyűjtőfüzetbe dokumentált népviseleteket, szabásmintákat, a készítés technikai műveleteinek eszközanyagát, valamint az életmű dokumentációs anyagát. A múzeumi nyilvántartásba vétellel megkezdődik a hagyaték feldolgozása, majd digitalizálása, mely a nagyközönség számára is biztosítja a hozzáférhetőséget.

Erdélyi népviseletek a babamúzeumokban

Az erdélyi babaméretű népviseleti kiállítások, mint például a „Zsuzsi és Andris baba népviseletben” című tárlat, 352 darabból álló gyűjteményt mutatnak be, amelyből 247 tekinthető meg. Az anyag származási helyét tekintve Románia 40 megyéjéből azt a 15-öt foglalja magába, amely nagyrészt a történelmi Erdélyt és a Partiumot jelenti.

Erdély néprajzi tájegységei, etnográfiai csoportjai, szigetei, amelyeket a fent említett 15 megye lefed, a következők: Érmellék, Fekete-Körös völgye, Kalotaszeg, Szilágyság, Mezőség, Torockó, Székelyföld, Csángóföld. A viseleteket 55 cm magas, mozgatható végtagú, hajas alvóbabákon, az aradi baba- és játékgyár termékein mutatja be az intézmény. A gyűjtemény törzsanyaga 1970-71-ben jött létre a Jóbarát című magyar nyelvű gyermeklap pályázatára.

A népviseletek fejlődéstörténetét és változását tekintve egy évszázadot fog át: a 19. század utolsó negyedétől a 20. század közepéig. Funkcióját tekintve zömében a felnőttek ünnepi viseletének kicsinyített másai. Az öltözeteket kiegészítők teszik alkalmivá: párta, koszorú, főkötő, kendő, bokréta, szalag, díszes pálca stb. Ezeknek jól meghatározott jelzésértéke volt.

A Székely Nemzeti Múzeum és más erdélyi gyűjtemények

A Székely Nemzeti Múzeum is aktívan részt vesz a hagyományőrzésben. 1912 óta otthont adó, Kós Károly által tervezett monumentális múzeumépülete 2023-ra teljesen megújult. A múzeum rendszeresen szervez időszakos kiállításokat és műhelymunkákat, amelyek a népművészetre és a hagyományokra fókuszálnak. Például Páll Etelka szövő, növényi festő és Borbély Izabella selyemfestő vezetésével műhelymunkákat hirdettek olyan felnőttek számára, akik a növényi festés, mintázás rejtelmeibe szeretnének betekintést nyerni.

A kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum is kiemelt figyelmet fordít a népviseleti gyűjteményekre. A múzeum 1972-ben nyílt meg, és fontosnak tartja a viselettörténeti szempontból lényeges babaméretű népviseleti gyűjteményük gondozását és bemutatását.

tags: #torockoi #nepviseleti #babak