A petesejtleszívás a lombikeljárás egyik legfontosabb lépése, hiszen ennek segítségével nyílik lehetőség az “in vitro” megtermékenyítésre, azaz a petesejt és a hímivarsejt egyesítésére laboratóriumi körülmények között.
A meddőség egyre több embert érint a világon, a szülőségre vágyó párok 15-20 százaléka küzd a babáért világviszonylatban vizsgálva az arányokat. Amennyiben a gyógyszeres kezelés, illetve az inszemináció - amikor a hímivarsejteket a méhbe fecskendezik - sem hoz sikert, a lombikeljárás lehet a következő út. A lombikeljárás hosszú folyamat, éppen ezért fizikailag, mentálisan, illetve lelkileg nem könnyű időszak egy párnak, hiszen a remény mellett az izgalom is munkál, a sikerre való várakozás pedig nagy türelmet igényel a leendő szülőktől. A kezelés körülbelül öt hetet ölel fel.
A WHO definíciója szerint egy pár akkor tekinthető meddőnek, ha egy év természetes úton való próbálkozást követően, védekezés nélkül, rendszeres szexuális élet mellett sem történik meg a teherbeesés. A meddőség férfi és női oldalról is kialakulhat, valamint megtörténhet az is, hogy a pár mindkét tagja számára nehezített a természetes úton való fogantatás.
A petesejtleszívás előkészítése és menete
A petesejtleszívást számos vizsgálat, valamint gyógyszeres előkészítés előzi meg, időpontja pedig erősen meghatározott. A sikeres megterményekítésben ugyanis lényeges tényező az időzítés: a megfelelő időben, a lehető legjobb állapotban lévő petesejtekhez kell hozzájutni.
A szakemberek hormontartalmú gyógyszerek, valamint injekciók segítségével igyekeznek befolyásolni és ezzel követhetővé tenni a ciklust, illetve arra ösztönözni a petefészket, hogy több tüsző induljon fejlődésnek. A babára vágyó pár hölgy tagja a ciklus 2-3. napjától kezdve kapja a stimuláló injekciókat, melyeknek célja, hogy a petefészekben minél több, megfelelő méretű és érettségű tüsző fejlődjön ki.
Előfordul, hogy a stimuláció lépése kimarad a lombikeljárás folyamatából: ekkor a természetes ciklus mentén követik végig a szakemberek a peteérést. Ebben az esetben egyetlen petesejt nyerhető ki, éppen ezért kevesebb az esély a sikeres fogantatásra, hiszen egy embrió visszaültetésére nyílik majd lehetőség. A stimulációt a páciens kérésére szokták elhagyni, amennyiben a meddőség fő oka nem az érés során mutatkozik meg.
A sikeres petesejtleszívás az egyik kulcsmomentuma a lombik eljárásban, hiszen a megfelelően érett petesejtek jelentik a fogantatás alapját.

A petesejtleszívás folyamata
A beavatkozás hüvelyi ultrahanggal történik, ennek fejére egy tűt helyeznek, majd ezzel szívják le a tüszőfolyadékot, vele együtt pedig a petesejteket.
Gyakori, hogy a leendő édesanya tart a leszívás folyamatától, esetleg félelmei vannak ezzel kapcsolatban, ami teljesen érthető. Ezért is nagyon fontos, hogy pontos ismeretei legyenek arról, hogy mi vár rá. A petesejtleszívás altatásban történő műtéti beavatkozás, és ennek köszönhetően minimális kellemetlenséggel jár.
A hüvelyi ultrahangra egy úgynevezett punkciós tűt helyezve, az orvos a hátsó hüvelyboltozaton keresztül egyesével szúrja meg a megérett tüszőket, miközben ultrahanggal ellenőrzi azok állapotát és helyét. A tüszőfolyadékkal teli kémcsövek az embriológiai laboratóriumba érkeznek, itt férnek hozzá a biológusok egyesével a petesejtekhez, majd helyezik őket speciális környezetbe, hogy az anyaméh adta állapotokat hozzák létre.
A petesejtleszívás biztonságos eljárás: ehhez mérten a legtöbb esetben a páciens a leszívás napján, 2-3 órával a műtétet követően már elhagyhatja a kórházat és kísérővel otthonába távozhat. Mivel altatásban történő műtéti eljárásról van szó, a páciens a műtét napján éjféltől kezdve már nem ihat és nem ehet semmit. Természetesen a műtétet aneszteziológiai vizsgálat előzi meg, az altatás miatt pedig a beavatkozást általában a reggeli, délelőtti órákra időzítik.
A lombikeljárás és a petesejt minősége
A sikeres petesejtleszívást alapos, megfontolt előkészítés előzi meg, hiszen a megfelelő érést is számos tényező befolyásolja: ezt nevezzük stimulációnak.
A petesejtek nagyon sérülékenyek, a bennük található osztódási orsó sérülése esetén pedig rendellenessé, azaz életképtelenné válhatnak. A nem sérült petesejtek minősége is változik, ezt pedig szintén az idő múlása befolyásolja leginkább.
A petesejtleszívás sikertelenségének okai
Előfordulhat persze, hogy a petesejtleszívás sajnos nem sikerül, ennek többféle oka is lehetséges. Az első, amikor maga a tüszőrepedés előbb megtörténik, azaz az ovuláció a petesejtek leszívása előtt végbemegy.
Rendellenes petesejtek: a petesejtek nagyon sérülékenyek, a bennük található osztódási orsó sérülése esetén pedig rendellenessé, azaz életképtelenné válhatnak.
Petesejtek minősége: a nem sérült petesejtek minősége is változik, ezt pedig szintén az idő múlása befolyásolja leginkább.
A petesejtleszívás sikertelensége természetesen nem jelenti azt, hogy a következő alkalommal ne lehetne pozitív kimenetele a beavatkozásnak. Ezzel együtt a háttérben meghúzódó okokat természetesen igyekeznek megállapítani az orvosok, akik javasolhatnak további gyógyszeres, hormonális támogatást, illetve a petesejtek minőségének további vizsgálatait.
Ha azonban a petesejtek minősége vagy mennyisége a legfőbb akadály, akkor lehetőség nyílik petesejtdonációra. Emellett mára már nemcsak az embriók, de a petesejtek lefagyasztása is lehetséges. Amennyiben valaki aggódik amiatt, hogy csak évek múlva vállalhat majd gyermeket, kérheti a petesejtjei lefagyasztását, hogy esetlegesen jobb minőségű petesejtekkel vágjon neki a mesterséges megtermékenyítésnek.
A lombikprogram lépései II. | A Vágyott Gyermekekért | 9. rész
A lombikeljárás során a stressz csökkentése
A lombikbébi eljárás során, bár nagyon nehéz, de egyben nagyon lényeges a stressz-szint csökkentése, hiszen a kortizol hormon negatívan befolyásolja a test működését, a hormonháztartást. Ennek érdekében a kellemes, nem megerőltető, örömet adó mozgás kifejezetten ajánlott, valamint az egészséges táplálkozás is sokat segíthet a jó közérzet létrejöttében, valamint a megfelelő hormonháztartás alakulásában.
Lehetséges szövődmények
Mivel a petesejtleszívás rutineljárásnak számít, nagyon ritkán fordul elő szövődmény vele kapcsolatban. Ha mégis, azok többsége jól kezelhető. A korai szakaszban - akár a műtét után közvetlenül - a leggyakoribb szövődmény a vérzés lehet. Nagyon ritkán az eljárás alatt a környező szervek sérülhetnek, mint a húgyhólyag vagy a bélhólyag. Ekkor szintén előfordulhat vérzés, amely általában a gyulladás miatt lázzal párosul.
A megtermékenyítés és embrióbeültetés
Amennyiben a petesejtleszívás sikeres, az eljárás után 4-5 órával megtörténik a megtermékenyítés. Ez után következik az asszisztált reprodukció ún. - ICSI eljárás, amely keretein belül a spermiumokat egyesével injektálják petesejtekbe. Az embriók fejlődése speciális tápoldatban történik, a biológusok itt követik nyomon, melyek a leginkább alkalmas embriók a beültetésre. Az embriótranszfer egyébként a petesejtleszívást ötödik napon történik meg, amikor egy speciális katéter segítségével juttatják a hüvelyen keresztül a méhbe az embriókat.

Ezeket a folyamatokat a Reprogenesis Klinika szakemberei nagy tapasztalattal, tudással és figyelemmel kísérik a pácienseik felé.

A női ivarsejtek, a petesejtek a petefészkekben termelődnek. A természet bőkezűen ellát minden nőt ilyennel: egy ivarérett nő petefészkében körülbelül négyszázezer éretlen petesejt van, de ebből havonta általában csak egy, összesen mintegy négyszáz érik meg az élete során. Az érés folyamatában számos szerv részt vesz, egy igen összetett hormonális rendszer szabályozza azt az utat, amíg az éretlen petesejt a bölcsőjében, az ún. tüszőben megérik, majd kiszabadul, és a petevezetéken át elindul a méh irányába.
A petefészek a női hormonok termelődésének legfontosabb helye. Számos hormon termelődik itt, közülük a női nemi jegyek kifejlődésében, a női nemiség és biológiai egyensúly fenntartásában az ösztrogéneknek van a legfontosabb szerepe. A gyermekkor elmúltával az ösztrogénszint emelkedésének köszönhető a nemi fejlődés megindulása, különös tekintettel az emlők fejlődésére. A változókor tünetei pedig a hormontermelés csökkentésével függnek össze.
Ugyanilyen fontos funkciója a nemi teljesség korában a petefészekben - rendszeres ciklus mellett 28 naponta - bekövetkező tüszőérés. Ebből származik a petefészek latin neve is: ovum = tojás, petesejt. A menstruációs ciklus 14. napján kerül sor az ovulációra, a tüszőrepedésre.