Az Egri Vár, melynek története évszázadokra nyúlik vissza, számos átalakuláson és felújításon ment keresztül, hogy ma a látogatók számára lenyűgöző történelmi élményt nyújtson.
A magyar államalapítás idején egy udvarház és kápolna épült az Eger patak fölé magasodó domb tetejére. Az udvarház a szárad folyamán még egy lakótoronnyal bővült ki. A XI. század második felében ide költözött be Liduinus, a terület püspöke, miután korábbi székhelyét, Bihar várát előbb a besenyők, majd a kunok elpusztították. A XI-XII. század fordulóján kezdtek hozzá a román stílusú székesegyház, püspöki kápolna és palota építéséhez a királyi udvarház mellett. A katedrális és a káptalani kerengő, valamint a püspöki palota épületegyüttese száz év alatt, Katapán püspök korára készült el. Már a befejezett templomban temették el 1204-ben, az Egerben elhunyt Imre királyt.
A XIII. században a tatárjárás során az egri püspöki központ súlyos károkat szenvedett. A katedrálist és a püspökvár újjáépítését Lampert püspök kezdte meg a XIII. század második felében, és a XIV. század elején utódai fejezték be. A vár északnyugati sarkába püspöki lakótorony épült. A XIV. század közepén Dörögdi Miklós püspök kibővítette a székesegyházat egy nyugati toronypárral és egy gótikus, szentélykörüljárós, kápolnakoszorús szentéllyel. A várban új palotákat emelt, és az egész dombot egy hosszú kőfallal övezte, amely már a püspöki központ körül épült városrésznek is védelmet biztosított.
A XV. század első felében Rozgonyi Péter püspök a székesegyháznak a tatárjárás idején elpusztult vagy megsérült kápolnáit építtette újjá. A XV. század közepén dúló polgárháború harcaiban a székesegyház és a vár is megsérült. A károkat hamarosan kijavították, és Mátyás király uralkodása alatt Beckensloer János püspök teljesen újjáépítette a püspöki palotát, Nagylucsei Orbán, Bakócz Tamás és Estei Hippolit püspökök pedig egy új, késő gótikus szentélyt építettek a székesegyházhoz.
A mohácsi csatát követő polgárháború idején újabb erődítési munkák indultak, főleg a vár keleti oldalán. Buda 1541. évi eleste után Perényi Péter csapatával rajtaütött a vár őrségén és elfoglalta azt. Az ostrom során tűz ütött ki, amely elhamvasztotta a székesegyház és a paloták tetőzetét, valamint a várban álló házak nagy részét. A tűzvész után Perényi várnagya, Varkoch Tamás Alessandro Vedani építőmesterrel hozzáfogott a vár erődítményei modernizálásához. Perényi Péter 1548-ban adta vissza a várat Oláh Miklós püspöknek és Ferdinánd királynak, akik Dobó Istvánt nevezték ki az erődítmény élére. Dobó István helyreállította az 1541-es tűzvész okozta károkat és folytatta a védőművek kiépítését.
Az ostrom utáni években lázas munka folyt a vár helyreállítása érdekében: a várfalakat újjáépítették és megerősítették, valamint új bástyák és belső épületek készültek. 1596-ban a török szultán serege bevette az egri várat. Az ostromban a bástyák súlyos károkat szenvedtek, amelyeket a törököknek csak évtizedekkel később sikerült helyreállítaniuk.
A törökök kivonulása után, a XVII. század végén és a XVIII. században folytak még katonai építkezések, de ezek főleg a belső épületeket érintették, a védőművek ekkor már menthetetlenül elavultnak számítottak. A katonaság kiköltözése után, 1783-tól a püspökség hozzáfogott a várfalak, a bástyák, valamint a belső épületek, köztük a székesegyház és a paloták lerombolásához. A pusztításnak csak Pyrker János érsek vetett véget, aki elsőként figyelt fel a vár történeti értékeire.
A középkori püspökvár és a koraújkori erőd maradványait ma már jobbára csak a XX. századi régészeti kutatások nyomán ismerhetjük. Az 1920-30-as évekbeli előzmények után az 1950-es évektől az 1980-as évekig töretlenül haladó ásatások azonban jó ideje szüneteltek, az utóbbi évtizedekben csak kisebb, szórványos kutatásokra volt lehetőség.
A projekt keretében az építési beruházás lezárására 2022. szeptember 30-án került sor, a használatba vételi engedély megszerzésére 2023-ban. A várban tervezett építészeti rekonstrukciók és egyéb építészeti beavatkozások (Varkoch-kapubástya és felvonóhíd, Cipóosztó ház) az Egri Vár 16. századi állapotához közelítve valósulnak meg.
Látogatói Élmények és Szolgáltatások
A turisták 60-70%-a a vár déli bejáratán keresztül érkezik, így fogadásuk az első benyomás miatt fontos tényező. Itt kapott helyet a jegypénztár, emellett digitális kijelző segítségével hatékony információszolgáltatást alakítottak ki a vendégek számára.
A látogatóközpont központi tere egy információs ponttal felszerelt, tágas, pihenésre is alkalmas előcsarnok. Az előcsarnokban jegypénztár és ajándékbolt került elhelyezésre. A látogatók kényelmét a pihenőtéren felül a férfi és női mosdó-WC blokk, akadálymentes WC, pelenkázóval felszerelt anya-gyermek szoba biztosítja. A látogatók kiszolgálásához szükséges helyiségek is itt kerültek elhelyezésre.
A Varkoch-kapubástya
A Varkoch-kapu a jelenből a múltba történő átlépés szimbolikus határa. A földszinti térben tapintható replika fegyverek (pl. szakállas puskák, töltő, kezelő eszközök), illetve egyéb korhű tárgyak kerültek kiállításra. A földszinten a lőrésekbe állított, korabeli lövegek is elhelyezésre kerültek. Az emeleten korabeli szobarészlet berendezése készült bútorok, fegyverek bemutatásával. Itt próbálhatják ki a vendégek az ellensúlyos felvonóhíd rekonstruált felvonószerkezetét bemutató interaktív makettet. Továbbá kihelyezett padokon megpihenhetnek és egy animációs kisfilmet nézhetnek meg, amely a várkapuk felépítését és működési elvét, valamint a Varkoch-kapu és kaputorony együttesét, egymáshoz való viszonyát mutatja be látványos 3D modellel. Belső lépcső nem készül, az őrszoba az eredeti állapotnak megfelelően, a Déli belső várfal belsejében felvezető lépcsőn át, az Alsó várudvarból közelíthető meg.
A Cipóosztó ház
Az egri várban található Cipóosztó ház fejlesztésének célja, hogy eredeti helyszínen, korhű eszközök, berendezési tárgyak másolataival a korszakra jellemző ételek készülhessenek el. A megvalósulás kiemelt célja, hogy a látogatót közelebb hozza a korszakra jellemző mindennapokhoz. Fiatal felnőttek számára gasztronómiai rendezvényeket szerveznek. Ennek során a résztvevők személyesen is megtapasztalhatják a korabeli ételkészítés fortélyait. A Cipóosztó ház fedett terei a foglalkozásokon kívül nagymértékben javítják az általános látogatói komfortérzetet (árnyék, ülőhely), továbbá rendezvények ideális helyszíneként is szolgálnak. A Cipóosztó házban eredeti receptek alapján készülő ételek látványa emlékezetes pillanatokat szerez a látogatóknak.
Mozi és Kiállítások
A belső térben kialakításra került vetítőterem 70 fő befogadására alkalmas, modern nézőtérrel készült el. A projekt keretében a moziban vetítésre kerülő, az 1552. évi ostromot, a török túlerő elleni heroikus küzdelmet hitelesen bemutató, látványos 4K technikával megvalósuló, kb. 10 perces film került levetítésre. A film nyitvatartási időben 30 percenként kerül vetítésre, így az Egri Vár kiemelkedő látványosságaként a mozi óránként 140 fő számára kínál audiovizuális élményt.
A korábban meglévő kiállított tárgyak meghagyásával, felújításával installáció készült, hogy még inkább átérezhető legyen a korabeli ítélkezések borzalma. A kiállítás installációjában, tervezett enteriőrjeiben, tabló- és képanyagában, rekonstrukcióiban összességében a 14-18. század, de különösen a 16-18. századi időszak jelenik meg.
Történelmi Interpretációk és Rendezvények
A projekt során az állandó, garantált történelmi interpretációs programok fejlesztése és bővítése is kiemelt szerepet kap. A vár területén katonai hagyományőrzők és interpretátorok színesítik majd folyamatos jelenlétükkel a várlátogatás élményét. A meglevő programokat kibővítve több helyszínen, változatos, élő történelmi és múzeumszínház jellegű előadások kerülnek megrendezésre (pl.: kapuőrség a Varkoch-kapuban, látványkonyha a Cipóosztó házban stb.). Az eszközpark fejlesztésével lehetőség adódott a repertoár bővítésére.
Dobó István és Sulyok Sára nevezetes esküvőjére 1550-ben került sor az Egri Várban. A program keretében színészek segítségével a díszes menyegző kerül felelevenítésre. Múzeumszínházi előadás: Korhű jellegű terítékkel (cserépedények, kancsók, gyertyatartók) és dekorációval, törökkori ételekből összeállított, többfogásos menüvel szervezett tematikus esküvő, ahol számos interpretátor jeleníti meg a szereplőket és használja a terítéket. Vacsoraest: A Cipóosztó ház eredeti funkciójához igazodó, törökkori és középkori ételekből összeállított, többfogásos étkezés, melynek során - bár kisebb létszámban - szintén interpretátorok (színészek és hagyományőrzők) teremtik meg a történelmi hangulatot és adják elő a kerettörténetet, felhasználva a korhű terítéket. A Dobó esküvője projektelemhez is használható interpretációs célú edények, berendezések beszerzésére került sor.
Eger vár története 1596-ig
A középkori harceszközök közül manapság talán az íjászat a legnépszerűbb, amit animációként a legtöbb várban sokan kipróbálnak, de egyre nagyobb azoknak a száma is, akik hobbiként vagy akár sportszerűen gyakorolják. Az állandó történelmi interpretáció és a 16. századi életképek bemutatása a látogatók számára felejthetetlen élményt nyújt.
A projekt által létrehozott bemutatóterek (a Varkoch-kapubástya őrszobája, az új installációval bővített börtönkiállítás), valamint a Cipóosztó ház középkori látványkonyhája az Egri Vár történelmi hagyatékára épülve kívánja bemutatni a 16. századi életet.
Gyermekeknek Szóló Programok
A fejlesztés tervezésénél és megvalósításánál a gyermekek igényeit figyelembe vették. A "Minivilág" koncepciója a legkisebbek számára is élvezetes és tanulságos élményt kínál.
A Varkoch-kapubástya enteriőrje korabeli fegyverek és berendezési tárgyak másolataival idézi fel a 16. századi hangulatot.