Természetes szülés hangokkal és a császármetszés feldolgozása

A szülés egy rendkívül komplex folyamat, amely nemcsak fizikai, hanem mély lelki dimenziókkal is rendelkezik. Sok nő számára a természetes szülés élménye kulcsfontosságú, és bár a "lényeg, hogy egészséges!" mondat gyakran hangzik el császármetszés után, sok anya számára nehéz feldolgozni és elfogadni, hogy nem természetes úton hozta világra gyermekét. Ez az érzés független a gyermek iránt érzett szeretettől és hálától, és rávilágít arra, hogy a szülés módja igenis számít. Michel Odent, a neves francia szülészorvos szerint ma elsősorban arra van szükség, hogy megértsük a szülés fiziológiáját, és tekintettel legyünk a szülő nő alapvető szükségleteire. Eszerint a szülés akkor halad a legjobban, ha háborítatlan, csendes, jól védett szobában zajlik, ahol az anya biztonságban érzi magát, és nem zavarják idegen emberek vagy események.

Mit érezhet egy császármetszéssel szült anya?

Egy császármetszéssel szült anyában rengeteg érzés kavaroghat. Bár a császármetszés sokaknak megváltás, életmentő műtét vagy akár a "könnyebb út", mert sokan rettegnek a természetes szüléstől, és van, aki kifejezetten kéri a programozott császárt, az alábbiakban most azokat a legtipikusabb érzéseket tekintjük át, amikor ezek az érzések inkább negatívak és a szülésélmény feldolgozást igényel.

Kudarcélmény

Kevés jelentőségteljesebb dolog van egy nő életében, mint életet adni gyermekének. Ott van bennünk az a rejtett üzenet, hogy egy nő „tud szülni”, hiszen őseink is megcsinálták, arról nem beszélve, hogy a nők akkor is szültek, amikor még nem is létezett császármetszés. A szülés sokak fejében egy természetes folyamat, amire minden nő képes. Nem véletlen tehát, hogy sok nő kudarcként éli meg, hogy az élet egyik legfontosabb feladatát nem tudta természetes úton teljesíteni, ahogyan azt az ősei tették, így nem tudta átélni ezt a mindent elsöprő energiát annak minden fájdalmával együtt, amiről olyan sokat beszélnek. Különösen igaz lehet ez olyan nők esetében, akiknél nehezített volt a fogantatás, esetleg mesterséges megtermékenyítésre volt szükség, mert ők még inkább azt érezhetik, hogy nem elég, hogy „teherbe esni nem tudtam, de még szülni sem”.

Hiányérzet

Képzeljük el, amikor valaki egy maratonra készül, amit előtte egy több hónapos edzés és felkészülés előz meg, amelynek jutalma, hogy aztán 42 km-t lefutva beér a célba. Kicsit ilyen ez a szülésnél is, hiszen nem csak a születés, de maga a várandósság is egy hosszú időszak, miközben egy nő teste „folyamatosan edz” és készül arra a bizonyos pillanatra, amikor életet ad gyermekének. Ha egy egészséges várandósság vagy egy természetesnek induló szülés végül császármetszéssel végződik, az sok anyában okozhat hiányt amellett, hogy közben amúgy rendkívül hálás lehet a tudománynak, hogy mind ő, mind a baba egészségesek. Kicsit azonban mégis olyan ez, mint amikor az ember lefutja ugyan a maratont, beér a célba, de az utolsó kilométereket nem a saját verejtékével szenvedi meg, hanem egyszer csak ott áll, lóg az érem a nyakában. Altatásos vagy sürgősségi császárnál ez különösen nagy sokk, hiszen egyszer csak azon kapja magát az anya, hogy ugyan beértem a „célba” és megszületett a babám, de nem is tudom, hogy jutottam oda, vagy hiába vajúdtam a végét, az igazi katarzist mégsem élhettem át.

Beleszólás a természet rendjébe

Különösen azokban az anyákban, akik programozott császármetszéssel szülnek (függetlenül, hogy ez indokolt-e vagy az ő kérésükre történik-e) gyakran merül fel az az érzés, hogy beleszóltak a természet dolgába, így a babájuk „nem akkor született meg, amikor ő szeretett volna”, „nem a saját ütemében” vagy „nem magától indult be a szülés”. Erős lehet a félelem bennük, hogy a babának szüksége lett volna a természetes születés élményére, hogy végig küzdje magát az úton, ahogyan arra is, hogy ő dönthesse el, mikor akar megérkezni. Emellett sokan kötik a szoptatási, kötődési és hozzátáplálási nehézségeket is a császármetszéshez.

Trauma

A szülés elmedikalizálódása nagyjából a 18. században kezdődött, azaz ekkor kezdett a szülés egyre inkább áthelyeződni az otthonokból a kórházakba, elsősorban a mesterséges érzéstelenítők megjelenése miatt. Sajnos előfordul, hogy a kelleténél gyakrabban alkalmaznak rutinszerű szülésindítást, gyógyszeres méhösszehúzódás-erősítést, ami megzavarhatja az amúgy természetes folyamatot, és így az indokoltnál gyakrabban végződhet a szülés traumatikusan, császármetszéssel vagy akár mindkettővel. Napjainkban rengeteg nő szenved el kórházi traumát, a fejlett országokban pedig a császármetszések aránya különösen magas. Sok esetben a nők nem kapnak kellő tájékoztatást, így rengeteg olyan kórházi beavatkozáson esnek keresztül, amire nincsenek felkészülve, elválasztják őket a babájuktól az első pár órában, nem lehet jelen az édesapa, amit egy frissen szült nő nagyon komoly traumaként élhet meg. Ugyan ma már létezik gyengéd császármetszés is, ami intimebb körülmények között zajlik, nem vágják el egyből a köldökzsinórt és a babát egyből az anya mellkasára helyezik, ám ez sajnos még eléggé gyerekcipőben jár.

Szülész-nőgyógyász császármetszés utáni felépülés: Első 2 hét | Fájdalom, bemetszés és hasi kötőelem tippek!

A szülésélmény feldolgozása és a remény

A szülésélmény feldolgozása fontos az önértékelés, az önbizalom, valamint a babával és a férjjel való kapcsolat szempontjából is. Nagyon fontos azonban tudatosítanunk magunkban, hogy semmi sem visszafordíthatatlan. Attól még, hogy például kimaradt az aranyóra, egy életen át lehet a gyermekünkkel kapcsolódni. Ahogyan az sem életbiztosítás, ha egy baba az első pillanatban mellre kerül, akkor onnantól zökkenőmentes lesz az anya-gyerek kapcsolat. Merjünk beszélni a szüléssel kapcsolatos érzéseinkről, hiszen minden érzésnek létjogosultsága van. Ha kell, keressünk fel egy szülésfeldolgozó csoportot vagy pszichológust, de számos könyv, videó, cikk és támogató csoport is elérhető már a témában. És persze azt se felejtsük el, hogy egyre több sikeres példa van a VBAC-re (vaginal birth after cesarean), azaz a császármetszés utáni hüvelyi szülésre vagy egy sokkal jobban felkészült császármetszésre, ami begyógyíthatja az előző szülés által okozott sebeket.

Anya és baba bőr-bőr kontaktusban

A természetes szülés mint családbarát szemlélet

A Medicare Szülészet a XXI. század orvostudományi lehetőségeinek és társadalmi elvárásainak igyekszik a lehető magasabb színvonalon megfelelni. Éppen ezért tartják fontosnak a családbarát szemléletet, ezen belül is a természetes szülés lehetőségét megadni a hozzájuk bizalommal forduló kismamáknak. Sokan éppen azért keresik meg őket, mert ezt az ellátási formát preferálják.

Igen neves szakmai társaságok (nemzetközi szülészet-nőgyógyászati, gyermekgyógyászati, szülésznői, szoptatási stb. társaságok) közös kezdeményezése az ICI (International Childbirth Initiative), amely 12 pontba szedte össze a szakmai és társadalmi elvárásoknak megfelelő családbarát ellátás lényegét. Ennek fontos része az anya igényeinek tiszteletben tartása a várandósság és szülés körüli időszakban, beleértve a szülés alatti történéseket is. Ilyenkor a szakmai feltételek megléte mellett az anya igényeinek maximális figyelembevétele a legfontosabb.

A WHO és a Lamaze Intézet 6 pontja a természetes szülésről

A WHO (az ENSZ egészségügyi szervezete) és a Lamaze Intézet (neves, szülészettel foglalkozó intézet) 6 pontban foglalta össze, hogy mit is jelent a természetes szülés:

  1. A szülés spontán indul. Előfordulhat, hogy valamilyen szakmai okból a szülést indítani kell, de kutatások bizonyítják, hogy nagyobb valószínűséggel zajlik egy szülés a természet adta rend szerint, ha minél kevesebb beavatkozás történik.
  2. Az anya maga választhatja meg a vajúdás során a testhelyzetét és szabadon változtathatja azt.
  3. Az anyával jelen lehetnek az általa választott kísérők.
  4. A rutin beavatkozásokat kerülni kell, azaz az „így szoktuk” szemlélet helyett az adott szüléshez igazodva kell az esetleges beavatkozásokról dönteni.
  5. Az anya a kitolási szakban is maga választhatja meg a testhelyzetét. A hagyományos háton fekvő pozíció a legkevésbé megfelelő a szülés menetét nézve.
  6. Az anya és a baba együtt marad a szülést követően is. Ennek az időszaknak a legfontosabb célja a zavartalan „aranyóra” biztosítása, amely sokkal inkább 2 óra, de akár több is lehet.

Mint a fentiekből kiderül, a természetes szülést támogató szemlélet nem csupán arról szól, hogy a baba hüvelyi úton tudott-e kibújni. Ez a szemlélet a természetben kialakult és ma is működő folyamatot igyekszik a lehető legzavartalanabb módon segíteni. Ha beavatkozásokra kerül sor, akkor annak okát és a várt eredményét az anyával és a jelen lévő kísérővel meg kell beszélni, hiszen úgy számukra is elfogadhatóak lesznek ezek a lépések. Az együttműködés nagyon fontos része a családbarát ellátásnak. Minél nagyobb mértékben tudunk közösen dolgozni, annál jobb lesz a szülés élménye mindannyiunk számára.

A szülés élettana és szakaszai

A szülés fázisai infografika

A szülés megindulásának okai teljes mértékben még napjainkban sem tisztázottak, a folyamatban mind anyai, mind magzati tényezők szerepet játszanak. Élettani szülésnek nevezzük, ha az anya és a magzat egészséges, egyes terhességből, koponyavégű hosszfekvésben születik, a szülés a terminusban, tehát a 37. betöltött hét után történik, a burok megrepedése a méhszáj tágulása során következik be, a magzatvíz tiszta, a szülés időtartama nem hosszabb 14-16 óránál, illetve a szülés nem jár nagyfokú vérveszteséggel.

A szülés szakaszai

A szülés 4 szakaszra osztható: a tágulási, a kitolási, a lepényi, illetve a lepény megszületését követő postplacentáris szakaszra.

1. Tágulási szakasz

Ez a szakasz akkor tekinthető megkezdettnek, amikor a méhnyak már kitágult 3 cm-re és rendszeres összehúzódások jelentkeznek intenzitásban, gyakoriságban és időtartamban. Ez a fázis addig tart, amíg a méhnyak teljesen kitágul. A tágulási szakasz két szakaszra osztható:

  • Kezdeti fázis: A méhszáj rövidülése és korai tágulása zajlik.
  • Aktív fázis: A méhszáj tágulása felgyorsul. A spontán burokrepedés az esetek 60-70%-ában ekkor történik meg.

Először szülők esetében a tágulási szak átlagosan 9-11 óra, míg többedszer szülő kismamák esetében 4,5-5,5 óra. A méhnyak teljes kitágulása akkor következik be, amikor eléri a körülbelül 10 centimétert.

2. Kitolási szakasz

Ez a szakasz akkor kezdődik, amikor a méhnyak már teljesen kitágult, eltűnt, a burok nem áll, a magzati koponya legnagyobb kerületével a medencebemeneten áthaladt, és a kismamának székelési ingere van. Ez a szakasz először szülő kismamák esetében átlagosan 50-60 perc, többedszer szülő kismamák esetében rövidebb (25-30 perc). A fájások hatására a magzati koponya egyre mélyebbre kerül, a medencefenékre és a végbélre gyakorolt nyomásával székelési inger érzését kelti.

3. Lepényi szakasz

A magzat megszületését követően kezdődik a lepényi szak, és a lepény távozásáig tart. Időtartama átlagosan 5-20 perc, de 30 percig is eltarthat. Két esemény zajlik ebben a fázisban: a méhlepény leválása és megszületése. A lepény leválása úgy zajlik, hogy a méhösszehúzódások a magzat megszületését követően folytatódnak (de már fájdalmatlanok) és ennek hatására a placenta is távozik.

4. Postplacentáris szakasz

A lepény megszületését követő 2 órát nevezzük postplacentáris szakasznak. Ekkor ellenőrizzük a méhszájat, hüvelyt illetve a gátat és látjuk el az esetleges sérüléseket. Ebben a fázisban az utóvérzés fokozott veszélye miatt a gyermekágyas édesanya szoros megfigyelése indokolt. Ebben a szakaszban ellenőrizzük még a kismama hőmérsékletét, pulzusszámát, vérnyomását, összehúzódásának mértékét.

Vajúdás és fájdalomcsillapítás

A vajúdás és a szülés általában fájdalmas, bár ez nagy eltéréseket mutat a nők között. A vajúdás fájdalma számos tényezőtől függ, beleértve a baba méretét és a méhben elfoglalt helyzetét. Általánosságban elmondható, hogy a fájdalom a kezdetben kisebb, majd a vajúdás előrehaladtával fokozódik. A fájdalmat a méhösszehúzódások intenzitása és a szülőcsatornában keletkező változások okozzák. A fájdalom éles, jól meghatározott kezdete és vége van, és intenzitása terhes nőnként változó. A szülés korai szakaszában a hasi és az alsó ágyéki területen lokalizálódik. Ahogy előrehalad, a köldök alatti, a felső ágyéki és a keresztcsonti területekre vándorol. A szülés utolsó szakaszában a keresztcsontban, a végbélnyílásban és a gátban, néha még a lábakban is megjelenik.

Epidurális érzéstelenítés

Az epidurális érzéstelenítés a gerincben található térbe adott helyi injekcióból áll, amely visszafordíthatóan blokkolja a fájdalom továbbításáért felelős idegeket. A kellemetlenségek enyhítése megakadályozza, hogy az anya és a baba negatív módon élje meg a szülést.

Oxytocin infúzió

Az oxytocin az agyban termelődő hormon. A szülés során a szervezetben termelődő oxytocin hatására a méh összehúzódik. Vajúdás során intravénás infúzióban hígítva alkalmazzuk az oxytocint infúziós pumpával, kis dózissal kezdve, majd szükség esetén a dózist fokozatosan emelve. Az általunk alkalmazott oxytocin által előidézett méhösszehúzódások intenzitása és tartama megegyezik a spontán méhösszehúzódásokkal. Oxytocin adására szükség lehet fájáskeltés céljából, gyenge fájások esetén fájáserősítés céljából, fájásgyengeség kezelésére, a méh tartós összehúzódásán biztosítása céljából, például a lepényi szakban.

A természetes szülés hangjai

Vajúdó nő hangokkal a szülőszobán

Amikor egy nő vajúdik, szül, gyakran hangokat ad ki - és ez teljesen természetes. Ezek a hangok a halk sóhajtól a mély nyögésen át egészen a hangos, erőteljes kiáltásig sokfélék lehetnek. A szülés hatalmas fizikai és lelki teljesítmény - a test dolgozik, a lélek küzd, a nő mintha átlépne egy határt. Sok nő azonban visszatartja ezeket a hangokat. Talán azért, mert „így illik”, talán mert fél, hogy megítélik. Fokozódik a belső feszültség - a vajúdó nő figyelme a kontrollra, nem pedig a folyamatra irányul. A szülés hangjai nem „túl sokak”, nem „furcsák”, nem „zavarók”. Épp ellenkezőleg: ezek a hangok segítenek.

Szülész-nőgyógyász császármetszés utáni felépülés: Első 2 hét | Fájdalom, bemetszés és hasi kötőelem tippek!

Tipikus szülési hangok

  • Nyögés: A leggyakoribb hang. Mély, hosszú, ritmikus - segít ellazítani az állkapcsot és a medencefenék izmait.
  • Sikítás: Nem olyan gyakori, mint ahogy a filmek sugallják.
  • Sírás: Teljesen rendben van. A fájdalom, fáradtság, félelem, de akár régi emlékek is könnyekhez vezethetnek.
  • Hangos légzés, lihegés: A szülés különböző szakaszaihoz más és más légzésminta társul.
  • Morgás: Jellemzően akkor jelenik meg, amikor a nő érzi a nyomáskésztetést.
  • Üvöltés: A legintenzívebb szakaszban, kitolás közben jöhet elő. Mélyről tör fel, ősi, állatias - mint egy anyamedvéé. És épp ettől erős.

Ahogy szeretkezés vagy sportolás közben is kísérik hangok a test munkáját, úgy a szülés során is van helye ennek.

Gátvédelem és gátmetszés

Minden esetben felmerül a szülés kapcsán a gátvédelem, gátmetszés kérdése. Fontos tudni, hogy gátvédelem minden esetben történik a gátmetszéstől függetlenül. A szülés asszisztálásával célunk, hogy elkerüljük a magzati és az anyai lágyrészek sérülését, ezen célból végzünk gátmetszést leggyakrabban először szülő kismamák esetében, de nem minden esetben. Többedszer szülő kismamák esetében, ha úgy látjuk, hogy sem az anyai sem pedig a magzati lágyrészek nem valószínű, hogy sérülni fognak, ezekben az esetekben eltekintünk a gátmetszéstől. A gátmetszés előnye, hogy lerövidíti a kitolási szakot, továbbá megakadályozza a gát túlfeszülését és berepedését, valamint megkönnyíti a fej kigördülését. A gátmetszés során a szabályos metszés sebe az összevarrást követően gyorsabban, illetve könnyebben gyógyul, mint egy gátrepedés során keletkezett szabálytalan seb. A gátmetszés, illetve az esetleges sérülések ellátása epidurális fájdalomcsillapításban, vagy Lidocainos érzéstelenítésben zajlik.

Sokan azt tartják, hogy a gátizomtorna edzi a gátizmok rugalmasságát, így minimálisra csökkenthető az ellenállás, mikor a baba feje előbukkan. Sok esetben részben ennek - és a kitolás során alkalmazott gátvédelemnek - köszönhető, hogy elkerülhető a gátmetszés. Gátvédelemnek azt nevezzük, mikor a szülésznő a baba fejének megszületésekor a kezével végig tartja, védi a gátat.

Felépülés a szülés után

Hüvelyi szülés, más néven természetes szülés után a gát begyulladhat. Ennek következtében vizeléskor kellemetlen érzés jelentkezhet. Ha a szülés során gátmetszés volt szükséges, a felépülés lassabb lesz, a kellemetlen érzés pedig intenzívebb. Ezért a szexuális együttlét, a sport és a fürdés ellenjavallt a felépülés alatt. A szoptatás hormonális változásokkal jár, amelyek a nemi szervek szárazságához vezethetnek, ami még nehezebbé teszi a nemi aktust.

Gyakori problémák a szülés utáni felépülés során

  • Szoptatás alatt előfordulhat időszakos fájdalom a méhösszehúzódások miatt.
  • Keringési problémák is nagyon gyakoriak, és duzzadt lábakhoz vezetnek.
  • A hirtelen vizeletszivárgás és a hólyagürítés késése is előfordulhat a teljes terület gyulladásának következtében.

A felépülés alakulása természetes szülés után

Fokozatosan a terhességgel kapcsolatos emésztési panaszok egy része, mint például a székrekedés, a gyomorégés és a hányás, megszűnik. Ezeket fokozott gázképződés váltja fel, ahogy a belek alkalmazkodnak a méh hirtelen összezsugorodásához. A terhesség alatt megváltozott csont- és izomszerkezetek is fokozatosan helyreállnak. A hasi terület esetében a felépülés nehezebb lesz. Emiatt nem ajánlott súlyokat cipelni, vagy olyan erőfeszítéseket tenni, amelyek ezeket az izmokat vagy a hát izmait megmozgatják. A haspántok használata nem ajánlott, mivel csökkentik az izomaktivitást és lelassíthatják a felépülést. Végül a terhesség hormonális hatása is módosítja a medence- és gerincszalagok rugalmasságát. Szükségük lesz egy alkalmazkodási időszakra, hogy a csontszerkezetek szilárd alátámasztást kapjanak.

Hogyan lehet felgyorsítani a felépülést természetes szülés után?

A szülés utáni felépülés felgyorsítása és az anya jólétének javítása érdekében ajánlott:

  • Megfelelő és változatos étrend, növelve a folyadékok, gyümölcsök, zöldségek és rostban gazdag ételek fogyasztását.
  • Fájdalomcsillapítók és hideg borogatások a gát területén jelentkező fájdalom esetén.
  • Nemi szervek szárazságára szolgáló síkosítók.
  • Séta és hidratáló krémekkel történő masszázs a lábak vérkeringésének javítása, valamint a mozgásszervi rendszer szerkezetének és működésének helyreállítása érdekében.
  • Gyakori hólyagürítés vagy speciálisabb medencefenék-rehabilitációs kezelés, ha a kellemetlen érzés ezen a területen továbbra is fennáll.

A felépülési időszak letelte után ajánlott fizikoterápia, amely során felmérik a hasi és medencei régió izomzatát és szalagjait. Bármilyen rendellenesség esetén a szakember egy teljes körű és személyre szabott szülés utáni felépülési programot dolgoz ki. A szülés utáni depresszió ebben a korban nagyon gyakori. Korai kezelés esetén gyorsan javulhat.

tags: #termeszetes #szules #hanggal