Természetes hashajtók babáknak: Megoldások székrekedés ellen

Amíg az embernek nincs gyereke, gondosan ügyel rá, hogy az ügyes-bajos fürdőszobai események még véletlenül se váljanak közbeszéd tárgyává. Amikor azonban szülővé válik, a kaki- és pisibajok hirtelen fontos témává válnak, amiről bárhol, bármikor és szinte bárkivel lehet értekezni. A kisbabákkal az a legnagyobb „baj”, hogy kizárólag sírással tudják jelezni a diszkomfortjukat és a szülők dolga az apró jelek alapján megtalálni a probléma forrását.

A baba széklete, annak állaga, színe és gyakorisága információkkal szolgál a kicsi általános egészségügyi állapotáról. A széklet gyakorisága ideális esetben a születést követő hetekben napi 3-5, azt követően pedig napi 1 alkalom. Fontos megjegyezni, hogy csecsemőkorban azt nevezzük székrekedésnek, ha a baba legalább 3-4 napig nem produkál székletet. A csecsemők emésztésének olykor ugrásszerű fejlődése okozhat napokig tartó székletvisszatartást, ami nem jelez problémát, csak a „tökéletes” emésztés jele. Ilyenkor a csecsemő az összes táplálékot felhasználja, ami a szervezetébe jut. Nem székrekedés az, ha az anyatejes baba csak néhány naponta vagy hetente egyszer kakil, ez annak a következménye, hogy a szervezete szinte 100%-ban hasznosítja az anyatejet.

Ha a baba 4-6 napon át nem székel, akkor a kicsi közérzetének függvényében célszerű lépéseket végezni. Ha a baba láthatóan jól van, akár egy hetet is várhatunk, mielőtt felkeressük a gyerekorvost, ha azonban szenved, kérjük mielőbb a védőnő vagy gyermekgyógyász tanácsát!

Mi a székrekedés, és mikor beszélünk róla?

A csecsemőknél székrekedésről akkor beszélünk, ha a széklet száraz, kemény, esetleg bogyószerű és azt nehezen üríti ki a baba, illetve a szokottnál szilárdabb széklet, amit erőlködve ürít és ettől vér jelenik meg a széklet felszínén. A gyermek érzi a székelési ingert, de még erőlködéssel sem sikerül kipréselnie magából a bélsarat. A székrekedés vagy szorulás gyakori probléma gyermekkorban, a becslések szerint az iskolás gyermekek 1,5-7,5%-át érinti.

A székrekedés kiváltó oka egyaránt lehet testi és lelki eredetű. Bekövetkezhet rosthiányos táplálkozás, kevés mozgás, elégtelen folyadékfogyasztás, lelki okok, szorongás és stressz miatt.

A székrekedés okai:

• Rostszegény táplálkozás: Ez a leggyakoribb ok. A gyermek nem fogyaszt elegendő aszalt gyümölcsöt, gyümölcsöt, zöldséget, hüvelyest, teljes kiőrlésű gabonaféleséget, zabpelyhet. Kerülendő a banán, az alma és a sárgarépa, mert ezek megkötik a székletet.
• Észszerűtlen rostbevitel: A rendszeres, nagyon magas rostbevitel is okozhat székrekedést, főleg, ha a folyadék és a mozgás mellé nem elegendő.
• Székletet megkeményítő táplálékok: Például a rizs vagy a főtt répa, de a főbűnösök a magas cukortartalmú ételek: csokoládé, sütemény, kakaó, egyéb édesség. Erősen cukrozott kamillatea, instant babateák is foghatják a székletet.
• Elégtelen folyadékbevitel: Megfelelő táplálás mellett egy átlagos testtömegű 6 hónapos kisbaba folyadékigénye 1-2 dl, 9 hónapos korban 3-4 dl, 11 hónapos korban pedig már 6-8 dl víz. Az 1-3 éves kicsiknek pedig már 1,2-1,5 l vizet is meg kell innia naponta!
• Lelki okok: Idegesség, stressz, trauma (pl. családi haláleset, költözés, új közösségbe kerülés) állhat a székrekedés hátterében. A túl korai vagy helytelen módszerrel (kényszerítéssel, siettetéssel, netán büntetéssel) történő szobatisztaságra nevelés is okozhatja.
• Kevés mozgás: A szorulásos gyerekek általában nem mozognak eleget.
• Tehéntej: Sok csecsemőnél az anya intenzív tej-tejtermék fogyasztására reagál így, vagy a tehéntej napi maximális adagjának túllépése 1 éves kor után.
• Fertőzések, gyulladások: Ritkább esetekben fertőzések, kórokozók, gyulladásos betegségek is okozhatják.

Természetes megoldások székrekedésre babáknál

Ha a babának már napok óta nem volt széklete, jó közérzet esetén is proaktívan léphetünk fel némi emésztést könnyítő élelmiszer alkalmazásával. Ha a kicsinek székrekedése van, az első és legfontosabb lépés, hogy azonnal hagyjunk fel a székrekedésre hajlamosító élelmiszerek fogyasztásával. Helyettük adjunk a kicsinek olyan ételeket, melyek természetes hashajtóként segítik az emésztést!

Étrendbeli változtatások

Az első és legfontosabb az étkezés megváltoztatása, a sok zöldség-gyümölcs fogyasztása, a rostgazdag étkezés. Rostbevitel - észszerű célja napi körülbelül 5 gramm (3 éves gyermeknél 8-13 g/nap). Ez úgy érhető el, hogy naponta több adagot kínálsz zöldségekből, gyümölcsökből és magasabb rosttartalmú gabonakészítményekből. A legtöbb zöldség és gyümölcs adagonként kb. 1-2 gramm rostot tartalmaz.

• Hashajtó hatású élelmiszerek:
  • Gyümölcsök: Próbáljuk ki a szilvát és az aszalt szilvát, a körtét, a sütőtököt, az őszibarackot. Ezek csodát tehetnek. Az aszalt szilva szuperül lazítja a székletet, de 4-5 éves kor alatt könnyen félrenyelhető. Akkor nem, ha beáztatod és leturmixolod, és így adod hozzá a gyermeked ételéhez (pl. joghurtba, pürékbe). Szilvalé, almalé, körtelé (nem cukrozott, hanem 100%-os) is hatásos lehet.
  • Zöldségek: Fejes saláta, paradicsomlé, sóska, borsó. Főzelékek, lehetőleg nem lisztes rántással, hanem burgonyával vagy gabonapehellyel sűrítve.
  • Tejtermékek: Székletlazító hatása van a tejtermékeknek, pl. a joghurtnak is, de természetesen ilyesmit csak akkor adjunk, ha már kapott tejterméket a baba.
  • Lenmag: Ha a baba már elmúlt kilenc hónapos, akkor az általa fogyasztott pürékbe vagy falatkákba némi finomra őrölt lenmagot is csempészhetünk. Keverjünk két evőkanál lenmagot (akár őröltet) egy doboz joghurtba, és ezt együk reggelire vagy vacsorára.
  • Útifűmaghéj: Keverjünk egy teáskanál útifűmaghéjat egy pohár vízbe, és igyuk meg lefekvés előtt. Lehetőleg még egy pohár vizet igyunk meg utána!
• Kerülendő élelmiszerek: Banán, alma (nyersen, nagyobb mennyiségben), sárgarépa, krumpli, rizs, magas cukortartalmú édességek.
• Anyatejes kisbabánál: Fogyasszunk hashajtó hatásúként ismert élelmiszereket (pl. aszalt szilva, körte). Az édesanya fordítson figyelmet arra, hogy kevesebb puffasztó ételt egyen, ráadásul sok olyan csecsemő van, aki az anya intenzív tej-tejtermék fogyasztására reagál így.
• Tápszeres kisbabánál: Kérjük a gyermekorvos tanácsát, ugyanis vannak olyan hashajtó hatású babavizek, melyekből tápszer is készíthető a babának.

Folyadékpótlás

A szorulást elégtelen folyadékbevitel is okozhatja. Nagyon fontos a megfelelő folyadékbevitel. Ajánlott a napi minimum 2-3 liter elfogyasztása. A langyos víz hashajtó hatása igazolt. Reggel éhgyomorra enyhén meleg víz vagy gyümölcs, paradicsomlé is beindítja a bélműködést. 1 éves kor felett egy kis gyümölcslé (kb. 120-240 ml/nap) a víz mellé, főleg szilvalé/almalé/körtelé (nem cukrozott, hanem 100%-os). Reggel indítsd a napot egy bögre langyos itallal, mint citromos víz, zöld tea vagy akár egy gyümölcstea. A meleg ital serkenti a bélműködést.

Mozgás és masszázs

• Babatorna és babamasszázs: A babatorna és a babamasszázs segíthet a kicsi bélműködésének támogatásában. Finom mozdulatokkal lehet a kicsi hasát masszírozni, óramutató járásával egyezően, akár ruhán keresztül szárazon, akár egy kis olaj (mandula vagy olívaolaj) segítségével. A túlzott erővel vagy szakszerűtlenül végzett tornáztatás azonban többet árt, mint használ.
• Aktív mozgás: A szorulásos gyerekek általában nem mozognak eleget. Vidd ki a kicsit a játszótérre, menjetek kirándulni, de akár valamilyen táncos vagy sportfoglalkozásra is beírathatod. Az a legjobb, ha heti három alkalommal rendszeresen mozogsz, ami lehet kerékpározás, futás vagy akár aerobic is.

Egyéb természetes praktikák

• Olajok: Olykor már az is segít, ha elfogyasztunk egy kanál olívaolajat vagy ricinusolajat. A ricinusolaj, illetve az olívaolaj hashajtó hatással rendelkeznek. Az olívaolaj székrekedésre gyerekeknek is adható, hiszen lévő egészséges zsírok segíthetnek megpuhítani és könnyebbé tenni a székletet, így elősegítve a székletürítést.
• Magnézium: A magnézium is nagyszerű segítség lehet szorulásra. Ez az ásványi anyag enyhe hashajtó hatással rendelkezik. Sok magnéziumot tartalmaz a cékla, a spenót, a karfiol és a málna is.
• Szódabikarbóna: A szódabikarbóna székrekedés ellen akkor lehet hatásos, ha lefekvés előtt egy teáskanállal veszünk be belőle. Segít közömbösíteni a gyomorsavat, így pedig hozzájárul az egészséges bélműködéshez.
• Citromlé: Nagyszerű házi hashajtó lehet még a citromlé is. Élénkíti az emésztést és abban is segít, hogy a salakanyagok minél hamarabb távozzanak. Csak facsard ki egy egész citrom levét és öntsd bele egy bögre meleg vízbe, majd kortyolgasd el.
• Almaecet: Az almaecet székrekedésre is kiváló lehet. Ajánlott éhgyomorra inni, egy kis vízzel. Étkezés után ha almaecetes vizet iszol, akkor az sokat segíthet az emésztésben.
• Savanyú káposzta leve: Szorulásra házilag a savanyú káposzta leve is jó, különösen akkor, ha éhgyomorra isszuk.
• Cukros víz / Sós víz: A cukros víz és a sós víz is alkalmazható székrekedés esetén, enyhe hashajtó hatásuk lehet.
• Meleg borogatás: Cickafark vagy kömény forrázattal vagy illóolajjal készített enyhén meleg borogatás, pakolás vagy egyszerűen egy melegítőpalack pocakra helyezése is hatásos hasfájást csillapító illetve megszüntető módszer.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Az első időkben különösen fontos, hogy ne etessünk huzamosabb ideig nagy mennyiséget abból az ételből, amelyik fogja a babánk hasát. Ha anyatejes vagy tápszeres babánál tapasztalsz székrekedést, kemény székletet, akkor nem szabad kísérletezni, mindenképpen kérj orvosi segítséget! Ha a baba szenved, kérjük mielőbb a védőnő vagy gyermekgyógyász tanácsát!

Súlyos székrekedésnél főleg kevés a bizonyíték a rostbevitel hatékonyságára. Ha kritikus az állapotunk, akkor a házi praktikák már kevésnek bizonyulhatnak. Ebben az esetben szóba jöhet a beöntés. Ez a módszer besűrűsödött, megvastagodott és beszáradt széklet eltávolítására alkalmazzák. A trisós beöntés vagy a paraffinolajat tartalmazó hashajtók hasmenés előidézésével könnyítenek a kicsin. Fontos, hogy ha funkcionális székrekedés gyanúja merül fel, különös figyelmet kell szentelni a pszichoszociális vagy környezeti tényezőknek, amelyek befolyásolhatják a gyermek bélműködését. Jó ötlet, ha ilyenkor egy tüneti naplót készítesz. Ez azt jelenti, hogy kb. egy hétig írod, mikor mit eszik, iszik a gyermek, mikor és milyet székel, van-e bármilyen egyéb tényező (pl. ovi váltás, költözés, utazás stb.). Ennek kiértékelésében segít a dietetikus.

Lázas, émelygéssel és nagy fájdalommal kísért hasfájásnál orvosi vizsgálat szükséges, mivel féregnyúlvány-gyulladás, bélelzáródás, hashártyagyulladás stb. is állhat a háttérben.

A gyermekbetegségek kezelésénél alapvető cél, hogy fájdalommentes, kíméletes, de hatásos eljárásokat válasszunk. Ne forszírozd és kényszerítsd, szégyenítsd meg gyermekedet emiatt sem. Eljön a maga ideje. Biztosíts nyugodt körülményeket. Lábtámasz: amikor a WC-re ül a gyermek (ha ez nem bili), ne lógjon a lába. Ha fájdalommal találkoznak székelés közben a gyermekek, reagálhatnak rá székrekedéssel. Próbáljunk kialakítani egy normális székelési rendszert, a székletvisszatartás, inger elnyomás elkerülésével.

tags: #termeszetes #hashajto #babaknak