A „magzati életfunkciók működésére utaló tényező”, azaz a szívhang abortusz előtti meghallgatása már régóta téma a magyar közéletben. Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom parlamenti képviselője régóta kampányol azért, hogy ez a művelet kötelezővé váljon a terhességmegszakítás előtt. Az ötlet már a kezdetektől fogva tetszett a kormánynak, és 2022. szeptember 15-én Pintér Sándor belügyminiszter rendelete értelmében módosultak a terhességmegszakítás szabályai, így az abortuszt kérő állapotos nőknek olyan, szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított leletet kell bemutatnia, amely rögzíti, hogy egyértelműen azonosítható módon bemutatták neki „a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt”, azaz a magzat szívhangját.
A törvényjavaslat előzményei és célja
Dúró Dóra már 2016-ban, akkor még jobbikos képviselőként, beterjesztett egy javaslatot arról, hogy a terhességmegszakítás előtt kötelező legyen meghallgatni a magzat szívhangját. A Mi Hazánk politikusaként eddig már kétszer nyújtotta be az úgynevezett szívhangtörvény tervezetét. Dúró Dóra szerint ez nem tiltás, hanem tájékoztatás. A javaslat indoklását a Mi Hazánk Mozgalom színeiben politizáló képviselő éppen egy Kövér Lászlótól vett idézettel indítja, mely szerint ha nem kezeli az ország a népességfogyást, az az ezeréves magyar állam megszűnésével fenyeget.
Dúró hangsúlyozza: ugyan az Alaptörvény azt írja, hogy „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”, ez azonban szerinte egyáltalán nem teljesül, „súlyos válsághelyzetre” való hivatkozással ugyanis indoklás nélkül kérhető a terhességmegszakítás. Dúró szerint a szívhang azt üzenné a nőknek, hogy „Hahó, élek és veled vagyok!” A kötelező művelet, felvetése alapján csak az orvosra róna felelősséget, a terhes nőkre nem. A politikus úgy látja, hogy „mindez ugyanakkor nem jelent szigorítást, csupán tájékoztatás a döntés súlyáról, valódi tétjéről, sokan ugyanis csak egy sejtcsomónak tekintik a gyermeket még ekkor.
Az abortusz nem fogamzásgátlás, élő emberről van szó, ráadásul az anyát is rendkívüli módon megviseli, az ő testi-lelki egészségét is brutálisan károsítja, így elmondható, hogy a nőket is sérti az abortusz”. Hozzátette azt is, hogy „ezzel a lépéssel az abortusz 1956-os szabályozása óta először történt életpárti elmozdulás, megdöntve egy sok évtizedes tabut: nem érinthetetlen az 1992-es törvény sem, ha keresztény országról beszélünk. Írjunk történelmet!”
Vita az abortuszról Magyarországon és nemzetközi kontextusban
Mint ismert, Magyarországon a terhesség megszakítására csak meghatározott indok megjelölésével van lehetőség. Alapesetben a 12. hétig végezhető el a terhességmegszakítás, de vannak olyan kivételes esetek, amikor ez a határidő kitolódhat akár a 24. hétig is. Ilyen indok, ha a terhesség bűncselekmény (szexuális erőszak) következménye, a terhesség a terhes nő egészségére súlyosan veszélyes, a magzat valószínűleg súlyos fogyatékosságban vagy károsodásban szenved, vagy a terhes nő súlyos válsághelyzetben van. Azt a nő jogosult eldönteni, hogy egy élethelyzetben súlyos válsághelyzetet idézne-e elő a terhesség és a gyerek vállalása, az abortusz előtti kötelező tanácsadást végző családvédelmi szolgálat nem ellenőrzi az indokokat.
A terhességmegszakításra készülő nőknek jelenleg is komoly hivatali és lelki procedúrán kell átesniük, az engedélyeztetés előtt kétszeri tanácsadáson vesznek részt a családvédelmi szolgálatnál; hogy mit tekintenek saját életükben súlyos válsághelyzetnek, azt pedig ők maguk döntik el.
Abortusz: Jogi és társadalmi akadályok a nők számára világszerte | DW történetek
Statisztikai adatok és tévhitek
Dúró Dóra rendszeresen beszél az abortusz témájáról. Május végén, amikor a parlamentben ismertette a pártja javaslatát arról, hogy az abortusz előtt álló nőknek kötelező legyen meghallgatni a magzat szívhangját, szintén arra hivatkozott, hogy az abortusz a vezető halálozási ok Magyarországon, és évente 25 000 magzat lesz abortusz áldozata.
A KSH adatai szerint azonban az elmúlt években nem érte el a 25 ezret az abortuszok száma, és nem igaz, hogy ez lenne a vezető halálozási ok Magyarországon. A KSH évente közöl adatokat Magyarországon a leggyakoribb halálokokról. A legfrissebb statisztikák 2020-ra vonatkoznak, amikor összesen 141 002 ember halt meg. Közülük legtöbben, 65 922-en szív-és érrendszeri betegségekben haltak meg. A KSH az abortuszokat nem a halálokok között tartja számon: külön statisztikában listázza a magzati veszteségek számát, köztük a terhességmegszakításokat is. A számok azonban így is összevethetők: 2020-ban 23 901 abortuszt regisztráltak, tehát több mint 42 ezerrel kevesebbet, mint keringési rendszer betegsége miatti halált. Daganatos megbetegedésekben pedig 32 451-en, 8550-nel többen hunytak el ebben az évben, mint ahány terhességmegszakítást végeztek.
Az abortuszok száma a kétezres évek eleje óta (egyetlen év, 2008 kivételével) évről évre csökkent Magyarországon: míg 2001-ben több mint 56 ezer terhességmegszakítást végeztek az országban, 2021-ben kevesebb mint feleannyit, 21 907-et. Ez valamivel elmarad a Dúró Dóra által említett 25 ezres számtól (utoljára 2019-ben végeztek több mint 25 ezer abortuszt itthon).
Magyarországi abortusz statisztikák (2001-2021)
| Év | Abortuszok száma | Keringési rendszeri betegségben elhunytak száma |
|---|---|---|
| 2001 | > 56 000 | - |
| 2019 | > 25 000 | - |
| 2020 | 23 901 | 65 922 |
| 2021 | 21 907 | - |
A megbánás kérdése
Május végén a Hír TV-nek adott interjúban Dúró arról is beszélt, hogy “mérések is vannak azzal kapcsolatban”, hogy egy hónappal az abortusz után a nők 10-15 százaléka megbánja a döntését. Dúró Brenda Major amerikai szociálpszichológus és szerzőtársainak tanulmányára hivatkozott, amelyet 22 éve, 2000-ben publikáltak. A kutatásban 442 nő vett részt, akik 1993-ban, az USA-ban végeztettek abortuszt. A tanulmány szerint az abortusz után 1 hónappal a résztvevők 10,8 százaléka, az abortusz után 2 évvel pedig a nők 16,3 százaléka bánta meg a döntését. A tanulmány azt is kiemeli, hogy a nők túlnyomó többsége (72 százaléka) elégedett volt a döntésével két évvel az abortuszt követően is.
A témában frissebb adatokat közölt például az ANSIRH (UCSF Advancing New Standards in Reproductive Health) kutatócsoport 2020 elején, a Social Science & Medicine folyóiratban. A kutatásban 956 nő vett részt, akik az USA-ban 2008 és 2010 között akartak abortuszt végeztetni. A kutatás szerint az abortusz elvégzése után öt évvel a megkérdezettek több mint 97 százaléka gondolta úgy, hogy helyes döntést hozott. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) idei összefoglalója is erre a kutatásra hivatkozik a témában.
Nemzetközi példák és magyarországi társadalmi attitűdök
Az utóbbi időben országokon átívelő mozgalommá nőtte ki magát azoknak a törekvése, akik szerint a magzat a fogantatása pillanatától védendő. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága júniusban egyenesen odáig ment, hogy eltörölte a nők alkotmányos jogát az abortuszhoz, amit egy 1973-as bírósági ítélet biztosított. Ezzel egy időben Magyarországon is újra felélénkült az abortuszról szóló diskurzus.
Lengyelországban tavaly év elején szigorították tovább az abortusztörvényt, amelynek értelmében csak akkor lehet művi terhességmegszakítást végrehajtani, ha az anya egészsége vagy élete veszélyben forog, illetve, ha a magzat fogantatása bűncselekmény következménye. Az országban ez év elején tüntetéssorozat zajlott le, miután meghalt egy nő, akitől annak ellenére megtagadták az abortuszt, hogy a méhében fejlődő iker magzatok egyikének leállt a szíve.
Magyarországon hatalmas támogatottsága van az abortuszhoz való jognak - derült ki az Ipsos 27 országban végzett kutatásából, amelynek eredményeit augusztus elején közölték. A válaszadók 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az abortusznak minden vagy a legtöbb esetben legálisnak kell lennie. A megkérdezetteknek csak 14 százaléka mondta azt, hogy a terhességmegszakításnak illegálisnak kellene lennie, 16 százalékuk pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni.
Családügyi miniszterként Novák Katalin többször is véleményt nyilvánított a témában. 2019-ben a Breitbart hírportálnak nyilatkozva úgy fogalmazott: „Ha már van benned egy gyerek, akkor amit teszel, az nem választás kérdése. A választás előtte van. Az abortusz pártolása a gyilkosság pártolása, ellene van a választásnak.” Hozzátette azt is, hogy „az abortusz nem a szabadságról szól, nem a nők szabadságáról szól, ez a szándékos félreértelmezése annak, ami történik”. Novák a köztársasági elnökké választása előtt elmondott beszédében is szóba hozta a kérdést, amikor kijelentette: „Támogatni fogom azokat, akik a fogantatás pillanatától vigyáznak az életre.”
Semjén Zsolt a Telexnek azt nyilatkozta Tusványoson, a társadalom hozzáállása miatt itthon jelenleg nem aktuális az abortusztörvény szigorítása. Zsigó Róbert államtitkár válasza szerint a kormány nem tervez változtatást a hatályos jogszabályokon, mivel az Alaptörvény világosan fogalmaz, „minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz. A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti”.
tags: #terhessegmegszakitas #torvenyjavaslat #duro #dora