Asztma és terhesség: Salbutamol és a biztonságos kezelés

Az asztma egy krónikus tüdőbetegség, amely időszakos légzési nehézséggel jár. Leggyakoribb tünetei a zihálás, köhögés és nehézlégzés, melyek súlyossága egyénenként eltérhet. Bár jelenleg nem gyógyítható, gyógyszeres kezeléssel a tünetek jól kordában tarthatók, és sok esetben teljesen normális, aktív életet lehet élni. Kismamák esetében azonban különösen sok kérdés merülhet fel az asztma kezelésével kapcsolatban, különösen a gyógyszerek biztonságos alkalmazását illetően.

Az asztma kezelésének alapjai

Az asztma kezelése során kiemelten fontos az akut asztmás roham kialakulásának megelőzése, illetve annak mielőbbi oldása. A roham megelőzésére szolgáló gyógyszerek (az ún. fenntartó terápia) eltérnek a roham oldására használt gyógyszerektől. Hatásukat tekintve ezek a gyógyszerek mérsékelhetik a légutak gyulladását, tágíthatják a hörgőket vagy támogathatják az immunrendszer működését.

Az asztmagyógyszerek alkalmazása

Az asztmagyógyszereknek az asztma egyéni megjelenése és súlyossága szerint kétféle alkalmazása van:

• Fenntartó terápia gyógyszerei: a tünetek kialakulásának megelőzésére szolgálnak, napi rendszerességgel alkalmazandók (akkor is, ha tünetek aktuálisan nem jelentkeznek!).
• Rohamoldó szerek: csak a tünetek jelentkezésekor kell használni - az alkalmazástól számított néhány percen belül enyhítik a tüneteket.

Mindegyik asztma elleni gyógyszer egyéni hatás- és mellékhatás profillal rendelkezik, így az indikációnak megfelelő hatóanyag kiválasztása szakember segítségével történik.

Az asztmagyógyszerek működése

Az asztmagyógyszerek csoportja igen széles, melyben sok hatóanyag sokféle hatásmechanizmussal képes a betegség tüneteinek enyhítésére, megelőzésére. A gyógyszerek az alábbi hatásmechanizmusok szerint csoportosíthatók:

• Gyulladáscsökkentő hatóanyagok: a légutak gyulladását, érzékenységét csökkentik (rohamoldásra és fenntartó terápiaként is alkalmazhatóak, hatóanyagtól függően).
• Hörgőtágítók: a légutak beszűkülését oldják és előzik meg (rohamoldásra és fenntartó terápiaként is alkalmazhatóak, hatóanyagtól függően).
• Immunmoduláns szerek: az immunrendszer működését módosítják (csak súlyos asztma kezelésében van szerepük, megelőző kezelésre alkalmasak, rohamoldásra nem).

Az asztmagyógyszerek típusai

Inhalációs készítmények:

• Fenntartó, megelőző inhalációs készítmények: gyulladásgátló szteroidokat tartalmazó készítmények (pl.: beclometason, budesonid, fluticason).
• Rohamoldó inhalációs készítmények: az asztmás roham tüneteinek enyhítésére szükséges alkalmazni (pl.: salbutamol, terbutalin, fenoterol).
• Kombinált inhalációs készítmények: súlyosabb betegség esetén szükség lehet olyan készítményre, amely a tünetek megelőzésére, illetve kialakulásuk esetén azok csökkentésére is alkalmas. Ezeket is minden nap szükséges alkalmazni, és általában hosszú hatástartamú rohamoldó hatóanyagot tartalmaznak (pl.: formoterol + beclometason, salmeterol + fluticason).

Amennyiben a rohamoldó készítményt heti háromszor vagy annál többször szükséges alkalmazni, az asztma terápiája nincs megfelelően beállítva. Ebben az esetben keresse fel kezelőorvosát!

Tablettás készítmények:

Amennyiben az inhalációs készítmények nem elegendők, szükség lehet tabletták szedésére is. Ezek a fenntartó terápia részét képezik, vagyis a tünetek kialakulásának megelőzésére szolgálnak (pl.: clenbuterol, aminofillin, roflumilast stb.).

Injekciós terápia:

Súlyos asztma kezelése során a tünetek enyhítése céljából injekciós kezelés is szükségessé válhat. Ezek ún. biológiai terápiák, melyeket néhány hetente kap a beteg. A fenntartó terápia részét képezik, rohamoldásra nem alkalmasak (pl. omalisumab).

Az asztmagyógyszerek mellékhatásai és kölcsönhatásai

Mint minden gyógyszernek, az asztmagyógyszereknek is vannak mellékhatásai. Az egyes hatóanyagokhoz tartozó pontos mellékhatásokról és azok gyakoriságáról kérdezze kezelőorvosát, gyógyszerészét! Általánosan elmondható, hogy a tablettás vagy injekciós terápiával ellentétben az inhalációs készítmények sokkal kedvezőbb mellékhatásprofillal rendelkeznek, mivel a teljes szervezet jóval kisebb mennyiségű gyógyszerrel találkozik.

Amennyiben más gyógyszert is szed, az asztmagyógyszerek alkalmazása előtt konzultáljon kezelőorvosával, gyógyszerészével! Az asztmagyógyszerek bizonyos gyógyszerekkel kölcsönhatásba léphetnek.

Asztma terhesség alatt: Különleges szempontok és a Salbutamol

A gyermekvállalás, a családalapítás az egyik legnagyobb öröm az életben! Az asztmás nők mintegy harmadának romlik az állapota a várandósság idején, gyakran fulladás, nehézlégzés, asztmás roham is jelentkezik náluk - mondja dr. Tamási Lilla. A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának egyetemi tanára kiemelte, terhesség idején sem szabad abbahagyni a gyógyszeres terápiát, a kezeletlen asztma ugyanis nem csak anyai, hanem magzati oxigénhiányt is okozhat, amelynek akár koraszülés, spontán vetélés is lehet a következménye.

A terhesség alatti asztma kezelés célja tehát, hogy a tünetek fellángolását megelőzzük, a kismama tünetmentes legyen a kilenc hónap alatt. A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján az országban egyedülálló módon 2000 óta működik asztmás terheseket gondozó ambulancia. Évente mintegy 80-100 beteget néznek meg, emellett tanácsadással, szakorvosi javaslattal segítik az asztmában szenvedő várandós nők kezelésével kapcsolatos döntések meghozatalát.

A Salbutamol biztonságos alkalmazása terhesség alatt

A Salbutamol Sandoz kitágítja a légutakat és lehetővé teszi bennük a levegő szabadabb áramlását. A Salbutamol Sandozt elsősorban a tünetek enyhítésére kell alkalmazni, nem pedig rendszeres kezelésként. A terhesség alatti alkalmazásról korlátozottak az ismeretek, de az is kockázatot jelent a magzata számára, ha az asztmája kezeletlenül marad a terhesség alatt. Ezért csak akkor használja a Salbutamol Sandozt, ha kezelőorvosa egyértelműen indokoltnak tartja. Ne változtasson saját maga az adagon, hanem mindig a kezelőorvosa útmutatása szerint alkalmazza a gyógyszert.

„A szakmai ajánlások a standard asztma terápiában alkalmazott gyógyszereket, általában kis kockázatúnak tartják a terhesség alatt. Ezzel együtt is várandós hölgyeknél a helyileg ható - inhalációs szteroidok és inhalációs rövid hatású béta-agonista hörgőtágító - készítményeket részesítjük előnyben. Dr. Potecz Györgyi ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy a belélegzett szteroid tartalmú gyógyszereket kis-és közepes dózisban, az utasítások betartása mellett használva nem kell mellékhatásoktól tartani, ill. nincs káros hatása a magzatra.”

A salbutamolt 1966-ban fedezték fel Angliában, és 1969 óta Ventolin néven forgalmazzák. A salbutamol inhalátorok nagyon fontosak az asztmások számára, mert a szer simaizmokat ellazító hatása révén gyorsan elmulasztja a nehézlégzést. Ugyanezen ellazító hatása miatt alkalmazzák terhességben is.

Miért fontos a gyógyszeres kezelés fenntartása terhesség alatt?

A nem megfelelően kezelt, nem kontrollált asztma jelenti a legnagyobb veszélyt az anyára és a magzatra egyaránt. Dr. Tamási Lilla elmondta, hogy a magzat oxigénigénye magasabb az anyáénál, a kezelés elmaradása nyomán fellépő oxigénhiány akár spontán vetéléshez, preeclampsiához, kis súllyal születéshez vagy újszülöttkori halálozáshoz is vezethet. Az inhalációs gyógyszerek nem jelentenek veszélyt a magzatra nézve, hiszen közvetlenül az anya tüdejébe kerülnek, minimális mennyiségben jutnak el az anyai vérkeringésen keresztül a babához.

Sokan gondolják, hogy a babára nézve káros lehet a szteroid tartalmú inhalátor használata, de szerencsére a tüdőn keresztül beszívott por csak elhanyagolhatóan elenyésző része juthat el a magzathoz (vagy egyáltalán nem jut el). Így hatása semleges. Viszont, ha az anya nem kezeli az asztmáját, a magzatnál ez az oxigénhiányos állapot súlyos következményeket tud okozni, ami növelheti a magzati növekedési elmaradását, a koraszülés kockázatát, az alacsony születési súlyt, illetve súlyos esetben a terhességi szövődmények kockázatát.

Az asztma és a terhesség során várható változások

„Általánosságban elmondható, hogy a terhesség alatt az asztmások 1/3-ánál rosszabbodás, 1/3-ánál javulás lép fel és 1/3-ánál semmilyen változás nem következik be. Ezt a női szervezetet a terhesség alatt ért hatalmas hormonális ingadozással magyarázhatjuk. Megfigyelhető, hogy a szülés után a korábbi helyzet vissza áll. Amennyiben ismételt terhesség következik be, hasonló változásra kell számítani.”

Dr. Tamási Lilla elmondta, hogy a várandós nők mintegy 3 százaléka szenved asztmában, 30 százalékuknál a terhesség 15. hete körül fokozódnak a tünetek, akár fulladás, nehézlégzéses rohamok is jelentkezhetnek, emiatt a korábbi terápia módosítására is szükség lehet. Arra is van ugyanakkor példa, hogy a terhesség alatt csökkennek a tünetek, amit szintén figyelembe vesznek a kezelés során.

Gyakori kérdések és tanácsok asztmás kismamáknak

Örökölhető-e az asztma?

„Válaszom, igen örökölheti a hajlamot az asztmára, de nem lesz szükségszerűen asztmás. Én 32 éve foglalkozom tüdőgyógyászattal, és ennek megfelelőn asztmásokkal is” mondja Dr. „Munkám során hetente diagnosztizálok új asztmás eseteket. Ilyenkor mindig elmondom az asztma nem betegség, hanem egy génjeinkben hordozott állapot. A felelős géneket a felmenőktől (szülők, nagyszülők …) örököljük és adjuk át a leszármazottaknak. Ha az egyik szülő asztmás, akkor a gyermekek 40%-a asztmás, ha mindkét szülő asztmás a gyermekek 80%-a lesz asztmás. Egypetéjű ikrek esetében, ha egyikük aszmás akkor a másik is az. Ezért az egész családnak meg kell tanulni együtt élni az asztmával.”

Mire figyeljünk a terhesség tervezésekor?

„Az asztma egy krónikus állapot (tehát megszűnése nem várható), ezért a gyermekvállalás nagy kalandját mindenképpen érdemes stabil egyensúlyi állapotban megkezdeni. Az ismert beltéri allergéneket el kell távolítani vagy lecsökkenteni (házipor, állati szőr). Szezonális allergia esetén érdemes a terhesség lehető legnagyobb részét szezonon kívülre időzíteni.”

A dohányzás elkerülése

Várandósság esetén különösen fontos a dohányzás abbahagyása. A cigaretta ugyanis felerősítheti az asztmás tüneteket az anyánál, másfelől jelentősen fokozza annak esélyét, hogy a gyermeknél is kialakuljon a betegség.

Étrend és életmód

A gyomorégés gyakori panasz a terhesség előrehaladtával, ám a reflux is képes felerősíteni az asztmás tüneteket. Ezt elkerülendő, kis adagokban, többször kevesebbet étkezzünk, étkezés után ne feküdjünk le egyből.

A terhesség alatti mozgásprogram asztmás kismamáknál megfelelő kontroll mellett kifejezetten előnyös. Elsősorban az közepes intenzitású mozgásformák javasoltak. A séta az egyik legbiztonságosabb választás, mivel jól szabályozható intenzitású, és kevésbé provokál légúti tüneteket. Emellett a kismamatorna szintén ideális, különösen, ha szakember által vezetett, mert figyelembe veszi a terhesség aktuális szakaszát és az egyéni állapotot. Fontos szerepük van a légzőgyakorlatoknak is, a terhességtől függelenül is. A rekeszizom légzés, a lassú, kontrollált belégzés és kilégzés, valamint az ajakfékkel végzett kilégzés segíti a légutak nyitva tartását és csökkentheti a nehézlégzés érzését. Ezek a technikák nemcsak a mindennapokban, hanem a vajúdás során is hasznosak lehetnek. A könnyű erősítő gyakorlatok szintén beépíthetők, különös tekintettel a testtartás javítására. A helyes testtartás támogatja a mellkas tágulását, így kedvezően hat a légzésre is.

Asztmás rohamok megelőzése és tüneti napló

Ismerjük fel az asztma fellángolásának kezdeti jeleit! Vezessünk tüneti naplót, a kezelőorvos által megadott szempontok szerint. Asztmás rohamot számtalan tényező provokálhat, aki rég együtt el a betegséggel, általában már tudja, hogy nála az allergéneken kívül például a fertőzések, az időjárás változásai, vagy akár a stressz lehet egy kiváltó ok.

A kezdeti jelek néha már napokkal előbb jelzik az asztmás roham közeledtét, vagy közvetlenül az asztmás roham elején jelentkeznek. Ezek közé tartozhatnak jellemzően az alábbiak:

• Elsősorban éjszaka, vagy terhelésre jelentkező gyakori köhögés.
• Légzés nehezebbé és/vagy gyorsabbá válása.
• Testmozgás során gyengeség érzet, különösen, ha ez sípoló légzéssel, szapora légzéssel, köhögéssel társul.
• Meghűlés, felső légúti hurut jelei.
• Alvászavarok.
• A kilélegzett levegő csúcsáramlásának csökkenése (ez akár otthon is használható légzésfunkciós készülékkel mérhető).

A kezelőorvossal egyeztetve minden kismama elkészítheti a személyre szabott asztma akció tervet, amely tartalmazza a szükséges gyógyszerek alkalmazásának módját, amelyek segítségével állapotuk stabil és megelőzhetők lehetnek a súlyosabb rohamok.

Szülés és szoptatás asztmás kismamáknál

A szülés alatti asztma kezelése

Szülés alatt az asztma a legtöbb esetben nem okoz komoly problémát, különösen, ha a betegség megfelelően be van állítva, és oda van figyelve a terhesség során. A legtöbb kismamánál a vajúdás idején nem jelentkezik asztmás roham, részben azért, mert a szervezet stresszre adott természetes reakciója segíti a hörgők tágulását. Akkor beszélhetünk ilyenről, ha az adrenalinszint megemelkedik. A szülés alatt az asztmagyógyszerek alkalmazását nem szabad megszakítani. A legtöbb inhalációs készítmény, beleértve a fenntartó és a rohamoldó szereket is, biztonságosan használható ebben az időszakban, és az egész terhesség alatt.

Kifejezetten ajánlott, hogy a kismama vigyen magával olyan gyógyszereket a kórházba amiket megszokott, így szükség esetén azonnal rendelkezésre állnak. Az érzéstelenítés megválasztása szintén fontos szempont. Az epidurális érzéstelenítés általában előnyös asztmás betegek számára, mivel csökkenti a fájdalmat és a stresszt, ezáltal mérsékelheti a roham kialakulásának esélyét. Külön figyelmet érdemel, hogy egyes, szülés megindítására vagy a vérzés csillapítására használt gyógyszerek nem javasoltak asztmás betegek esetében.

Összességében a szülés alatti asztmakezelés alapja a folyamatos gyógyszerhasználat, a megfelelő előkészítés és az orvosi csapattal való előzetes egyeztetés.

Szoptatás asztma esetén

A terhesség ideje alatt használt gyógyszerek általában a szoptatás folyamán is probléma nélkül használhatóak. A szoptatás fontos szerepet játszik az újszülött baba immunrendszerének fejlődésében, és ezen keresztül hatással lehet az asztma kialakulására is. Az anyatej nem csupán tápanyagokat tartalmaz, hanem olyan immunológiailag aktív összetevőket is (ellenanyagokat és gyulladáscsökkentő faktorokat), amelyek segítik a baba szervezetének védekezését a fertőzésekkel szemben. Mivel a korai légúti fertőzések gyakran hozzájárulnak az asztma kialakulásához vagy súlyosbodásához, a szoptatás közvetetten csökkentheti ennek kockázatát.

Asztmás édesanyák esetében a szoptatás általában nem jelent akadályt, sőt, kifejezetten javasolt. A terhesség alatt alkalmazott asztmagyógyszerek többsége a szoptatás idején is biztonságosan használható. Különösen előnyösek az inhalációs készítmények, mivel ezek elsősorban a tüdőben fejtik ki hatásukat, és csak igen kis mennyiség jut belőlük a vérkeringésbe, majd az anyatejbe. Ez azt jelenti, hogy a csecsemő gyógyszerterhelése minimális. A megfelelő kezelés fenntartása azért is lényeges, mert a kezeletlen vagy rosszul kontrollált asztma az anyánál oxigénhiányos állapothoz vezethet, ami a babára nézve is kedvezőtlen lehet.

tags: #asztma #terhesseg #alatt #salbutamol