A várandósság időszaka alatt kialakuló változások nemcsak az emlőket és a méhet érintik. Valójában az egész test átalakul, hogy megfelelő környezetet, elegendő tápanyagot és oxigént biztosítson a fejlődő magzatnak. Az alábbiakban azokat a különböző szervrendszeri változásokat foglaljuk össze, amelyekre a megfoganástól a szülés időpontjáig természetesen sor kerül, és kitérünk a terhességi szövődményekre, mint például a méhen belüli növekedés-visszamaradás (IUGR), a farfekvés és a terhesség-megszakítás lehetséges következményeire.
Az anya szervezetének átalakulása a terhesség során
A várandósság egy komplex folyamat, amely során az anya teste jelentős fizikai és hormonális változásokon megy keresztül.
Szív- és érrendszeri változások
A terhesség során kialakuló változások kihívást jelentenek a várandós szíve számára: egyrészt olyan hormonális és anyagcsere-változásokra kerül sor, amelyek befolyásolhatják a szívműködést is, másrészt a magzat számára is biztosítani kell a vérkeringést. A szív megnagyobbodhat, mivel akár 30-50%-kal keményebben dolgozik, mint terhesség előtt. A perctérfogat, tehát a szív által percenként továbbított vér mennyisége a 28. hétig nő. A megnövekedett perctérfogat a méh és a magzat vérellátását fedezi. A vérkeringés fokozott terhelése miatt telt nyaki vénák és szívzörejek is megjelenhetnek.
A várandósság első felében a szisztolés és a diasztolés vérnyomásértékek csökkennek, majd újra elkezdenek emelkedni a terhesség előtti szintig. Az alsó végtagokban a vénás nyomás nő, ennek következményeként visszeresség és ödéma alakulhat ki. A terhes méh háton fekvő helyzetben összenyomhatja az alsó üres visszeret, ami hirtelen vérnyomáseséssel, ájulással, a magzati szívverés lassulásával járhat. Ezt vena cava inferior szindrómának nevezzük, és oldalra fektetéssel szűnik meg.
Légzőrendszeri változások
A terhesség hatására nő a mellkas átmérője és körfogata, a légzési térfogat akár 40%-kal is nőhet. Ezzel párhuzamosan nő a légzésszám is. A rekeszizom feljebb kerül. A felső légutak nyálkahártyája megduzzadhat, ami orrduguláshoz vezethet.
Emésztőrendszeri változások
Az első trimeszterben gyakori lehet a reggeli rosszullét, émelygés hányással vagy anélkül. Általánosságban elmondható, hogy a nyálelválasztás fokozódik, ami akár nyálcsorgáshoz is vezethet. Megváltozik a nyál összetétele is, így nő a fogszuvasodás kialakulásának esélye, illetve a fogíny különböző betegségei is jelentkezhetnek, ezért a várandósgondozás részét képezi a kismama fogorvosi vizsgálata is.
A táplálék lassabb ütemben szívódik fel, mivel a bél- és a gyomormozgások gyakorisága csökken. Kialakulhat gyomorégés, mert a gyomor savtartalma és a hasűri nyomás megnövekszik, illetve a záróizmok lazábbak lesznek. Nő a székrekedés kialakulásának esélye, mivel a vastagbélben több víz szívódik vissza. Ezért nagyon fontos várandósság alatt a rostdús táplálkozás és a bő folyadékfogyasztás. A székrekedés és a vénák összenyomása miatt aranyér alakulhat ki. Az epe panghat, mivel az epehólyag fala is lazább lesz, így epekövek képződhetnek.
Húgyúti változások
A vese mérete megnő, véráramlása fokozódik, így a vese kiválasztásának mérhető értéke is nő. A vese több nátriumot szív vissza, azonban kevesebb szénhidrátot, aminosavat, B12-vitamint, folsavat, így a terhesek vizeletével több cukor távozik, ami hajlamosít húgyúti fertőzésekre. Gyakori a vizelési inger, mivel a méh nyomja a hólyagot. A jobb oldalon gyakran megjelenhet vesemedence-tágulat a jobbra dőlő méh leszorító hatása miatt.
Érzékszervi változások
A várandós nők igénye megnő a sósabb és az édesebb ételek iránt. Az első trimeszterben az ízérzés csökkenhet, ezzel párhuzamosan megnőhet az ingerküszöbük a savanyú, sós, csípős ételekkel szemben. Fémes íz jelenhet meg a szájban, ami hányingert okozhat. Bizonyos szagokkal szemben a várandósok érzékenysége megnő. A szem szaruhártyájában vizenyő alakulhat ki, mely fénytörési hibákat eredményezhet. Jellemző, hogy kontaktlencsével is homályos lehet a látás, kényelmetlen a lencsék viselése.
Hormontermelő szervek változásai
Az agyalapi mirigy megnő, mivel több növekedési hormont és prolaktint termel. A pajzsmirigy megnő, de a T3-, a T4- és a TSH-szint is változatlan marad, mivel a vérben inaktív állapotban fognak keringeni. A mellékpajzsmirigy hormontermelése is fokozódik. A mellékvese több aldoszteron és kortizol hormont termel, hogy a magzat fejlődését biztosító irányba terelje az anyagcserét.
Anyagcsere-változások
A terhesség végére általában 12-13 kg súlynövekedéssel számolhatunk, mivel ennyi összesen a magzat, a méh, a méhlepény, a magzatvíz, a megnövekedett emlők és a visszatartott víz tömege. Összességében az alapanyagcsere 20%-kal nő meg. Ez azt az alapvető energiaigényt jelenti, ami a létfontosságú életfunkciók fenntartásához szükséges. A várandós nő szövetközti tere sok vizet köt meg, illetve a vérplazma térfogata is nő. A szervezet ásványianyag-tartalma (pl. kalcium, vas) csökken, mivel a magzatnak is szüksége van ezekre a nyomelemekre. A vérben megemelkedik a zsírok, például a koleszterin szintje is. Inzulinrezisztencia alakulhat ki. A jelentkező hormonváltozások diabetogén hatásúak, fokozva ezzel a terhességi cukorbetegség (gesztációs diabétesz) kialakulásának kockázatát. A fehérjefelhasználás is fokozott, mivel a magzatnak és a méhlepénynek sok fehérjére van szüksége a növekedéshez, az anyai vér fehérjeszintje csökken.
Vázizomrendszeri változások
Ágyéki lordosis (fokozott derékgörbület) alakulhat ki, mivel a terhes méh miatt megváltozik a várandós súlypontja. Ez derékfájást is okozhat. A csontok kalciumtartalma csökken. Az ízületi szalagok lazábbak lesznek, így a sérülések (ficamok) esélye megnő. A vádli izmainak fájdalma, görcse jelentkezhet, ez a kalciumbevitel növelésével csökkenthető.
A bőrt, hajat, körmöket érintő változások
A várandósság a kültakarón jelentkező változásokat is okozhat. A szeméremajkak, az emlőbimbók és a végbél bőre, valamint a sebhelyek pigmentáltabbak, sötétebb színűek lesznek. Az anyajegyek, a szeplők is sötétebbé válhatnak. A szőrnövekedés beindul, fokozódik, olyan helyeken is megjelenhet szőr, ahol korábban nem nőtt. Gyakran megfigyelhető, hogy a haj dúsabb, erősebb lesz. Terhesség után ugyanakkor hajhullás, a haj elvékonyodása jellemző. További változások lehetnek: az arcon barnás foltok (chloasma) jelenhetnek meg, a tenyér pirosabb lesz. Az arc, szemhéj, alsó végtag ödémás lehet. A bőrön érgomolyagok jelenhetnek meg. A hason, melleken, combokon, fenéken lilás striák jelennek meg. A hason vöröses-fehéres csíkszerű hegek jelentkezhetnek. A körmök gyorsabban nőnek. Bőrviszketés is jelentkezhet, akár egészséges várandósokon is. A tartós viszketés azonban belgyógyászati betegség tünete is lehet, ezért az eredendő okát mindig tisztázni kell.
Vérképző rendszeri változások
A keringő vér térfogata megnő. Nő a vérplazma térfogata, és a csontvelő több vörösvértestet termel. A megnövekedett vérmennyiség a magzat és a méh igényeit elégíti ki. A keletkezett hőt is elszállítja a bőrhöz. Továbbá felkészíti a szervezetet a szülés során fellépő félliteres vérveszteségre. A fehérvérsejtek száma emelkedik.
Terhesség alatti gondozás és táplálkozás
A terhesgondozás legfontosabb feladata, hogy elkülönítse az egészséges terhességet a ténylegesen vagy potenciálisan szövődményes terhességtől. Statisztikai adatok igazolják, hogy a perinatális mortalitás mértéke és az anya terhesgondozáson való megjelenésének gyakorisága között negatív korreláció áll fenn. Fontos kihangsúlyozni, hogy nem elég, ha a nőt csak a terhesség alatt gondozzuk, tanácsokkal látjuk el. A leendő anya és gyermeke csak akkor lesz egészséges, ha a nő teherbe esése előtt egészséges.
Mi a terhesgondozás?
Táplálkozási ajánlások terhesség alatt
A terhesség alatt rendkívül fontos a változatos és kiegyensúlyozott táplálkozás. A várandós nőnek kb. 200-300 kcal többletre van szüksége naponta, valamint 30g fehérjetöbbletre (tehát napi 75g teljes protein szükséges). A fehérjemennyiségnek legalább a fele, de optimálisabb, ha 2/3-a esszenciális aminosavakat tartalmazó állati eredetű fehérje legyen (hús, hal, szárnyasok, vad húsok, tojás, tej, tejtermékek). A minimális szénhidrátigény terhesség alatt napi 100g. Lehetőleg kerülni kell a mono- és diszacharidokat, ezek aránya az összes szénhidrátban legfeljebb 15% legyen.
Vitaminok és ásványi anyagok
A szervezet vitaminszükséglete szoros kapcsolatban áll az energiabevitellel. Terhesség alatt normális étrend mellett csupán vasat, folsavat, kalciumot, D-vitamint és magnéziumot kell külön bevinnünk a szervezetbe. A fólsavnak bizonyítottan szerepe van a velőcsőzáródási rendellenességek megelőzésében. A magnéziumhiány legkorábbi tünete a főleg éjszaka fellépő lábikragörcs. Megavitaminokat nem szabad szedni, mert ezek egyrészt magzati malformációkat, másrészt nagy súlyú újszülöttet eredményezhetnek.
| Vitamin/Ásványi anyag | Napi szükséglet (nem terhes) | Terhességi többlet | Terhességi teljes szükséglet |
|---|---|---|---|
| Vas | 10 mg | 1. trimeszter: 2 mg, 2. trimeszter: 4 mg, 3. trimeszter: 10 mg | Változó, a terhesség előrehaladtával nő |
| Folsav | ~200-400 µg | Ajánlott napi 2-3 tabletta | Fokozott |
| Kalcium | ~1000 mg | Kiegészítés javasolt | Fokozott |
| Magnézium | ~300-400 mg | Kiegészítés javasolt | Fokozott |
| D-vitamin | ~600 NE | Téli hónapokban célszerű pótlás | Fokozott |
Terhességi szövődmények és kockázatok
Bár a terhesség természetes folyamat, számos szövődmény léphet fel, amelyek mind az anya, mind a magzat egészségét veszélyeztethetik.
Méhen belüli növekedés-visszamaradás (IUGR)
A méhen belüli növekedés-visszamaradás (IUGR) a koraszülöttség mellett az újszülött-halálozásért felelős leggyakoribb veleszületett rendellenesség. Méhen belül akkor beszélünk elégtelen fejlődésről, ha a magzat becsült súlya 10 percentilis érték alatt van, azaz gyengébben fejlett, mint az azonos korú magzatok 90 százaléka. Az elégtelen fejlődés leggyakoribb oka a dohányzás, az alkoholizmus, a túlzott koffeinfogyasztás, elégtelen táplálkozás, ikerterhesség, elégtelen mennyiségű magzatvíz, bizonyos gyógyszerek szedése, terhesség alatti kábítószer-fogyasztás, terhességi toxémia, méhlepény-elégtelenség, idült idő előtti méhlepény-leválás, trombofília, Leiden-mutáció, illetve az anya nemi szervi rendellenességei, betegségei (mióma, kettőzött méh, stb.).
A méhen belüli növekedés-visszamaradás előfordulása egészséges életvitellel jelentősen csökkenthető. A retardált gyermekek nehezebben táplálhatók, gyakoribbak a hiánybetegségek, fertőző betegségekkel szembeni érzékenységük fokozottabb. Az IUGR előfordulása egészséges életvitellel jelentősen csökkenthető. Méhen belül felismert IUGR esetén a legfontosabb az anya teljes ágynyugalma, megfelelő táplálkozása, valamint az intravénás cukor- és magnéziuminfúzió adása, esetenként oxigénbelélegeztetés orrszondán át. A gyermek állapotát kardiotokográfiával és ultrahanggal folyamatosan nyomon kell követni. Fenyegető magzati fulladás esetén a szülést be kell indítani. Kellő érettség esetén meg lehet próbálkozni a hüvelyi szüléssel, lehetőleg epidurális érzéstelenítésben.
Farfekvés
A farfekvés azt jelenti, hogy a baba nem fejjel lefelé helyezkedik el a méhben, hanem farral, lábbal vagy keresztben. Ez a helyzet a szülés során komplikációkat okozhat, és gyakran császármetszéshez vezet. A babáknak körülbelül 4%-a farfekvéses marad a baba születésekor is. A farfekvés típusai lehetnek teljes farfekvés (V alakban ül, lábacskáit a teste előtt kinyújtva), részleges farfekvés (behajtja maga előtt a lábait és szinte guggoló testhelyzetben van) vagy lábtartás (szinte áll az anyaméhben).
A farfekvés okai között szerepelhet az elégtelen hely a méhben a forduláshoz, ami a méhszalagok feszességéből vagy a méh elcsavarodásából adódhat. Ritkábban veleszületett rendellenességek is akadályozhatják a baba fordulását. A baba fordulását elősegítő módszerek közé tartozhatnak célzott mozgás- és lazító gyakorlatok, például a Spinning Babies módszer, vagy a moxaterápia. Ezek a módszerek növelhetik a baba rendelkezésére álló helyet a méhben, és ösztönözhetik a fejvégű pozícióba fordulást. A külső fordítás egy orvosi beavatkozás, melynek során képzett szakember manuálisan próbálja megfordítani a babát a hasfalon keresztül.
Terhesség megszakításának szövődményei
A terhesség megszakításnak lehetnek közvetlen szövődményei és később jelentkező negatív mellékhatásai. Ezek közé tartoznak a bakteriális eredetű gyulladások, amelyek a méh üregére korlátozódhatnak, de kiterjedhetnek a kismedence összes szervére is. A fertőzés első jelei hőemelkedés-láz, alhasi fájdalom, bűzös folyás formájában jelentkezhetnek. Későn vagy nem kezelt gyulladás komoly következményekkel járhat, például összenövésekkel, hegesedésekkel, amelyek állandó alhasi panaszokat és meddőséget is okozhatnak.
Vérvesztés is felléphet, és bővebb, vagy elhúzódó vérzés visszamaradt szövetre utalhat. Amennyiben ultrahang vizsgálat során igazolódik a szöveti visszamaradás, gyógyszeres méhösszehúzó kezelés, ismételt altatással járó curettage, antibiotikum kezelés válhat szükségessé. A méhfal sérülése is lehetséges, ami vérzéssel, esetleg a környező szervek sérülésével járhat. Ezen esetekben műtétre is sor kerülhet. Amennyiben a méhnyálkahártya teljes vastagságában sérül, problémás lehet a nyálkahártya regenerációja, és a méh üregében összetapadások jöhetnek létre. Ha a méhszáj szerkezete károsodik, egy következő terhességben a méhszáj nem tud ellenállni a növekvő magzat súlyának, ami vetéléssel vagy koraszüléssel végződhet.
A fizikai tünetek mellett nem ritka a lelki sérülés, melynek oka lehet a párkapcsolat válsága, a terhesség elvesztésével járó trauma, a beavatkozással kapcsolatos kellemetlen élmény, a szövődményektől való félelem. A gondos felkészítést, lelki támogatást ezért igen fontosnak tartjuk a terhességmegszakítások esetén is.
tags: #terhessegi #szovetek #visszamaradasa