Az emberi szervezet egy parányi petéből a megtermékenyülést követő kilenc hónap alatt fejlődik ki. Az átlagos újszülött 52 cm hosszú, 3,25 kg súlyú. A csecsemő hossza és súlya egymással arányosan nő. A babáknak testükhöz viszonyítva túl nagy a fejük. A koponya mérete a születés után nem sokat változik, a születési méretnek csupán 1,7-szeresére nő. A növekedés ritmusa nem állandó. Az újszülötteknél a folyamat nagyon gyors.
Az embrionális szakasz után, amely a fogantatástól a nyolcadik hétig tartott, új szakasz kezdődik a fejlődésben. A magzat már nem olyan sérülékeny, mint korábban az embrió. Minden fontos szervrendszer kialakulása elkezdődik a 9. hétig. A 9. héten az idegrendszer kialakulása megkezdődik, ennek köszönhetően a magzat képes észlelni és reagálni a körülötte lévő ingerekre és ezt az elkövetkező hetekben és hónapokban folyamatosan gyakorolja. A magzat kinézete és mozgása egyre emberibb lesz. A fejével felfelé nyújtózkodik és a kialakulóban lévő végtagjait próbálja mozgatni. Az ujjak és a lábujjak tovább fejlődnek és a 9. héten kifejlődik a csukló. A lábujjak közötti hártya már majdnem teljesen eltűnt. A gerincoszlop és a csigolyák intenzívebb fejlődésével a faroknyúlvány eltűnik. A baba születéséig kb. 33 - 34 csigolya fejlődik ki, amelyeket intervertebrális lemezek kötnek össze. Ezek a lemezek a mozdulatok lengéscsillapítójaként szolgálva biztosítják a hát flexibilitását. A sérülékeny agy védelme érdekében a 9. héten kialakulnak az ún. csontos koponyacsontok, amelyek korábban rostos kötőszövetből álltak. Más csontok is tovább fejlődnek, amelyek még puhák és még nem nyerték el végleges formájukat. Az agyfejlődés is megindul: az agy azon területei kezdenek fejlődni, amelyek a szervrendszereket és a hormonháztartást szabályozzák. A következő hetekben észlelt ingerek által is fejlődik az agy, mert ezeket fel kell dolgoznia. Az idegrendszerből az agy felé történő ingerületátadás miatt fejlődnek az idegpályák. A baba megszületésével az agyfejlődés még nem fejeződött be.
A magzat mérete és fejlődése hétről hétre változik. A 19 hetes magzatnak már nő a haja. Bőre még mindig átlátszó, így a hajszálerek még láthatóak. Pici testén védő viaszréteg, ismertebb nevén magzatmáz képződik. A baba kortyolgat az őt körülvevő vízből. A magzatmázból leváló darabkákat a magzatvízzel együtt lenyeli, s ebből képződik majd az első béltartalom, a meconium, más néven magzatszurok. Ehhez a mája és az epehólyagja termelik az első emésztőnedvet.
A baba arcvonásai a várandósság 17. hetében szinte teljesen kialakulnak. A szemei az arc közepén helyezkednek el. Az orr kialakult a porcokból. Arcvonásai egyre jellegzetesebbé válnak. A magzat már képes szagolni, hallani és ízlelni. Lassan érzékelni is kezd az érzékelősejtek fejlődésével. Ezek a sejtek a magzat teljes testében megtalálhatók és átfogó érzékelést biztosítanak. Éppen ezért a magzat megijedhet a hangos zajoktól. Ha ultrahangos vizsgálatot végeznek, akkor megfigyelhető, hogy időnként összerándul a teste. A várandósság alatt nem ideális rockkoncerten részt venni vagy akciófilmet nézni. A magzat képes érzékelni a fényt és a sötétséget. Ezt a kismama akkor veszi észre, ha napfény éri a hasát.
A 18-20. héten aktuális a II. trimeszteri szűrés. A szűrésen hasi ultrahanggal nézik meg a magzat belső szerveinek a megfelelő fejlődését. Itt szinte minden szervet ellenőriznek. A koponyát és az agyszerkezetet, az arcot, a gerinc épségét, minden egyes csigolyát.
A növekedés a testnek az a fejlődési időszaka, amelyben a gyermek fokozatosan eléri felnőttkori méreteit. Ebben a folyamatban a széltében-hosszában növekvő szervek sejtjei megsokszorozódnak. A végtagok hosszú csontjai megnyúlnak, a rövid csontok - például a gerincoszlop csontjai - pedig megvastagodnak. Amikor a test mérete, a szervek funkciója eléri a rendeltetésének megfelelő maximumot, a sejtek sokszorozódása abbamarad. Az ember növekedése körülbelül húsz éves korára fejeződik be. Az egyes szervek fejlődési ciklusa egymástól eltérő lehet. Más sejtek - pl. a bőr sejtjei - folyamatosan sokszorozódnak, megújulnak. A sebek hegedése is ennek az állandó folyamatnak köszönhető. A körmök és a haj is egész életünkben nő. Néhány más szerv szintén képes regenerálódni.
A felnőttkori testmagasságot már a magzati növekedés meghatározza. A növekedést megzavarhatja a méhlepény nem megfelelő működése, de az is, ha az anya a terhesség idején alkoholt fogyaszt vagy dohányzik. A méhen belül kialakult növekedési hátrány nem minden esetben egyenlítődik ki. Az öröklődésnek nagy a jelentősége a testméretek kialakulásában.
A terhesség alatt a kismamák sokféle érzést élnek meg. Akárcsak a serdülőkorban, ezek az érzések gyakran hullámzók. Ennek egyik oka a természetes módon előforduló szorongás, mivel a kismamának egy teljesen új élethelyzettel kell megbirkóznia. Nemcsak a magzat egészségével kapcsolatos aggodalmak törnek elő, hanem az is, hogy a későbbiekben hogyan tudja koordinálni az újszülött körüli teendőket és hogyan fog működni a család a gyermek érkezése után. A várandós kisamama leírhatatlan boldogságot is átél. A kismamák mindent tökéletesen elő szeretnének készíteni a baba érkezéséig, de elegendő, ha a szükséges dolgokat lépésről lépésre szerzik be. Kezdetben nincs szükség olyan sok mindenre, mint ahogy azt előzetesen gondolják.
A terhesség alatt a női szervezetben hatalmas „munka” folyik, ami fáradékonysághoz vezethet. Ez utalhat vashiányra is. Az állati eredetű vas könnyebben felszívódik, mint a növényi eredetű, ezért a kismamáknak sok vörös húst, tonhalat kell fogyasztaniuk, de a spenót és az aszalt sárgabarack se maradjon ki az étrendjükből. A C-vitamin azon kívül, hogy fokozza az ellenálló képességet, a vas felszívódását is elősegíti, úgyhogy a friss gyümölcsökről, zöldségekről sem szabad megfeledkezni. Hangsúlyos a friss jelző, hiszen főzve csökken a vitamintartalmuk.
A méh növekedése miatt a méhszalagok megnyúlnak. Ezt a hasban lévő húzódásként fogja érezni. Amíg nincsenek egyéb tünetei, ez ártalmatlan jelenség. Ha azonban rendszeres fájdalmat, vérzést vagy a hüvelyből folyadékszivárgást tapasztal, azonnal forduljon orvoshoz a fejlődő magzat egészsége érdekében. A medencefenék erősítését és a szalagok ellazítását támogató gyakorlatok enyhítik a növekvő méh okozta fájdalmakat. Néha előfordulhat, hogy a lábán kisebb vénák, azaz visszerek jelennek meg. Ez normális jelenség, nem kell aggódnia. A várandósság igénybe veszi a testét, mert nagyobb mennyiségű vért kell szállítania. Ez időnként enyhe orrvérzéshez is vezethet.
A méh súlya nyomja a húgyhólyagot, ami csökkenti annak térfogatát. Ennek következtében gyakrabban kell mosdóba mennie. Fogyasszon sok folyadékot, ne csökkentse a folyadékbevitelt.
A szakemberek a terhesség 5. és 39. hete közötti időszakból származó, több mint 1,2 millió sejtet vizsgáltak meg rendkívüli alapossággal. Részletesen feltérképezték a méh és a méhlepény működését a várandósság idején. A vizsgálat során egy eddig ismeretlen sejttípust is azonosítottak, amely jelentős szerepet játszik az egészséges magzati fejlődés szempontjából elengedhetetlen vérellátás szabályozásában. Ez az újonnan azonosított sejtek fő feladata az anyai vérellátás és a méhlepény összekapcsolása. A terhesség korai szakaszában bizonyos magzati sejtek behatolnak a méhbe és annak fő artériáiba, hogy biztosítsák a megfelelő véráramlást. A kutatók szerint ez az újonnan megfigyelt sejt úgy működik, mint egy „fekvőrendőr”: különleges jelekkel lassítja a többi sejtet, nehogy túl gyorsan hatoljanak be a szövetekbe.
Amennyiben ez a folyamat zavart szenved, súlyos komplikációk léphetnek fel. Ha a sejtek túl mélyre, vagy éppen nem elég mélyre hatolnak, az olyan problémákat idézhet elő, mint a terhességi toxémia vagy a méhlepény tapadási rendellenességei. A tudósok hatalmas genetikai adathalmazok elemzésével vizsgálták a preeklampszia, a koraszülés és a vetélés hátterét is. Ennek köszönhetően ma már pontosabban meg tudják határozni, mely sejtek a leginkább sebezhetőek, ami a jövőben célzott és hatékony kezelések kifejlesztéséhez vezethet.
Az új sejttípus a terhesség alatt olyan receptorokat is hordoz, amelyek érzékenyek a kannabinoidokra. Ezek a receptorok nemcsak a test saját vegyületeire reagálnak, hanem a kannabiszban lévő THC-ra és CBD-re is. Ez a megfigyelés választ adhat arra, miért hordoz komoly veszélyeket a kannabiszhasználat a kismamák számára. A marihuána fogyasztása ugyanis csökkentheti a méhlepény vérellátását, rontja a magzat oxigénellátását, továbbá növeli a koraszülés esélyét és az alacsony születési súly kockázatát.
Terhesség hétről hétre 🌟 3-42. hét Magzati fejlődés 👶🏼
A növekedés a testnek az a fejlődési időszaka, amelyben a gyermek fokozatosan eléri felnőttkori méreteit. Ebben a folyamatban a széltében-hosszában növekvő szervek sejtjei megsokszorozódnak. A végtagok hosszú csontjai megnyúlnak, a rövid csontok - például a gerincoszlop csontjai - pedig megvastagodnak. Amikor a test mérete, a szervek funkciója eléri a rendeltetésének megfelelő maximumot, a sejtek sokszorozódása abbamarad. Az ember növekedése körülbelül húsz éves korára fejeződik be. Az egyes szervek fejlődési ciklusa egymástól eltérő lehet. Más sejtek - pl. a bőr sejtjei - folyamatosan sokszorozódnak, megújulnak. A sebek hegedése is ennek az állandó folyamatnak köszönhető. A körmök és a haj is egész életünkben nő. Néhány más szerv szintén képes regenerálódni.
A gyereknek minden étkezéskor meg kell kapnia a szükséges mennyiségű és minőségű fehérjéket, hiszen a fehérje az élőlények elsődleges alkotóeleme. Az aminosavak ugyanis - melyekből a fehérjék felépülnek - éppúgy nélkülözhetetlenek, mint amennyire különbözőek. Az esszenciális aminosavakat - ezeket a szervezet nem tudja előállítani - megfelelő arányban és mennyiségben csak az állati eredetű fehérjék tartalmazzák. A nem esszenciálisakat viszont a szervezet képes előállítani, növényi és állati eredetű fehérjékből egyaránt. Ugyancsak létfontosságú a víz. A gyermek szervezetének 80%-a vízből áll, és nagyon gyorsan ki tud száradni.
A "gyermekcsontokat" az első életévekben a csontsejtek "felnőttcsonttá" építik át. A csukló röntgenfelvétele lehetővé teszi, hogy a gyermek egészségi állapotától függetlenül megbecsüljük növekedését. A kép alapján megmondható, milyen a csont kora, továbbá az, hogy fejlődése életkorának megfelelő-e. A csukló csontjainak sajátossága, hogy fokozatosan, pontosan meghatározott sorrendben fejlődnek. Először növekedési porcsejtek halmaza alakul ki, amelyek szaporodnak, majd végleges csonttá alakulnak.