A terhesség alatti hányinger, avagy a "reggeli rosszullét", az egyik leggyakoribb jelenség, ami a várandósság korai szakaszában a kismamák közel 70-80%-át érinti. Bár a köznyelvben gyakran reggel jelentkező tünetként tartják számon, valójában a nap bármely szakában előfordulhat. A tünetek súlyossága az enyhe émelygéstől az intenzív rosszullétig terjedhet, s bár a legtöbb esetben nem jelent veszélyt, súlyosabb formája, az ún. hyperemesis gravidarum, orvosi beavatkozást igényelhet.
A terhességi hányinger általában az utolsó menstruációtól számított ötödik héten kezdődik, nagyjából a 12. héten tetőzik, és általában a 16. hét környékén elmúlik. Egyeseknél azonban előfordulhat, hogy elhúzódik a második, vagy akár a harmadik trimeszterig - de az is lehetséges, hogy elmúlik ez a tünet, majd később visszatér. A terhesség későbbi szakaszában, általában a harmadik trimeszterben sokaknál ismételten megjelenik a hányinger.
Dr. Kathryn Wright, szülész-nőgyógyász magyarázata szerint, ha a hányinger már egyszer elmúlt, majd később visszatér, ez technikailag nem is terhességi rosszullét, hanem egy olyan panasz, amit a nyelőcső-záróizom ellazulása, illetve a hasüregben megnövekedő nyomás okoz a terhesség előrehaladtával. A harmadik trimeszterben jelentkező rosszullétek hátterében gyakran refluxos panaszok állnak, amikor a gyomor és a nyelőcső közötti záróizom nem működik megfelelően, így a savas gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe. Emellett a növekvő pocak és a baba mozgása is okozhat kellemetlen tüneteket.
A terhességi hányinger kialakulásának pontos oka nem teljesen ismert, de több tényező is hozzájárulhat. Közrejátszik a vércukorszint leesése és a várandósság alatti ingadozó hormonszint, különösen a hCG hormon, amely a terhesség negyedik hónapján éri el a legmagasabb szintet. A hormonrendszer, a gyomor-bélrendszer, a belső fül egyensúlyszerve és a szaglórendszer eltérő működése is szerepet játszhat. A magas ß-HCG szint, amely magas ösztrogén szinttel jár együtt, valamint a progeszteron és kortikoszteroid hormonok megváltozott mennyisége is befolyásolhatja a tünetek súlyosságát. A többes terhesség vagy az üszökterhesség esetén a nagyobb mennyiségben termelődő ß-HCG magyarázza a gyakoribb és kifejezettebb hányingert.
A terhességi hányás rizikótényezői közé tartozik a pajzsmirigy alulműködése, bizonyos gyomor-bélrendszeri megbetegedések (fokozott gyomorsav túltermelés, Helicobacter pylori fertőzés), az üszökterhesség (mola terhesség), valamint a többes terhesség. Gyakrabban észlelhetjük a kórképet, ha az előző terhességben vészes terhességi hányás fordult elő, vagy ha az édesanyánál is hasonló tünetek jelentkeztek. A túlsúlyos, alacsonyabb iskolázottságú, rossz szociális körülmények között élő kismamák is gyakrabban panaszkodnak súlyosabb hányingerről.
Bár a legtöbb esetben a hányinger és hányás a terhesség 12. és 14. hete között megszűnik, egyes nőknél a 16. hétig is eltarthat. Előfordulhat azonban, hogy kilenc hónapon keresztül tart, vagy váratlanul újból felbukkan a terhesség utolsó heteiben. A legkellemetlenebb tünetek a 8. és 12. terhességi hét között jelentkeznek, majd a 18-20. terhességi hétre megszűnnek. Körülbelül minden 20. kismamánál az egész várandósságuk alatt jelen lehet a hányinger.
A terhességi hányás legsúlyosabb megnyilvánulása a vészes terhességi hányás (hyperemesis gravidarum), amely miatt a kora terhességben igen gyakran szükségessé válhat a kórházi ápolás. Ez az állapot súlyos hányingerrel és hányással jár, ami a magzatot is veszélyeztető fogyást és kiszáradást (dehidratációt) okozhat. Napi többszöri hányás esetén fontos az elvesztett folyadék pótlása, ami nem minden esetben elegendő az szájon keresztüli folyadékfogyasztással. Ilyenkor akár intravénás folyadékpótlásra és antiemetikumokra is szükség lehet.
A terhességi rosszullét enyhítésére számos módszer létezik. Életmódváltással és táplálkozási szokások megváltoztatásával sokat tehetünk a tünetek csökkentéséért. Érdemes gyakran, kis mennyiséget enni, kerülni a fűszeres, zsíros, nehéz és savas ételeket. Az első trimeszterben a kismamák pihenés- és alvásigénye is megnő, a rendszeres pihenés, napközben beiktatott rövid alvás csökkentheti a panaszok súlyosságát. Az üres gyomor az esetek egy részében indukálhatja a hányingert, ezért érdemes néhány szem kekszet az ágy mellé készíteni, és elfogyasztani az ágyból való felkelés előtt. Kisebb mennyiségű szénhidrát, például egy kis keksz vagy banán, lefekvés előtt is segíthet a reggeli hányinger megelőzésében.
A megfelelő folyadékbevitel rendkívül fontos. A B6 vitamin szedése, recept nélkül is kapható, segíthet a hányinger csökkentésében, de használata előtt célszerű szülész-nőgyógyásszal konzultálni. A terhesség előtt legalább 6 héttel elkezdett multivitamin szedése is jelentősen csökkentheti a tüneteket, bár bizonyos esetekben pont a kismamáknak javasolt vitaminkészítmények fokozhatják a hányingert. Ha arra van gyanú, hogy a használt vitaminkészítmény befolyásolja a panaszokat, érdemes lecserélni, illetve elhagyni.
A gyömbér, amely közvetlenül a gyomor-bélrendszerre hat, kiváló hányingercsillapító hatású. Fogyasztható teaként, kapszula formájában, vagy akár fűszerként az ételekben. Más gyógynövények is hatásosak lehetnek, de használatuk előtt érdemes szakemberrel konzultálni.
A friss levegő és a séta is jótékony hatással lehet a hányinger csökkentésére. Az akupunktúra, illetve az akupresszúrás karkötők is segíthetnek.
A stressz kerülése, a relaxáció és a meditáció is hozzájárulhat a tünetek enyhítéséhez. Amennyiben az életmódváltás, folyadékbevitel, illetve a gyógyszerek, gyógynövények nem hoznak javulást, pszichológus bevonása is megoldást jelenthet.
Fontos megjegyezni, hogy a terhességi hányinger, bár kellemetlen, a legtöbb esetben nem ártalmas a babára nézve. Azonban, ha a tünetek súlyosak, tartósak, vagy ha a kismama nem tud elegendő táplálékot és folyadékot magában tartani, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. A tartós hányás esetén mindenképpen jelezni kell a tünetet a gondozó szülész-nőgyógyász felé, mert a terhességtől független megbetegedés is állhat a hátterében.
Különösen figyelmet érdemel, ha a hányinger a 12. hét után jelentkezik, mivel ez akár fertőzés jele is lehet, amit mindenképpen kezelni szükséges.
Mikor kell orvoshoz fordulni terhesség alatti rosszullét esetén? - tv2.hu/fem3cafe
A várandósság alatti változások, mint például a gyomor és belek működésének megváltozása, a perisztaltika eltérései, nagyban hozzájárulnak a terhesség alatti hányinger és hányás kialakulásához. Egyes leírások szerint a vészes terhességi hányásban szenvedők esetében a gyomor-bélrendszer jóval érzékenyebb a terhességgel összefüggő változásokra.
A genetikai tényezők jelentőségét bizonyítja, hogy az egypetéjű ikrek terhességeinél nagyon hasonló lehet a hányinger, hányás alakulása. A hormontermelésen kívül belgyógyászati betegségeknek (pajzsmirigy túlműködése, Helicobacter pylori baktérium jelenléte a gyomorban) is szerepe lehet. Terhesség alatt előforduló kóros hányinger, hányás esetén, főleg, ha elhúzódó, mindenképpen ki kell zárni az esetlegesen előforduló belgyógyászati eltéréseket.
A legfontosabb, hogy a kismamák figyeljenek testük jelzéseire, és amennyiben aggódnak vagy a tünetek súlyosbodnak, forduljanak orvoshoz. A terhesség vége felé a szülőknek fel kell készülniük a gyermek érkezésére, és a szülés előtti időszakban érdemes minden olyan programot beiktatni, ami a pár eddigi életében közös élmény volt, és feltöltötte őket.
Bár a tünetek kínzóak és megnehezítik a leendő édesanyák helyzetét, a reggeli rosszullétek előbb-utóbb véget érnek majd, és a szüléssel kezdődő új korszak, bár nagyon különbözik a korábbitól, sok szempontból szebb és gazdagabb lesz.