A Methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) okozta fertőzésről a múlt század hatvanas éveiben, nem sokkal a meticillin bevezetése után számoltak be először.
Az MRSA-fertőzést a meticillinrezisztens Staphylococcus aureus baktérium okozza. Ez egy olyan Staphylococcus aureus baktérium törzs, mely már számos alkalmazott antibiotikumra - többek között a meticillinre - is rezisztens.
A Staphylococcus baktérium a populáció nagy részében egészséges egyének esetén is megtalálható a bőrön, és betegség vagy gyenge immunrendszer nélkül nem is feltétlenül okoz egészségügyi problémát.
Az utóbbi évtizedek jelentős egészségügyi problémája viszont az eltúlzott, sokszor indokolatlan antibiotikumhasználat, illetve az, hogy egyre több, akár gyógyítható súlyos betegség kezelésével, az intenzív osztályok technikai fejlődésével megjelentek a szokványos, eddig alkalmazott antibiotikumokra ellenálló ún. rezisztens baktériumok.
A rezisztens baktérium okozta fertőzések sokszor elhúzódóak, nehezen kezelhetőek, már csak speciális, drága, erős hatású antibiotikumokra érzékenyek.
Az MRSA-fertőzések típusai és előfordulása
A több mint negyven éve jól ismert nozokomiális vagy kórházban szerzett MRSA-fertőzés kórházban ápolt betegek között és túlzsúfolt helyen fordul elő.
A betegek, az egészségügyi dolgozók és az élettelen környezet egyaránt a kórházban szerzett MRSA tünetmentes hordozójának bizonyult.
Az MRSA területen szerzett fertőzések kórokozójaként is ismertté vált a közelmúltban.
A kórházban és a területen szerzett MRSA-fertőzés klinikai képe eltér egymástól.
Az előbbi általában idősebb (70 év körüli) betegek körében, többnyire égési sérüléseket, illetve hasi vagy érsebészeti beavatkozást követően fordul elő.
A területen szerzett MRSA-fertőzés gyakrabban társul súlyos bőr- és lágyrészfertőzésekkel, és fiatalabb betegeknél fordul elő.
A területen szerzett MRSA-fertőzés egyébként egészséges személyekben súlyos, nekrotizáló tüdőgyulladást, lágyrészfertőzést, cellulitist vagy bőrtályogot okozhat.
Ritkán számolnak be MRSA-fertőzésről nőgyógyászati betegek körében, a terhesség alatt jelentkező infekcióról azonban vannak adataink.
Egy közleményben a területen szerzett MRSA-fertőzés klinikai megjelenéséről számoltak be 57 terhes esete kapcsán. Ebből kiderül, hogy az infekció leggyakrabbana végtagokat, a farpofákat, az emlőket, a vulvát vagy a lágyékhajlatot, illetve a hasfalat érintette.
Területen szerzett MRSA-fertőzés talaján kialakult szeméremtesti tályogról csecsemők, kisgyermekek és serdülő lányok esetében is beszámoltak.
Nőgyógyászati műtétek esetén észlelt MRSA-infekcióról nem született még összefoglaló közlemény, egy esettanulmányban azonban laparoszkópos úton végzett supracervicalis méheltávolítás kapcsán számoltak be kórházban szerzett MRSA-fertőzésről.
Hajlamosító tényezők és tünetek
Az MRSA-fertőzések zöme olyan esetben alakul ki, amikor az érintett beteg korábban egészségügyi ellátásban (kórház, ápolási otthon, rendszeres járóbeteg szakellátás) részesült.
Ilyen hajlamosító tényező:
- hosszú kórházi kezelés
- súlyos, akár több szervet érintő alapbetegség
- gyengült immunrendszer
- kemoterápiás kezelés
- elhúzódó szteroid terápia
- megelőző invazív beavatkozás (pl. hólyagkatéterezés, műtét, branül, nagyvénaszúrás, gépi lélegeztetés, protézisbeültetés, stb.)
Kialakulhat az MRSA egészségügyi intézményen kívül is, amikor nagyobb közösségekben (iskola, gyermekellátás, szociális intézmények) bőrfertőzésként és bőr-bőr kontaktussal terjed a betegség.
A közösségben szerzett MRSA-fertőzésre hajlamosíthat a zsúfolt, akár higiéniailag nem megfelelő közösségek látogatása, gyakori bőrkontaktussal járó sportágak űzése, a homoszexuális kapcsolatok.
Az MRSA-fertőzés tünetei lehetnek:
- általános tünetek, mint láz, elesettség, bágyadtság, gyengeség, étvágytalanság, rossz közérzet
- gyulladt, duzzadt, vörös, meleg tapintatú, akár fájdalmas, gennyes bőrfertőzés
- a gennyes bőrgyulladás akár tályog kialakulásához is vezethet
- a fertőzés a bőrön kívül a kötőszövet, illetve ízületek, csontok irányába is terjedhet
- véráramba törés következtében vérmérgezés (szepszis) is kialakulhat
- érintettek lehetnek a tüdők, szívbillentyűk is
Az MRSA-fertőzés szövődményei és diagnosztikája
A fenti tünetek közül a véráramba törő szepszist vagy szervi elégtelenséget, akár többszervi elégtelenséget okozó fertőzések kezelése mindig nehezebb.
Légzési és szívelégtelenség, veseelégtelenség is felléphet.
A fertőzésnek súlyos elesett állapotú betegek esetén magas lehet a halálozása.
Laborvizsgálatokkal mutatható ki az általános gyulladás a szervezetben, az adott szerv elégtelen működésére is jellemző laboreltérésekkel.
A kórokozó és antibiotikumérzékenység meghatározásához mintavételre van szükség.
Ez lehet a fertőzés jellegétől függően a bőrről, sebből, köpetből, torokváladékból, vizeletből, komplikált esetben vérből vett mintából (hemokultúra).
A piszkos igazság az MRSA-ról
Kezelés és megelőzés
Alapvetően szükséges a beteg megfelelő antibiotikumos kezelése.
Közösségben szerzett, nem súlyos fertőzés esetén szedhető szájon át is a megfelelő hatékonyságú antibiotikum.
Súlyos, elsősorban kórházban szerzett fertőzés esetén vénásan adott antibiotikumra van szükség (alapvetően glikopeptid típusú antibiotikumra).
Emellett az érintett bőrterület fertőtlenítése, helyi ellátása, kezelése, gondozása szükséges.
Szepszis vagy szervelégtelenség esetén akár intenzív osztályos ellátás, keringés-, légzéstámogatás is szükséges lehet.
Vénás folyadékpótlás és táplálás mellett a beteg alapvető életfunkcióinak stabilizálása szükséges.
Kórházi körülmények között, súlyos állapotú betegek esetén nem minden körülmény adott a fertőzés biztos elkerüléséhez, de az alapvető higiéniai szabályokat mindig be kell tartani.
Kórházban fekvő MRSA-fertőzött beteget mindig külön kórteremben izolálni kell, védőruhában, maszkban, kesztyűben ellátni, a kontaminált hulladékot veszélyes hulladékként külön kezelni.
Fontos a rendszeres kézmosás, a sebek megfelelő kezelése, kötése, valamint a személyes használati tárgyak kontaminációjának kerülése.
| Módszer | Leírás |
|---|---|
| Kézmosás | Gyakori, alapos kézmosás szappannal és vízzel, vagy alkoholos kézfertőtlenítő használata. |
| Sebek fedése | A bőrfelületen lévő sebek, sérülések steril, száraz kötszerrel történő lefedése. |
| Személyes tárgyak | Személyes használati tárgyak (pl. törölköző, borotva, ruházat) megosztásának kerülése. |
| Zuhanyzás | Edzés, sportolás utáni azonnali zuhanyzás szappanos vízzel. |
| Tisztítás | Sebek, sérülések környékének tisztán tartása, fertőtlenítése. Ruházat, ágynemű magas hőfokon történő mosása és szárítása. |
Az MRSA-fertőzött nőgyógyászati betegek megfelelő ellátásának kulcsa a tenyésztési eredmények gondos elemzése és a helyi antibiotikumrezisztencia-viszonyok figyelembe vétele.
tags: #husevo #bakterium #mrsa #kismamakra