Terhesség alatti haskeményedés: Tünetek és teendők

A terhesség nagy változásokat okoz nemcsak az anya életében, de a testében is, ami teljesen normális. Ebben az időszakban többnyire élettani változások és veszélytelen egészségügyi problémák aggasztják a leendő anyákat, ám vannak olyan esetek is, amikor vagy elővigyázatosságból, vagy a közvetlen veszélyhelyzet elhárítása érdekében orvosi segítséget kell kérni.

A terhesség alatti haskeményedés egy olyan jelenség, amelyet a méh simaizomzatának összehúzódása okoz, és a terhesség bármely szakaszában létrejöhet. Szinte nincs is olyan kismama, aki a terhessége során ne tapasztalna olykor kisebb-nagyobb mértékű hasfeszülést, haskeményedést. Ez az esetek többségében ártalmatlan, természetesen jelenség, melynek hátterében számtalan ok állhat.

Mi áll a haskeményedés hátterében?

A méh simaizomszövetekből áll, amely folyamatos összehúzódások által rendszeres méhtevékenységet végez a terhesség ideje alatt is. A simaizom membránjának kalciumion csatornáin keresztül biztosított a kalciumion sejtből ki és sejtbe áramlása. Amennyiben az ion tömegesen áramlik a sejtbe, akkor jön létre az aktin és miozin szálacskák közötti összekapcsolódás, melynek eredményeként a simaizomsejt összehúzódik. Ennek számtalan, a sejtet érő külső és belső inger lehet az okozója, de külön kiemelendő a vegetatív idegrendszer szerepe, mely az egész testet érő stresszhatásokra reagálva, mintegy szimpatikus idegrendszeri túlsúlyban tartva a szervezetet, a méh simaizomsejtjeinek összehúzódását is okozza.

A terhességi hormon, a progeszteron is szerepet játszik a haskeményedésben, mivel amellett, hogy segít a méhszalagok feszesen tartásában, testszerte ellazítja az izmokat. Ennek hatására az emésztőrendszer lelassul, és több gáz termelődik, ami szintén hozzájárulhat a feszülés érzéséhez.

Mikor figyelhetők meg az összehúzódások?

Már a várandósság korai heteiben (6-8. hét) jelentkezhetnek méhösszehúzódások (kontrakciók). Erre eleinte deréktáji fájdalom, de elsősorban gyakori vizelési inger tünetei hívják fel a figyelmet, ugyanis az összehúzódott („megkeményedett”) méhizomzat benyomja a hólyagfalat, és vizelési késztetés jelentkezik.

Az első trimeszterben inkább feszülésről, kisebb görcsökről beszélünk. A feszülést a várandósság elején két dolog is okozhatja: egyrészt a méh növekedése, másrészt a hormonális és fizikai változások miatti székrekedés és puffadás, mely akár nagyobb méreteket is ölthet, mint a terhesség előtt. A progeszteron nevű terhességi hormon is felelős lehet a feszülésért, mivel amellett, hogy segít a méhszalagok feszesen tartásában, testszerte ellazítja az izmokat. Ennek hatására az emésztőrendszer lelassul, és több gáz termelődik.

A későbbi terhességi hetekben, amikor a növekvő méhtest egyre közelebb kerül az anyai hasfalhoz, a méhizomzat összehúzódásai már kézzel is kitapinthatóak. Az első magzatmozgásokat követően érzik a legtöbben először ezeket a tüneteket, amelyek mindaddig nem adnak okot aggodalomra, amíg nem járnak fájdalommal, nagyfokú kellemetlenséggel, illetve nem társulnak hozzá más tünetek (pl. rossz közérzet, vérzés, alhasi görcsök).

A terhesség második és a harmadik trimeszterében tapasztalható haskeményedést jellemzően a kerek méhszalagok nyúlása okozza, de az ún. Braxton-Hicks elnevezésű összehúzódások is jelentkezhetnek már ekkor. Ennek során a méh simaizomzata húzódik össze majd ernyed el - célja, hogy a testet felkészítse a szülésre. A terhesség 30. hete után válnak jelentőssé az úgynevezett Braxton-Hicks összehúzódások, vagy jóslófájások. Az összehúzódás a méh tetejéről indul, lefelé halad és menstruációs fájdalomhoz hasonló érzéssel jár. Egyeseknél az alhasban, másoknál a medencében, a combok környékén csúcsosodik ki.

Mi válthatja ki a haskeményedést?

A méhösszehúzódásokat néhány környezeti vagy egyéni tényező is kiválthatja:

• Magzatmozgás: Gyakran a magzat mozgása áll a háttérben. A baba -különösen a második harmadban- nagyon mozgékony, rúgdos, forgolódik, a könyökével bököd: a legtöbb esetben ez a pocak megkeményedésének oka.
• Stressz és kimerültség: A kismama stresszes életmódja, a pihenés hiánya, fokozott fizikai igénybevétel szintén okozhat haskeményedést. Ha keveset alszol és túlságosan kimeríted magad, okozhat haskeményedést.
• Dehidratáció: Ha nem iszol eleget, az is okozhatja a has keményedését, valamint egyéb tünetekkel is járhat, ha nem fogyasztasz elég vizet.
• Időjárás változás: Frontátvonulás is okozhat haskeményedést.
• Anatómiai változások: A terhesség második trimeszterétől a méhnövekedéssel járó anatómiai változások (pl. szalagok feszülése) is kiválthatják a tüneteket.
• Szexuális élet: A terhesség alatti szexuális élet is kiválthatja a kontrakciókat, hiszen az orgazmus eleve hajlamosíthat intenzívebb méhtevékenységre.

Mikor normális a haskeményedés, és mikor utal problémára?

A haskeményedés mindaddig nem tekinthető kórosnak, amíg nem társul fájdalommal, nagyfokú kellemetlenséggel, valamint a méhszáj állapotát nem befolyásolja. Komplikációmentes esetben a haskeményedés néhány pillanatig vagy percig tart.

Fontos! A korai várandós időszakban a rendszeressé és egyre erőteljesebbé váló, fájdalmas méhizomzat-összehúzódások, főleg, ha vérzés is társul hozzá, szakorvosi kivizsgálást igényelnek, mivel ez a fenyegető vetélés tünete is lehet.

A terhesség egészéből kiemelendő a 24-32. gesztációs hét az észlelt méhizom kontrakciók szempontjából, ugyanis a fenyegető méhszájmegnyílás miatti koraszülés veszélye ebben az időszakban nagyobb. A kórházi felvételek 80%-a főleg a koraszülések megelőzése miatt történik, pontosan ezen időszakban.

A következő tünetek egyértelmű jelei a várandósság alatti szövődménynek, ezért bármelyik fennállása esetén orvosi segítségre van szükség:

• Elhúzódó vagy súlyos hányás
• Hüvelyi vérzés (különösen, ha erős, friss piros vér)
• Szokatlan vagy a szokásosnál bőségesebb hüvelyi folyás
• Súlyos vagy hosszan tartó fejfájás, vagy szédülés
• Folyamatos fogyás
• Láz vagy hidegrázás
• Fájdalmas vagy égő érzés vizeléskor
• Állandó légszomj, gyengeség vagy szívdobogásérzés
• Ha a hasat ütés (trauma) érte (esés, baleset, erőszakos incidens)
• Ha hosszabb ideig tartó, jelentősebb érzelmi probléma áll fenn
• Tartós vagy erős fájdalom jelentkezik a has egyik oldalán, vagy az egyik vállban
• Erős alhasi fájdalom vagy görcs jelentkezik
• Látászavarok (villogó fények, szikralátás, homályos látás) - ezek a preeklampszia jelei lehetnek
• Hirtelen fellépő, súlyos, akár fájdalmas ödéma a kézen, a lábon vagy az arcon
• Erős bőrviszketés
• Ha a magzat mozgásában változás áll fenn (a kismama úgy érzi, hogy a szokásostól eltérően mozog, kevesebbet mozog, vagy nem mozog)
• Májtáji fájdalom
• Bevérzések jelentkezése a bőrön
• Vérnyomásmérés során magasabb vérnyomásérték mérése

Ha a haskeményedést görcsszerűen tapasztalod, feszülést, akkor azonnal orvoshoz kell menned, ugyanis ez lehet egy figyelmeztető jelzés a méhed részéről. Persze jó eséllyel nincs probléma és a megfelelő orvosi előírások betartása után helyreáll a rend, azonban nem éri meg kockáztatni!

A jósló fájások

A méhösszehúzódások a terhesség végén, a 36-40. hét között teljesen normálisak, a szülés közeledtével egyre gyakoribbak, ezeket nevezik jósló fájásoknak (Braxton-Hicks összehúzódás) is. A jósló fájások kezelése szükségtelen, hiszen a szervezet ilyen módon a szülésre is készül, sőt, valójában ennek az eleinte fájdalommentes, legfeljebb kisebb kellemetlenséggel járó haskeményedésnek a szülés beindulása és a vajúdás során észlelt fájások válnak a tetőpontjává.

„Nagyon sok nő kérdezi, hogy mikortól számítanak túl gyakorinak a haskeményedések/összehúzódások: bár mindenki más, általánosságban elmondható, hogy egy óra alatt maximum 3-4 összehúzódás normális, és nem lehet több napi 10-12 alkalomnál. Előfordulhat, hogy egymást követő napokon is előfordul a panasz, de az is lehet, hogy egy-egy nap kimarad. Szintén gyakori kérdés, hogy lehet megkülönböztetni egymástól a Braxton-Hicks összehúzódást és a szülést jelző valódi fájást. A kettő közti különbség, hogy míg az előbbi pihenés, ivás, testhelyzetváltoztatás esetén elmúlik, úgy az utóbbi nem, sőt, erősödik és sűrűsödik.”

Mi a teendő visszatérő vagy gyakori haskeményedés esetén?

Ha visszatérő panaszokkal küzdesz, érdemes több időt szánni a pihenésre, odafigyelni a bevitt folyadékmennyiségre (amely ideális esetben 2-3 liter naponta). Orvosa magnézium szedését is javasolhatja, amennyiben a méhösszehúzódások nem múlnak. A magnéziumpótlás azonban legfeljebb a 36. hétig javasolt.

Ha a haskeményedést bizonyos alvási, fekvési pozíciókban (pl. hanyatt fekve) észleli a kismama, az jelzés lehet arra vonatkozóan, hogy a méh vérellátása pillanatnyilag nem megfelelő. Ilyen esetekben a pozíció megváltoztatása néhány percen belül megszünteti a panaszt.

Haskeményedés esetén szintén jótékony hatású a kellemesen langyos vízzel történő zuhanyozás, amely segít ellazulni a kismamának. Ha nincs semmilyen problémád a pocakod keményedésén kívül és elképzelhető, hogy a benned levő feszültség is hozzájárul a tünetekhez, akkor ajánlható a kismama masszázs, amely segít ellazulni és egy kicsit leengedni.

Fontos a terhesség alatt a megfelelő ásványi anyagok és vitaminok bevitele, ugyanis a méhedben fejlődő gyermek „elveszi magának”, amire szüksége van, így mindenképpen pótolnod kell ezeket a dolgokat a szervezetedben. Jó ötlet, ha sok szénsavmentes vizet iszol és minél több rostot (például búzakorpát) fogyasztasz.

Végezetül egy tanács: bármilyen szokatlan vagy hirtelen jelentkező tünetet észlel a kismama, inkább két alkalommal jelentkezzék feleslegesen a szakellátáson, mint egyszer későn. A szakellátás esetleges rosszallásával sem törődve mindenkor az egészséges magzati és anyai állapot óvása az élet célja.

tags: #terhesseg #alatti #haskemenyedes #tunetei