Az ország betegeinek gyógyulását sok esetben különböző vérkészítmények segítik, melyek élő emberektől származnak: a véradóktól. A véradás egy nemes és életmentő cselekedet. Egyetlen véradással három betegen segíthetsz: a levett vérből plazmakészítmények, vörösvérsejt- és vérlemezke-koncentrátum készül. Naponta mintegy 1800 véradót kell toboroznunk, hogy a biztonságos vérkészlet álljon rendelkezésre műtétekhez, baleseti sérültek ellátásához, vérkészítményekre, transzfúzióra szoruló betegek kezeléséhez.
A vérkészítményekkel kapcsolatos legtöbb teendő ellátását végző és a véradásokat koordináló Országos Vérellátó Szolgálat, illetve más egészségügyi és civil szervezetek is évente több alkalommal előre meghirdetett időpontban és helyszínen szerveznek kampányszerű véradásokat. A Magyar Vöröskereszt 1939 óta vesz részt a térítésmentes véradás szervezésében. A biztonságos hazai vérellátáshoz évente 500.000 egység vérre van szükség. Ehhez évente közel fél millió önkéntes embertársunk véradományát, önzetlen segítségét várják beteg embertársaink. Ennyi véradó szükséges ahhoz, hogy az egészségügyi intézmények számára szükséges vér folyamatosan és zökkenőmentesen rendelkezésre álljon. A Magyar Vöröskereszt szervezői kiemelten fontosnak tartják a lakosság részvételi arányának emelését, ezen belül is a 18. év alatti lakosság bevonását a véradások népszerűsítésébe.
A véradásra több formában lehet vállalkozni - vannak például állandó helyszínek, ahol az év minden időszakában lehetőség van véradásra. A Magyarországon a véradás önkéntes és térítésmentes. Van! Részt vehetsz úgy is önkéntes véradáson, hogy előtte nem foglaltál időpontot. Ugyanakkor arra kérünk, ha módodban áll, jelezd előzetesen a részvételi szándékodat!
Kik adhatnak vért?
A legfontosabb szabály, hogy véradó minden egészséges nagykorú, de 65 évesnél fiatalabb személy lehet (amennyiben súlya nagyobb mint 50 kilogramm). Magyarországon a 18 és 65 év közötti, 50-140 kilogramm testsúlyú, egészséges felnőttek adhatnak vért, amennyiben megfelelnek a véradás szabályainak. Azonban vannak olyan tényezők, amelyek miatt valaki átmenetileg vagy véglegesen nem alkalmas rá.
If condition_met_else_return: If condition_met_else_return: Ha megfelel az alkalmassági feltételeknek, akkor véradó lehet az az személy, aki betöltötte a 18. A 18. évét betöltött, de 65 év alatti, 50 kg testsúly feletti személyek adhatnak vért. Az Országos Vérellátó Szolgálat tájékoztatása szerint a 18 év feletti, de 65 év alatti, 50 kg-nál nehezebb, egészséges emberek adhatnak vért. A 18. évét betöltött, de 65 év alatti, 50 kg testsúly feletti személyek adhatnak vért.
Kizáró tényezők
Vannak olyan tényezők, amelyek miatt valaki átmenetileg vagy véglegesen nem alkalmas véradásra. A kizárás sokféle betegség vagy kóros állapot miatt szükséges lehet, a vér alacsony hemoglobintartalmától kezdve a banális torokgyulladáson át a potenciálisan halálos veszélyt magában rejtő hepatitis fertőzésekig.
Átmeneti kizáró okok:
- Fertőző betegségek: bármilyen vérrel átvihető fertőzés - például HIV, hepatitis B vagy C - kizáró ok.
- Tetoválás vagy testékszer: az új tetoválás, tartós sminktetoválás vagy testékszer elkészíttetése után fél évig tilos vért adni. Nem adhat vért, aki négy hónapon - 120 napon - belül tetoválást vagy testékszert (piercing) kapott. Miért nem szabad vért adni tetoválást követően?
- Terhesség és szoptatás: Terhesség alatt, és a terhesség után legalább fél évig nem szabad vért adni. Terhesség alatt, és a terhesség után fél évig nem szabad vért adni.
- Krónikus betegségek: a szív- és érrendszeri betegségek, például a szívizomgyulladás (ha két éven belül zajlott le) vagy a nem megfelelően kezelt magas vérnyomás kizáró okok.
- Idegrendszeri betegségek: az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, a Huntington-kór és a sclerosis multiplex mind kizáró tényezők.
- Tudatmódosító szerek használata: alkoholfogyasztás vagy pszichoaktív szerek hatása alatt álló személyek nem adhatnak vért.
Végleges kizáró okok:
- Végleges kizárást jelentenek egyes fertőző megbetegedések (pl.
A kizárási időt a kezelt betegség függvényében a véradás előtt kivizsgáló szakember állapítja meg.
A véradás menete
Véradás előtt az alkalmasságot orvosi vizsgálattal állapítják meg. A vizsgálat során természetesen a vér egyes jellemzőinek meghatározására is sor kerül, legfontosabb ezek közül a vér hemoglobintartalma. Olyan személyek esetében, akik első alkalommal adnak vért életük során, a vércsoport előzetes meghatározása is megtörténik. Az orvosi vizsgálat a részletes anamnézis felvételéből és egy tájékozódó jellegű fizikális vizsgálatból áll, mely során az orvos meghallgatja a szív- és tüdőhangokat, megtapintja a nyirokcsomókat, megvizsgálja a látható nyálkahártyákat (az esetleges vérszegénységről nyerhető így kiegészítő információ), és a vérnyomásmérés sem maradhat el.
Amennyiben a vizsgálatok során eltérések fedezhetők fel, a vizsgáló orvos mérlegeli, hogy a véradót átmenetileg vagy véglegesen kizárja-e a véradásból.
A véradó egészségének védelme érdekében, a szervezet regenerációját elősegítendő, két véradás közt minimum 56 napnak kell eltelnie. Egy év alatt egy személy csak meghatározott számú alkalommal lehet véradó: férfiak maximum ötször, nők legfeljebb háromszor adhatnak vért.
A tényleges véradás során a véradó kényelmesen elhelyezkedik egy megfelelő ágyon vagy karosszékben, és ott tartózkodik a véradás teljes időtartama alatt. Egy-egy alkalommal kb. 450 ml vért vesznek le, mintegy 5-10 perc leforgása alatt. Az átlagos vérvétel mennyisége 450 ml, ami egy egészséges felnőtt ember számára veszélytelen. A vér levétele 5-10 percig tart. A tű eltávolítása után pár perc pihenés szükséges, illetve nagyon fontos a folyadékfogyasztás: fél liter a javasolt mennyiség. Pihenjen a véradás helyszínén legalább 5-10 percet.
Véradás előtt és után
Véradásra célszerű étkezést követően érkezni. Igen! A véradás nem azonos a vérvétellel, ahol éhgyomorral kell érkezni. Véradás előtt viszont enni és inni is kell. A véradásra vonatkozó szabályok különböznek az orvosi laboratóriumok mintavételi szabályaitól. Véradás előtt ne igyon alkoholt! Kerülje el, hogy másnaposan érkezzen véradásra.
Igen, lehet enni, sőt kell, lehetőleg ne zsíros, nehéz ételt. Ügyeljünk arra, hogy véradás előtt ne fogyasszunk zsíros, koleszterindús ételeket, mert a levett vér magas zsírsavtartalma előnytelen lehet a feldolgozás szempontjából. Fontos, hogy véradás előtt elegendő folyadékot fogyasszunk, az esetleges rosszullétek elkerülése érdekében. Nagyon fontos, hogy elegendő folyadékot igyon a donor. Ha ezt nem tette meg, akkor célszerű a véradás előtt a véradóknak kikészített folyadékból hozzávetőleg fél litert elfogyasztani.
Mivel a véradás során viszonylag jelentős mennyiségű vér levételére kerül sor, a szervezetnek ez kisebb megterhelést jelent, amely ellen előzetes megfelelő kalória- és folyadékbevitellel védekezhet a véradó.
A véradás helyszínén a véradók számára mindig van biztosítva enni- és innivaló. A véradók ezen felül (jelenleg) 500 forintos étkezési utalványt kapnak.
Mit vigyünk magunkkal?
A véradás előtt a véradót fényképes igazolvány alapján azonosítják, és szükség van a TAJ kártya felmutatására is. A véradónak különböző papírokat kell kitöltenie, amelyek életmódjára vonatkoznak, illetve arra kérdeznek rá, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy a Magyar Vöröskereszt donornyilvántartásba vegye. Kitölti a kérdőívet, amely a donor életvitelére, betegségeire, gyógyszerszedési szokásaira kérdez. Ha nem értelmezhetőek a kérdések, forduljon bizalommal a kivizsgáló orvoshoz. Az adatfelvételhez a személyi igazolványod, a lakcímkártyád és a TAJ-számod feltétlenül szükséges.
A levett vér felhasználása és feldolgozása
Sok véradóban felmerülhet a kérdés: mi is lesz az adományozott vérrel? A teljes vért laboratóriumban centrifugálással választják szét három fázisra. A teljes vérből alapvetően háromféle vérkészítményt lehet előállítani: vörösvértest- és trombocitakoncentrátumot, valamint plazmakészítményt.
A vérkészítmények legnagyobb részét tervezett műtétek, illetve hematológiai betegségekben (mint például leukémiában) szenvedők kezelése során használják fel. A vérkészítmények további jelentős része daganatos betegek kezelése során kerül felhasználásra. Nagy hányadát szívbetegek, gyomor- és bélrendszeri betegségekben szenvedők, máj- és vesebetegek ellátása során használják fel, valamint vérszegénység és hematológiai betegségek kezelésében, szüléskor fellépő komplikációk során, illetve csont- és ízületi betegségek kezelésekor.
A levett teljes vért az Országos Vérellátó Szolgálat laboratóriumaiban vizsgálják meg (vércsoport meghatározást és szűrővizsgálatokat végeznek), majd itt állítják elő a különböző vérkészítményeket (plazmakészítmények, vörösvérsejt- és thrombocita koncentrátumok), melyeket azután meghatározott ideig tárolnak, szükség esetén felhasználásra előkészítenek és a megfelelő helyszínre juttatnak.
A levett vért több szempontból is megvizsgálják, mielőtt az feldolgozásra kerül. Többek közt természetesen meghatározzák a vércsoportot is. Kiemelkedő jelentősége van a levett vér különböző betegségekre való szűrésének. A szűrésköteles betegségek spektruma országonként eltérő, a lista alkalmazkodik az adott régió földrajzi és éghajlati viszonyain fellelhető gyakoribb betegségek előfordulásához.
Hazánkban minden első véradó esetében vizsgálják annak az ellenanyagnak a vérszintjét, amely egy korábban lezajlott hepatitis B-fertőzésre utal. Ezen túlmenően minden egyes levett vért szűrnek hepatitis B és C vírusra, HIV vírusra és a szifilisz (lues) kórokozójára. Ha felmerül a fertőzés gyanúja, a vért megsemmisítik, így az soha nem kerül beadásra.