Sok kezdő szülőt aggaszt, hogy gyermeke nem alussza át az éjszakát, vagy csak ringatás közben szeret elaludni. Valójában egy baba sem születik úgy, hogy csak egyféleképpen tud elaludni. Az elalváshoz biztonságérzet kell, amit az újszülöttek számára azok a helyzetek teremtenek meg, amik az anyaméh biztonságos közegére emlékeztetik őket. Ez a cikk segít megérteni, meddig aludjon el ringatva a baba, hogyan változtass ezen a szokáson, és milyen más altatási módszerek léteznek.
Miért szeretnek ringatva elaludni a babák?
Bár sok szülő mondja azt, hogy „az én babám csak ringatva tud elaludni”, valójában egy baba sem születik egy táblával a nyakában, amire az van írva, hogy „csak ringatva tudok elaludni”. Ugyanakkor az elalváshoz biztonságérzet kell. A biztonságérzetet az újszülöttek számára pedig azok a helyzetek teremtik meg, amik az anyaméh biztonságos közegére emlékeztetik őket. A ringatás nem káros a baba számára, semmi baja nem lesz tőle a későbbiekben sem.
Sokan rutinból ringatással altatnak és ki sem próbálnak más altatási módot, ezért nem értik, miért nem aludt el ringatva a baba, pedig ők mindent megtettek. Nem kell leszoktatni, ha nektek megfelel így. Ha viszont nem felel meg, akkor bele lehet vágni.
Mikor érdemes leszoktatni a ringatva altatásról?
Mivel általában 6 hónapos korra már csak 2-3x alszanak napközben a babák, ezért célszerű eddig az időpontig elkezdeni más altatási módot is a ringatás mellett. Minél többféle tapasztalata van ugyanis a babának arról, hogyan érezheti biztonságban magát, annál könnyebb lesz később elhagyni azokat a szokásokat, amiket már nem igazán tudtok kivitelezni, hiszen ott lesz helyette a másik szokás.
Legkésőbb 1 éves korig érdemes leszoktatni a ringatva altatásról, mert addigra 8-9 kilós a baba és egyre hosszabb is, ezért fizikailag is megterhelő a dolog. Továbbá, ebben a korban már nagyon mereven ragaszkodnak a gyerekek a szokásaikhoz. Ennek az az oka, hogy a kicsi ebben a korban tanulja, mi hogyan működik a világban és még csak egyféle működést képes megtanulni. Biztonságérzetet nyújt számára, hogy egy adott helyzet csak egyféleképpen működhet, ezért mereven ragaszkodik a szokásaihoz és kétségbeesik, ha valami nem a megszokott módon történik.
Éppen ezért 1-2 éves kor között nagyon nehéz elhagyni a korábbi szokásokat, csak apró léptekben haladhattok. A legkönnyebben úgy, hogy van más altatási módotok is (pl. cicin altatás vagy az ágyában alszik el meseolvasás után, miközben a hátát simogatod) és egyszerűen áttértek arra.
A ringatva altatásról való leszoktatás lépései
-
1. lépés: A szokott módon kezdd el altatni, de csak ringatás legyen, mászkálás ne (ezt a lépést kihagyhatod, ha csak ringatni kellett, mászkálni nem). Ha sír, nyugtasd meg, de ne mászkálj, csak ringasd. Néhány nap alatt megszokja ezt.
-
2. lépés: Kezdd el azt, hogy ringatás helyett, csak karban tartod, dédelgeted és ha elaludt, akkor teszed le a kiságyába. Ha felriad, vigasztald meg, de ne ringasd.
-
3. lépés: Ha már ez is megy, akkor térj át arra, hogy karban tartod, de nem várod meg, míg nagyon mélyen alszik, hanem akkor, amikor már ellazult, de még nem alszik teljesen. Így végül hozzászokik, hogy nincs hosszú ringatás lefektetés előtt.
Éjjel nem kell ezt csinálni, kezdheted kapásból azzal, hogy csak karban tartod és vársz, mert olyankor eleve könnyebben szokott lenni a visszaalvás. Fontos, hogy ha elhatároztad, hogy változtatsz, legyél következetes és nagyon türelmes! Emlékeztesd magad arra, hogy a baba számára a biztonságérzet a fontos és a karodban biztonságban van. Ha sír, akkor az nem azt jelenti, hogy utál téged és ez nem számít sírni hagyásnak, szimplán csak nagyon fáradt és várja, hogy az történjen, amit már megszokott és azért reklamál, mert nem az történik.
A babák alvási szokásai és fejlődése
Teljesen természetes jelenség, ha a baba éjjel többször is felébred, felsír, mivel átlagosan 16 hétre van szüksége ahhoz, hogy a cirkadián ritmusa éretté váljon. Tehát körülbelül 4 hónap alatt alakul ki egy belső biológiai óra, amely szabályozza a nappali ébrenlétet és az éjszakai alvást.
Az újszülött babák kimondottan sokat alszanak: az első hetekben úgy 16-18 órát naponta, és még hónapok múlva is körülbelül 15 óra hosszat. Az újszülött baba természetesen nem egyszerre alszik ennyit, hanem kisebb-nagyobb megszakításokkal. A babák alvási ciklusa rövidebb, mint a mienk, felnőtteké, illetve ők több időt töltenek az úgynevezett REM-alvási fázisban. A REM egy felszínesebb alvási ciklus, "álomalvásnak" is nevezik, amiből gyorsan fel lehet ébredni. Habár a babáknak erre a fajta alvásra van leginkább szükségük a fejlődésükhöz, az anyukák - érthető módon - ezt a kifacsart alvási ritmust viselik a legnehezebben.
Vannak babák, akik már 8 hetes korukra átalusszák az éjszakát - ez a ritkább. Jellemzőbb mégis az, hogy el kell telnie néhány hónapnak, amíg a baba hozzászokik az új alvási ritmushoz. Az első hetekben vélhetőleg nem tudjuk tovább ébren tartani a babát, mint 1-2 óra hossza. Amint a fáradtság jeleit tapasztaljuk, azonnal tegyük le a kisbabát pihenni. Nem kell aggódnunk, mert egészen hamar ki fog alakulni a hatodik érzékünk, ami megsúgja, hogy a babának éppen mire van szüksége. Onnantól kezdve ösztönösen fogjuk érezni, hogy mikor szeretne a baba szundítani egyet. Egyúttal szokjunk hozzá a gondolathoz, hogy az alvási ritmus a fejlődési szakaszokkal együtt folyamatosan változik.
Az alvási ritmus kialakulása
A baba 6-8 hetes korában óvatosan meg lehet próbálni a babát egyedül hagyni, hogy maga próbálkozzon az elalvással. Fektessük le a babát a kiságyába akkor, amikor még éppen ébren van, de már kellően fáradt az alváshoz. Próbáljuk meg egyre kevesebbet altatni mi magunk, azaz fokozatosan vonjuk ki magunkat az altatásból, segítsünk neki egyre kevesebbet az elalvásában - például simogassuk úgy a babát, hogy közben ő a kiságyában fekszik, mi pedig csak ülünk a kiságy mellett. Másik módszer, hogy közben megnyugtatóan csitítgatjuk a babát így: "S-s-s-s", esetleg halkan zümmöghetünk is. A babákat ebben a korban nem lehet elkényeztetni, de a viselkedésünkkel formálni tudjuk a szokásaikat, például ha a babát minden elalvás előtt ringatjuk, akkor ehhez szokik hozzá, ezt a rituálét fogja igényelni. Éppen ezért egyes alvási szakértők azt tanácsolják, hogy ne ringassuk a babát elalvás előtt, mert akkor ezt szokja meg. Ideális megoldás lehet, ha a babát álmosan, de mégsem alva tesszük be a kiságyba aludni.
Altatási praktikák és hibák
Sok anyuka tapasztalja, hogy a baba nem tud elaludni, hiába próbál mindent: ringatás, séta, éneklés, cumi, babakocsi. Néha az a gond, hogy éppen az altatási rutin az, ami túl hosszú vagy túlstimuláló, így a baba a végére nem hogy ellazulna, hanem egyre éberebb lesz. A túl sok inger az idegrendszert éber állapotban tartja. A jó altatás célja nem az, hogy a baba a karodban aludjon el, hanem hogy ellazuljon, és biztonságban érezze magát.
Megnyugtató szokás - egy, maximum két ismétlődő altatási mód (pl. cicin altatás és simogatás) a leghatékonyabb. Fontos, hogy sok babánál nem mindegyik fáradtságjel jelentkezik vagy csak 1-1 ezek közül (pl. nem minden baba dörzsöli a szemét). Figyelj ezekre a finom jelekre és kezdd el az altatást időben! Érdemes megfigyelni, hogy a te babád melyik módszernél lazul el leginkább. Sokan azt hiszik, minél több módszert alkalmaznak, annál biztosabb az elalvás. Pedig a titok éppen az egyszerűségben rejlik! A babádnak általában van 1-2 olyan módszer, ami igazán beválik, amiben a leginkább biztonságban érzi magát és ha ezeket következetesen alkalmazod, sokkal könnyebben kialakul a rutin.
Sokan erőltetnek bizonyos módszereket, mert az a megszokott (pl. ringatás) és úgy érzik, más módszerek nem helyesek. Természetesen előfordul, hogy a baba babakocsiban vagy autóban alszik el. Ez rövid távon lehet megoldás, de hosszú távon nehézségeket okozhat. Ne ijedj meg, ha egy bevált módszer hirtelen nem működik!
Miért nem alszik a baba éjszaka? – Gyakori okok és tippek a nyugodt alváshoz
Az esti rutin fontossága
Az esti rituálé kialakítása kulcsfontosságú, segítségével a baba megtanulja, mikor jött el az alvás ideje. Az esti rituálé általában etetésből, fürdetésből, babaolajos masszázsból, altatódalból és kiságyba helyezésből áll. Időről időre vizsgáld meg, hogy a megszokott rutin valóban működik-e! Ha azt látod, hogy a baba nehezebben alszik el, vagy sokat forgolódik, lehet, hogy itt az ideje változtatni.
A legfontosabb, hogy te is nyugodt maradj. Az altatás célja nem a varázslat, hanem a biztonságos, megnyugtató rutin kialakítása. Ha túl sok szokást halmozol egymásra, a baba pont attól nem tud ellazulni, amitől szeretnéd. Figyeld meg, mi az, ami tényleg segít neki, és maradj következetes!
Elektronikus bébiőr és éjjeli lámpa
A babaaltatásban segítségére lehet az elektronikus bébiőr, amely biztosítja a babával való állandó kapcsolatot. Manapság már olyan elektronikus babaőrök is kaphatók, amelyek dallamokkal ringatják álomba a babát, és biztonságérzettel töltik el őt. Az elektronikus bébiőrnek köszönhetően nyugodtabban végezheti a mindennapi tevékenységeit. A babaőr illetve mobiltelefon kijelzőjén azonnal láthatja a gyerekszobában történő összes változást a baba alvása közben. Nyugodtan ebédelhet, takaríthat, tornázhat, kényeztetheti magát vagy zavartalan estét tölthet, kettesben a párjával.
Az első berendezést 1937-ben találták fel, és Eugene F. McDonald gondoskodott róla Isamu Noguchi japán-amerikai szobrász és tájépítész közreműködésével. Ezzel szemben a mai elektronikus bébiőrök kijelzővel rendelkeznek, okostelefonra köthetők és számos funkciót kínálnak, így lehetővé teszik távolról is tartani a kapcsolatot a csöppséggel. A francia Beaba márka Zen Premium elektronikus bébiszitter infra éjjellátó panoráma kamerával van ellátva.
A csecsemő fokozatosan kialakítja a nappali és éjszakai alvási rutint, amit 1-2 éves korban megzavarhat a sötéttől való félelem. A mennyezeti lámpa fénye viszont felborítja a baba és a szülők alvási ritmusát, ezért alternatívaként használjanak enyhén világító éjjeli lámpát. Az enyhe fény nyugtató légkört teremt, mellette a baba is könnyebben megnyugszik és elalszik. Az éjjeli lámpa elhelyezése is fontos, a hely kiválasztása a szórt fény erősségétől függ. A lágy fényű lámpa a babaágy közelében is elhelyezhető illetve a kiságyra rögzíthető.
Az együttalvás (co-sleeping) kérdése
Az Egészségügyi Világszervezet javaslata szerint a baba legalább féléves koráig aludjon a babaágyban a szülők mellett. A webháló böngészése során találkozhat az angol co-sleeping kifejezéssel. Az ún. együttalvás során a baba a szülőkkel egy ágyban alszik, ilyenkor a szülők babafészket is használhatnak. Egyes szülők dicsérik, mások különféle veszélyeket látnak a babával megosztott ágyban való alvásnak.
Még egy fontos tanács: ne vigye túlzásba a ruharétegezést. Az újszülötteket égő lámpa mellett teljes világosságban altatták, sokkal mélyebben aludtak, mert “menekültek” a túlzott inger elől. Később természetesen hozzászokik a látásuk a külvilághoz, ez azonban csak nagyon lassan megy végbe.
A baba fejlődése az anyaméhben és az altatásra gyakorolt hatása
Sokan nem tudják, hogy a tanulás nem a születés után kezdődik: a magzat már az anyaméhben számtalan dolgot tapasztal és tanul, ami később is meghatározza az életét és a viselkedését.
Az aktivitás szintje
Az aktivitás szintje öröklött dolog és nagyban befolyásolja, hogy a várandósság alatt mennyire voltál aktív. Az újszülöttek születésük után ráadásul követik az odabent megszokott napirendet és eszerint vannak ébren, illetve alszanak. Ha későn fekvő típus vagy, ne csodálkozz, ha a babád sem akar este 8-kor lefeküdni. Mivel azonban ő nem azt érzékeli, hogy te mikor fekszel le és kezdesz aludni, hanem a fizikai aktivitásodra reagál, ezért ha a várandósság alatt pl. egész nap az irodában ülsz, majd este elmész sportolni, elintézed a bevásárlást, jössz-mész stb., a baba megszületése után hasonló aktivitást mutathat: nappal nyugodtabb lesz és többet alszik, este felélénkül és aktívabb lehet. Természetesen ez a napirend a születés után a külvilág hatására változhat, azonban megfigyelhető, hogy vannak születésüktől fogva „pacsirta” (korán kelő és korán fekvő), valamint „bagoly” (későn fekvő és későn kelő) babák és ez a tulajdonság gyakran a felnőttkorra is megmarad.
Stresszkezelés és rugalmasság
A magzat már az anyaméhben sokat tanul arról, hogyan kezelje a stresszt. Sok kismama aggódik amiatt, hogy a stresszes életvitel, esetleg egy fájdalmas szakítás, konfliktusok vagy egy beteg családtag miatti aggódás, baleset, esetleg gyász milyen hatással van a magzatra. A baba valóban kap a mi stresszhormonjainkból, azonban számára fontosabb tanulási folyamat az, hogyan kezeljük a stresszt. Magunkba fojtjuk vagy kiadjuk? Állandóan agyalunk és aggódunk vagy képesek vagyunk levezetni és megnyugodni? Negatívan vagy pozitívan látjuk az életet? Érdemes megtanulnunk felismerni a stresszre adott reakcióinkat és elsajátítani olyan technikákat, amikkel le tudjuk vezetni azt. A magzat az anyaméhben ugyanakkor rugalmasságot is tanul.
Az első mozdulatok és az anya-magzat kapcsolat
Az ultrahangvizsgálat szerint a baba első mozdulatai már a hetedik hetében megfigyelhetők. De az anyukák az első kis rúgásokat általában a 20 - 22. hét körül kezdik érezni. Az első mozdulatokat általában a nők úgy írják le, mint egy buborékoló, hullámzó, vagy kissé költői jellegű érzések, mint a pillangók a hasban. A legintenzívebb mozdulatokat a nő a 24 - 34. hét közepén érezheti. A mozgás gyakorisága minden babánál és anyánál más és más lehet. A magzat különböző ingerekre reagál, mint például a külső hangok, az anya fizikai aktivitása, és részben az anyai testben lévő cukor mennyisége is. A nők általában a legintenzívebb magzati mozgásokat tapasztalják az ébredés után, ebéd után és este.
Az orvosok úgy vélik, hogy a terhesség 28. hetétől a magzati mozgásoknak világosan felismerhetőnek és különállónak kell lenniük. Nincs olyan előírás, amely szerint a babának bizonyos mennyiséget kell mozognia, de az elképzelés kb. két óra alatt olyan 10 mozgási epizód, ha minden rendben van a pocakban. A baba minden mozdulata számolódik, nem csak a rúgások, beleértve a rándulásokat, gördüléseket vagy a csiklandozásokat is. A mozdulatokat alkalmas minden nap ugyanabban az időben számolni, például este, mikor a mozdulatok a legjobban figyelhetők, vagy nyugodt állapotban, amikor a saját érzéseire tud odafigyelni. Ha úgy gondolja, hogy a baba keveset mozog, próbáljon lefeküdni a bal oldalára fordulva. Pont ebben a pozícióban szoktak a babák a legaktívabbak lenni.
Szülés előtti kötődés és felkészülés a szülői szerepre
Egy gyereknek már a puszta túlélés érdekében is kötődnie kell a felnőttekhez. Ahogy a szülés időpontjához közeledve növekszik a baba a pocakban, a legtöbb leendő szülő lassan látatlanban is kialakít valamiféle kapcsolatot a gyerekével. A „szülés előtti kötődés” gondolata arra az érzelmi kapcsolatra utal, amit a szülő alakít ki születendő gyerekével. A kifejezés azonban kicsit félrevezető, mert valójában a gyerek kötődik majd születése után, nem a szülők. A szülők máshogy is felkészülnek a gyerek fogadására és a róla való gondoskodásra.
Saját identitásunk és az önmagunkról alkotott képünk változhat valamelyest a szüléshez közeledve: különösen érzékenynek és sebezhetőnek érezhetjük magunkat ilyenkor. Ehhez még vegyük hozzá a baba iránt táplált gyengéd érzelmeinket, és nem lesz nehéz megérteni, hogy miért hajlamosak a szülők a gondoskodásra és a baba iránti szeretetre az első pillanattól fogva.
Egy kapcsolat kialakítása mindig időbe telik, és ez különösen igaz akkor, ha még nem találkoztunk a másik féllel. A terhesség elején-közepén teljesen mindennapos, ha annak ellenére sem fűznek érzések a magzathoz, hogy a szülői létet nagyon is várjuk. Az erős érzelmek hiánya a terhesség alatt nem jelenti azt, hogy a pici születése után se éreznénk semmit. Rengeteg szülő tapasztalta úgy, hogy az érzések csak a baba születésekor, vagy akár hetekkel, hónapokkal később jelentkeztek.
Foglalkozzunk a gyakorlatias teendőkkel a baba érkezése előtt. Ez a félelmetes és érzelmileg nehéz helyzet ellenére segíthet kézben tartani az irányítást. Beszéljünk valakivel az érzéseinkről. Ilyenkor gyakran jövünk rá arra, hogy mások is hasonlóan éreznek, a félelmeink és aggodalmaink szavakba öntésének pedig nagyon megnyugtató hatása lehet. Beszélhetünk a párunkkal, a barátainkkal, a szüleinkkel vagy akár egy szakemberrel is. Miután megérkezik a baba, többnyire minden a helyére kerül, és a szülők azonnal, vagy kis idő elteltével őrülten szerelmesek lesznek a gyerekükbe, akiért bármit képesek lennének megtenni.
Az apa szerepe és a többedik gyermek érkezése
Minél aktívabb szerepet vállalunk apukaként a terhességben, annál inkább érezzük magunkat egyenlőnek a gyerekhez fűződő kapcsolatban is. Persze kétségtelenül előnyt jelent, ha naponta többször fizikai emlékeztetőt kapunk a baba létezéséről. A baba születése után azonban inkább az egyéni különbségek vannak hatással arra, hogy milyen gyorsan alakítunk ki szoros köteléket a gyerekünkkel - és ez igaz az örökbefogadó szülőkre is.
Nyugodtabb az ember, ha van képe az előtte álló eseményekről, és a többgyerekes szülők beszámolói alapján ez a második gyerekük érkezésekor így van. Ilyenkor már magabiztosan mozgunk a szülői szerepben, ismerjük a szülés menetét és a baba szükségleteit. Az ebből fakadó nyugalom pedig azt az érzést keltheti, hogy könnyebb a gyerekünkkel való kötelék kialakítása. Előfordulhat, hogy a második terhesség szinte elröppen, és nincs időnk annyit foglalkozni a babával, mint az első alkalommal, hiszen ezúttal kisgyerekes szülők vagyunk, és a gyerekünk kitölti a mindennapjaink minden percét. Ez fájdalmas lehet, és könnyen úgy érezhetjük, hogy nem vagyunk kellőképp felkészülve a második gyerekünk születésére.