Veszélyeztetett terhesség: Tudnivalók és teendők

A terhesség egy különleges időszak a nők életében, amely során a test számos változáson megy keresztül. Bár gyakran hallani, hogy "a terhesség nem betegség", ez csak részben igaz. Minden terhesség egyedi, és míg egyes kismamák ragyogó közérzettel és energiával élik meg a kilenc hónapot, másoknál a hormonális változások okozta panaszok, tünetek szinte végigkísérik a várandósságot.

Fontos, hogy a veszélyeztetett terhesség nem azt jelenti, hogy bármiféle rendellenesség alakult ki a magzatnál. Ez a fogalom azokat a nagyobb kockázatú terhességeket foglalja magába, amelyek esetén valamilyen tényező miatt nagyobb az esély bizonyos problémák, szövődmények kialakulására szülés előtt, alatt vagy után. A várandósság ilyen esetekben nagyobb gondosságot igényel, mint egy tipikus terhesség. Bár a komplikációk lehetősége nagyobb az átlagosnál, korai felismerés és rendszeres gondozás mellett a veszélyeztetett terhesség is az esetek zömében teljesen egészséges gyermek megszületésével végződik.

Mi vezethet veszélyeztetett terhességhez?

A terhességek mintegy 20-30 százaléka magas kockázatú kategóriába tartozik. A veszélyeztetett státusz megállapítása minden esetben a kezelőorvos feladata. Legtöbb esetben olyan kismamákat érint, akiknek a terhesség fennállása előtt már diagnosztizált krónikus betegségük volt, esetleg a teherbeesést követően alakult ki olyan egészségügyi probléma, amely körültekintőbb megfigyelést kíván a terhesgondozások során. Az egyéni kórtörténet, a terhesség aktuális állapota és a kismama kora is növelheti a szövődmények esélyét.

Életkor

A gyermekvállalás alapvetően a 20-as életévekben a legegészségesebb, ugyanakkor sokan ma már jóval később jutnak el a családalapítás lehetőségéig, így az sem ritka eset, hogy valaki a 40-es évei környékén esik teherbe. A másik véglet, az igen korai teherbeesés sem ritka, és ugyanúgy hordozhat magában kockázatokat, mint a későbbi terhesség. Nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő problémák:

• Tizenéves korban
• 35 évesnél idősebb korban (előrehaladott anyai kor)

Előző terhességek

Korábbi terhesség(ek) során felmerülő problémák is állhatnak egy következő várandósság magasabb rizikója hátterében. Például:

• Ha több vetélés történt a teherbeesés előtt
• Ha régóta fennálló meddőségi problémák után sikerül a fogantatás
• Koraszülés egy korábbi terhesség során
• Egy korábbi halvaszületés vagy egy újszülött elvesztése esetén
• Császármetszéssel végződő korábbi szülés(ek)
• Öt vagy több terhesség kihordását követően

Az egyéni kórtörténet

Amennyiben ismert egészségügyi problémával esik teherbe egy nő, fokozott figyelemre és valószínűleg az átlagosnál több vizsgálatra, szűrésre lesz szükség a várandósság idején. Mindez azért szükséges, mert bizonyos betegségek esetén a terhességgel járó változások (hormonális, fizikai, lelki stb.) az alapbetegség fellángolását, rosszabbodását okozhatják. Mindemellett a már meglévő betegség miatt szedett gyógyszerek tekintetében is fokozott odafigyelést követel a terhesség 40 hete, valamint a szülés.

A terhességi szövődményekhez vezető leggyakoribb egészségügyi problémák:

• Cukorbetegség
• Magas vérnyomás
• Szívbetegségek
• Daganatos betegségek
• Vesebetegség
• HIV-fertőzöttség
• Túlsúly
• Autoimmun betegségek
• Miómák a méhben
• Korábbi méhműtét

A jelenlegi terhesség állapota

A várandós nők számára Magyarországon egy kötelező terhesgondozási protokoll szerint szükséges részt venni azokon a szűrővizsgálatokon, amelyek a terhesség különböző szakaszaiban a kismamát vagy a babát veszélyeztető tényezők és állapotok kiszűrésére alkalmas. Amennyiben az ellátás során bármilyen szövődmény gyanúja felmerül, a terhesség veszélyeztetett státuszúvá válhat.

Magas kockázatot jelenthet, ha:

• Ikerterhességről van szó
• A baba nem növekszik a várt módon
• A szülés előtti vizsgálat során a baba genetikai vagy más egészségügyi probléma jeleit mutatja

A terhesség során kialakuló szövődmények, problémák

Néhány egészségügyi probléma a terhesség alatt kezdődik vagy alakul ki. A várandósság akkor válhat magas kockázatúvá, ha:

• Gesztációs, vagyis terhességi diabétesz alakul ki a kismamánál
• Toxaemiás állapot, azaz - különböző fokú - terhességi magas vérnyomás alakul ki
• Elöl fekvő méhlepény esetén
• A méhnyak nem megfelelő állapota esetén
• Rh-összeegyeztethetetlenség miatt

Káros szenvedélyek

A szövődmények magasabb rizikójával hozhatók összefüggésbe a kismama káros szenvedélyei. Valószínűsíthető, hogy terhesség nem lesz problémamentes, amennyiben:

• A kismama rendszeresen fogyaszt alkoholt a terhessége alatt (magzati alkohol szindróma)
• Dohányzik a várandósság idején
• Drogokat használ a terhesség alatt

A veszélyeztetett terhesség megállapítása

A terhesség megállapítása során elvégzett szűrővizsgálatok adják az elsődleges információt arra vonatkozóan, hogy a következő 8-9 hónap magasabb rizikóval jár-e vagy sem. A szűrővizsgálatok nem adnak diagnózist, de segíthetnek annak felismerésében, hogy ha a kismamának nagyobb eséllyel alakulhat ki bármilyen egészségügyi problémája. A szűrés tehát a pozitív terhességi teszt utáni első orvosi konzultáció során kezdődik, és folytatódik végig a terhesség alatt a terhesgondozás menetrendje szerint.

Az alábbi vizsgálatok és szempontok deríthetnek fényt a veszélyeztetett terhességre:

• Családi kórtörténet
• A kismama egészségügyi előzményei (korábbi vagy fennálló betegségek, műtétek)
• Terhességi előzmények
• Fizikális vizsgálat
• Testsúly
• Vérnyomásmérés
• Ultrahangvizsgálat
• Vér- és vizeletvizsgálat

Ajánlott szűrővizsgálatok, amennyiben veszélyeztetett a terhesség

Nagyobb figyelmet kíván a magas kockázatú terhesség, amely az alapvető terhesgondozási lépéseken túl további teszteket, vizsgálatokat jelent a kismama számára. Ezek talán megterhelőek lehetnek, ugyanakkor a mama és a baba egészségének védelmében fontos, hogy a szorosabb gondozási tervben együttműködő legyen a várandós nő.

A következő tesztekre lehet szükség:

• A vérszegénység (vas szintje a vérben), a vércukorszint és a fennálló fertőzések (például nagyon ritkán HIV) rendszeres ellenőrzése
• Vizeletvizsgálatok
• Súly és vérnyomás ellenőrzése
• A méh, a méhnyak vizsgálata
• Magzati szívhangvizsgálat
• Magzati szívultrahang-vizsgálat
• Magzatmozgások szoros nyomon követése
• Non-stressz teszt (NST)

Laborvizsgálatok a terhesség trimesztereiben

A várandós nő rendszeres kivizsgálása a saját és a születendő baba egészsége szempontjából is elengedhetetlen. A születendő gyermek egészsége szempontjából nemcsak a várandósság időszaka, hanem már a fogantatást megelőző hónapok is rengeteget számítanak. A terhesség mindhárom trimeszterében végezni kell egy-egy laborvizsgálatot. Ezekre jellemzően a hatodik-nyolcadik, a huszonkettedik-huszonnegyedik és a harminchatodik-harmincnyolcadik hét környékén kerül sor.

Első trimeszter (0-12. hét)

Az első trimeszterben van egy általános „nagyrutin” vizsgálat, amely vizelet- és vérvizsgálatot foglal magában. Ezek eredményei alapján sok mindent megtudhat az orvos a páciensről, például azzal kapcsolatban, hogy van-e már eleve valamilyen betegsége a várandós nőnek.

• Teljes vérkép
• Vizeletvizsgálat
• Szerológiai tesztek: rubeola elleni immunizáció vizsgálata, valamint a hepatitis B, C, szifilisz, chlamydia, HIV fertőzés kizárására
• Vércsoport vizsgálata és ellenanyag-meghatározás: előfordulhat, hogy az anya és a magzat különböző vércsoporttal rendelkezik, emiatt pedig a kismama szervezete idegenként érzékeli a babát, és ellenanyagokat kezd ellene termelni.
• Ultrahangvizsgálat (11-13. héten): genetikai ultrahang, ahol a nyaki redő vastagságát mérik.
• Fogorvosi vizsgálat
• TORCH laborvizsgálat (térítés ellenében): a kórokozók (herpeszvírusok, Toxoplasma gondii, rubeola és Citomegalovírus) korábbi vagy aktuális jelenlétét vizsgálják, amelyek potenciálisan károsíthatják a magzatot.

Második trimeszter (13-24. hét)

A második trimeszterben szükséges laborvizsgálatok egy része - a legalapvetőbb értékeket figyelő nagyrutin, illetve a vércsoport- és az antitest-meghatározás - megegyezik az első harmadban végzettekkel. Ezek azonban kiegészülnek a terheléses vércukorvizsgálattal (OGTT), amelynek célja, hogy kiszűrje a terhességi cukorbetegség - vagy más néven gesztációs diabétesz - esetleges fennállását.

A 2 órán át tartó vizsgálatot éhgyomorra kell elvégezni, ez idő alatt kizárólag szénsavmentes víz fogyasztása megengedett. A páciensnek 2-3 deciliter vízben feloldva 75 gramm glükózt kell elfogyasztania, a vércukorszintet pedig az OGTT kezdetén, majd két órával később ellenőrzik. Fontos tudni azonban, hogy már ismert cukorbetegség esetén tilos a cukorterheléses vizsgálat.

A második harmadban az LDH (laktát-dehidrogenáz) szintjét is nézik, amely a preeklampszia, vagyis az úgynevezett terhességi toxémia kialakulásának egyik előjele lehet. Ez a kóros állapot az anyai vérnyomás emelkedésével, ödémával és fehérjevizeléssel együtt járó, súlyos betegség, amely a magzatot és az anyát egyaránt veszélyezteti. Ez a probléma a terhes nők nagyjából 5 százalékát érinti, és rövid távon is súlyos következményekkel járhat. Egyik legfontosabb hatása, hogy csökken a méhlepény vérellátottsága, ezért a gyermek nem jut elegendő oxigénhez és tápanyaghoz.

A magzati fejlődési rendellenesség szűrésére a 16. héten az alfa-fötoprotein (AFP) mérése javasolt. Értéke támpontot nyújt a velőcsőzáródási rendellenesség és a Down-szindróma kockázatában is.

A 18-20. héten ultrahang vizsgálattal ellenőrzik, hogy a babával minden rendben van-e.

Harmadik trimeszter (25-40. hét)

A szülés kiírt időpontjához közeledve ismét fontos megismételni a már megszokott vér-, ellenanyag- és vizeletvizsgálatokat. A harmadik kötelező ultrahang vizsgálatot a 30-32. héten végzik el.

• Teljes vérkép (36-37. héten)
• Vizeletvizsgálat (36-37. héten)
• Magzati szívműködés ellenőrzése (kardiotokográfia, CTG) a 38. héttől heti rendszerességgel.
• A terhesség 36. hetében végzik a B-csoportú Streptococcus (GBS) szűrést, mely során azt vizsgálják, hogy a hüvely tartalmaz-e olyan baktériumot, mely veszélyes lehet a szülés során az újszülött számára. Ha igen, úgy az anyának antibiotikumot adnak.
• NST (non-stressz teszt) a betöltött 36. hét után hetente egyszer: a kismamának 20-30 percig kell nyugodtan feküdnie, miközben a hasára erősített eszköz regisztrálja a magzat szívfrekvenciáját, annak változásait és a nyugalmi méhtevékenységet.

Gyakori eltérések a laboreredményekben

A leggyakoribb eltérések már az első vizsgálat eredményeiben is megjelenhetnek. Gyakori, hogy a vizeletben megnövekszik a baktériumok mennyisége, ám ez általában a hüvelyváladék vizelettel való keveredése miatt fordul elő. A várandósok körében jellemző még, hogy a vérkép alapján megállapítják a D3-vitamin szintjének elégtelenségét, a normálisnál magasabb éhomi vércukorszintet, illetve már a terhesség elején is jelentkezhet a vashiány és a vérszegénység.

Tünetek, amelyek orvosi kivizsgálásra szorulnak

Bizonyos panaszok a terhesség során is felvethetik a magasabb rizikó kockázatát, ezért minden kismamának fontos ismernie azokat a tüneteket, amelyek rendellenességre utalhatnak, ezért mielőbbi kivizsgálásra szorulnak.

• Vérzések (pecsételő vagy élénkpiros hüvelyi vérzés): azonnali orvosi ellátást igényelnek
• A hüvelyváladék típusának vagy szagának változása
• Végtagok dagadása
• Görcsök, méhösszehúzódások
• Húgyúti fertőzésre utaló jelek (égő érzés vagy fájdalom vizelés közben, gyakori vizeletürítés)
• Fejfájás
• Homályos látás
• Szédülés
• Láz
• A baba mozgásának változása (pl. csökkent magzatmozgás)

Ha úgy érzi, hogy valami nincs teljesen rendben, forduljon orvosához, vagy menjen egyenesen a kórházba, hogy ellenőrizzék a magzat és az Ön állapotát! Sok esetben téves riasztás történik, de a fenti tünetek esetén jobb az elővigyázatosság, ezért ajánlott mielőbb orvosi segítségért folyamodni.

Lehetséges komplikációk

A magas kockázatú terhesség lehet zavartalan, sőt, a legtöbb nagykockázatú terhesség egészséges csecsemő megszületésével ér véget. Ha megfelelő megfigyelésben és kezelésben részesül, követi az orvosa utasításait, és mindent megtesz, hogy gondoskodjon magáról, csökkentheti a szövődmények kockázatát. Bizonyos esetekben azonban a magas kockázatú terhesség komolyabb problémákat is kiválthat, esetleg egy normál terhesség is okozhat váratlan problémát, és válhat veszélyeztetetté. Amikor súlyos szövődmények merülnek fel a terhesség alatt, az anya és a baba számára is nagy veszélyt hordoz magában.

Okozhat:

• Vérnyomásproblémát
• Koraszülést
• Kis súlyú újszülöttet

A súlyos szövődmények életveszélyesek lehetnek. Bár ritka a fejlett országokban, de a nagy kockázatú terhesség szövődményei az anya vagy a baba halálához is vezethetnek. Éppen ezért nagy jelentősége van a megelőzésnek, amelyben az édesanya és az egészségügyi ellátórendszer résztvevői közötti kölcsönös együttműködés szükséges.

Mi vár a kismamára, ha veszélyeztetett a terhessége?

A pluszvizsgálatok mellett bizonyos esetekben a munkavégzés alóli felmentés szükséges, azaz táppénzre jogosult akár már a terhesség megállapítását követően a kismama. Ha az egészségügyi problémák megkövetelik, előfordulhat, hogy szigorú ágynyugalomra lesz szükség a terhesség biztonsága szempontjából. Egyes esetekben gyógyszerekre is szükség lehet a további szövődmények kialakulásának elkerülése céljából (pl. véralvadásgátló injekció, amennyiben fokozott trombózishajlam bizonyosodik be a kismamánál).

Munka és terhesség

A várandósság, a növekvő magzat élettani igénye megterheli a kismamák szervezetét, ezért hamarabb kimerülnek, fizikai teljesítőképességük csökken, jellemző a fáradékonyság, amit nem ritkán a terhességi vérszegénység fokoz. Nemegyszer az alvásigényük nő, miközben alvásproblémáik is adódhatnak, az alváshiány miatt figyelemzavar, a koncentráló képesség romlása is előfordulhat.

Vannak olyan tevékenységek, munkakörülmények, amelyek a várandósság alatt veszélyeztetik a kismama és a gyermek egészségét, fokozzák az esetleges magzati ártalmak, illetve a terhességi komplikációk, a koraszülés, vetélés kockázatát. Ilyen például, ha a terhes nő a munkavégzés során vegyszerekkel, káros anyagokkal érintkezik, ezek ártalmainak van kitéve. Ugyanígy árthat a túl hosszú munkaidő (kismama nem kötelezhető túlmunkára), az éjszakázás, a tartós stressz, a folyamatos állómunka, a nehéz fizikai munka, például a súlyos tárgyak emelése, a zaj, illetve a nehézgépek okozta rezgés is.

Ha a várandós nő munkakörére a felsoroltak valamelyike jellemző, akkor a terhesség bejelentése után a munkaadónak gondoskodni kell arról, hogy másik pozícióban dolgozhasson a várandósság ideje alatt. Az áthelyezés orvosi javaslatra és a munkavállaló beleegyezésével történik, a korábbi munkabér megtartása mellett. Ha a munkáltató nem tud megfelelő munkakörülményeket biztosítani, akkor fel kell mentenie a kismamát a munkavégzés alól.

A várandós nőt a terhessége alatt minimálisan védi a munka törvénykönyve: utcára ugyan nem teheti munkaadója, azonban egy problémamentes várandósság alatt a kismama nem kap semmilyen könnyítést. Egy három műszakban dolgozó nőnek ugyanúgy el kell vállalnia az éjszakázást, a bolti eladónak még 8 hónapos terhesen is végig kell állnia a munkaidőt. Egyetlen nőgyógyász sem vállalhatja annak a kockázatát, hogy a munkaadó túlterheli a várandós nőt. A veszélyeztetett terhesség megállapítása sokszor olyan adminisztratív védelem a kismamának, amit törvényileg kellene megkapnia.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a kórházi teljesítményjelentések alapján arról tájékoztatott, hogy 2017-ben összesen 42 632 nőt regisztráltak veszélyeztetett terhesként. Ennél is több a veszélyeztetett terhesség miatti táppénzes esetek száma a Magyar Államkincstár összegzése szerint. A különbségtételre azért van szükség, mert a magas kockázatú várandósságra való tekintettel az a nő is lehet keresőképtelen, akinek bár nincsen konkrét betegsége és előtörténete sem indokolja a táppénzt, munkája ellátása veszélyeztetheti a terhességét. A NEAK közlése szerint 2016-ban 66 408 ilyen esetet regisztráltak.

Jó tanácsok és lelki támogatás

Lelkileg megterhelő lehet szembesülni a ténnyel, hogy a terhesség során magasabb kockázata lehet bizonyos problémák kialakulásának. A szorongás, a szomorúság, sőt a harag érzése is normális, ugyanakkor a terhesség alatti állandó aggodalom sem a kismama, sem pedig a magzat egészségére nincs jó hatással. Ha úgy érzi, nem tud egyedül megbirkózni a helyzettel, próbáljon meg támogatást találni: házastársa, partnere, családtagjai és barátai kiváló forrást jelenthetnek.

Ha azonban valakire szüksége van, hogy beszéljen a félelmeiről, akkor orvoshoz is fordulhat, vagy pszichológust is felkereshet, aki segíthet az érzelmek feldolgozásában. Jó ötlet a hasonló helyzetben lévő kismamákkal is beszélgetni, személyesen vagy akár internetes fórumokon. Ha már jobban érzi magát, képes lesz arra, hogy az egészségére és a várandósság örömeire összpontosítson. A pszichológiai támogatás a várandós gondozás kulcsfontosságú eleme. Kutatások kimutatták, hogy a megfelelő társadalmi támogatás a terhesség alatt csökkenti az érzelmi és fizikai feszültségeket, javítva ezzel az anya és a gyermek jóllétét. Azok a nők, akik professzionális pszichológiai segítséget vesznek igénybe, hatékony stresszkezelési stratégiákat sajátítanak el. A mentális egészségügyi problémák korai kezelése gyors eredményeket hoz, ami közvetlen hatással van a gyermek fejlődésére.

Ne felejtsük el, hogy a veszélyeztetett terhesség nem jelenti azt, hogy feltétlenül rossz dolog fog történni a kismamával vagy a babával. Inkább azt jelenti, hogy extra gondoskodásra és plusz ellenőrzésekre van szükség ahhoz, hogy megőrizze saját és magzata egészségét. Járjon el az előírt szűrésekre, figyeljen oda az életmódjára (étkezzen egészségesen, mozogjon rendszeresen), és tartsa be kezelőorvosa utasításait!

Az egészség megőrzése a várandósság alatt

Az anya egészsége a terhesség előtt és alatt kulcsfontosságú a gyermek egészsége szempontjából. Az alultápláltság vagy az elhízás szövődményekhez vezethet, például alacsony születési súlyhoz vagy a gyermek jövőbeni civilizációs betegségeinek fokozott kockázatához.

Jó tanácsok a várandósság idejére:

• Az egészséges és rendszeres táplálkozás mindenképpen jótékony hatású.
• A terhesség során körülbelül 10-12 kg testsúlynövekedés normálisnak tekinthető.
• A folsavpótlásra is érdemes figyelmet szentelni.
• A várandósság ideje alatt kerülni kell a nyers húsok (pl. tatár beefsteak), nyers tojás (pl. házi majonéz), pasztörizálatlan tejtermékek, penészes sajtok fogyasztását, a nem megfelelően átmosott saláták is veszélyesek lehetnek a toxoplazmózis, lisztéria és szalmonella miatt.
• A testmozgás sem tiltott (hacsak kifejezetten az orvos meg nem tiltotta), sőt jótékony hatású. Ha mást nem, naponta 30 perc sétát mindenképpen iktasson be a napirendjébe.
• Ha eddig nem tette, terhesen mindenképpen oda kell figyelnie az általános egészségi állapotára.
• Az első lépés a fogászati szűrésen való résztvétel, mert egy elhúzódó gyulladás komoly problémákat okozhat a későbbiekben.
• Ha hajlamos egyes betegségekre, akkor a várandósság alatt oda kell figyelni, ne kapja el őket.
• Ha már vannak visszerei, a terhesség elejétől kezdve ügyeljen rá, hogy ne álljon sokat egyhelyben, lehetőség szerint minél gyakrabban pihentesse felpolcolva a lábát, és kérdezze meg az orvosát róla, hogy a korábban használt visszérkenőcsét várandósan is használhatja-e.
• Az egészségtelen szokások felfüggesztése a terhesség és a szoptatás idejére kötelező: fel kell hagyni a dohányzással és a rendszeres alkoholfogyasztással egyaránt.
• Amennyiben beteg lenne, nem kell megijedni. A lázas állapotot mindenképpen kezelni kell, le kell nyomni a lázat, és mielőbb orvoshoz kell fordulni, főként az első harmadban.

tags: #terhesen #betegnek #lenni