Teratogén, fototoxikus és maternotoxikus hatások: Alapvető információk és kockázatok

A Patikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gyógyszerészeti- és orvosi tudástár, melynek célja, hogy minél több hasznos információt osszon meg a közösséggel. Ez a cikk a teratogén, fototoxikus és maternotoxikus hatásokról szóló alapvető információkat mutatja be, részletezve azok természetét, kockázatait és a védekezési lehetőségeket.

Teratogén hatások és a magzati fejlődés

A "teratosz" görög szó szörnyszülöttet jelent. Az orvostudományban teratogénnek nevezzük mindazokat a hatásokat, amelyek veleszületett fejlődési rendellenességeket okoznak.

Olyan anyag vagy hatás, ami a fejlődő magzatot károsítja, fejlődési rendellenességet okoz, ide tartoznak például a röntgensugár, vagy különböző vegyi anyagok, mint például a gyógyszerek.

A teratogén hatások az esetek többségében a terhesség korai szakaszában okoznak rendellenességet, olyan időszakban, amikor a nő még nem is tud terhességéről. Ez különösen fontossá teszi azt, hogy mind a gyógyszerek, mind az élelmiszeripari vegyszerek forgalomba hozatala előtt rendkívül gondos teratológiai vizsgálatokat végezzenek.

Milyen ágensek lehetnek teratogének?

A teratogén hatással bíró ágensek sokfélék lehetnek:

• Fizikai ágensek: sugárzások (ionizáló, UV, radioaktív, röntgen, stb.).
• Kémiai ágensek: mutagén vegyi anyagok, növényvédő szerek, gyógyszerek (nyugtatók, fogamzásgátló szerek, citosztatikumok), drogok (nikotin, alkohol).
• Biológiai ágensek: például az embernél teratogén hatást és ártalmakat okozó rubeola vírus, az onkogén vírusok, a herpeszvírus, a hepatitis-B vírus.

A teratogén hatások következményei emberben

Ember esetében a teratogén hatás eredményeképpen hibás vagy torz fejlődés, az érzékszervek fejlődésének zavara vagy funkciójának hiánya, szívfejlődési rendellenességek, értelmi fogyatékosság, anyagcsere- és enzim-rendellenességek jöhetnek létre.

A teratogenitás vizsgálata

A teratogenitási tesztek az utódokban jelentkező fejlődési rendellenességeket vizsgálják, amely megmutatkozhat az embrió pusztulásában, gátolt növekedésében és fejlődésében, valamint fenotípusban is jelentkező fejlődési rendellenességekben.

A fizikai, kémiai és biológiai ágensek teratogén hatása mérhető és jellemezhető:

1. Epidemiológiai és statisztikai adatok értékelésével: termékenység, libido, spontán vetélés, születési rendellenességek, stb.
2. Olyan állati tesztekkel, amelyek viszonylag kis generációs idejű tesztorganizmust használnak, hogy az utódok mennyisége és minősége alapján a teratogén hatás statisztikailag jól értékelhető legyen.

A teratogén hatás mérésére szabványosított biológiai tesztmódszerek közül a legismertebbek:

• A halembrió tesztek.
• A FETAX: békaembrió gyorsteszt a Xenopus laevis délafrikai galléros békával.

A Xenopus laevis békafaj az emberre is extrapolálható eredményt ad, ezenkívül számos előnnyel bír, mint tesztorganizmus. Jól ismert kísérleti állatfaj, széles körben használják genetikai és fejlődésgenetikai vizsgálatokhoz. Laboratóriumi körülmények között jól tenyészthető és fenntartható, egyszerre sok utódot hoz létre, így a kísérletekhez és mérésekhez megfelelő számú egyed áll rendelkezésre.

További előnye, hogy az emlősökkel, a madarakkal és a hüllőkkel ellentétben az embriói a szabadban fejlődnek, így megfigyelhetőek.

A FETAX egy gyorsteszt, melynek előnye, hogy emlősökre és más fajokra is extrapolálható eredményt ad viszonylag rövid időn belül. Segítségével veszélyes hulladékok, valamint tiszta és keverék vegyi anyagok teratogén hatása tesztelhető.

FETAX teszt protokollja

A FETAX eljárást érzékenysége és gyorsasága miatt a teratogenitás szűrésére és kizárására lehet a legjobban használni, negatív eredmény esetén. Ha viszont teratogenitást mutat, akkor más tesztekkel és tesztorganizmusokkal is kell azt bizonyítani.

Gyógyszerek és teratogenitás terhesség alatt

A legtöbb gyógyszer ellenjavallt terhesség alatt. A gyógyszerek kifejlesztése rendkívül hosszú folyamat, mely során állati szervezetekben, később pedig önként jelentkező emberekben is kipróbálják a hatóanyagokat, amelyek csak a hosszadalmas kísérletek megnyugtató lezárása után kerülhetnek forgalomba gyógyszerként.

Terhes nők körében azonban érthető okokból szinte sohasem történik tesztelés, a magzatokra gyakorolt hatást állatokon vizsgálják. Az állatkísérletek negativitása azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy emberben is kockázatmentes lesz a szer. Várandósok ezért az első 12 hétben lehetőleg csak a létfontosságú vagy az évtizedes tapasztalatok alapján biztonságosnak, előnyösnek bizonyult gyógyszereket szedjék.

Az eddig legismertebb, súlyos fejlődési rendellenességeket okozó forgalomba került gyógyszer az 1950-es években a thalidomid nevű nyugtató volt, melynek szedését terhes nőknek is ajánlották. Az ezt szedők magzatainál azonban nagy arányban tapasztaltak végtaghiányt és más fejlődési rendellenességeket, sok magzat pedig méhen belül elhalt. Mire a gyógyszert kivonták a forgalomból, több ezer károsodott gyermek született meg, óriási terhet róva ezzel családjaikra és a társadalomra. Az eset felhívta a figyelmet a terhes nők gyógyszerszedésének fokozott kockázatára.

Tanácsként azt ajánlhatjuk, hogy várandósság alatt csak orvos által felírt gyógyszert szabad szedni (már amennyiben az orvos tud a terhességről!), vény nélkül kapható vitaminok, táplálékkiegészítők stb. esetén pedig meg kell kérdezni a terhesgondozást végző szülészorvost.

Fogamzásgátlás teratogén szerek szedése esetén

A teratogén hatású gyógyszerek szedőinél mindenképpen a leghatékonyabb fogamzásgátlást kell alkalmazni, amely jelenleg a kombinált hormonális fogamzásgátló tabletta, a vele azonos hatékonyságú hüvelygyűrű, vagy esetleg a már szült nőknél a méhen belüli eszköz, abból is lehetőleg a hormontartalmú változat. Egyéb módszerek nem elég megbízhatóak, ezért ilyen esetben nem ajánlottak. Amennyiben az alapbetegség miatt a hormonális fogamzásgátlás ellenjavallt, és a beteg már nem szeretne szülni (vagy alapbetegsége ezt lehetetlenné teszi), a laparoszkópos úton elvégzett művi meddővé tétel a megfontolandó eljárás.

Fototoxikus reakciók

A fototoxikus reakció nagyon gyakori, és bárkin jelentkezhet, gyerekeken, felnőtteken, időseken. Előfordul, hogy az érintettek nem is tudják, mi váltotta ki. Ezek a reakciók akkor alakulnak ki, ha a bőrrel olyan anyagok érintkeznek, amelyek alapvetően ártalmatlanok, de napfény hatására károssá válnak.

Növények okozta fototoxikus reakciók

A legismertebb fototoxikus növény a zeller, de szóba jönnek más ernyősvirágzatúak, így például a petrezselyem, a paszternák, a sárgarépa és a kapor is. Ezek a növények azért okoznak gondot, mert furokumarin nevű vegyületet tartalmaznak, ami a bőrrel való érintkezés után, UV-A sugárzás hatására kapcsolatba lép a bőrsejtekkel, és úgymond megsokszorozza a napfény hatását.

Ezért például ha a nyári napsütésben kesztyű nélkül gyomlálunk, ez a vegyület pedig a növényekről a kezünkre kerül, akkor pár órával később érezzük, hogy a bőrünk iszonyatosan ég. A panaszok csíkokban jelentkeznek, pontosan ott, ahol a nedv a bőrre folyt. Bőrünk lehet hólyagos is, pont mint napégésnél. Emellett erős, égő fájdalom is jelentkezik, ez hideg borogatással, napégésre való szprékkel, krémekkel csillapítható.

Fototoxikus reakció nemcsak kertészkedés közben alakulhat ki, hanem akár kirándulás után is megjelenhet a kezeken, illetve ha valaki rövidnadrágban van, akkor a lábakon. Az érintettek ekkor sem feltétlenül tudják, hogy a panaszokat mi okozza, ugyanis a barnás, vöröses, hólyagos tünetek csak órákkal később, gyakran már a hazatérést követően alakulnak ki. Hátterükben ez esetben is az áll, hogy a bőr furokumarint tartalmazó növényekkel érintkezik, majd azt követően éri napsütés. Ez könnyen megtörténhet, ugyanis ernyősvirágzatúak a természetben is élnek, ilyen például a gyógynövényként is ismert orvosi angyalfű, vagy éppen a vadmurok. Tartalmaz furokumarint az orbáncfű is.

Kozmetikumok és gyógyszerek okozta fototoxikus reakciók

Óvatosan kell bánni a natúrkozmetikumokkal, házilag készített gyógynövényes krémekkel is, mert azok is kiválthatnak ilyen jellegű tüneteket. Főleg akkor okoznak gondot, ha citrusfélék illóolaját tartalmazzák. Nyáron óvatosan kell bánni a parfümökkel is, különösen akkor, ha a citrusfélék közé tartozó bergamott illatanyagát tartalmazzák. Az ilyen készítményeket érdemes olyan helyre fújni, ahol a bőrfelületet biztosan nem éri napfény.

A napnak kitett bőrfelületeken okozhatnak fototoxikus reakciót egyes gyógyszerek is. Ilyen például az egyik készítmény, amelyet ajakherpesznél lehet alkalmazni. Van olyan nemszteroid gyulladáscsökkentő krém is, amelyet heveny húzódások és rándulások kezelésére használnak, és a fájdalmat is csillapítja. Ennek a betegtájékoztatójában is szerepel, hogy alkalmazása után a kezelt területet ruhával kell védeni a naptól, és erre figyelni kell azt követően még két hétig.

Okozhatnak fototoxikus reakciót a bőrgyógyászatban alkalmazott, nagyobb dózisú retinoidok is. Ezt a hatóanyagot gyakran használják antiaging kezelésekhez, egyes betegségeknél pedig belsőleges fogyasztására is szükség lehet. Ilyen készítményeket a bőrgyógyászok a nyári időszakban nem szoktak felírni, mivel az arcot nem lehet ruházattal védeni.

Noha kisebb dózisban, de retinoidot kozmetikai készítmények is tartalmazhatnak. Ezeket a nyári időszakban nem praktikus használni, vagy ha mégis, akkor inkább csak este, reggel pedig fontos fényvédőt is alkalmazni. Mivel a gyógyszerként forgalmazott készítményeknél a retinoidok dózisa magasabb, esetükben a fényvédelem nem jelent megoldást. Vannak olyan antibiotikumok, valamint szív- és érrendszeri gyógyszerek is, amelyek szintén fényérzékenyítenek.

A fototoxikus reakciókkal az a legnagyobb baj, hogy a miattuk kialakuló barna foltok több hónapig, vagy akár évekig megmaradnak, nagyon nehéz eltüntetni őket. A folyamatot depigmentáló készítményekkel, hámlasztó kezelésekkel, esztétikai, például lézeres beavatkozásokkal lehet gyorsítani, de a siker még akkor sem garantált.

Maternotoxikus hatások és a háztartási vegyszerek

Bizonyos vegyi anyagok veszélyt jelentenek a termékenységre, a magzatra vagy szoptatott csecsemőre. A háztartási vegyszerekben lévő vegyi anyagok veszélyei sokfélék lehetnek. Némelyek „csak” a minket körülvevő élővilágra, mások ránk nézve is veszélyesek lehetnek.

Emellett a mai napig sok endokrin károsító anyag van forgalomban, melyek a hormonrendszerbe beavatkozva okozhatnak károsodást a magzat fejlődésében.

Veszélyes vegyi anyagok jelölése

A vegyi anyagok engedélyezéséről szóló Uniós jogszabály, a REACH a vegyi anyagok besorolását az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló úgynevezett CLP-rendeletben szabályozza, ami az ENSZ globálisan harmonizált rendszerén (GHS) alapul. A legtöbb vegyi termék több anyag keveréke. Ezeknek az egy betűből és három számjegyből álló rövidítéseknek rajta kell lenniük egy anyag címkéjén, az EU-s rendelet szerint a piktogramoknak, figyelmeztetéseknek, figyelmeztető mondatoknak és óvintézkedésre vonatkozó mondatoknak együtt kell szerepelniük a címkén.

A teratogén anyagokat a termékeken az ENSZ GHS szerinti piktogramja jelzi. Épp amiatt, hogy több veszélyt is jelöl, akár könnyen hozzá is szokhat a tekintetünk, talán nem is vesszük elég komolyan. Rendszeresen nézd át a háztartásodban használt vegyszerek biztonsági adatlapját az interneten!

tags: #teratogen #fototoxikus #materno #toxikus