A tejallergia vagy tejfehérje allergia a leggyakoribb csecsemő és kisgyermekkori ételallergiás megbetegedés. Ha felmerül a gyanú, hogy a kisbabánk allergiás a tehéntejre, pontosabban fogalmazva a tejfehérjére, először meglepődünk, megrémülünk, és rögtön keresni kezdjük az okokat és legjobb kezelési módot. A tejfehérje-allergia mélyrehatóan érinti az immunrendszert, melynek során a szervezet a tejből származó fehérjéket észleli veszélyforrásként. A tejfehérje-allergia különbözik a laktózintoleranciától, mely egy enzimhiány miatt jelentkezik, nem pedig immunrendszeri reakció eredményeként. A tejfehérje allergia a tejtermékekben található fehérjék, például kazein és tejsavó iránti túlzott immunválasz eredményeként jön létre.
A tejfehérje allergia kialakulásának okai összetettek és több tényezőtől függenek. Genetikai hajlam játszhat szerepet, mivel azoknak a családtagoknak, akiknél már volt tejfehérje-allergia, nagyobb a valószínűsége, hogy az utódaik is ezen állapotban szenvednek. Emellett környezeti tényezők is szerepet játszhatnak a tejfehérje-allergia kialakulásában. A csecsemők számára a korai tejbevezetés, különösen, ha az anyatej mellett történik, növelheti a kockázatot. A modern életstílus változásai is szerepet játszhatnak a tejfehérje-allergia kialakulásában.
A tejfehérje allergiával szemben, ahol a fehérje a ludas, laktóz intolerancia esetében a csecsemő nehezen tudja lebontani a tejben lévő laktózt, ami tejben természetesen előforduló cukor, és nem érinti a szervezet immunrendszerét. Ezért ilyenkor csak tejérzékenységről beszélhetünk. Nagyon ritka, hogy a gyerekek eleve laktóz intoleranciával születnek. Olyan helyeken fordul ez elő, ahol nem általános a tehéntej fogyasztása, mint Ázsia, Afrik vagy Dél-Amerika. Csecsemőknél általában gyomorfertőzések után alakul ki.
A tejallergia tünetei és diagnózisa
A tejfehérjére allergiás csecsemőnél a tej vagy tejet tartalmazó étel elfogyasztását követően azonnali allergiás reakciók jelennek meg. A tejfehérje-allergia tünetei széles skálán mozognak és az érintettek közötti változékonyság is jelentős lehet. A tünetek jelentkezhetnek rövid időn belül a tejfehérje fogyasztása után, akár néhány perctől kezdődően. Az anafilaxiás reakció súlyos allergiás válasz, amely az egész szervezetet érintheti, és azonnali orvosi ellátást igényel. Az egyéni tünetek változatosak lehetnek, és az allergiás reakciók súlyossága is eltérő.
A babák széklete sok mindenről ad információt, arról is, ha a csecsemő tejallergiás. A leggyakoribb figyelmeztető jel a véres széklet. A leggyakoribb jele annak, hogy a baba tejallergiás, ha vér van a székletében. Ezen kívül figyelmeztető jel lehet, ha a széklet folyósabbá és gyakoribbá válik, hasonlóan a hasmenéshez. A tünetek gyakran a tejjel való érintkezést követő 2 órán belül kezdődnek, de lehetnek azonnali, illetve sok órával később jelentkező tünetek is.
Sajnos a tejallergia diagnózisa és kezelése még mindig nem egyszerű feladat, mivel a tünetek nem specifikusak, nem egyértelműen utalnak a betegségre és nincs egyértelműen megbízható az allergia vizsgálat sem. A prick teszt nem ad biztos eredményt és két éven aluli babáknál nem is csinálják. A vérvétel eredménye is csak legjobb esetben 60%os és nagy valószínűséggel mire odajuttok a gasztroenterológushoz már néhány hete diétáztok, tehát a pici vérében nem vagy nagyon alacsony lesz az antitestek menyisége - és pont azt keresik ilyenkor.
A tejfehérje-allergia diagnózisa átfogó orvosi vizsgálatot és specifikus teszteket igényel. Klinikai történet és tünetek: Az orvos először részletesen kikérdezi a beteget és/vagy a szülőket a tünetekről és az esetleges allergiás reakciókról. Ételnapló és eliminációs diéta: Az élelmiszerek naplózása és az eliminációs diéta segíthet azonosítani azokat az ételeket, amelyeknél allergiás reakciók jelentkeznek. Bőrpróba (Prick-teszt): A bőrpróba során a kis mennyiségű tejfehérje-kivonatot felvisznek a beteg bőrére, majd enyhe karcolást végeznek a bőr felszínén. Ez lehetővé teszi az orvos számára, hogy megfigyelje, van-e bőrreakció, például vörösség vagy kiütés. Vérből történő tesztek: A specifikus IgE antitestek mérése segíthet a tejfehérje-allergia azonosításában. A vérben a magas IgE szintek az allergiás válaszra utalhatnak. Orális étel-provokációs teszt: Bizonyos esetekben az orvos kórházi környezetben elvégzi az orális étel-provokációs tesztet, ahol a páciens fokozatosan kap egy növekvő mennyiségű tejfehérjét, miközben orvosok figyelik a tüneteket. A tejfehérje-allergia diagnózisa során a szakember általánosan kombinálja az anamnézist, a klinikai tüneteket és a laboratóriumi eredményeket a pontosabb és megbízhatóbb diagnózis elérése érdekében.
Mikor kerül sor a Prick teszt elvégzésre? Mire készüljünk és mit vigyünk magunkkal? Hogyan készíthetjük fel gyermekünket? A tejfehérje-érzékenységre utaló tünetek jelentkezése esetén általában legalább egy éven keresztül nagyon szigorú tejmentes diétára van szükség. Semmiféle tejtartalmú ételt nem ehet ilyenkor a gyerek, mert csak így van esély arra, hogy kinője az allergiás megbetegedést. A tejterheléses vizsgálatot a legtöbb esetben csak ez után a diétával töltött év után végzik el. Használható eredményt is csak akkor kapunk, ha a vizsgált gyermek szervezetében nincs korábbról maradt tejszármazék. A Prick teszt többnyire reggel kezdődik és a kórházba reggel 8 óra előtt meg kell érkezni. Először a szakorvos vizsgálja meg a gyermeket, majd a szája körüli területet bekenik tejjel, és az alkarjának belső bőrén karcolásokat ejtenek, ahová allergén anyagokat cseppentenek. Bármilyen tünet megjelenése esetén azonnal a szakorvoshoz vagy az ápolónőkhöz kell fordulni, hogy - amennyiben szükséges - megfelelő gyógyszeres segítséget nyújthassanak. Úgy készüljünk, hogy a fent leírtak minimum egy fél napot igénybe vesznek, és ez alatt nem is szabad elhagynunk a kórházat, ezért vigyünk magunkkal valami játékot, könyvet, hogy le tudjuk kötni a gyerek figyelmét. Készüljünk fel arra, hogy a terhelés hasmenést okozhat, tehát megfelelő mennyiségű WC-papír, esetleg pelenka feltétlen legyen nálunk. A vizsgálathoz szükséges mennyiségű tejet és a bögrét is a legtöbb helyen a beteg szüleinek kell biztosítaniuk. A kórházi vizsgálatot egyes helyeken másnap is megismételhetik. A Prick teszt egy bőrpróbás allergiavizsgálat. Sokféle légúti és táplálékallergia gyanúja esetén is el lehet végezni, rutineljárásnak számít. A laktóz-intolerancia vizsgálata egy teljesen más alapelveken nyugvó diagnosztikai eljárás, mint a bőrpróbás Prick teszt. Míg a tejfehérje-terhelés előtt és közben a tejtartalmú élelmiszereken kívül mindenfélét szabad enni és inni, a laktózvizsgálatra teljesen éhgyomorral, étlen-szomjan kell érkezni. Az eljárás teljesen fájdalommentes. A gyermeknek vízben elkevert tejcukrot kell elfogyasztania, majd néhányszor bele kell fújnia egy gépbe, miközben a kilégzéseit elemzik. A kellemetlenséget nem a vizsgálat maga, hanem az ezzel együtt járó korgó pocak jelenti. Éppen emiatt fontos, hogy gondoskodjunk megfelelő figyelemelterelő „hadműveletekről”: legyenek nálunk izgalmas könyvek és játékok. Ha sikerül érdekes tevékenységekkel lekötnünk a gyerekünket, kevésbé jut eszébe, hogy éhes és szomjas. Egy kifestő, egy társasjáték vagy egy adag gyurma csodákat tehet. Mire ráeszmél a pici, hogy mennyire éhes, már véget is ér az amúgy egyáltalán nem rövid vizsgálat.
A tejallergia kezelése és a szoptatás szerepe
A tejfehérje-allergia kezelése elsősorban a tejtermékek elkerülésére irányul, és a tünetek enyhítése érdekében egyéb terápiákat is magában foglalhat. Élelmiszerek elkerülése: Az allergiás reakciók elkerülése érdekében fontos, hogy az érintett személy és gondozói gondosan ellenőrizzék az élelmiszer-címkéket, és kerüljék azokat az ételeket, amelyek tejfehérjéket tartalmaznak. Egyéb tejtermékek helyettesítése: Az élelmiszeriparban ma már számos tejtermék helyettesítő termék áll rendelkezésre, például növényi alapú tejek (mandulatej, szójatej stb.) vagy tejmentes alternatívák, amelyek lehetővé teszik az étrend sokszínűségét. Gyógyszeres kezelés: Az allergiás tünetek enyhítésére gyakran alkalmaznak antihisztaminokat, amelyek csökkentik az immunrendszer által kiváltott reakciók intenzitását. Allergiás oktatás és támogatás: Az érintettek és családtagjaik számára a tejfehérje-allergia kezelése mellett fontos az oktatás és a támogatás is. Orvosi nyomon követés: Az orvosi nyomon követés rendkívül fontos a tejfehérje-allergia esetében. Az egyén specifikus állapotától és tüneteitől függően az orvosok egyéni kezelési tervet dolgoznak ki, amely magában foglalhatja az életmódváltozásokat, a gyógyszereket és az allergia kezelésének egyéb módjait.
Ha szoptatok, el kell hagyjam a tej és tejtermékek fogyasztását? Nagyon kevés szoptatott csecsemő mutat allergiás tüneteket az anya által elfogyasztott élelmiszerekre. Tudományos szempontból nem egyértelmű, hogy a szoptató anya tejmentes diétája hatással lenne a gyermek tejallergiájának kialakulásában (4, 5). Így az sem egyértelmű, hogy a kialakult tejfehérje allergia esetén szükséges-e a szoptató anyának diétáznia, de az orvosi gyakorlatban ezt javasolják, és a szülői gyakorlat is ezt támasztja alá. Azokban a családokban, ahol az apa vagy anya, vagy mindkettő allergiás nagyobb az esélye, hogy az kicsi is az lesz. Ezért ilyenkor érdemes különösen odafigyelni az esetleges tünetekre és azok észlelésekor legalább két hétig (de inkább 4-6 hétig) kihagyni az adott élelmiszert a szoptató anya táplálkozásából. Tehát, nagyobb kockázatú esetekben, az allergiás tünetek feltételezett megjelenése esetén érdemes elhagyni a tej és tejtermékek fogyasztását a szoptató anya étrendjéből, DE a kálcium szükséglet fedezésére mindenképpen gondoskodni kell a megfelelő kálcium bevitelről.
A tejmentes diéta kialakításánál mindig nehéz kérdés, hogy mit adhatunk tej helyett gyermekünknek, ami pótolja a fejlődéshez szükséges fehérjemennyiséget, és amit gyerekünk is szívesen fogyaszt. Először célszerű beszerezni egy olyan szakácskönyvet, ami kifejezetten allergiás betegek számára készült recepteket tartalmaz, és allergológus szakemberek írták vagy lektorálták. Ma már elég sok igazán jó minőségű ilyen jellegű könyv kapható. Mielőtt megvennénk, nézzük meg, hogy a recepteken kívül tartalmaz-e egyéb praktikus tanácsokat, például olyasmit, hogy hol tudjuk megvásárolni a szükséges alapanyagokat, vagy hogyan kell ezekből a többnyire növényi eredetű porokból olyan alapanyagokat készíteni, amelyek ízben és állagban is valóban kiváltják a tejet, túrót, tejfölt, vajat vagy az egyéb tejtermékeket. Melyiket lehet sütni, melyiket főzni, és melyik az, ami igazán csak nyersen működik. Mi való édes, és mi sós ételekhez? A bioboltokban, illetve mostanában már több nagyáruház kijelölt polcain is meg tudjuk vásárolni ezeket a tej helyett fogyasztható készítményeket.
A tejfehérje allergia esetén fontos, hogy ekkor tudatosan oda kell figyelni a kálcium pótlásra, amihez normális esetben leginkább a tejtermékekből jutunk hozzá (6). Számos növény is sok kálciumot tartalmaz, érdemes ezeket tudatosan választani ilyenkor és biztosítani minden, hogy minden étkezéskor jusson neked és a picinek is belőlük. Ilyenkor talán a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a feldolgozott élelmiszerek rejtett tejtartalmát is figyeljük. Nem elég a tejet, joghurtot, túrórúdit elhagyni. Sajnos az olyan „egyszerű”, tejmentesnek gondolt élelmiszerekben is lehet tej vagy valamilyen tejszármazék, amire nem is gondolnánk, pl. Lehet, hogy a bolti eladót kérdezve azt mondja, hogy az adott termékben (pl. pogácsa) nincs tej, de tartalmazhat tejfehérjét tartalmazó margarint vagy a készítés és szállítás során érintkezhetett más tejszármazékot tartalmazó áruval (pl. sajtos perec).
Tejfehérje allergia vs. laktózérzékenység
Megelőzés és kilátások
A legjobb megelőzés a szoptatás. Ha tápszert (is) kap a csecsemő, akkor a tehéntej alapú hipoallergén (HA) tápszerek használatát kell előnyben részesíteni. Nem egyértelmű a terhesség és a szoptatás során folytatott allergén szegény diéta hatása a tejallergia kialakulására vagy megelőzésére. Sőt, terhesség során nem is javasolt ilyen diéta folytatása, hisz nincs bizonyított védő hatása, viszont nemkívánatos hatási lehetnek a fejlődő gyermek számára (4, 5). Függetlenül attól, hogy anyatejes vagy tápszerrel táplált csecsemőkről van szó, a hozzátáplálás időbeni megkezdése (ötödik vagy hatodik hónapban) javasolt a tejallergia kialakulásának kockázatának csökkentésére. Szakmai körökben nincs egyetértés, hogy mikor is szabad a tejet bevezetni a pici étrendjében.
A jó hír, hogy igen! Ha a gyereked késleltetett allergiás tüneteket mutat (pl. ekcéma, hasmenés) akkor nagy valószínűséggel ki fogja nőni az allergiát úgy három éves koráig. Ha azonnali immunreakciókat mutat, akkor az allergia eltarthat tizenéves koráig is. Mire felnő, nagy valószínűséggel kinövi. A tejallergia betegséget a kisgyermekek 90%-ban kinövik három éves korukra. A későbbi korban megmaradó tejallergia csak 10%-ban jellemző.
Ne keseredj el, ha a gyermekednél tejfehérje allergiát diagnosztizálnak. Ki fogja nőni. A tejfehérje-allergia komplex állapot, amely számos egyéni tényezőtől függ. Puffadás bárkinél előfordulhat, a kiváltó okot pedig sok esetben nehéz felismerni.
A tejfehérje-allergia súlyos formája anafilaxiás reakciókhoz vezethet, amelyek életveszélyesek lehetnek. Légzőszervi problémák: Súlyos allergiás reakciók esetén a légutak duzzanata légzési nehézségekhez és fulladáshoz vezethet. Növekedési problémák gyerekeknél: Gyermekeknél a tejfehérje-allergia nehezítheti a megfelelő táplálkozást és növekedést. Életminőség csökkenése: Az állandó életmódváltoztatások és az élelmiszerekkel való óvatoskodás az életminőséget jelentősen befolyásolhatja. Szociális és pszichológiai hatások: Az allergiás betegek gyakran szembesülnek szociális és pszichológiai kihívásokkal, például az étkezéssel kapcsolatos különféle korlátozások miatt. Fontos kiemelni, hogy a tejfehérje-allergia súlyossága egyénenként eltérhet, és a fenti következmények nem mindig egyformán jelentkeznek.
tags: #tejfeherje #gyanu #anyatej