Minden, amit a lombikprogramról tudni érdemes: lépésről lépésre a gyermekáldásig

A lombikprogram, más néven in vitro fertilizáció (rövidítve IVF, magyarul szervezeten kívüli megtermékenyítés), egy orvosi eljárás, amely lehetővé teszi a gyermekvállalást azok számára, akik természetes úton nem képesek teherbe esni. Ez a technológia már több mint négy évtizede létezik, azóta pedig milliók számára hozott reményt és boldogságot világszerte. De mit is jelent pontosan a lombikprogram, hogyan épül fel a lombikprogram működése, és milyen lépésekkel jár? Ebben a cikkben mélyrehatóan megvizsgáljuk a lombikprogram minden aspektusát.

Mi is az a lombikprogram?

A lombikprogram, vagy ahogy sokan hívják, IVF, egy olyan csoda, amely segíthet megvalósítani a családalapításról dédelgetett álmotokat akkor, ha a természetes úton ez nem sikerült. A lombikprogram működése több lépésből áll: képzeld el, hogy a lombikprogram során a petesejt és a spermium egy laboratóriumban találkozik, egy kicsit úgy, mintha egy különleges helyszínt teremtenénk nekik a találkozásra. Amikor az egyesülés megtörténik, létrejön egy aprócska embrió - a ti leendő gyermeketek első formája. Ezt az embriót aztán visszaültetik a méhtestbe, ahol tovább fejlődhet, hogy kilenc hónap múlva az anyja karjaiban lehessen. Ez a módszer különösen azoknak a pároknak jelenthet óriási reményt, akiknek a hagyományos módszerekkel nem sikerült elérni a terhességet. Lehet, hogy valamilyen kórélettani ok áll a háttérben, vagy egyszerűen csak egy kis extra segítségre van szükség ahhoz, hogy a család bővülhessen.

Az in vitro fertilizáció (IVF, közismert nevén lombikbébi program) során a petesejt hímivarsejttel történő megtermékenyítése a testen kívül, laboratóriumi körülmények között történik. A megtermékenyítést követően a létrejött embriót visszajuttatják a méhbe. Ez az eljárás az asszisztált reprodukciós technológiák (ART) közé tartozik, és az elmúlt évtizedek technológiai fejlődésének köszönhetően egyre biztonságosabbá és eredményesebbé vált. A világ első lombikbébije, Louise Joy Brown 1978-ban látta meg a napvilágot: az orvostudomány akkori fejlettségi szintjén ez szenzációs teljesítménynek számított. Azóta több mint tizenkétmillió gyermek jött hasonlóan a világra.

Milyen esetekben javasolt a lombikbébi kezelés?

Orvosi értelemben meddőségnek az számít, ha egy párnál 12 hónap folyamatos, védekezés nélküli közösülés nem eredményez terhességet. 35 év feletti nőknek már 6 hónap sikertelen próbálkozás esetén ajánlott meddőségi kivizsgálást végezni. A meddőség kb. fele-fele arányban vezethető vissza a nőkre és a férfiakra. Lombikbébi kezelés azokban az esetekben nyújthat megoldást, amikor a kevésbé invazív kezelési lehetőségek (peteérést serkentő gyógyszerek, többszöri inszemináció) nem voltak eredményesek, vagy a pár egyikénél az alábbi diagnózisok valamelyikét állították fel:

• A petevezeték károsodása vagy elzáródása. A petevezeték sérülése vagy elzáródása akadályozhatja a petesejt megtermékenyülését vagy az embrió méhbe jutását. Ennek például Chlamydia-fertőzés vagy műtéti beavatkozás is lehet az oka.
• Ovulációs rendellenességek. Rendszertelen vagy elmaradó ovuláció esetén kevesebb petesejt áll rendelkezésre a megtermékenyítéshez. Ennek többek között elhízás, PCOS is lehet az oka.
• Endometriózis. Endometriózis esetén a méhnyálkahártyához hasonló szövet található a méh üregén kívül - ez gyakran zavarja a petefészek, méh és petevezeték működését.
• Mióma. A miómák izomból és rostos szövetből képződő, jóindulatú daganatok a méh falán. A fogamzóképes korban lévő nők harmadát érintik.
• A spermiumok termelődésének vagy funkciójának zavara. Rossz spermakép esetén andrológus szakember segít a megbúvó okok, egészségügyi problémák diagnosztizálásában és kezelésében.
• Spermium vagy petefészek elleni antitestek termelődése. A férfi és a női szervezetben egyaránt termelődhetnek olyan antitestek, melyek károsítják a spermiumokat. Emellett a női szervezet petefészek elleni antitesteket is termelhet, melyek megtámadják a petesejteket.
• Ismeretlen eredetű meddőség. Erről akkor beszélhetünk, amikor a meddőség gyakori okai ki lettek zárva, így a probléma eredete nem ismert.
• Genetikai rendellenesség. Ha magas a kockázata annak, hogy a születendő gyermek valamilyen genetikai betegséget örököl, akkor a lombikbébi kezelés során lehetőség van preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD) elvégzésére. Az embriókat még beültetés előtt megvizsgálják és csak azokat ültetik be, amelyek nem hordozzák a betegséget.

A lombikbébi program 40 év feletti nőknél elsődleges kezelési módja a meddőségi problémáknak. Mindezek mellett az in vitro fertilizációs kezelések a termékenység megőrzésére is használhatóak rák vagy egyéb súlyos betegségek esetén. A sugárkezelés vagy kemoterápia megkezdése előtt a petesejtek kinyerhetőek és megtermékenyítetlen állapotban lefagyaszthatóak későbbi felhasználásra. A petesejtek meg is termékenyíthetőek és embrió állapotban is lefagyaszthatóak, tárolhatóak.

A lombikprogram folyamata lépésről-lépésre

A lombikprogram egy utazás, amelynek minden lépése közelebb visz titeket ahhoz, hogy a családotok bővüljön. A kezelés három fő lépésből áll:

1. Előkészületek és vizsgálatok

Az első állomás ezen az úton az alapos kivizsgálás, amelynek során mindkettőtöket megvizsgálnak, hogy pontosan kiderüljön, mi okozhatja az infertilitást. Itt nagyon fontos, hogy a kivizsgálás valóban alapos és minden szempontból körültekintő legyen. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelvet készített az asszisztált reprodukciós kezelésekről. Ez tudományos bizonyítékokon alapuló ajánlásokat tartalmaz, többek között a szükséges vizsgálatok tekintetében is.

Első lombikbébi-kezelés előtt az alábbi vizsgálatok elvégzése szükséges:

• A petefészkek funkcionális vizsgálata: a ciklus 2-4. napja között (FSH, LH, ösztradiol, prolaktin, TSH) és/vagy ciklustól függetlenül anti-Müller hormon (AMH) és/vagy antralis folliculus-szám (AFC) ultrahangos meghatározása
• Méhüreg alaki alkalmasságának vizsgálata
• Hüvelyváladék vizsgálata: szűrés Chlamydia trachomatis baktériumra, indokolt esetben teljes bakteriológiai vizsgálat
• Spermiumvizsgálat
• Méhnyakrákszűrés (cytológia)
• Emlő ultrahang (40 év alatt), mammográfia (40 év felett)
• Szerológiai vizsgálat: a pár mindkét tagjánál egy éven belül hepatitis B, C, RPR (szifilisz), illetve HIV-szűrés, rubeola-szűrés és a pár nőtagjánál vércsoportvizsgálat
• Belgyógyászati kivizsgálás: krónikus belgyógyászati probléma fennállása esetén, mely a teherbeesést, terhességet befolyásolhatja; a petesejtleszíváshoz szükséges minimális kivizsgálás, egy hónapon belüli vérkép vizsgálat végzése javasolt.

Ezek a vizsgálatok segítenek az orvosoknak a lombikprogram működése során abban, hogy kifejezetten rátok szabott kezelési tervet készítsenek. Mindannyian mások vagyunk, és így minden kezelés is egyedi. Az előkészületek részeként az orvosok tanácsokkal is ellátnak titeket: lehet, hogy javasolják a dohányzás és az alkohol elhagyását, vagy épp azt, hogy figyeljetek jobban a táplálkozásra és a rendszeres testmozgásra. Mindezekkel az apró lépésekkel elősegíthetitek, hogy a lombikprogram sikeres legyen.

2. Petefészek stimuláció

Miután az előzetes vizsgálatok lezárultak és készen álltok a következő lépésre, jön a petefészek stimuláció időszaka. Ez egy izgalmas, bár egy kicsit intenzív szakasz, hiszen ilyenkor a cél az, hogy a petefészkek több érett petesejtet termeljenek. A természetes ciklus során általában csak egy petesejt érik meg, de itt most arra törekszünk, hogy több petesejt is készen álljon a megtermékenyítésre. A stimuláció hormonális gyógyszerekkel történik, amelyek arra ösztönzik a petefészkeket, hogy aktívabbak legyenek. Ez a folyamat néhány naptól akár két hétig is eltarthat, és közben rendszeres ultrahangvizsgálatokkal, valamint vérvételekkel ellenőrzik, hogy minden jól halad-e. Amikor az orvosok úgy látják, hogy a petesejtek már majdnem készen állnak, egy speciális hormoninjekcióval elindítják a végső érési folyamatot. Ez az utolsó lépés ahhoz, hogy a petesejtek készen álljanak a következő, nagyon fontos szakaszra: a megtermékenyítésre. Ez az időszak talán egy kicsit feszültebb lehet, de ne feledd, minden egyes lépéssel egyre közelebb kerülsz ahhoz, hogy megvalósuljon a vágyad egy kisbabára.

3. Petesejtleszívás (oocita punkció, OPU)

Amikor a petesejtek elérték a megfelelő érettséget, elérkezik a petesejtleszívás, más néven a punkció ideje. Ez az a pillanat, amikor a lombikprogram működése során véghezvitt kezelések meghozzák a gyümölcsüket. Az eljárást altatásban végzik, így kényelmesen és fájdalommentesen zajlik. Az orvosok egy hosszú, vékony tű segítségével, ultrahangvezérléssel szívják le a petesejteket a petefészekből - ez a folyamat gyors és rövid. Eközben a párod spermium leadása is megtörténik, majd laboratóriumi körülmények között előkészítik őket a megtermékenyítésre. Ha a spermiumok minősége nem lenne megfelelő, akár donor spermiumot is fel lehet használni, hogy a lehető legjobb eséllyel indulhasson a megtermékenyítés.

4. Megtermékenyítés

A megtermékenyítés az a varázslatos pillanat, amikor a petesejtek és a spermiumok laboratóriumi körülmények között „találkoznak”, és elindul az élet kialakulásának folyamata. Kétféleképpen is megtörténhet ez a találkozás:

• Hagyományos IVF: a preparált és előkészített spermiumokat egyszerűen összeengedik a petesejtekkel, és megvárják, hogy a megtermékenyítés természetes úton következzen be.
• Intracitoplazmatikus spermiuminjekció (ICSI): ha a spermiumok mozgékonysága nem elég jó, vagy más okok miatt szükséges, akkor a spermiumot közvetlenül bejuttatják a petesejtbe, hogy biztosan végbemenjen a megtermékenyítés.

Miután a megtermékenyítés sikeresen lezajlott, az embriókat speciális inkubátorokban helyezik el, ahol maximum 5-6 napig fejlődnek tovább. Ebben az időszakban az embriológusok folyamatosan figyelik, hogy az embriók hogyan fejlődnek. Csak a legerősebb és legjobban fejlődő embriókat választják ki a következő lépésre, a beültetésre, a szám feletti kiváló minőségű embriókat pedig a fagyasztásra.

5. Embrió beültetés

Amikor eljön az érett és fejlett embrió beültetésének fázisa, akkor a laboratóriumban gondosan kiválasztott embriók közül egyet - vagy néha többet is (maximum kettőt), a korodtól és az eddigi próbálkozásoktól függően - beültetnek a méhedbe. Ezt a folyamatot egy vékony katéter segítségével végzik, az egész eljárás gyors és teljesen fájdalommentes. A beültetés után fontos, hogy néhány napig pihenj, és a tested nyugodtan befogadhassa az új életet. Nemcsak ekkor, de a teljes felépülési időszak alatt figyelned kell a stressz minimalizálására, és arra, hogy nyugodt, támogató környezet vegyen körül. Ezek a napok különlegesek, hiszen most már minden adott ahhoz, hogy az embrió beágyazódjon és elkezdjen fejlődni a méhedben. Az ötödik vagy hatodik napon kezdődik az embrió beágyazódása vagy betapadása a méhed nyálkahártyájába. Ha a gondot a beágyazódás sikertelensége okozza, akkor úgynevezett asszisztált hatchingre (AH) lehet szükség. Ennél az embrió külső burkán ejtenek egy apró nyílást, amely segíti a beágyazódást, a megtapadást.

6. Várakozás és terhességi teszt

Az embrió beültetése után elérkezik a 9-14 napos várakozás időszaka, amely talán a legizgalmasabb, de egyben a legnehezebb része is az egész folyamatnak. Ahhoz, hogy az embrió beágyazódását a lehető legjobban támogassuk, progeszteron hormonokat kapsz, amelyek segítenek a méh nyálkahártyájának megerősítésében és felkészítésében. A két hét elteltével legkésőbb elérkezik a terhességi teszt napja, ami eldönti, hogy sikeres volt-e a beültetés és létrejött-e a terhesség. Ha a teszt pozitív, akkor elkezdődhet a várandósság izgalmas időszaka, és megkapod a szükséges terhesgondozást, hogy a babád egészségesen fejlődhessen tovább. Ha a teszt negatív, az egy nehéz pillanat lehet. De ne feledd, hogy nem vagy egyedül ebben! Az orvosok veled együtt átbeszélik a következő lépéseket, ami lehet egy újabb IVF ciklus vagy más alternatív megoldások keresése is.

Mitől függ a sikeres lombikprogram?

A lombikprogram eredményessége egy sor tényezőtől függ és minden pár számára egyedi lehet. Az egyik legfontosabb tényező a nő életkora: fiatalabb nők esetében általában magasabb a sikeres terhesség esélye, míg az életkor előrehaladtával ez csökkenhet. Ezen kívül a termékenységi problémák típusa (PCOS, endometriózis, mióma, OAT, IR, stb), valamint az embriók minősége is nagy szerepet játszik abban, hogy mennyire sikeres és zökkenőmentes a lombikprogram működése.

Az alábbi táblázat bemutatja az IVF sikerességi arányait életkor szerint:

Fontos tudni, hogy bár a lombikprogram sok pár számára valódi reménysugarat jelenthet, nem minden esetben garantált a siker. Néha előfordulhat, hogy több próbálkozásra is szükség van, ami érzelmileg és anyagilag is kihívást jelenthet. Ez az út nem mindig könnyű, de tudnod kell, hogy nem vagy egyedül, hisz minden lépésnél ott van az szakértő csapat (orvosok, asszisztensek, biológusok, endokrinológusok, dietetikusok, pszichológus, hematológus) amely támogatni fog téged és párodat is.

Kockázatok és tévhitek a lombikprogrammal kapcsolatban

Bármilyen orvosi beavatkozásról is legyen szó, kockázatokkal mindig számolni kell. Nincs ez másképp a lombikbébi esetében sem. De tudnod kell, hogy a lombikbébi program egy rendkívül biztonságos beavatkozásnak számít, a komplikációk nagyon ritkák. Idehaza az évente megérkező közel 90 ezer kicsi közül csaknem kétezernek lombikprogramban részt vevő anyák adnak életet.

Lehetséges kockázatok:

• Többes terhesség. Több embrió beültetése esetén nagyobb a többes terhesség esélye (ikerterhesség: 19%, hármas ikerterhesség: 1%). Ez a koraszülés és alacsony születési súly nagyobb kockázatával jár.
• Koraszülés és alacsony születési súly. Kutatások szerint a lombikbébi kezelés (egy embrió beültetése esetén is) enyhén növeli a koraszülés és alacsony születési súly kockázatát.
• Petefészek hiperstimulációs szindróma. Kezeléskor előfordul a petefészek túlstimulálása, amely a petefészek megnagyobbodásával, fájdalommal jár. A tünetek (enyhe hasi fájdalom, puffadás, hányinger, hányás, hasmenés) jellemzően egy hétig tartanak, de terhesség létrejötte esetén több hétig is fennállhatnak.
• Vetélés. A vetélés kockázata lombikbébi esetén ugyanakkora, mint természetes úton történő fogantatás esetén (kb. 15-25%). Az anyai életkor növekedésével ugyanúgy nő ez a kockázat.
• Petesejt leszívás szövődményei. A leszívás nagyon ritkán vérzést, fertőzést, belső sérülést okozhat. Emellett, mint minden tevékenységnek, az altatásnak is vannak kockázatai.
• Méhen kívüli terhesség. A lombikbébi programban részt vevő nők 2-5%-ánál méhen kívüli terhesség jön létre. Ilyenkor nincs lehetőség a terhesség megtartására.
• Stressz. A lombikbébi kezelés pénzügyileg, fizikailag és érzelmileg is nagyon megterhelő tud lenni. Családtagok, barátok, szakemberek is segíthetnek abban, hogy kiegyensúlyozottak maradjatok ebben az időszakban.

Tévhitek a lombikprogramról:

• Az IVF minden esetben sikeres. Tény: Az IVF jelentősen növeli a teherbeesés esélyét, azonban a beavatkozás nem minden esetben sikeres.
• A meddőség kezelésének egyetlen módja az IVF. Tény: Az IVF csak egyike a sokféle elérhető termékenységi kezelésnek.
• IVF során mindig ikerterhesség alakul ki. Tény: A modern gyakorlatban egyre gyakoribb az egyetlen embrió visszaültetése.
• Az IVF növeli a magzati rendellenességek kockázatát. Tény: A legtöbb IVF-kezeléssel fogant gyermek egészségesen születik, minimálisan magasabb kockázatokkal.
• Az IVF fokozott egészségügyi kockázatot jelent az anya számára. Tény: A leggyakoribb mellékhatások enyhék, a súlyos szövődmények ritkák.
• Az ananászfogyasztás javíthatja az IVF sikerességét. Tény: Nincs tudományos bizonyíték erre.
• Az IVF-fel fogant gyermekeknek fejlődésbeli problémáik vannak. Tény: A legtöbb IVF-kezeléssel fogant gyermek normálisan fejlődik.
• Az IVF csökkenti a petefészek petesejt tartalékait. Tény: Az IVF során stimulálják a petefészkeket, de ez nem csökkenti a tartalékokat.
• A petefészek-stimuláció daganatok kialakulását okozhatja. Tény: A kutatások nem igazoltak kapcsolatot petefészekrákkal.
• Az IVF korai menopauzát eredményez. Tény: A hormonális változások okozhatnak menopauza-szerű tüneteket, de nem okoznak korai menopauzát.
• Ha az első IVF sikertelen, a következő is biztosan az lesz. Tény: A sikertelen kezelés nem jelenti automatikusan a következő kudarcát.
• Az IVF sikerességét nem befolyásolja az életmód. Tény: Az életmódbeli tényezők (túlsúly, dohányzás, alkohol, stressz) befolyásolják a termékenységet.

Költségek és finanszírozás

A lombikbébi-eljárásból öt alkalmat finanszíroz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK, a korábbi Országos Egészségbiztosítási Pénztár). 2020. július 1-jétől pedig már a beültetésen, illetve vizsgálatokon túl a meddőségkezelésben - vagyis a lombikprogramban - használt gyógyszerek is 100 százalékos támogatást kapnak (dobozdíj, vagy egyéb, kisebb költségek előfordulhatnak). Költségekkel tehát lényegében nem kell számolnod, az alap protokollok esetén a teljes lombikbébi-kezelés ingyenes.

Olyan, járulékos költségeket érdemes szem előtt tartani, mint az utazás, a beáldozott szabadságok, vitaminok, illetve esetleg olyan vizsgálatok, amelyeket az orvos nem ír fel, vagy biztosító által nem támogatottak. Például a preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD) sem tartozik a támogatott vizsgálatok közé, ennek ára 100 ezer és 1 millió forint között mozog, a vizsgálandó embriók számától függően. A PGD-t akkor végzik, ha valamilyen szülői eltérés miatt a genetikai rendellenesség kockázata 10 százalék feletti.

tags: #szeles #szaju #lombik