A tejelválasztás élettani esetben a szülést követő 3-4. napon indul meg az emlőkben. Kóros esetekben azonban a folyamat zavart szenvedhet, sőt, előfordulhat, hogy terhesség vagy szoptatás fennállása nélkül is tapasztalható tejcsorgás. Ezt az állapotot galactorrhoeának nevezzük, és minden esetben kórosnak tekintendő.
A tejelválasztás élettani működése
A szoptatás élettani folyamata rendkívül összetett hormonális és idegi szabályozás alatt áll. A tejtermelés beindulásában és fenntartásában kulcsszerepet játszik a prolaktin és az oxitocin hormon. A prolaktin felelős a tej termelődéséért, míg az oxitocin a tejleadó reflexet irányítja, vagyis azt a folyamatot, amely során a tej az emlőmirigyekből a tejcsatornákon keresztül a baba számára elérhetővé válik.
A tejelválasztás a hipofízis (agyalapi mirigy) által termelt prolaktin hormon szabályozása alatt áll. A szülésig a magas ösztrogén és progeszteron hormonszintek miatt gátolt a tejtermelés. A szülés után rohamosan csökkenő hormonszintek már nem képesek ellensúlyozni a prolaktin serkentő hatását, így általában a szülést követő 3-4. napon beindul a tejelválasztás.
Kóros tejelválasztási zavarok
Kóros esetekben a tejelválasztás zavart szenvedhet. Ezeket az állapotokat több kategóriába soroljuk:
Agalactia
Agalactiának nevezik azt, ha nincs tejelválasztás. Ez lehet elsődleges és másodlagos.
- Elsődleges agalactia: Akkor, ha a szülést követően sohasem indult meg a tej elválasztása. Az összes agalactia esetek 1%-át teszi ki.
- Másodlagos agalactia: Akkor beszélünk róla, ha a normálisan meginduló tejelválasztás idő előtt megszűnik. A rendellenesség többnyire másodlagos.
Az agalactia tünetei és okai
Elsődleges agalactia esetén az emlők tejbelövellése nem kezdődik meg rendes időben (a szülést követő 3-4. napon) és nem kellően intenzív. Az elválasztott tej mennyisége sem mennyiségében, sem minőségében nem elégséges a baba táplálásához.
Az elsődleges tejhiány többnyire az agy alapján elhelyezkedő hipotalamusz-agyalapi mirigy tengely sérülése következtében lép fel (prolaktin hiány lesz az eredménye). A sérülés oka lehet például agyalapi törés, agyhártya-gyulladás, illetve a szülés alatt elszenvedett jelentős vérveszteség (Sheehan-szindróma).
Sok esetben a baba a szopást megnehezítő veleszületett rendellenesség (pl. koraszülés, ajak-, ill. szájpadhasadék, emésztőrendszeri fejlődési zavarok, stb.) miatt képtelen az emlők kiürítésére, ami másodlagos agalactiához vezethet.
Komplikációk
- Anya részéről: gyermekágyi emlőgyulladás, emlőtályog.
- Baba részéről: a testi és értelmi fejlődés lelassulása (szomatomentális retardáció), fertőzésekkel szemben fokozott érzékenység, vashiány, vérszegénység.
Hypogalactia
Hypogalactia esetén a normál mennyiségű tejelválasztásnál kevesebb mennyiségű tej termelődik.
Hypogalactia alakulhat ki az alábbi esetekben:
- A baba nem szopik eleget, amire a mellek kevesebb tej termelésével reagálnak.
- Az anya nem tud elég gyakran szoptatni, így a kevesebb stimuláció kevesebb tejtermelődést eredményez.
Egyes betegségek és állapotok is csökkenthetik a kiválasztott tejmennyiséget:
- Újabb terhesség.
- Bizonyos gyógyszerek.
- Méhlepény (placenta) kapszulák fogyasztása.
- Mell hypoplasia (a mellekben nincs elég mirigyszövet ahhoz, hogy elegendő tejet termeljen).
- Korábbi mellműtét.
- Policisztás ovárium szindróma.
- Pajzsmirigy-alulműködés.
- Visszamaradt méhlepény.
- Szülés utáni vérzés, ami a prolaktinszint csökkenéséhez vezet.
- Dohányzás, túlzott marihuána- vagy alkoholfogyasztás.
Tejelválasztás késése
A tejelválasztás esetleges késése alakulhat ki, ha a csecsemő nem kezd el megfelelő időben szopni, illetve alkati okai is lehetnek. Ilyenkor fontos megnyugtatni az anyát, hogy megfelelő folyadékfogyasztás és étkezés mellett a tejelválasztás be fog indulni.
Galactorrhoea: Tejelválasztás terhesség és szoptatás nélkül
Galactorrhoea esetén az emlőkből tejcsorgás észlelhető olyan esetben, amikor nem áll fenn terhesség vagy szoptatás. Spontán vagy az emlő stimulálására is előfordulhat; gyakran valamely betegség tüneteként jelenik meg. Bárkinél kialakulhat, de gyakrabban fordul elő nők esetében, és leginkább a 20-35 éves korosztályban.
Okok
A galactorrhoea hátterében az esetek többségében a hipofízis prolaktint termelő jóindulatú daganatos elváltozása, a prolaktinóma áll. De számos egyéb oka is ismert:
- Gyógyszerek: fogamzásgátlók, vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok.
- Az emlők túlzott stimulációja.
- Pajzsmirigy-betegségek (pajzsmirigy-alulműködés).
- Krónikus veseelégtelenség.
- Opioidhasználat.
- Gerincvelősérülés.
- Cushing-kór.
- Súlyos vérszegénység.
- Stressz.
A prolaktin szerepe és túltermelődése
Az agyalapi mirigy, azaz a hipofízis által termelt hormon a prolaktin, mely részt vesz az anyagcserében, a növekedésben, valamint a terhesség létrejöttében és a szoptatásban. Legtöbben tejelválasztó, illetve a stressz során nagy mennyiségben jelen lévő hormonként ismerik.
A prolaktin ezen kívül a szülés után gátolja a tüszőérést, megakadályozva a terhesség létrejöttét. Azonban ha például a stressz hatására megemelkedik a szintje, akkor akár meddőséget, vetélést is okozhat, mivel gátolja a beágyazódást.
A prolaktin túltermelődése tehát megakadályozhatja a gyermekáldást, így ha hosszabb idő után sem mutat pozitívat a terhességi teszt, érdemes hormonvizsgálattal ellenőriztetni a szintjét, főleg akkor, ha stresszesebb életmódot folytat.
A prolaktin-túltermelődés egyéb tünetei
Nem csak a teherbe esési nehézségek, hanem más jelek is felhívhatják a problémára a figyelmet:
- Libidó csökkenése.
- Menstruációs zavarok.
- Stressz.
- Elhízás.
- Alvászavarok.
- Izzadás.
- Látászavar.
- Terhesség nélküli tejcsorgás (férfiak esetében is).
Diagnózis és kezelés
Az emlőbimbóból történő váladékozás (nem feltétlenül tejcsorgás, előfordulhat, hogy gyulladásos vagy egyéb váladék ürül a tejcsatornákon keresztül) előfordulhat spontán vagy csak a bimbó préselésére jelentkezhet, lehet egy-, illetve kétoldali. Minden esetben mielőbbi szakorvosi vizsgálat indokolt.
Első lépésben az emlő tapintásos vizsgálatát végezzük: segítségével szűrhetők az emlő gyulladásos, illetve daganatos betegségei. Indokolt lehet az emlő ultrahangos, illetve röntgen vizsgálata (mammográfia). Az emlőből tapasztalható, többnyire szimmetrikus tejszerű váladékozás esetén vérből végzett hormonvizsgálat segítségével az esetleges hormonális ok felismerhető.
A leggyakoribb hormonális eltérés az agyalapi mirigyben termelt tejelválasztást serkentő hormon, a prolaktin szintjének megemelkedése. Ennek oka lehet bizonyos gyógyszerek alkalmazása, a központi idegrendszer egyes betegségei, illetve az agyalapi mirigy megfelelő területének jóindulatú daganata (prolaktinóma). Ez utóbbi daganat esetén a prolaktinszint többnyire a normális érték szintjét nagyságrendekkel meghaladhatja. Az agyalapi mirigy ilyetén daganata, bár jóindulatú biológiai viselkedését illetően, mégis a környező látóideg tartós nyomása révén eleinte visszafordíthatóan, később tartósan okoz látótér-kiesést, későbbiekben vakságot.
Látható tehát, hogy a magas prolaktinszint számos problémát vonhat maga után, így kezelni szükséges. Viszont ehhez fontos tudni, mi is okozza a hormon túltermelődését, hiszen a terápiát ehhez szükséges igazítani. Éppen ezért hipofízis betegség gyanúja esetén MRI felvétel szükséges, amivel pontosabb képet lehet kapni a probléma forrásáról.
Kezelése a kiváltó októl függ; bizonyos gyógyszerek (bromocriptin) alkalmazása, illetve a tejelválasztást kiváltó gyógyszerek, állapotok megszüntetése a gyógymód.
Az emlőből terhességtől függetlenül tapasztalható váladékozás, tejszerű váladék ürülése tehát lehet következménye banális gyulladásnak, de súlyos, az életet veszélyeztető vagy komoly következményekkel járó daganatos megbetegedésnek is. Lényeges tehát minden ilyen esetben mielőbb a megfelelő szakorvos felkeresése a problémákkal.
Tejelválasztás elégtelenségének kezelése
Mit tehet az anya?
- A helyes szoptatási gyakorlat felől kérje ki orvosa, védőnője tanácsát. Célszerű ismeretterjesztő könyvekből is tájékozódni.
- Fontos a megfelelő folyadék- és kalóriafelvétel, a megfelelő ásványi só és vitamin ellátás. Enélkül a tej tartalmatlan lesz, a baba nem szívesen fogadja el, az emlőket nem üríti ki kellőképpen. Mindez tovább csökkenti a tej elválasztását.
- Az igény szerinti szoptatás: A csecsemőt nem előre meghatározott időpontokban, hanem az éhség korai jeleire reagálva érdemes mellre tenni. Az újszülöttek többsége naponta akár nyolc-tizenkét alkalommal vagy még gyakrabban is szopik, ami teljesen élettani jelenség.
- A megfelelő szoptatási technika: Ha a csecsemő nem elég mélyen tapad a mellre, vagy a szopás nem hatékony, akkor a mell nem ürül ki megfelelően. Ilyenkor a tejtermelés idővel csökkenhet, miközben az anya gyakran fájdalmas bimbósérüléseket tapasztal.
- Bőrkontaktus: Amikor az újszülött közvetlenül az anya mellkasán fekszik, az oxitocin szintje emelkedik, ami segíti a tejleadó reflex működését.
- Éjszakai szoptatás: A prolaktinszint éjszaka természetesen magasabb, ezért az ilyenkor történő szoptatás különösen erős stimuláló hatással bír a tejtermelésre.
- Fejés: Bizonyos helyzetekben a fejés is fontos szerepet kaphat a tejtermelés fenntartásában vagy fokozásában, például ha a csecsemő koraszülött, gyengén szopik, vagy ha az anya szeretné növelni a tejmennyiséget.
- Kiegyensúlyozott táplálkozás és folyadékbevitel: Az energiaigény megnövekszik, ezért fontos a megfelelő, kiegyensúlyozott táplálkozás és tápanyagellátottság. A folyadékbevitel esetében általában elegendő a szomjúságérzetet követni, bár sok anya természetesen többet iszik ebben az időszakban.
- Pihenés és stressz csökkentése: A stressz gátolhatja a tejleadó reflexet.
- Gyógynövények és tejserkentő teák: A görögszéna, az édeskömény vagy az ánizs hagyományosan alkalmazott szerek, azonban tudományos bizonyítékaik korlátozottak. Használatuk előtt érdemes szakemberrel egyeztetni.
Mit tehet az orvos?
- Elsődleges tejhiány esetén részletes endokrinológiai kivizsgálás javasolt. A háttérben meghúzódó betegség ismeretében gyógyszeres kezelést kezdeményezhet. Mindez a tejelválasztást már nem befolyásolja, fontos lehet viszont az anya egészségkárosodásának elkerülése érdekében.
- Amennyiben a másodlagos tejhiány oka a baba veleszületett rendellenessége, annak mielőbbi felismerése és megoldása az orvos feladata. Az esetleges műtéti megoldásig a babát célszerű anyatejjel táplálni, akár gyomorszonda segítségével is.
- Hormonális okok esetén laborvizsgálatok indokoltak lehetnek.
- Gyógyszeres lehetőségek is léteznek a prolaktinszint emelésére, azonban ezek alkalmazása mérlegelést igényel, és kizárólag orvosi javaslatra történhet. A mellékhatások és az egyéni kockázatok miatt nem tekinthetők rutinszerű megoldásnak.
tags: #tejelvalasztas #terhesseg #nelkul