Hosszú várakozás után társadalmi vitára bocsátotta a Belügyminisztérium a meddőség kezelésével összefüggő jogszabályok tervezett módosítását. Az, hogy a jogszabálytervezetek hamarosan nyilvánosságra kerülnek, nem volt meglepetés, ezekről a hvg.hu is többször írt, az ágazat átalakításával megbízott Humánreprodukciós Intézet vezetője pedig egy interjúban árulta el a részleteket. A meddőség civilizációs tehertétel, ezért segíteni kell a családokat, hiszen minden ötödik családot érint az ügy.
Vesztergom Dóra és a Humánreprodukciós Igazgatóság javaslatai
Vesztergom Dóra akkor azt mondta, reményei szerint már júniusban rengeteg finanszírozási változás várható. Jóslata be is jött: a most vitára bocsátott jogszabály-módosítások a kezelések finanszírozására vonatkoznak, a legnagyobb változást pedig az jelenti, hogy - mint arra már többször utaltak - eltörlik a kezelések közti 3 hónapos várakozási időt. Vesztergom Dóra, a tavaly létrejött Humánreprodukciós Igazgatóság vezetője, a hvg360-nak adott interjújában elmondta: a kormánynak elküldött javaslataik között szerepel a petesejt-donáció és az embriók genetikai vizsgálatának rendezése is. Az ingyenességhez és a 45 éves korhatárhoz viszont nem nyúlnak. Az egyház számára problémás bioetikai kérdéseket azonban az államnak kell rendeznie.
Az eddigi finanszírozási gyakorlat szerint a pároknak sikertelen próbálkozás után három hónapot várniuk kellett, mire újrakezdhették a meddőségi kezeléseket. Ennek információink szerint egyik oka orvosszakmai volt: a régebbi gyógyszerek, kezelések kevésbé voltak biztonságosak. A tudomány fejlődésével viszont ez a probléma már nem áll fent, így idejétmúlt volt a szabályozás.
A szakma a változtatástól azt várja, hogy kettőről akár fél évre is csökkenthető a három lombikciklushoz szükséges idő - a teherbeesésnek ugyanis átlagosan három próbálkozás után van a legnagyobb esélye. Mivel azonban a lombikkezelésekben részt vevő nők életkora egyre magasabb, az ő esetükben súlyos következményei lehetnek a hosszú várakozásnak. A lépésnek van egy másik pozitív hozadéka is. Ha sokat kell várni a kezelések között, a párok többsége azt kéri, hogy egyszerre több embriót ültessenek be, hátha így nagyobb lesz az esélyük a babára. Ezért Magyarországon a lombikkezelésekből származó ikerterhességek száma kifejezetten magas, ami kockázatos mind az anyára, mind a babára nézve.
A tervezetekben szerepelnek az állam által átvett meddőségi centrumokra vonatkozó új finanszírozási szabályok is. Eszerint a klinikák fix díjat kapnak majd, ha a kezelésekből gyermek születik - ennek szorzója egyébként magasabb lesz egy gyermek esetében, mint ikerszülésnél. A módosítás ezen kívül kimondja azt is, hogy a kezeléseket részletesen regisztrálni és jelenteni kell majd. Az intézeteknek 2008 óta kötelező adatokat szolgáltatniuk, de az így kapott statisztikák erősen megkérdőjelezhetők. A tervek szerint a jövőben ezért egy online adatszolgáltató rendszert hoznak létre, ami az EESZT-vel összekötve gyakorlatilag valós időben tudja gyűjteni az adatokat, és nemcsak a stimulációkról, beültetésekről, élveszülésekről, hanem később a lombikból született gyermekek egészségi állapotáról is.
A kormány előterjesztése szerint az új szabályozás már 2023. július 1-jétől hatályba lépne, és azt várják tőle, hogy akár évi 1-2000 gyermekkel is több születik majd.
Kimaradt bioetikai kérdések és egyházi álláspont
Úgy tűnik azonban, hogy a komolyabb, bioetikai kérdéseket is feszegető változásokkal egyelőre kivárnak, ezek legalábbis nem szerepelnek a beadott jogszabálytervezetek között. Ezek közül a legfontosabb és a legtöbb vitát kiváltó a fizetett petesejt-donáció kérdése, mely itthon nem engedélyezett, emiatt rengeteg nő megy külföldre. Ingyen ugyan egyenes ágú nőrokonnak vagy anonim módon lehet petesejtet adományozni itthon is, de ezt gyakorlatilag csak nő vállalja, hiszen az ehhez szükséges kezelés fizikailag és lelkileg is megterhelő.
Pedig a Humánreprodukciós Igazgatóság tervei között nemcsak ez a javaslat szerepelt, hanem több olyan másik is, amelyek gyökeresen változtatnának az itthoni szabályozáson, ezekhez azonban információink szerint meglehetősen félve nyúlnak, nem utolsósorban az egyházak - sokszor ellentétes - álláspontja miatt.
A szakma által elérhető kiadványban, a Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemlében megjelent cikk szerint a Humánreprodukciós Igazgatóság a kormánynak azt javasolta, hogy:
- korlátozzák az egyszerre beültethető embriók számát,
- minden 40 év alatti daganatos páciensnek tegyék lehetővé a sperma- vagy petesejtfagyasztást,
- 36 év alatt első kezelésnél csak egy embrió beültetését engedélyeznék,
- a petesejtdonorok pedig kompenzációt kapnának,
- és rendeznék a preimplantációs genetikai vizsgálatok kérdését is.
A Humánreprodukciós Intézet a termékenység-tudatosságot az iskolai tantervbe is beemelné. A gyermekvállalásról szóló ismeretterjesztő és kommunikációs programokat indítanának, amelyek fókuszában természetesen az állna, hogy ne várjanak túl sokáig a családalapítással.
DÉLELŐTT - A görögkatolikus liturgia és az egyházi év menete - Dr. Cselényi István
Hasonlókról beszélt néhány hete Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is az Apor Vilmos Katolikus Főiskola (AVKF) és a Katolikus Szeretetszolgálat „természetes gyermekáldást segítő együttműködését bemutató sajtótájékoztatóján” is. A politikus itt azt is kifejtette, a meddőségi problémákat sok esetben helytelen életmód, lelki nehézség vagy stressz okozza, a pároknak ezért érdemes megfontolniuk a természetes fogamzássegítési módszereket, melyek megfelelő szaksegítség mellett mesterséges beavatkozások nélkül is elősegíthetik a gyermekáldást. Hogy ezzel pontosan milyen módszerekről beszélt, nem fejtette ki.
Mindenesetre sietett leszögezni, hogy olyan esetekben, amikor biológiai úton semmiképpen "nem jön össze" a várt gyermekáldás, a kormány az örökbefogadás minél gyorsabb lehetőségét igyekszik felkínálni a pároknak.
Balog Zoltán álláspontja a lombikprogramról
Balog Zoltán beszélt a lombikbébiprogram kérdéséről is az Emmi iskolafelújításokról szóló sajtótájékoztatóján. (Veres András katolikus püspök beszélt elítélően a lombikbébiprogramról korábban.) Balog szerint szigorítani kell a szabályozást a meg nem születő embriók kérdésében, de örülni kell a megszülető gyerekeknek, a kormány bővíti is a lombikbébiprogramot. Az jó, ha az egyház megszólal a kérdésben, az élet védelme alkotmányos kötelezettség.
Meddőségkezelési eljárások a magyar jogszabályok szerint
Emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásként kizárólag az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 166. §-a szerint végezhető. A meddőségkezelési eljárások elvégzésének feltételeit és kizáró okait a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet tartalmazza. A megfelelő reprodukciós eljárás tehát a rendelet 1. § (1) bekezdése alapján házastársi vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél, illetve az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 165. §-a szerint indokolt, ha:
- legalább két egymástól független szakorvosi szakvélemény alátámasztja, hogy a meddőség miatt természetes úton nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem származhat;
- a nő a reprodukciós kor felső határát nem érte el;
- a kérelmezők nem állnak olyan rokoni kapcsolatban, amely a házasságot érvénytelenné teszi;
- a kérelmezők hitelt érdemlően igazolják a meddőség kezelésére irányuló egyéb módszerek eredménytelenségét, és a kizáró okok nem állnak fenn.
Közfinanszírozott kezelések és jogosultságok
A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról szóló 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a alapján a meddőség megállapítására és kezelésére irányuló egészségügyi szolgáltatás orvosi indikáció alapján, az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál vehető igénybe térítésmentesen, amennyiben a beteg az egyéb feltételeknek is megfelel, és Magyarországon térítésmentes ellátásra egyébként jogosult.
A Rendelet 2. § (1) bekezdésének c) pontja alapján 2023. november 1-jétől és 2024. január 1-jétől a támogatás számbeli korlátozása már nem a beültetéssel végződő beavatkozásokra, hanem egy-egy újabb ciklus megkezdésére vonatkozik. Fontos továbbá, hogy a nem petesejtnyerés céljából végzett gyógyszeres stimulációk nem csökkentik a lehetőségek számát, így a fagyasztott embriók beültetését nem érinti a fenti szabályozás. Kivételt képez ez alól, aki a korábbi szabályozás alapján a beültetések számával a közfinanszírozott lehetőségeit nem merítette ki, de az új szabályozás alapján már nem lenne jogosult további stimulációra: a Rendelet 7. §-a alapján a stimulációkba beletartoznak a 2024. január 1-ét megelőzően az Egészségbiztosítási Alap terhére elvégzett stimulációk is. Ennek megfelelően, a jövőbeni kezelésekre való jogosultságot a korábban igénybe vett stimulációk száma határozza meg.
A Rendelet 2. § (1a) bekezdés b) és c) pontja értelmében a fenti módosításokkal továbbra is fennáll, hogy ha a közfinanszírozottan elvégzett reprodukciós eljárások eredményeképp legalább egy gyermek élve születik, további 4 közfinanszírozott ciklusra (beültetés helyett petesejtnyerés céljából történő stimulációra, illetve inszemináció indítására) keletkezik jogosultság, amely lehetőségek a Rendelet 2. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén vehetők igénybe.
A Rendelet 3. § (1) bekezdésének 2023. november 1-i hatályon kívül helyezésével a testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés beavatkozássorozatai között a támogatott formában történő igénybevételhez már nem szükséges három hónapos időközöknek eltelnie.
A megszakadt kezelések és a 45 éves korhatár
Amennyiben a petesejtnyerés céljából indított gyógyszeres stimuláció, az ovulációindukció, a mesterséges ondóbevitel vagy az embrióbeültetés folyamata esetlegesen megszakad, az a Rendelet 3. § (2) bekezdése alapján térítésmentesen kizárólag akkor vehető igénybe, ha a megkezdett beavatkozás megszakításának orvosi indoka volt, vagy a megkezdett beavatkozás megszakítására az egészségügyi szolgáltatóra visszavezethető indok miatt került sor. Tekintettel arra, hogy a 2024. január 1-től hatályos szabályok értelmében a petesejtnyerés céljából végzett stimulációk (inszemináció esetén pedig az azt megelőző ovulációindukció) száma korlátozott, az e céllal indított, azonban valamilyen okból megszakadt kezelés szintén csökkenti a közfinanszírozottan igénybe vehető ciklusok számát.
A Rendelet 2/A. § (2a) és (2b) bekezdése alapján a reprodukciós eljárás, valamint az ivarsejt- illetve embrióletét a kötelező egészségbiztosítás terhére a nő reprodukciós kora felső határának eléréséig, de legfeljebb 45. életéve betöltéséig kezdhető meg. Ezen életkor betöltését követően tehát nem indítható eljárás annál a páciensnél sem, akinél a 45. életévet megelőzően megkezdett stimulációhoz tartozó beavatkozási lépések a 45. életév betöltését követően történnének.
Várakozási idők és magánfinanszírozás
A szerződött egészségügyi szolgáltatók a társadalombiztosítás terhére tervezett beavatkozásokat a rendelkezésre álló kapacitásaik alapján ütemezik, így az aktuálisan elvégzendő ellátásokra intézményenként eltérő várakozást követően kerülhet sor. Amennyiben meddőségi kivizsgálás, inszemináció vagy IVF eljárás indítására kerül sor, az ezek végzésére jogosult egészségügyi szolgáltató köteles a biztosítottat intézményi regisztrációs listára felvenni a szükséges ellátási feladatok tervezése és ütemezése érdekében. Tekintettel arra, hogy az ellátások több alkalommal vehetők igénybe közfinanszírozottan, így minden indításkor szükséges a biztosítottat regisztrálni.
A szerződött egészségügyi szolgáltatók a közfinanszírozott ellátás mellett jellemzően magánfinanszírozás keretében is végeznek IVF kezeléseket. Tekintettel arra, hogy a közfinanszírozott ellátások fentebb részletezett okokból esetlegesen csak hosszabb várakozási idővel végezhetők el, a várakozás elkerülése érdekében igénybe vett szolgáltatás magánfinanszírozott ellátásnak minősül, azaz annak felmerült költségei a pácienst terhelik függetlenül attól, hogy egyébként a társadalombiztosítás terhére (is) elvégezhető beavatkozásra került sor.
Prelife-teszt: egy forradalmi magyar módszer
A meddőség ma Magyarországon minden hatodik párt érinti, és évente 6000 nő és párja vesz részt lombikbébiprogramban. Ezt az időt rövidítheti le radikálisan és az ezzel járó aggodalmakat csökkentheti egy forradalmi magyar módszer, a Prelife-teszt. A hazánkban és külföldön is hamarosan elérhető Prelife-teszt lényege a méhnyálkahártyából vett minta génexpressziós vizsgálata. Az új diagnosztikai eljárást jelenleg három hazai klinikától származó mintákon és a Debreceni Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetében vizsgálják. Az egyénre szabott módszer nemcsak Magyarországot, az egész világot meghódíthatja.
Az eljárás továbbfejlesztése és nemzetközi elterjesztése céljából a Quantbio Kft., a Prelife tulajdonosa stratégiai együttműködésről állapodott meg Európa vezető prenatális genetikaiteszt-gyártójával, a LifeCodexx-szel. A vállalat, amelynek központja a németországi Konstanzban van, 2012-ben, Európában elsőként állított elő nem invazív prenatális tesztet PrenaTest® néven a születendő gyermekek leggyakoribb kromoszomális rendellenességeinek kiszűrésére, ezzel fontos változásokat idézve elő a prenatális diagnosztika területén. „Az általunk kifejlesztett vizsgálatot a világ legtöbb helyén, egy átlagos felszereltségű laborban is el lehet végezni. A mintavétel komplikáció- és fájdalommentes, és nem vesz több időt igénybe 10-15 percnél - mondta dr. Bálint Bálint László, a Quantbio Kft. alapítója és a Prelife projekt vezetője.
Világszerte minden hatodik pár szembesül a meddőség problémájával legalább egy alkalommal a termékeny életévek során. A statisztikai adatok szerint több mint 700 ezer IVF programot hajtanak végre 33 európai országban, ahol az egyes kezelések átlagos sikerrátája mindössze 25,2 százalékos. Magyarország a maga 28,8 százalékos eredményességével a 22. Európában.
Az együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírásán dr. Balogh István, a Quantbio Kft. Igazgatótanácsának tagja a páciensek körében az IVF klinikák szolgáltatásairól végzett, feltáró közvélemény-kutatásról is beszélt. A mélyinterjúkkal szerzett páciensi visszajelzések arra világítottak rá, hogy a legtöbb klinikán a páciensek még mindig hiányolják az egyénre szabott kezelést, valamint a megfelelő mennyiségű információt, amit annak tudnak be, hogy az orvosoknak kevés idejük jut az érintettekre. „Sok nőnek az az érzése, mintha egy futószalagra került volna” - írja le dr. Balogh István a véleményekből kirajzolódó helyzetképet. Ezeket a véleményeket és az igényeket megismerve hozott létre a Quantbio Kft. a Prelife-tesztet.