Az elmúlt évtizedek szülészeti gyakorlata alapvető változásokon ment keresztül, melynek jelentős része az asszisztált reprodukciós technikák elterjedésének és fejlődésének köszönhető. Ehhez természetesen hozzájárultak a társadalmi változások is, mint az első gyermek vállalásának átlagosan egy évtizeddel későbbre tolódása. A női karrier elfogadása, a nemi szerepek összemosódása, a később kötött házasságok, illetve párkapcsolatok következtében nem ritka, hogy napjainkban a gyermekvállalás a 4-5. évtizedre tolódik.
Az Egyesült Államokban a 30 év feletti nők gyermekvállalási aránya az 1960-as évektől napjainkig háromszorosára, azaz 8,6%-ról 25,4%-ra nőtt. Az anyai életkor emelkedése Európában is megfigyelhető, különösen Nyugat- és Dél-Európában. A 35 év felett szülő nők aránya Lengyelországban is számottevően magasabb (11%). A Tárki adatai szerint 1990-2000 között hazánkban a harminc évesnél idősebb kismamák aránya 18 százalékról 29 százalékra emelkedett. Az elmúlt másfél évtizedben 4,3 évvel nőtt az anyák átlagos életkora, amely 2008-ban az első gyermeküket szülő nőknél 27,4 év volt, illetve az egyetemet végzett nők átlagosan 30 éves koruk körül hozták világra első gyermeküket. Ehhez hasonló az anyai életkor átlaga Közép- és Kelet-Európa más országaiban.
Az ideális anyai életkornak a 20-29 év közötti időszakot tekintik a szakemberek, hiszen a gyermekvállalás optimális biológiai időszaka 30 éves kortól 3,5 százalékkal csökken. Vagyis a természetes teherbeesés, a fogamzó képesség esélye jóval kevesebb a kor előrehaladtával. A termékenység csökkenése kb. 35 év körül kezdődik és a 40-es években a huszonévesekhez viszonyítva közel a huszadára csökken. A teherbeesés aránya ekkor 1 százalék körüli értékre esik vissza egy menstruációs ciklusra számítva. A petefészek működésének a leállása 45 év felett a legtöbb nőnél megkezdődik. Ez genetikai és egyéb adottságoktól függően jelentős egyéni változékonyságot mutat, de a számok is igazolják, hogy az 50 év felett teherbeesők aránya elenyésző.
A harmincas életévek elején elkezd csökkenni a megtermékenyíthetőség, évente 3-5%-kal csökken a teherbeesés esélye, igazán drámai esés a negyvenes évek után figyelhető meg. Mind a természetes fogamzás során megfigyelhetők. Gyakori az anovulatiós (tehát a tüszőérés nélküli) ciklus, meghatározó jelenség a korai petefészek-kimerülés. Ezekben az esetekben asszisztált reprodukciós technikák segítségét kell igénybe venni.
A lombikprogram során a megtermékenyülési arány 40 év alatt 45 % körüli, 40 év felett viszont csak 15%-nak adódik. Ha a hazavitt gyermek arányokat nézzük, akkor még szomorúbb a helyzet, a fiatalabb csoportban 40%, míg az idősebb nőknél csak 5-7%. A különböző meddőségi kezelési eljárások során a csökkenő eredményesség egyik meghatározó oka a romló petesejtminőségben keresendő. A petesejt-adományozás szükségessége 40 év felett exponenciálisan nő, míg 35 év alatt 5%, addig 45 év felett ez az arány 77%.
Az életkorral együtt járó változásoknak tehát komoly egészségügyi következményei vannak. Az idősebb („előrehaladott”) anyai életkort a 35. életévtől számítja a szakirodalom. Ma már több közlemény foglalkozik az idősebb anyai életkorban vállalt terhességek kimenetelével. Egy 2007-ben megjelent közleményben több mint 8 millió élveszülést vizsgáltak 30 és 54 év között szült nők körében. Az eredmények szerint az átlagos születési súly alacsonyabb volt az idősebb korcsoportokban. A legnagyobb valószínűséggel kialakuló szövődmények a 45 év feletti először szülők körében a 30-34 éves korosztályhoz képest a magas vérnyomás betegség, a cukorbetegség és a 32. hét előtti koraszülés. A császármetszés gyakorisága először szülőknél és többedszer szülőknél egyaránt lényegesen magasabb a 30-34 évesekhez képest. A szülés utáni nagyfokú vérvesztés valószínűsége kb. másfélszeres a 45 év feletti terhesek körében.
45 év feletti szülő nő adatait dolgozták fel. A várandós nők életkora 45 és 65 év közötti, átlagéletkoruk 48,3 év volt. A terhességet 93,9%-ban császármetszéssel fejezték be. Az 50 év feletti nők valamennyien császármetszéssel szültek. Az átlagos születési súly 2592 gramm volt. Egy harmadik vizsgálatsorozatban 5487 várandós nőt követtek nyomon különös tekintettel az igen idős anyai életkorban kiviselt terhességek sorsára. Azt találták, hogy 45 év felett a krónikus anyai betegségek és a praeeclampsia (magas vérnyomással, fehérjevizeléssel járó „mérgezéses” betegség) gyakrabban fordulnak elő, mint fiatalabb életkorokban. A szülésvezetés módja az esetek döntő részében a császármetszés (78,5%) volt, de ugyanakkor gyakrabban fordult elő szülés után súlyos vérzés, láz és vérátömlesztés szükségessége. A császármetszések javallatai az anya kérésére végzett műtét, előzetes császármetszés, lepénytapadási rendellenességek, medencevégű fekvés és a koraszülés voltak. A fentiek miatt hosszabb kórházi ápolásra volt szükség. A magasabb koraszülési arány következtében a koraszülött intenzív osztályon való elhelyezés is gyakoribb volt (10,7%).
Az idősebb életkorban (különösen a 45 év felett) vállalt terhességek aránya csak kis részt képez az összes élveszületéshez viszonyítva. Számuk azonban szignifikánsan nőtt az utóbbi évtizedben, különösen a petesejt-adományozás lehetősége és ezzel az asszisztált reprodukciós technikák folyamatos fejlődésének köszönhetően. Az idősebb anyai életkorban kiviselt terhességek magasabb egészségügyi kockázatának oka, hogy ebben az életkorban a krónikus betegségek már manifesztálódnak, csökkent a szív- és érrendszeri terhelhetőség és a terhesség okozta változásokhoz való alkalmazkodási képesség. További megpróbáltatást jelent a későn gyermeket vállaló házaspárok számára, hogy a magzati kromoszóma-rendellenességek száma is magasabb, mint a 30 évnél fiatalabbak körében.
Az idős korban vállalt terhességek előtt a házaspár részletes tájékoztatása szükséges a lehetséges anyai és magzati kockázatokról. Magának a várandósságnak a gondozása olyan szülészeti egységek feladata, ahol rendelkeznek megfelelő tapasztalattal az ilyen betegek komplex ellátásában, hiszen ezekben az esetekben több, szélesebb körű diagnosztikai eljárás igénybevételére lehet szükség.
Természetesen az igen idős korban vállalt terhességeknek nemcsak a nehézségeit kell számba venni, hanem az előnyeit is. A terhesség izgalmas kaland, de különösen 35 éves kor után természetes, ha elgondolkozik azon, mennyi idő kellhet a teherbe eséshez. A jó hír az, hogy 35 és 40 éves kor felett is teherbe eshet, és egészséges kisbabája születhet. Azonban nem biztos, hogy a teherbe esés olyan gyorsan megy majd, mint a 20-as éveiben. Szüksége lehet némi türelemre, és arra, hogy kiismerje a termékeny időszakát, amennyiben ovulációs teszt segítségével követi a ciklusát.
A 40 év feletti várandósság fokozott odafigyelést igényel mind az anya, mind a magzat egészsége szempontjából. A 40 év feletti várandósság során gyakrabban alakul ki terhességi magas vérnyomás. A gesztációs diabétesz kialakulásának esélye ebben az életkorban magasabb. A várandós nő életkorának előrehaladtával növekszik bizonyos kromoszóma-rendellenességek előfordulásának valószínűsége. A változókori terhességeknél gyakrabban fordul elő koraszülés. Az életkor előrehaladtával emelkedik a spontán vetélés kockázata is. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a kockázatok megfelelő orvosi felügyelet mellett jól kezelhetők. A rendszeres kontrollvizsgálatok, a javasolt szűrések elvégzése és az egészséges életmód nagyban hozzájárul a sikeres várandósság kihordásához.
A férfiaknak is ketyeg a biológiai órájuk. Egyre több bizonyíték van arra, hogy az életkor előrehaladtával a férfiak esetében is csökken a termékenység, ráadásul a késői életkorban nemzett gyermekek nagy eséllyel születési rendellenességgel jönnek a világra. Jelentősen több a skizofrén és autista gyerek azok között, akiknek édesapja 40-es éveinek közepén jár. Azok a babák, akiknek születésekor apjuk 40 éves vagy idősebb, ötször nagyobb kockázattal vannak autisztikus spektrumzavaroknak kitéve, mint a 30 év alatti apák gyermekei. A skizofrénia is duplázódik, ha az apa 40 éves, és triplázódik, ha már 50, ha alapértéknek a 20-as éveik elején járó férfiak gyermekeinél tapasztaltakat vesszük.
Mivel a spermiumok akár 5 napig is életképesek maradhatnak, a termékeny időszak valójában 6 nap körül van. Ezért érdemes beruházni egy olyan tesztre, amely az ösztrogénszint emelkedését is kimutatja. Minden nő meghatározott számú petesejttel a petefészkeiben születik, és minden menstruációs ciklusban egy petesejt lökődik ki. Ha az adott ciklus alatt nem esik teherbe, a petesejt elvész, és nem pótlódik. Ha Ön idősebb, és megpróbál teherbe esni, fontos az ovuláció nyomon követése és a teste megismerése, hiszen ezek segíthetnek abban, hogy gyorsabban teherbe essen.
A gyors cselekvés nagyon fontos. „Beszéljen a háziorvosával, kérjen segítséget termékenységi specialistától korábban, mint egy 20-as éveiben járó nő” - mondja William Ledger professzor. Ha Ön 30 éves vagy annál fiatalabb, a fogamzás esélye nagyobb, és az egyetlen menstruációs ciklus alatt történő teherbe esés esélye közel 20%. Ez a szám a 40. Éves korra már csak 5%-ra csökken. Tehát, amint láthatja, 35 éves kora után is jó eséllyel teherbe eshet - csupán minél idősebb, annál több időt vehet igénybe.
Akkor is érdemes beszélnie orvosával, ha elmúlt 35 éves, és már 6 hónapja próbálkozik. Ha 35 évesen vagy idősebb korban próbál teherbe esni, úgy növelheti a fogantatás esélyét, ha tudja, mikor van ovulációja, azaz mikor lökődik ki petesejt a petefészekben. Az egyik ok, amiért sok párnak nehézséget okoz a teherbe esés, az az, hogy 2-ből 1 pár a hónap nem megfelelő időszakában próbálkozik. Minden menstruációs ciklusban csak néhány olyan nap van, amikor teherbe eshet, a termékeny napok pedig ciklusonként változhatnak. Ha tudja, mikorra esnek a termékeny napjai, az segíthet a gyorsabb teherbe esésben. Az ovulációs tesztek a luteinizáló hormon (LH) emelkedését mutatják ki, amely 24-36 órával az ovuláció előtt tapasztalható, és meghatározza az Ön 2 legtermékenyebb napját.
Mivel a spermiumok akár 5 napig is életképesek maradhatnak, a termékeny időszak valójában 6 nap körül van. Ezért érdemes beruházni egy olyan tesztre, amely az ösztrogénszint emelkedését is kimutatja. Dr. Mindenki más, és a nők nem hagyatkozhatnak össznépi átlagokra, ha szeretnék megérteni a saját termékenységüket. Az ovuláció időpontjának meghatározása az egyik legegyszerűbb lépés a termékenység megértése felé, és az ovulációs tesztek használata a legkönnyebb módja az ovuláció időpontjának pontos előrejelzésére. Az Ön személyes ciklusát az Ön egyéni hormonszintje szabályozza.
Vannak más módszerek is az ovuláció időpontjának meghatározására, például az alap testhőmérséklet mérése vagy a naptármódszer. Sok módszer azonban csak az ovuláció után jelez, így időbe telik, amíg kialakul egy termékenységi mintázat. Mivel sok nőnek változó a menstruációs ciklusa, nem ez a leghatékonyabb módja a termékeny napok azonosításának.
Mindebbe partnerét is bevonhatja. Egy kisbabához mindketten kellenek, így a partnere is tehet néhány lépést, hogy növelje a fogamzás esélyét. A jó edzettségi szint és az egészség megőrzése, az alkoholfogyasztás csökkentése és a dohányzásról való leszokás segíthet az egészséges spermiumok termelésében. Emellett partnere viseljen laza alsóneműt, és ne vegyen forró fürdőket: a herék hűvösen tartása segíthet a spermiumok minőségének javításában.
Bár a termékenység 35 éves kor után csökken, ekkor is teherbe eshet, és egészséges babát hordhat ki. Természetesen vannak más lehetőségek is a teherbeesésre, például petesejtdonor igénybevétele vagy a petesejtek lefagyasztása. Élhet a mesterséges megtermékenyítés lehetőségével is. Az eljárás során a spermiumot és a petesejtet laboratóriumban egyesítik, az embriót lefagyasztják, majd amikor Ön készen áll, beültetik a méhébe. A termékenységi kezelések azonban számos tényezőtől függnek, például az embrió lefagyasztásakor az Ön egészségi állapotától és életkorától.
A közvetlen környezetemben is van néhány nő, aki 35 éves kora fölött vállalt gyermeket. Akad olyan is, aki már 40 is elmúlt, amikor úgy érezte, eljött az idő. Ezek a nők fittyet hánynak a biológiai órára. Ám ennek előnyei is vannak. A nők fiatalabb korban könnyebben esnek teherbe, mint későbbi életkorban. 45 éves kor felett van néhány fontos szempont, amit figyelembe kell venni. Ilyenkor a várandósság már nagyobb kockázattal bír. Egy ilyen korú édesanya esetében nagyobb az esélye a terhességi magas vérnyomásnak, a terhességi cukorbetegségnek.
Általában húsz és harminc éves koruk körül vállal gyermeket a legtöbb nő, ám sokan úgy érzik, hogy jobb később szülni. Ha feltesszük a kérdést, hogy miért döntöttek így, sokan azt válaszolják, hogy hogyan is vállaltak volna előbb, ha még önmagukat sem ismerik eléggé. 40 éves kor tájékán ezek a problémák már nem jellemzőek. A nők és a férfiak is általában már kellően felkészültnek érzik magukat a gyermekvállaláshoz.
Egy holland kutatásban olyan kamasz gyermekeket vizsgáltak, akiknek a szülei idősebb korban vállaltak gyermeket. Az eredmény igen meglepő lett. Először is, nagyon fontos, hogy még körültekintőbb légy a táplálkozás területén. A kulcs a változatosság. Szedj várandósvitamint. Ez egy nagyon jó alternatíva arra, hogy a megnövekedett tápanyagigényed pótolni tudd. Jó, ha már a várható fogantatás előtt elkezded szedni, végig a babavárás alatt is folytatod. Ezzel nagy lépést teszel kisbabád egészséges fejlődéséért.
Minden életkorban, és minden élethelyzetben fontos a mozgás. Ez a várandósság alatt sincs másképp. Arra kell nagyon figyelned, hogy csak azt és annyit mozogj, amennyit a tested és az orvosod megenged. Nincs meghatározott életkora annak, amikor még természetes úton teherbe lehet esni, de a termékenység az életkor előrehaladtával csökkenni kezd. A kor előrehaladtával, a petesejtek száma csökken és valószínűbb az is, hogy a még létező petesejtek nem egészségesek. Ugyanakkor hozzá tartozik az igazsághoz, hogy a legtöbb 35 év feletti terhes nőnek egészséges terhessége és gyermeke lesz. Bár nehezebb lehet, idősebb korban is teherbe lehet esni. A termékenység a petefészek működésétől és általános egészségi állapotától függ.
Kétség kívül vannak előnyei annak, ha valaki idősebb korban vállal gyereket. Több türelem, kevesebb kemény fegyelmezés, kevesebb kiabálás is jellemző az idősebb korban gyereket vállaló anyákra. Amennyiben valaki úgy dönt, hogy idősebb korban vállal gyereket, érdemes néhány vizsgálatot elvégeztetni.
Elméletileg nagymamakorú nők is problémamentesen kihordhatnak egy babát. Nagy vitát váltott ki Nagy-Britanniában annak a 60 éves nőnek a története, aki úgy szeretett volna emléket állítani elhunyt leányának, hogy kihordja annak gyermekét. A lány ugyanis halála előtt lefagyasztatott saját petéiből, és az anyuka azt felhasználva szeretett volna teherbe esni. Azzal mindenki tisztában van, hogy a nők egy bizonyos kor felett - nem véletlenül - képtelenek teherbe esni, de kérdés, vajon egy ilyen, 50 feletti nő kihordhat-e mesterséges megtermékenyítés után egy gyermeket. Volt már rá példa, még 2011-ben Amerikában történt meg, hogy egy 61 éves nő saját unokájának adott életet. Elméletileg, ha a nő egészségi állapota megengedi, képes lehet 50 felett is kihordani probléma nélkül egy gyereket. Azonban tény, hogy a késői terhesség komoly terhet ró a kismama testére.
Az idősebb nők esetében jelentősen megnő a terhesség alatt kialakuló cukorbetegség esélye és ki vannak téve a magas vérnyomás kockázatának is. Egy bizonyos kor fölött szinte biztosra vehető, hogy a szülés korábban indul be, és nagy a valószínűsége, hogy császármetszést kell majd az anyán végrehajtani. Az is fontos kérdés, mennyire bírják a már elöregedett erek és a szív a nagyobb igénybevételt, hiszen a terhesség alatt a test vérmennyisége megduplázódik, amit keringetni még egy egészséges szív számára sem egyszerű.
Az általános aggodalom ellenére, hogy a termékenység 35 éves kor felett meredeken zuhanni kezd, a legújabb kutatás azt mutatta ki, hogy a 40 éven felüli nők ugyanolyan eséllyel esnek teherbe hat hónapon belül, mint a fiatalabbak. Részletek! Az viszont tény, hogy a kor előrehaladtával a nő méhe igazából nem nagyon változik, elméletileg egész életében képes otthont adni az embriónak és szavatolni annak normális fejlődését.
Összességében tehát elmondható, hogy bár kockázatos, az idősebb korban történő mesterséges megtermékenyítés, de a sikeres szülés egyáltalán nem elképzelhetetlen. Ha a leendő anya szervezete egyébként egészséges, akkor a kockázatok ismeretében megalapozott döntést hozhat, hogy belevág-e a terhességbe.
A nők termékenysége általában a változókorban ér véget, de már azt megelőzően is rendszertelen lehet a menstruáció, de még rendszeres ciklus mellett is csökken a teherbeesés valószínűsége 42 év felett. A teherbeesés átlagosan kb. 4,5 hónap alatt következik be, ha mindkét fél 25 év alatt van, de ha a férfi már elmúlt 40 éves, akkor majdnem 2 évbe is telhet.
Magyarországon ma még extrémnek tűnik, ha egy 50 év körüli nő szül. Az ő esetükben kiemelten fontos a biológiai alkalmasság kérdése. Speciális terhesgondozást kíván, és nagyobb szakmai felkészültséget igényel a szakorvosok részéről. Bár szülésre a nők többsége ma már a harmincas éveiben vállalkozik, manapság már az sem ritka, ha valaki 40 vagy éppen 50 év fölött dönt úgy, hogy kihord egy kisbabát. Utóbbiaknál többnyire lombikbébi programokon keresztül van mód és lehetőség teherbe esnie a korosabb anyukának.
A világsztárok életét közvetítő magazinok gyakorta számolnak be a babát váró hírességekről, így mi is olvashattuk, hogy Madonna 41, Susan Sarandon 46, Geena Davis pedig 48 évesen lett anyuka. A hazai ismert emberek közül például Jakupcsek Gabriella 45 évesen szülte meg harmadik gyermekét. Extrémebb esetnek tűnik azonban, ha egy anyuka az első gyermekét hozza világra 40 év felett, mint például a baba születésekor 42 éves Szulák Andrea esetében, vagy az idén nyárra gyermekét váró Fehér Anna színésznő példájában, aki 52 évesen szülhet majd.
A későn vállalt terhesség veszélye és kockázati tényezői Dr. Gasztonyi Zoltán felsorolásából kiderül, hogy a késői babavárás jóval nagyobb tervezettséget és szakorvosi figyelmet követel, mint az ideális gyermekvállalási életkorban, és a sikeres teherbeesés is hosszabb időt vehet igénybe. Több a terhesség alatt várható szövődmény, több a toxémiás terhesség, gyakoribb a magzat méhen belüli fejlődésének visszamaradása és lényegesen gyakrabban születik ekkor császármetszéssel a baba. A kor előrehaladtával több a cukorbetegséggel szövődött terhesség, fokozódik a trombózis-hajlam és egyre gyakrabban számíthatunk bizonyos magzati kromoszóma rendellenességek előfordulására.
A magzat egészségét fenyegető kromoszóma-rendellenességek közül talán a Down-kór a legismertebb - a betegséget a 21-es kromoszóma triszómiája okozza, vagyis a normális kettő helyett három kromoszóma található a testi sejtekben. Az utóbbi években azt is bizonyították, hogy ezért az emelkedésért nemcsak az anya, hanem részben az apa életkora is felelős. Sajnos azonban nemcsak a Down-kór, hanem a 18-as és a 13-as kromoszómák triszómiái, vagyis az Edwards- és a Patau-kór kockázata is nő a kor növekedésével.
A gesztációs diabétesz kialakulásának hátterében a terhesség során bekövetkező hormonális változások állnak. A várandósság idején ugyanis nemcsak a nemi hormonok szintje változik, hanem más olyan hormonoké is, amelyek a vércukorszintet önmagukban is befolyásolják, vagy az inzulin vérszintjét módosítják. A szülész-nőgyógyász a legesélyesebb kockázatok között említette a terhességi cukorbetegséget, mely során átmenetileg megemelkedik a vércukorszint, maguk a sejtek mégis szőlőcukorhiányban szenvednek. A megemelkedett vércukorszint a szülés után általában magától rendeződik, így nincs szükség további kezelésre, de ismert az is, hogy a terhességi cukorbetegségben szenvedő nők életük hátralévő részében nagyobb eséllyel betegszenek meg a felnőttkori, 2-es típusú cukorbetegségben. Ha 40 éves kortól vállalunk babát, a vércukorszint pontos szabályzására is szükség lehet.
35 év felett egyre több terhességgel kapcsolatos komplikáció - például a magas vérnyomás, terhességi cukorbetegség vagy mélyen fekvő méhlepény - lehet jelen a szülés megindulásakor, amelyek szükségessé tehetik a kisbaba császármetszéssel történő kiemelését. Terhességek rendellenességei: Az üszögterhesség, vagy más néven molaterhesség esetében heves hasi fájdalmak és vérzések léphetnek fel. Nagyon ritkán a beteg még a méhét is elveszítheti. A terhességi toxaemián az anya olyan megbetegedését értjük, mely kizárólag terhesség kapcsán jelentkezik, a várandósság második felében alakul ki. A betegség súlyosbodása akár az anya és a magzat életét is veszélyeztetheti.
Szakorvosi segítségre abban az esetben lehet szükségünk, ha a rendszeres nemi élet ellenére hat hónapnál hosszabb idő alatt sem sikerül teherbe esnünk. Ilyenkor, előfordulhat, hogy kivizsgálás után nőgyógyászati beavatkozásra vagy mesterséges megtermékenyítésre lesz szükségünk a sikeres fogamzáshoz. A sikeres megtermékenyítés esélyét segítő - asszisztált reprodukciós - eljárásoknak köszönhetően, közismert nevén a lombikbébi-programban nagyobb eséllyel születhetnek ikreink idősebb korban vállalt anyaság esetén.
Dr. Gasztonyi Zoltán, szülész-nőgyógyász véleménye szerint késői gyermekvállaláskor mindenképpen több szűrési vizsgálatot érdemes elvégezni, s olykor nem csupán az anyának, hanem az apának is. Hogy milyen szűrések szükségesek, azt a családtervezésre jelentkező pároknál lehet a legnagyobb biztonsággal meghatározni a családi és egyéni kórelőzmény, valamint az esetleges panaszok függvényében. Ebben az esetben érdemes a megfelelő laborháttérrel és tapasztalattal rendelkező családtervezési centrumot felkeresni. A már meglévő terhesség esetén legfontosabb a magzati kromoszóma rendellenességek szűrését célzó vizsgálatok, ezen belül is a kombinált teszt elvégzése, mely ultrahangos és laborvizsgálatból áll, ez a terhesség 12-14. hete között javasolható (első genetikai ultrahangvizsgálat). Legalább ilyen fontos a második genetikai ultrahang elvégzése a terhesség 18-21. hete között, melynek során a magzat strukturális, anatómiai és hemodinamikai (keringési) eltérései alapján egyéb rendellenességek kizárására törekszünk - nyilatkozta a szakorvos.
A terhesgondozás folyamata is összetettebb idősebb várandós anyukák esetében, de ekkor is a legjobb hatásfokú gondozást a testreszabott orvos-szülők kapcsolata biztosíthatja. A terhesgondozási folyamat függ a családi és egyéni kórelőzménytől, korábbi betegségektől, kórházi kezelésektől, a megelőző terhességek lefolyásától, korábbi szülésektől. A szakorvos hangsúlyozta, hogy ezekben az esetekben fokozott figyelmet kell fordítani mindazon kockázati tényezők időben történő kiszűrésére, melyek egy későn vállalt terhesség esetén nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő.
A változókori terhesség sokkal gyakoribb, mint azt a legtöbben gondolnák. Bár a változókori terhesség jelei sokszor összetéveszthetők a menopauza természetes tüneteivel, fontos, hogy időben felismerjük a különbségeket. Statisztikák szerint a 40 év feletti nők körében még mindig jelentős számban fordul elő nem tervezett terhesség, mert tévesen azt hiszik, már nem eshetnek teherbe. A változókor vagy klimax nem egyik napról a másikra bekövetkező esemény, hanem egy hosszabb, akár évekig tartó folyamat. Ez az átmeneti időszak általában a 40-es évek közepén kezdődik, és a menstruáció végleges elmaradásával zárul.
A válasz egyértelműen igen. Amíg a menstruáció teljesen el nem marad, és azt követően még legalább 12 hónap el nem telt, a teherbeesés lehetséges. A helyzetet bonyolítja, hogy ebben az időszakban a ciklusok kiszámíthatatlanná válnak. Előfordulhat, hogy több hónapnyi kimaradás után újra jelentkezik vérzés, ami azt a téves képzetet keltheti, hogy a termékeny időszak már lezárult. A kérdés azért különösen fontos, mert ebben az életkorban könnyen összetéveszthetők a terhesség korai jelei a klimax tüneteivel. Emlők érzékenysége: A mellek feszülése, érzékenysége mind a klimaxnak, mind a terhességnek lehet jele. Fontos kiemelni, hogy a terhességi teszt ebben az életkorban is megbízható eredményt ad.
Ha hirtelen jelentkező, intenzív alhasi fájdalmat vagy erős görcsöket tapasztal, különösen ha ez vérzéssel társul, azonnal forduljon orvoshoz. Az élénkpiros vérzés, különösen ha erőssége meghaladja a normál menstruációs vérzést vagy ha vérrögök is távoznak, azonnali kivizsgálást igényel. A makacs fejfájás és a látási problémák (homályos látás, villogó foltok) a terhességi magas vérnyomás vagy praeeklampszia jelei lehetnek. Ha azt észleli, hogy a baba szokásos mozgásmintája megváltozik, vagy hosszabb ideig nem érez mozgást, ne várjon az orvosi vizsgálattal. A 38°C feletti testhőmérséklet veszélyes lehet a magzat fejlődésére. Az arc vagy a kezek hirtelen feldagadása, különösen ha gyors súlygyarapodással jár együtt, a praeeklampszia jele lehet. Bármelyik fenti tünet észlelése esetén azonnal keresse fel a legközelebbi szülészeti osztályt.
A fogamzásgátlás kérdése különösen fontos ebben az időszakban, hiszen sokan tévesen azt hiszik, már nem kell védekezniük. Az általános szabály szerint a fogamzásgátlást a menopauza biztos beálltáig, vagyis az utolsó vérzést követően még minimum 12 hónapig folytatni kell. A változkor természetes életszakasz, amely azonban nem jelenti azt, hogy a teherbeesés lehetősége megszűnt volna. A változókori terhesség jeleit gyakran nehéz felismerni, mivel hasonlíthatnak a klimax tüneteihez. Ha kérdése van a témával kapcsolatban, forduljon bizalommal nőgyógyászához.
tags: #teherbeeses #lehetosege #50 #evesen