Amikor az export kereskedelem és a külföldi fuvarok is szóba kerülnek, tudhatjuk: vállalkozásunk új szintre lépett, bekerült a nemzetközi vérkeringésbe. Igen ám, de a nemzetközi szállítmányozásnak megvannak a maga szabályai és buktatói, amiket a vállalkozás saját érdekében és persze a jó partneri viszony megőrzése miatt is érdemes elkerülni. Magyarország a nemzetközi áruforgalom szempontjából központi helyet tölt be Európában: a magyar fuvarozók, szállítmányozók minden elképzelhető relációban, minden elképzelhető nemzetiségű megrendelő számára nyújtanak fuvarozási szolgáltatást. Abban biztosan egyetértünk, hogy a nemzetközi áruforgalom zökkenőmentes lebonyolítása nemcsak országos viszonylatban fontos, de a KKV-k és multik növekedésének záloga is. Ezt sok esetben egyébként a szállított áru típusa miatt is kiemelt jelentőségű, gondoljunk csak a gyorsan romló vagy a speciális figyelmet / szállítási módot igénylő termékekre és alapanyagokra.
Az ÁFA-szabályok alakulása a nemzetközi fuvarozásban
2018. december végén tájékoztatást adtunk arról, hogy uniós döntés következményeként a magyar törvényhozás 2019. január 1-jei hatállyal korrigálta az Áfa tv. rendelkezéseit, előírva azt, hogy a mentesség alkalmazásának feltétele, hogy a szolgáltatást közvetlenül azon személy, szervezet részére nyújtsák, aki (amely) a termékkel az ott leírt tényállást megvalósítja. Számos tagi észrevétel érkezett egyesületünkhöz ezzel kapcsolatosan. A kérdések rendre arra keresték a választ, hogy harmadik országos fuvarozás esetében történt-e, ha igen, milyen esetekben történt változás, illetőleg 2019. Az MKFE 2019. február 15-ei keltezésű levelében kérte a Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály főosztályvezetőjétől, Varga Zoltántól, hogy jogkövető vállalkozói magatartás elősegítése érdekében adjon egyértelmű, jogi erővel bíró szakmai állásfoglalást. A NAV március 22-én tette közzé a weboldalán a termékexporthoz és a termékimporthoz kapcsolódó fuvarozás és egyéb szolgáltatás megítélése az áfa szempontjából című tájékoztatóját, amelyben választ ad mindazokra az adózási szempontból kiemelt kérdésekre, amelyek a január 1-ei jogszabályváltozás miatt felmerültek.
A törvényváltozást az Európai Unió Bíróságának (EUB) egy előzetes döntéshozatali eljárás során közzétett ítélete indokolta. Az EUB a C‑288/16. sz. az „L.Č.” IK, 2017. június 29-én közzétett ítéletében foglalkozott a nemzetközi fuvarozáshoz kapcsolódó adómentességgel. Ennek konklúziójaként kimondta, hogy az „adómentesség nem alkalmazható az alapügyben szereplőhöz hasonló, harmadik országba irányuló árufuvarozási ügylethez kapcsolódó szolgáltatások nyújtására, amennyiben e szolgáltatásokat nem közvetlenül ezen áruk feladójának vagy címzettjének nyújtják.”
Az ÁFA tv. módosításának háttere és lényege
„A Módtv. 62. §-a az Áfa tv. 102. §-ába beiktatott egy (3) bekezdést, melynek értelmében az adómentesség alkalmazásának feltétele, hogy a szolgáltatást közvetlenül azon személy, szervezet részére nyújtsák, aki (amely) a termékkel az ezen §-ban leírt tényállást megvalósítja.” MKFE Kommunikáció 2019-től az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. A közösségi jog rendszerében - így az Áfa tv-ben is - alapvetően három jogcímen lehet adómentes a nemzetközi fuvar.
- Az egyik, amikor harmadik országból szállítják be a Közösség területére a terméket és a fuvarköltség beépül az importált termék adóalapjába (importfuvar). Az Áfa tv. 93. § (2) bekezdése alapján mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha annak ellenértéke az importált termék adóalapjába a 74. §, illetőleg a 75. Az Áfa tv. 75. §-a szerint a termékek importálása tekintetében az import áfa alapja magában foglalja az olyan járulékos költségeket is, mint a jutalék, az ügynöki díj, a csomagolási, fuvarozási és biztosítási költségek, amelyek az importáló közösségi tagállamon belül az első rendeltetési helyig merülnek fel. A NAV kiemelte: import fuvaroknál változás nem történt 2019.
- A másik jogcím az, amikor éppen ellentétes irányban, a Közösségből harmadik országba léptetik ki a fuvarozott terméket (exportfuvar). A NAV tájékoztatása szerint az export fuvarozás tekintetében ÁFA kötelezettség áll fenn, amennyiben a fuvarozó nem közvetlenül az exportáló részére, hanem szállítmányozónak nyújtja szolgáltatását.
- Ugyanakkor van egy harmadik, szintén önállóan megjelenő adómentességet megalapozó jogcím, amikor szabadforgalomba nem helyezett terméket fuvaroznak az Unió területén, tehát olyan terméket, amelyet még nem közösségiesítettek (vámáru fuvarozása). Ez utóbbi például, amikor aktív feldolgozás (harmadik országból bérmunka végzés céljából beszállítja a Közösség területére a terméket, majd a kész árut harmadik országba szállítják vissza) vagy vámraktározási eljárás vagy közösségi árutovábbítási eljárás (amikor az Unió területén szállítják változatlan formában a vámárut). Az Áfa tv. 102. § (3) bekezdése érinti azon szolgáltatásokat is, amelyek olyan árukhoz kapcsolódnak, amelyek nincsenek szabad forgalomban.
Magyarországon eddig az volt a kialakult joggyakorlat, hogy nem csak az a fuvarozó, szállítmányozó élhetett az adómentességgel, aki/ami közvetlenül a megrendelő felé állította ki a számláját. A hivatkozott európai bírósági ítélet közzétételével 2017. júniusában vált nyilvánvalóvá, hogy ez a jogértelmezés nem tartható, hiszen az ítélet az alvállalkozók esetében nem teszi lehetővé az adómentes kezelést. Ilyen előzmények után került sor 2019. január 1-jei hatállyal a törvénymódosításra, ami a fentiek szerint feltehetően azt célozta, hogy sem az importfuvarnál, sem az exportfuvarnál, sem vámáru fuvarozása esetén ne érvényesíthessen adómentességet az alvállalkozó, kizárólag az a fuvarozó/szállítmányozó számlázhasson adómentesen, aki közvetlenül az importot, exportot, vámfelfüggesztő eljárást megvalósító felé állítja ki a számláját.
Teljesítési hely és adófizetési kötelezettség
Még akkor is központi kérdés a teljesítési hely, ha - mint majd látni fogjuk - bizonyos esetekben effektív adófizetési kötelezettség nem keletkezik, vagyis valódi adómentességet élveznek bizonyos ügyletek. Valódi adómentességnek nevezzük azon adómentes ügyleteket, amelyek adólevonásra jogosítanak. A fuvarszervezés és fuvarozás, valamint a fuvarozáshoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatások esetében a teljesítési helyet a megrendelő adóalany gazdasági letelepedése határozza meg az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése alapján, ha a fuvarozó és a megrendelő egyaránt áfaalany. Lehetséges, hogy a megrendelő adóalanynak több országban van olyan telephelye, amelyet az HÉA irányelv rendelkezései szerint állandó telephelynek tekinthetünk. Vagyis a telephelyen állandó jelleggel jelen van, és személyzettel, valamint eszközökkel rendelkezik a szolgáltatás fogadására. Ez esetben ki kell választani, hogy melyik telephely a leginkább érintett a fuvarfeladat szempontjából. Fontos, hogy amennyiben a megrendelő megadja valamelyik tagállami telephelyének a közösségi adószámát a fuvarozónak, úgy azt kell vélelmeznie a fuvarozónak, hogy az adott tagállami telephely a leginkább érintett (ellenkező bizonyításig).
Amennyiben például magyar cégnek fuvarozunk, és a magyar székhelyről kell elvinni az árut a magyar cég németországi fióktelepére, akkor meg kell határozni, hogy a székhely vagy a fióktelep a leginkább érintett a fuvar szempontjából. Az EU-s megrendelő esetében az egyetlen elfogadott igazolása az adóalanyiságnak a megrendelő által megadott, és a fuvarozó által a VIES rendszerben ellenőrzött közösségi adószám.
Magánszemély megrendelő esetében a teljesítési helyet az előzőektől eltérően kell meghatározni. Ha olyan fuvarról van szó, amely nem lép ki az EU területéről, úgy a teljesítési hely a fuvar indulási helye. Ezzel szemben, ha a fuvar kilép az EU területéről, ha a magánszemély a termékét Budapestről Moszkvába viteti, akkor a teljesítési hely a megtett útvonal, és csak a magyarországi részre kell áfát felszámítani, de amennyiben kiviteli vámkezelés történik, úgy a fuvarozás adómenetes.
Amennyiben tisztáztuk a fuvarozás, fuvarszervezés teljesítési helyét, úgy már tudjuk, hogy melyik országban kell adót fizetni a teljesítés után. Például, ha a magyar fuvarozó magyarországi megrendelőjének számlázza a Budapest-Bécs fuvarfeladatot, úgy a teljesítési hely Magyarország, és az adófizetésre kötelezett a fuvarozó vállalkozó. Ha ugyanezt a fuvart egy osztrák vállalkozónak számlázza a fuvarozó, úgy a teljesítési hely Ausztria, és az adófizetésre kötelezett az osztrák megrendelő. Amikor a magyar fuvarozó teljesítési helye Magyarország, úgy a fő szabály szerint 27%-os adókulccsal számláz a megrendelőjének. Ha a magyar fuvaros EU más tagállamában letelepedett adóalanynak számláz, úgy a számlán a „fordított adózás” kifejezést tünteti fel. Amennyiben harmadik ország a teljesítési hely, harmadik országos megrendelő miatt, akkor vagy a „fordított adózás” kifejezést, vagy a „területi hatályon kívüli teljesítés” kifejezést kell feltüntetni. Azért nem egyértelműen a fordított adózás kifejezést kell használnia, mivel a harmadik országokban vagy nincs a HÉA rendszerhez hasonló forgalmi adózás, vagy nem teljesen harmonizáltak a szabályok a HÉA irányelvvel.
Összefoglalva kijelenthető, hogy 2019. amennyiben belföldön letelepedett adóalany a speditőr/szállítmányozó/főfuvarozó, akkor az alvállalkozó fuvarozó által az irányába kiállított számla 2019. április 10. 2019. április 17. 2019. május 08.
Adómentesség esetei és korlátai
Alapvetően akkor adómentes a fuvarfeladat, ha az export ügylethez vagy importügylethez kapcsolódik. Néhány más esetben is előír a törvény az adómentességet. Például minden olyan termékkel kapcsolatos szolgáltatás adómentes, amely még nincs vámjogi szabadforgalomban. Továbbá adómentes az adóraktárba, vámraktárba történő fuvarozás vagy a raktárak közötti, raktározott termékkel kapcsolatos fuvarozás. Az Európai Bíróság döntése alapján az exportált vagy importált termékkel kapcsolatban csak az a szolgáltatás lehet adómentes, amelyet közvetlenül az exportőrnek, illetve az importőrnek számláznak. Vagyis, ha az exportőr fuvarszervezőt bíz meg az áru Oroszországba történő eljuttatásával, akkor ő számlázhatja a teljesítését adómentesen, de a fuvarszervező alvállalkozója, a fuvarozó már nem számlázhat adómentesen a fuvarszervezőnek. Ebből az következik, hogy exportfuvarnál és vámáru fuvarozásánál (tranzitfuvarnál) 2019-től csak az utolsó fuvarozó (szállítmányozó vagy speditőr) számlázhat adómentesen, az alvállalkozók belföldön letelepedett speditőr felé kiállított számlája 27%-os áfát kell, hogy tartalmazzon. Az új rendelkezéseket azokban az esetekben kell először alkalmazni, amikor a számla teljesítési időpontja 2018. december 31-ét követi.
ÁFA VÁLLALKOZÁSOKNAK IS MAGYARÁZAT!
Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy a módosítás nem érinti azoknak a nemzetközi fuvaroknak a minősítését, amelyek a teljesítési hely szabály miatt eleve nem minősülnek belföldön teljesített fuvarozásnak. Amennyiben a fuvarozás megrendelője adóalany, akkor a teljesítés helyét változatlanul az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése szerint nem a fuvar során ténylegesen megtett útszakasz, hanem megrendelő letelepedettsége határozza meg. Ha az alfuvarozó megrendelője (azaz a speditőr, szállítmányozó) nem belföldön letelepedett adóalany, akkor a szolgáltatás teljesítési helye külföld, így eleve nem tartozik a belföldi áfa hatálya alá az ügylet, hanem nemzetközi fordított adózású, belföldi áfa nélküli szolgáltatás. Ezt a szolgáltatást eddig sem az adómentesség címén, hanem a területi hatályon kívüliség okán nem terhelte adó. Ilyen esetben az adómentesség vizsgálatáig el sem jutunk a minősítésben, hiszen eleve a magyar áfa területi hatályán kívül esik az ügylet.
Amikor a magyar fuvarozó, fuvarszervező olyan ügyletet számláz a külföldi felé, amely a magyar áfaszabályok alapján adómentes lenne, úgy azt nem bírálhatja el a magyar szabályozás szerint, hiszen a teljesítési hely nem belföld. Ennek következtében a számlán nem az adómentességet tüntetjük fel, hanem a „fordított adózás” - vagy harmadik országos megrendelő esetében - a „területi hatályon kívüli” megjegyzést írjuk a számlára.
Járulékos költségek és adóalap
Az adóalapba minden elképzelhető pénzeszköz beleszámít, amit a vevőtől követelünk, függetlenül annak jogcímétől (lásd a következőkben a néhány kivételt). Bár a számlán feltüntetjük például az útdíjat, de ezzel nem nyújtunk úthasználati jogot a megrendelőnknek. Vagyis klasszikusan a számlán szereplő megfogalmazásnak fuvarozás, fuvarszervezésnek kellene lennie, de mint mondtam, nem tilos az egyes költségelemeket feltüntetni, csak adózási szempontból értelmetlen. Vannak olyan díjtételek, amelyek nem szerződésen alapulnak, hanem valamelyik fél nem szerződésszerű teljesítése miatt merülnek fel kárigényként a másik félnél, így nem képeznek adóalapot, vagyis nem kell utána áfát fizetni. Ilyen kárigény lehet például, ha a megrendelő nem adja meg helyesen a termék tömegét vagy a környezetre való veszélyességét, és ennek következtében a fuvarozónak büntetést kell fizetnie, amely büntetési tételt joggal követeli a megrendelőtől.
Figyelem! Alapvetően leszögezhetjük, hogy az Áfa törvény nem a pénzátadást, hanem a nyújtott szolgáltatást adóztatja. Amikor olyan pénzmozgás történik, ahol a pénz fejében nem követelhet semmilyen teljesítést a pénzt átadó személy, úgy ott nem beszélhetünk adótárgyról, így nem keletkezik áfafizetési kötelezettség. Amikor a fuvart a fuvarozó késedelmesen teljesíti, és emiatt kötbért kell fizetnie, akkor a kötbér összege nem minősül a megrendelő által fuvarozó felé nyújtott szolgáltatás ellentételezésnek, így nem keletkezik áfafizetési kötelezettsége a megrendelőnek a fuvarozótól átvett pénzeszköz után. Figyelem! Amennyiben az áru megsérül, elvész, akkor szintén kártérítést követelhet a megrendelő, de ez esetben sem terheli áfa a fuvarozó által fizetett kártérítési összeget.
Külföldi fizetőeszközben történő számlázás
Amennyiben az ellenértéket külföldi fizetőeszközben állapítják meg a felek, és a számla áfát tartalmaz, úgy az áfa értékét át kell számítani forintra (az adóalapot nem kell). Az átszámításkor alkalmazott árfolyam lehet valamelyik kereskedelmi bank eladási árfolyama, vagy az MNB vagy az EKB árfolyama. Az MNB vagy EKB árfolyamot előzetes bejelentés alapján lehet alkalmazni. Mindig az utolsó ismert árfolyamot kell alkalmazni. Ha egyedileg számlázza a fuvarokat a vállalkozó, úgy a teljesítés időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni. Amennyiben időszakonként számolnak el, úgy a fizetési határidőt kell teljesítési időpontnak tekinteni, de maximum az elszámolt időszak utolsó napjától számított 60. nap.
Tranzitfuvar és a nemzetközi fuvarozás egyéb típusai
Ajánlott tisztában lenni azzal is, hogy mi a különbség a klasszikus nemzetközi fuvar és a tranzit fuvar között. Utóbbi azt az eseményt takarja, amikor egy másik országból származó járművel vagy fuvareszközzel árucikkek fel- és lerakodása nélkül haladnak át 2-3 vagy több ország területén. Ebben az esetben Magyarország exportőr, Csehország importőr lesz, míg Ausztria vagy Szlovákia tranzit fuvaroknak ad otthont. Többek között azért, mert bár az EU területén az áru és munkaerő szabad áramlása valósul meg, az egységes piacnak köszönhetően, bizonyos esetekben a rakományok még így is vámkötelezettség hatálya alá esnek. Mivel a TIR igazolvány kitöltése a megbízó feladata - a lepecsételtetése pedig kilépéskor a fuvarozóé -, ez az egyik legfontosabb szempont, amire az árucikkek feladójának ügyelnie kell. Ez legalább olyan fontos, mint a fuvarozó partner megbízhatóságának, a járművek állapotának, a fuvarozók szakképzettségének ellenőrzése.
Vezetési és pihenőidő szabályok a fuvarozásban
Fuvarozóként Önnek be kell tartania bizonyos, a vezetési időre, a pihenőidőre és ezek nyilvántartására vonatkozó uniós szabályokat. A vezetési időre vonatkozó uniós szabályok nem vonatkoznak az összes közlekedési módra. Norvégiában és Izlandon is be kell tartaniuk ezeket a szabályokat. (a továbbiakban: AETR-megállapodás) szabályait kell követniük. Ön legalább 45 órás, megszakítás nélküli rendszeres heti pihenőidőre jogosult. Ezt az időt nem töltheti a járműben. alvási és tisztálkodási helyiségekkel rendelkező szálláshelyen kell megtartani. 6 nap vezetés után 45 óra folyamatos pihenőidőt kell tartani. Például, ha Ön rendszeres heti pihenőidejét az Írországba tartó kompon kezdi meg, azonban a komp 4 órát késik, így a fennmaradó részét ott tudja eltölteni.
Munkáltatójának legalább egy évig meg kell őriznie a nyilvántartást, amelyről Önnek, ha kéri ezt, másolatot kell kapnia. szabhatnak ki, vagy jogi eljárást indíthatnak Ön ellen. elismerik és elfogadják. Kérjük, vegye figyelembe, hogy az ideiglenes vezetői engedélyek esetében előfordulhatnak kivételek. cseréjére vagy megújítására irányuló kérelme várhatóan több időt vesz igénybe. a fogadó uniós országban végzett szállítási művelet(ek) igazolása (pl. dokumentumok. országban, ahol Ön kiküldetésben dolgozik. a bérek, az Ön fizetését ki kell igazítani. A bérek tagállamonként eltérőek, mivel a nemzeti jogszabályoktól függnek.
Milyen típusú menetíró készülékre van szüksége? Erről is célszerű tájékozódni.
CMR okmány és EKÁER
A sokat emlegetett CMR okmány az 1971. évi 3. törvényerejű rendeleten alapul. Gyakorlatilag egy nemzetközi fuvarlevél a CMR okmány. Az adattartalom helyes rögzítése kiemelkedő jelentőségű mind az EKÁER ellenőrizhetőségének, mind a kereskedelmi ügylet adómentességének igazolása érdekében, nem is beszélve a polgárjogi felelősség kérdéséről. A jogszabály a dokumentum kiállítását három példányban írja elő. Az eladó, a fuvaros és a vevő is egy példányt kap. Azonban a kialakult gyakorlat a négypéldányos kiállítást követeli meg, mivel a vevő által a termék átvételekor aláírt dokumentummal nem csak a fuvarosnak, hanem az eladónak is rendelkeznie kell, az adómentesség ellenőrizhetőségének érdekében.
ÁFA levonás és visszaigénylés
A fuvarozók a felmerült költségeik áfatartalmát különösebb tiltás nélkül levonhatják. Figyelemmel kell lenni arra, hogy az üzemanyagok közül csak a gázolaj áfatartalma vonható le (plusz a gáz és az elektromos áram). A 3. országban felmerült költségek során felmerült áfa csak akkor igényelhető vissza, ha a költség Norvégiában, Svájcban, Liechtensteinben, Szerbiában vagy Törökországban merül fel.