Az anyaság első heteit és hónapjait gyakran a táplálás körüli gondolatok és érzelmek szövik át. Minden édesanya a legjobbat szeretné adni gyermekének, ám az elképzelések és a valóság néha eltérő utakon járnak. Legyen szó a szoptatás természetes folyamatáról vagy a tápszeres kiegészítés szükségességéről, a legfontosabb szempont minden esetben a baba egészséges fejlődése és az anya lelki békéje.
Egy friss hazai felmérés szerint minden harmadik édesanya tapasztal valamilyen problémát a szoptatás során, legtöbben arra panaszkodnak, hogy túl kevés a tejük. Bár a statisztikák szerint gyakoriak a szoptatással kapcsolatos fizikai problémák, az érintett anyák sokszor a társadalmi elvárásokkal és bűntudattal is küzdenek, ha nem tudnak megfelelően szoptatni. Pedig a legfontosabb az, hogy a csecsemő egészséges legyen: ha az anyatejes táplálás valamiért nem biztosítható, kiegészítő módszert kell alkalmazni a baba egészséges fejlődése érdekében.
A környezet és a társadalom negatív megítélése, a „rossz anya” bélyeg, valamint a tévhitek miatt sokan nem mernek tápszert használni, és inkább korábban kezdik meg a hozzátáplálást vagy a tehéntejhez nyúlnak. Pedig a tehéntej 1 éves kor előtt kifejezetten veszélyes lehet a kisbabák számára, hiszen emésztőrendszerük még nem elég fejlett a befogadására.
Amikor az anyatejes táplálás nem lehetséges
A 0-6 hónapos csecsemőt szoptató édesanyák több mint fele küzd valamilyen nehézséggel a szoptatás során, a probléma pedig minden harmadik anyukánál később is fennáll. A legtöbben arra panaszkodnak, hogy túl kevés az anyatej, de gyakori probléma a mellgyulladás, a kisebesedett vagy befelé forduló mellbimbó, illetve a nehezen beinduló tejtermelődés is. A szoptatás fizikailag kimerítő időszakát tovább nehezíti, hogy az érintett anyák sokszor a társadalom megvetésével is küzdenek: a bélyeg, miszerint a nem, vagy nehezen szoptató anyák „rossz anyák”, bűntudatot és szorongást szül, a stressz pedig tovább nehezíti a tejtermelés beindulását.
„Számos oka lehet annak, ha egy édesanya nem tud szoptatni: a helytelen táplálkozáson, az elégtelen folyadékbevitelen vagy a kezdeti, természetes aggodalmakon könnyen lehet segíteni, de a súlyos betegségek, a szülés utáni depresszió vagy a fokozott társadalmi nyomás viszont olyan probléma lehet, amely ahhoz vezet, hogy az édesanya minden igyekezete ellenére is meghiúsulhat a szoptatás.” - hívta fel a figyelmet Dr. Altorjai Péter, házi gyermekorvos. „Mivel mindig a baba fejlődése és egészsége a legfontosabb szempont, ilyenkor szükségessé válik a tápszeres táplálás bevezetése.”
Fontos hangsúlyozni, hogy minden esetben a csecsemő egészségét kell szem előtt tartani: ha az édesanya valamilyen okból nem tud szoptatni, vagy nem elegendő a tej mennyisége, kiegészítő módszert kell alkalmazni. „A korszerű és az életkori igényeknek megfelelően kifejlesztett tápszerek ugyan nem helyettesítik az anyatejet, de megfelelő alternatívát jelenthetnek. A tehéntejjel ellentétben nem terhelik a baba szervezetét, és a hatályos rendeleteknek megfelelően minden fontos vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, amely a kicsi fejlődéséhez szükséges.” - fejtette ki Dr. Altorjai Péter.
Az élet első 1000 napjának megfelelő táplálása kulcsfontosságú, akár anyatejjel, akár tápszerrel történik: nem csak gyermekkori, de számos felnőttkori népbetegség kialakulásának a kockázatát is csökkenti. Az életkornak megfelelő táplálás pedig elengedhetetlen: az élet első 1000 napjának környezeti hatásai, azon belül is a táplálás nem csak a gyermekkori egészséget határozza meg, de olyan felnőttkori népbetegségek megelőzésében is kulcsszerepet játszik, mint a diabétesz, az elhízás vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.
Tévhitek a tápszeres táplálásról
Bár féléves korukig a babák közel háromnegyede kap tápszert hazánkban, a tápszeres táplálással kapcsolatban a mai napig számos tévhit él a köztudatban. Mindez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a szoptatási problémával küzdő anyák gyakran nem mernek segítséget kérni, a nem megfelelő szoptatás pedig odáig vezethet, hogy a baba éhezik, és nem fejlődik megfelelően.
„A szoptatás során felmerülő problémák miatt sokan inkább hamarabb kezdik meg a hozzátáplálást, vagy tehéntejjel próbálják meg helyettesíteni az anyatejet, pedig azt még vizezett formában sem tudja feldolgozni a baba fejletlen emésztőrendszere. Egy éves kor alatt natív tehéntejet ne adjunk a csecsemőnek, ha elégtelen az anyatej mennyisége, tápszer adása válhat szükségessé” - hívta fel a figyelmet Erdélyi-Sipos Alíz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára.
„A születést követő időszakban alakul ki a szervezet egyik legfontosabb védekezőrendszere, a bélflóra, amelynek fejlődését az immunanyagokban gazdag anyatej támogatja a leghatékonyabban. A tévhittel ellentétben azonban a tápszerrel táplált babák immunrendszere sem gyengébb az anyatejes társaikénál, és a felmérések alapján az intelligenciaszintjükben sincsen különbség” - hangsúlyozta Dr. Polgár Marianne, gyermek-gasztroenterológus. „A szakértők által kifejlesztett, modern tápszerek nem vezethetnek elhízáshoz, ugyanis nem tartalmaznak többet a különböző ásványi anyagokból vagy tápanyagokból, mint, amennyire a baba életkorának megfelelő fejlődéshez szükség van” - tette hozzá a szakorvos.
Az anyatej és a tápszer közötti különbségek
Az anyatej egyértelműen a legelőnyösebb az újszülöttek és a csecsemők táplálására. Számos kutatás kimutatta, hogy az anyatejjel táplált babák kevésbé hajlamosak például az asztmára, az elhízásra és az autoimmun betegségekre tápszerrel etetett társaiknál. Fontos azonban hangsúlyoznunk, hogy mindez nem jelenti azt, hogy a tápszer rossz lenne, hiszen számos esetben előfordul, hogy az édesanya nem tudja szoptatni a gyermekét, mert nincs elegendő teje, vagy a szoptatást kizáró gyógyszert kell szednie.
Az anyatej összetétele és mennyisége a baba igényeihez alkalmazkodik, akár egy szoptatás alatt vagy napszaknak megfelelően is. Az anya immunrendszere az anyatejen keresztül segíti a gyermeket a fertőzések leküzdésében. Az anyatej nem csupán táplálék, hanem egy folyamatosan változó, élő anyag, amely alkalmazkodik a csecsemő mindenkori igényeihez. Összetétele napszakonként, sőt egyetlen szoptatás alatt is módosul, hogy a legmegfelelőbb energiát és védelmet nyújtsa.
A kutatások rávilágítanak, hogy az anyatej több mint kétszázféle oligoszacharidot tartalmaz, amelyek az egészséges bélflóra kialakulásáért felelősek. Ezek a speciális szénhidrátok táplálják a hasznos baktériumokat, miközben gátolják a kórokozók megtelepedését a baba emésztőrendszerében. A szoptatás során a baba nyálában lévő baktériumok jeleket küldenek az anya szervezete felé, amely erre reagálva módosítja a tej antitest-tartalmát. Ha a gyermek betegséggel küzd, az anyatejben megnő a specifikus immunsejtek száma, segítve a gyorsabb felépülést.
Nemzetközi kutatások szerint az, hogy egy újszülött tehéntej-alapú fehérjéket kap az első, igen érzékeny időszakban, növeli egyes krónikus betegségek későbbi kialakulásának kockázatát. „A tápszergyártással nem lehet utolérni az anyatejet, mivel utóbbi egyénre szabott összetételű anyag. Az anyatej immunológiai összetétele reagál a külső környezetre, a pillanatnyi mikrobiológiai helyzetre, védi a csecsemőt az éppen aktuális fertőzések ellen, segíti immunrendszerének fejlődését” - mondta W. Ungváry Renáta laktációs szaktanácsadó.
„A tudományos adatok alapján kijelenthetjük, hogy az anyatej minden tekintetben előnyösebb az újszülött számára. Viszont egyáltalán nem ritka, hogy az édesanyának kevés a teje, vagy egyáltalán nincs, ezért egyáltalán nem gondolom, hogy a tápszereknek nincs helyük az újszülöttek táplálásában, különösen a speciális, gyógyászati célú tápszereknek - érvel Toldi Gergely. - Az anyatej összetétele olyan komplex, hogy teljes egészében még ma sem értjük minden alkotóeleme funkcióját. Így a tápszergyártó cégek soha nem fogják tudni egy az egyben lemásolni az anyatej összetételét.”
Tápszeres táplálás bevezetése és gyakorlati tanácsok
Amikor a szoptatás valamilyen okból nem valósulhat meg, vagy nem elegendő a baba növekedéséhez, a modern tápszerek jelentik a biztonságos megoldást. A mai készítmények évtizedekig tartó kutatómunka eredményei, amelyek célja az anyatej összetételének minél pontosabb leképezése. A tápszerek alapját leggyakrabban tehéntej képezi, amelyet bonyolult eljárások során módosítanak. A fehérjéket könnyebben emészthetővé teszik, a zsírsavakat növényi olajokkal és halolajjal egészítik ki, hogy biztosítsák az agyfejlődéshez szükséges DHA és ARA zsírsavakat.
A kizárólagos szoptatástól való eltérés döntése ritkán születik meg egyik napról a másikra. Általában egy folyamat eredménye, ahol az anya és a környezete elkezdi mérlegelni a baba fejlődését és az aktuális élethelyzetet. Az egyik leggyakoribb ok a súlygyarapodás elmaradása vagy a baba tartós elégedetlensége. Ha a védőnő és a gyermekorvos mérései azt mutatják, hogy a csecsemő nem éri el a minimálisan elvárt növekedési görbét, a pótlás bevezetése indokolt.
Az anyai egészségi állapot, bizonyos gyógyszerek szedése vagy a súlyos kimerültség is indokolhatja a váltást. A mentális egészség éppolyan lényeges, mint a fizikai: egy krónikusan kialvatlan, stresszes és kétségbeesett édesanya mellett a baba sem tud nyugodtan fejlődni. A munkába való visszatérés szintén gyakori váltópont.
A tápszer kiválasztása és elkészítése
A gyógyszertárak és drogériák polcain található választék elsőre zavarba ejtő lehet. Az 1-es jelzésű, kezdő tápszerek születéstől hat hónapos korig adhatók, és ezek hasonlítanak leginkább az anyatej összetételéhez. Léteznek speciális igényekre szabott termékek is. A HA (hipoallergén) tápszerekben a fehérjéket kisebb részekre bontják, hogy csökkentsék az allergiás reakciók esélyét. Ezeket gyakran akkor javasolják, ha a családban már előfordult valamilyen ételallergia vagy asztma. Az AR (antireflux) tápszereket sűrítőanyaggal (például szentjánoskenyérmag-liszttel) látják el, hogy megakadályozzák a táplálék visszaáramlását a nyelőcsőbe.
A tápszer por formájában nem steril, ezért az elkészítés során szigorú szabályokat kell betartani a fertőzések elkerülése érdekében. Az első és legfontosabb lépés az alapos kézmosás. A víz minősége meghatározó. Mindig frissen forralt, majd megfelelő hőmérsékletűre (körülbelül 40-50 fokra) visszahűtött vizet használjunk. A túl forró víz elpusztíthatja a tápszerben lévő értékes vitaminokat és probiotikumokat, a túl hidegben viszont nem oldódik fel rendesen a por. A port mindig a vízhez adjuk, nem pedig fordítva, hogy a pontos hígítási arányt tarthassuk. A mérőkanalat ne púpozzuk, és ne is nyomkodjuk bele a port, hanem simítsuk le egy tiszta kés élével. Az elkészített tápszert azonnal fel kell használni. Ha a baba nem issza meg az adagot egy órán belül, a maradékot ki kell önteni, mert a baktériumok rendkívül gyorsan elszaporodnak a tejben.
A tápszeres táplálás sokkal kímélőbb, mint a korán megkezdett hozzátáplálás, hiszen a tápszer összetétele maximálisan igazodik a csecsemő igényeihez. A megfelelően kiválasztott tápszer nem okozhat hasfájást vagy haspuffadást, sőt, akkor is segíthet, ha a baba érzékeny az anyatejben lévő tejcukorra, mert van olyan tápszer, amelynek az anyatejnél is alacsonyabb a tejcukortartalma.
A tápszerre való átállás és a baba reakciói
Amikor egy csecsemő anyatejről tápszerre vált, szinte törvényszerűen megváltozik a széklete. Ez gyakran aggodalmat kelt a szülőkben, de az esetek többségében csupán az alkalmazkodás jele. A székrekedés az egyik leggyakoribb mellékhatás az átállás elején. Ha a baba erőlködik, vagy a széklete kemény bogyós, érdemes ellenőrizni, hogy pontosan adagoljuk-e a vizet és a port. Néha egy kis pocakmasszázs vagy a „bicikliztetés” a lábaival segíthet beindítani a bélmozgást. A fokozott gázképződés és a kólika szintén jelentkezhet a váltás során. Ilyenkor érdemes olyan cumisüveget választani, amely speciális szeleppel rendelkezik a levegőnyelés minimalizálására. Az etetések közötti büfiztetés elengedhetetlen, még akkor is, ha a baba közben elaludna. Ha a babánál hányást, véres székletet vagy testszerte jelentkező kiütéseket tapasztalunk, azonnal orvoshoz kell fordulni. Ezek a tünetek tejfehérje-allergiára utalhatnak, ami speciális, gyógyászati célra szánt tápszer alkalmazását teszi szükségessé.
A hirtelen váltás megterhelheti a baba még éretlen emésztőrendszerét, ezért a fokozatosság elve minden esetben követendő. A gyomornak és a bélrendszernek időre van szüksége, hogy alkalmazkodjon az anyatejtől eltérő fehérjeszerkezethez és az új típusú tápanyagokhoz. Az első napokban érdemes csupán egyetlen étkezést kiváltani tápszerrel, lehetőleg a délelőtti vagy kora délutáni órákban. Ez azért lényeges, mert ha a baba érzékenyen reagál az új ételre, az tünetek formájában még napközben jelentkezik, nem pedig az éjszaka közepén. A szakemberek javasolják, hogy a tápszert ne keverjük össze az anyatejjel ugyanabban a cumisüvegben, hacsak az orvos másképp nem rendeli. Ennek oka, hogy ha a baba nem issza meg az egészet, a drága anyatej is kárba vész. Az adagok növelése legyen lassú és kontrollált. Ha három-négy napon át nem tapasztalunk negatív reakciót, bevezethető a következő tápszeres étkezés. Ez a folyamat akár két-három hetet is igénybe vehet, amíg a baba teljesen átáll az új étrendre.
Kötődés tápszeres táplálás mellett
Gyakori tévhit, hogy a cumisüvegből való etetés kevésbé bensőséges, mint a szoptatás. Bár a biológiai folyamat más, a kötődés és az érzelmi biztonság ugyanúgy felépíthető. Az etetés ideje alatt érdemes megteremteni ugyanazt a nyugalmat és közelséget, amit a szoptatásnál tennénk. A „válasz kész” (responsive) táplálás módszere szerint a babát akkor is igény szerint etetjük, ha cumisüveget használunk. Ez azt jelenti, hogy nem kényszerítjük rá az összes tej elfogyasztását, ha ő már jelzi a jóllakottságot.
Az etetési pozíció váltogatása is javasolt. Ha néha a bal, néha a jobb karunkon tartjuk a babát, az segíti a látóterének és izomzatának szimmetrikus fejlődését, hasonlóan a szoptatási pozíciók váltásához. Tápszeres táplálás mellett is megvalósulhat teljes mértékben az igény szerinti táplálás és válaszkész gondoskodás, biztosítva a kötődés megfelelő kialakulását. A szoptatás sokkal több, mint csupán táplálás, az anya és gyermek közötti kommunikáció fontos eleme, segíti a kötődés kialakulását. Valamint számos jótékony hosszútávú hatása ismert az anya és gyermeke egészségére.
„Lehet, hogy önzőség, de a tápszeres táplálásnak köszönhetően nem kellett állandóan szoptatnom, így párként is tudtunk funkcionálni” - tette hozzá Varga Léna. Szerette volna az etetésbe, ebbe az intim dologba a férjét is bevonni, hogy ezeket a szép pillanatokat ő is átélje. Varga Léna szerint a társadalom óriási elvárást támaszt a nők felé: aki nem szoptat az érezze magát rosszul.
A társadalmi elvárások gyakran hatalmas nyomást helyeznek az édesanyákra. A „szoptatás mindenáron” szemlélet sokszor bűntudatot ébreszt azokban, akiknek valamilyen okból a tápszer mellett kell dönteniük. Érdemes tudatosítani, hogy az anyaság értéke nem a tej mennyiségében vagy a táplálás módjában mérhető. Egy boldog, kiegyensúlyozott anya, aki cumisüvegből táplálja gyermekét, sokkal többet ad, mint egy végletekig kimerült, depresszióval küzdő édesanya, aki minden áron ragaszkodik a szoptatáshoz.
További információk és segítség
Ha további kérdések merültek fel benned a témával kapcsolatban, akkor érdemes szakképzett segítséghez fordulnod. Az anyaság első heteit és hónapjait gyakran a táplálás körüli gondolatok és érzelmek szövik át. Minden édesanya a legjobbat szeretné adni gyermekének, ám az elképzelések és a valóság néha eltérő utakon járnak.
Az internetet böngészve rengeteg olyan oldalt, blogot találni, amely a szoptatással kapcsolatos. Ha valakinek kérdése lenne a témával kapcsolatban, vagy valamilyen problémával szembesül, érdemes szoptatási tanácsadóhoz fordulni. A teljesség igénye nélkül, néhány releváns információs portál: La Leche Liga Magyarországot olyan édesanyák alkotják, akik fontosnak tartják, hogy gyermekeik a szoptatás révén is a legjobb indítást kapják az életben. Hiteles szakmai oldalnak tekinthető emellett a SzoptatásInfó és a Szoptatásért Magyarország Egyesület is.