A tápszeres babák kötődése és a szülők dilemmái

Augusztus elején a szoptatás világhete zajlott, és ahogy ekkor lenni szokott, minden körülötte forgott. A gondolataim között pedig tanyát vert, mit tanyát, egy egész palotát épített, hatalmas kerttel, és nem hagyott nyugodni. Emlékszem, amikor megszületett a kislányom, mennyi mindent kipróbáltam, hogy legyen tejem, szoptatni tudjam őt. Masszíroztam, fejtem, tanácsot kértem, szoptatós teát és sört ittam, levest ettem… még a tündéri anyósom által vásárolt müzli szeleteket is megettem, hátha serkenti a tejecskét. Nekem mégsem sikerült, nem indult meg a tejtermelődés. Megpróbáltam mindent az ügy érdekében, sajnos hiába. Kisebesedett cicikkel, megtörten kullogtam a gyerekorvosunkhoz jó tanácsért. Marcangoltam magam.

Egy nőnek két olyan lehetősége adatik meg, amit egy férfi (egyelőre) nem tud megtenni: gyermeket szülni és saját anyatejjel táplálni. A nagy mell nem egyenlő azzal, hogy tudok szoptatni? De nem ám!

Az emlékeimben él a Messengeres beszélgetés a barátnőimmel, amikor megkérdezték, hogy megy a szoptatás, amire én némasággal feleltem. Nem tudtam mit írni, mert gyötört a bűntudat, azt hittem az én hibám. Később mégis leírtam, hogy nem tudok szoptatni, és attól félek, hogy nem alakul ki kötődés. Ma már tudom, nem kizárólag a szoptatástól alakul ki a gyermekben az anya iránti kötődése.

A szívem alatt hordtam 9 hónapig a lányomat. A terhességem 17. hetéig hánytam miatta. 9 hónapon át beszéltem hozzá, meséltem-énekeltem neki, játékokat, ruhácskákat, kiságyat keresgéltem és alakítottam ki egy fészket, hogy mire haza ér, egy puha, szeretetteljes otthonba érkezzen, amit Anya és Apa vesz körül.

Van egy fényképem, amit a férjem készített. Egy hófehér szoptatós fotelban ülök, karomon egy párna, amin a kislányom fekszik. Jóízűen cuppog a cumisüvegen, én pedig csak bámulom őt, annyira kizárom a külvilágot. Simogatom arany fürtjeit, magamba szippantom édes baba illatát. Cirógatom arcocskáját, lábai az én karomon pihennek. Nem érdekel semmi, és nem érdekel, hogy mivel etetem.

Más anyák olyan fényképet tettek ki babás csoportokba, amin épp szoptatnak, csakhogy szerkesztett képről van szó: a mellnél kezdődik egy életerős fa, aminek szilárd gyökerei vannak, és a baba arcocskájánál végződik a lombkorona. Összeköti az anyát és a gyereket. Nem tudom lehozni a csillagokat, még ha fejre állok, akkor sem.

Manapság nagyon nagy hangsúlyt kap a szoptatás, amivel nincs is baj. No. - És van elég tejecskéd?- Nincs, sajnos nincs elég tejem. - Jaj, ugye nem tápszerrel eteted?- Kénytelen vagyok…- El fog hízni és buta lesz! No. - Jaj, de gyönyörű kisbaba, milyen szép arcocskája van! Szoptatod?- Igen, szoptatom. - lesütöttem a szemem, mert egy ordenáré nagy hazugság volt, de utáltam, amikor feltették ezt a kérdést, és csak megvetést láttam a szemükben, amikor az igazat mondtam. - Helyes! A tápszeres babák csúnyák és kövérek. És legszívesebben elsírtam volna magam, mert csodaszép kislányom van, hatalmas nagy szemekkel, aki tápszeres. Vékony, hosszú kislány volt az elejétől fogva, az apja génjeit örökölte.

Nyúlt, és nyúlt, mindenhol formás lett, így lassan 1,5 évesen, és úton-útfélen állítanak meg nénik, bácsik, nők, asszonyok, hogy milyen elbűvölő kislányom van, bájos, huncut, és kacérkodó. Szeret nevetni ilyenkor, elbújik a lábam mögé, majd kacéran figyeli a dicsérőt, hiszen tudja, hogy róla van szó. Most már senki nem kérdezi meg, hogy vajon tápszeres volt, vagy anyatejet evett. Azt mondják kiegyensúlyozott baba, okos, és nyílt tekintetű.

Trappol mellettem aprócska lábaival, én pedig mesélek neki, énekelek, mondókákat suttogok. Parányi kezeit fogom, cirógatom, becézgetem, ha elesik, felém rohan, én pedig gyógypuszit adok rá. Játszom vele, figyelem minden rezdülését, ismerem a sírásait, tudom mikor éhes, fáradt, nyűgös, hisztis, boldog vagy érdeklődő. Összebújunk és elalszik mellettem, míg én hallgatom és figyelem, ahogy veszi a levegőt. Ismerem minden porcikáját, nekem mutatja, - ha kérdezem - hogy hol van a buksija vagy a pocakja, nekem hozza oda az üres tányérját, ha elfogyott a rizskorong. A kötődés itt kezdődik! Hogy foglalkozunk a gyerekünkkel! Igen, tápos csibém lett, de kötődik hozzám, jóllakott, jó kedvű, kiegyensúlyozott baba, és nekem ennyi kell!

Mi, tápszeres babák szülei csöndben vagyunk. Minket szidnak, lenéznek, átnéznek rajtunk. Ne ítélkezzünk mások felett, fogadjuk el egymást úgy, ahogy vagyunk! Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzésemet.

A mai napig sok tévhit él a köztudatban a tápszeres táplálással kapcsolatban, pedig a modern tápszereket a babák igényeihez maximálisan igazodva, szigorú előírásoknak megfelelően készítik. A speciális összetevőknek köszönhetően a modern tápszerek képesek támogatni a baba immunrendszerét, nem terhelik meg az emésztést, és nem okoznak hasfájást. A korosztály igényeinek megfelelő mennyiségű tápanyagot tartalmaznak, a bennük található vas és a telítetlen zsírsavak pedig elősegítik a baba agyfejlődését. A mai tápszerek megfelelő adagolás mellett nem okoznak túlzott súlygyarapodást sem.

Sajnos még mindig sokszor megbélyegzik azokat, akik nem tudják kellő ideig szoptatni a gyermeküket, rossz anyának tartják őket, ami lelkiismeret-furdaláshoz és szorongáshoz vezethet. Bár minden kisbaba számára az anyatej a legtökéletesebb táplálék, fontos tudni, hogy annak hiányában a tápszer a legjobb alternatíva, így önvád helyett inkább konzultáljunk a szakorvossal, és kérjük a segítségét a megfelelő tápszer kiválasztásában. Ma már léteznek tápszerek bukós babáknak, valamint tejfehérje allergia kezelésére alkalmas vagy laktózmentes (tejcukormentes) változatok is.

Az élet első 1000 napjának táplálása a baba egész felnőttkori egészségére hatással van. A folyékony, tejalapú táplálás - melynek részét képezi az anyatej, annak hiányában a tápszer, majd 1 éves kor felett a junior gyerekitalok - kiemelten fontos a baba megfelelő fejlődése szempontjából. Fontos, hogy a tápszerekkel kapcsolatos tévhitek miatt ne a tehéntej vagy a hozzátáplálás túl korai bevezetésével próbáljuk meg pótolni az anyatejet, mert a baba emésztőrendszere ekkor még nem érett meg erre.

Szoptatás vagy cumisüveg kapcsolati szempontból: befolyásolja-e az etetés módja a babával alakuló kötődési kapcsolatot? Mi kell a biztonságos kötődés kialakulásához? Egy rövid bevezető az evés, etetés, evészavarok témájához, és kiderül az is, mikor segíthet a szülő-csecsemő konzultáció. Sokan mondják, hogy a mai anyáknak könnyebb, ha a baba etetéséről van szó, mint a régieknek, hiszen régen ez se volt, meg az se volt. Bizonyos szempontból persze igaz is ez, bizonyos szempontból meg éppenhogy fordítva: a sok döntési lehetőség, a sok-sok információ teszi nehézzé sokszor a mai szülők helyzetét. A kisbabák etetését illetően annyival mindenképpen jobb most nekünk, hogy sokkal többféle biztonságos étel, tápszer áll rendelkezésünkre, mint a régi, hagyományos társadalmakban. Így nem kell azon aggódnunk, mit fogunk a babának enni adni. Ma, ha egy édesanya nem szeretné, vagy valamiért nem tudja szoptatni a babáját, attól még etetheti érzékenyen ráfigyelve, biztonságos ételekkel.

Az, hogy a szoptatás az utóbbi időben újra „divatba jött”, nyilván mindenképpen pozitív fejlemény, hiszen egyre több kisbaba részesülhet az anyatej és a szoptatás áldásos hatásaiból. Persze ez nem megy mindig simán. Sokaknál alakul úgy, hogy a sok segítség, utánaolvasás, mindenféle támogatás ellenére mégsem megy valamiért a szoptatás. Vannak jónéhányan olyan édesanyák is, akik valamiért úgy döntenek, nem szeretnék szoptatni a gyermeküket. Ha így alakul, sokszor rengeteg bűntudatot, lelkiismeretfurdalást tud okozni a szoptatás helyetti cumisüveges etetés, különösen az újszülöttel alakuló kötődési kapcsolat tekintetében. Sokan úgy érzik, szoptatás nélkül már nem is lehetnek igazán jó anyák­ - pedig ez nem igaz. Mostanra tudjuk a kutatásokból, hogy az anya és gyermeke közötti kötődés minőségét nem a szoptatás ideje és gyakorisága határozza meg. Fontosabb az anyának (és többi gondozójának) a gyermek jelei iránti érzékenysége. Mindez ugyanúgy lehetséges a cumisüvegből etetéssel, mint a szoptatással.

Szoptatás nehézségek esetén az erre speciálisan szoptatással foglalkozó szakemberek szerencsére sokat segíthetnek a kezdeti nehézségek megoldásában, a szoptatás optimális beindulása érdekében. A szoptatási nehézségek leküzdésében szoptatási tanácsadók és laktációs szaktanácsadók adhatnak gyors és hatékony segítséget.

A kötődés kialakulása és a szülői szerep

Számos félreértés van azzal kapcsolatban, hogyan is alakul az anya és a baba közötti kötődés és mit jelent pontosan a kötődő nevelés. A leggyakoribb az, hogy csak a hordozott, szoptatott, együtt alvós babák fognak biztonságosan kötődni. De ez tévedés.

Kilenc hónap testi-lelki szimbiózis után az újszülött megszületik. Az életbenmaradásához továbbra is a felnőttek segítségére van szüksége, ezért ösztönösen kapaszkodik beléjük, segítséget kér tőlük. Az ő válaszaik döntik el, milyen benyomása lesz a világról. Sokan gondolják úgy, hogy a kötődés=ragaszkodás. Ha a gyerek kapaszkodik anyába, „anyás”, akkor kötődik. Sokan gondolják azt is, hogy a kötődés=gondoskodás. Ha pl. egy szülő gondoskodik a gyerekeiről, akkor minden oké a kötődéssel. Pedig a gondoskodás részben hozott szülői mintából, szokásokból, tanult viselkedésből ered. A kicsi bízik benned, tudja, hogy számíthat rád, ezért mer elindulni a világba, mert tudja, hogy visszaszaladhat, ott leszel, megvigasztalod.

Hogyan alakítsd ki? Úgy, hogy kiszámítható vagy és megbízható. Ha a kicsi hív, mész és segítesz, de legalábbis válaszolsz. Nem arról szól MIT teszel (szoptatsz vagy tápszert adsz, hordozol vagy sem, apás szülés vagy nem, különalvás vagy együtt stb.), hanem arról HOGYAN teszed. Azért teszed, mert tényleg ebben hiszel? Meggyőződésből? Kiszámíthatóan? Megbízhatóan? Szívből? Vagy megfelelési kényszerből? Trendből? Tökéletességre vágyásból vagy azért, mert tudod, hogy az a jó? A kötődés nem csiribú-csiribá, hanem egymásra figyelés és szeretet. Nem tárgyakon múlik.

Sokan helyütt olvasni, hogy a kötődésre nevelés 3 alappillére a hordozás, a szoptatás és az együtt alvás. Azonban a kutatások azt mutatják, hogy a szülő gyermek páros számára az igény szerinti szoptatás a legideálisabb. Az igény szerinti szoptatásnak nincsenek kőbe vésett szabályai, az adott gyermek és anya igénye alakítja, alkalmazkodik a gyermek életkorához és az adott élethelyzethez. Az igény szerinti szoptatás fontos része a válaszkész gondoskodásnak, ennek során a szülő a gyermek jelzéseire célzottan reagál, ezáltal a csecsemő számára biztonságot nyújt és megfelelő fejlődést biztosít.

Az anyatejes táplálás nagyon jó a babának, de ha erre nincs mód, cumisüvegből is lehet igény szerint táplálni. A lényeg az igény szerinten van. Az egészséges baba képes maga ösztönösen jól szabályozni, mikor van szüksége ételre, a legtöbb későbbi problémát a felnőttek beavatkozása (pl. húzom még az időt) okozzák. Azt is el kell fogadni, hogy a kicsi számára a szoptatás nem csak testi, de lelki szükséglet is.

Gondolkodj azon vajon mit szeretne a gyermeked tőled és válaszolj neki! Az egészen kicsiknél ez azt jelenti, hogy odamész, felveszed, később azt, hogy beszélsz hozzá, de mindig válaszolsz valahogyan. Ez azért lehet különösen nehéz, mert a baba személyisége eltérhet a tiédtől (nyilván könnyebb empatikusnak lenni azzal, aki olyan, mint mi), ami sok félreértéshez és súrlódáshoz vezethet.

Az újszülöttek igénylik a testközelséget, a babusgatást, ez természetes igényük, hiszen a pocakban 9 hónapig testközelben voltak, és ezt követően is így nyugszanak meg. Később ez azonban változhat. Vannak olyan gyerekek, akik kevésbé igénylik a dédelgetést és olyan életszakaszok is lehetnek a gyerekkor folyamán, amikor a kicsi átmenetileg nem szívesen fogadja a babusgatást, puszilgatást.

A hordozás fantasztikus dolog és sok esetben praktikus is, de ez nem azt jelenti, hogy a babakocsi ördögtől való találmány lenne.

A fizikai biztonságot talán nem kell magyarázni, de mit jelent az emocionálisan biztonságos? Azt, hogy a kicsi jól érzi magát, amikor elalszik, biztonságban érzi magát az alvóhelyén, nem fél, nem éli át a magára hagyatottság élményét. Ez történhet saját ágyban saját szobában és közös ágyban is. Kezdetben talán praktikusabb, ha velünk egy szobában van a kicsi, hogy megismerjük az alvási szokásait, az éjszakai viselkedését is, ráadásul itt könnyebben meg tudja figyelni, le tudja másolni a mi éjszakai viselkedésünket is, megtanulja azt, mikor van az éjszaka és mit csinálunk akkor. Amikor azonban már ismerjük, hogyan alszik, mit igényel, eldönthetjük, hogyan aludjon a továbbiakban.

Sokan nem tudják, de a következetlen nevelés rosszabb a gyereknek, mint a következetesen szigorú vagy a következetesen engedékeny. A következetesség, a szülő kiszámítható viselkedése ugyanis biztonságérzetet ad a gyermeknek. Ebbe beletartozik az is, hogy amikor nem tudunk a kicsivel lenni érzelmileg biztonságos környezetben hagyjuk olyasvalakivel, akit ismer, aki mellett jól érzi magát. Sokszor találkozom vele, hogy a kicsit a nagymamára hagyják, akit nem igazán ismer, mert csak ritkán találkozik vele, és nem értik, miért sír mellette, amikor ő a nagymamája. Azért, mert nem kötődik hozzá! Időt kell hagyni rá, hogy a kicsi megbízzon abban, akivel együtt van és el kell fogadni, hogy idővel hozzá is kötődni fog (a kötődés nem csak az anya és a baba között jön létre, hanem az apához, a nagymamához, később a bölcsődei gondozóhoz és az óvónénihez is kötődik majd a kicsi). Gyakori tévhit, hogy ha az anya hamar visszatér a munka világába, nem fog megfelelően kötődni, ez azonban nem igaz.

Tiltás helyett tanítás és példamutatás, büntetés helyett következmények, türelmes magyarázat a korának megfelelő módon.

Annyira belefeledkezel az anyaságba, hogy magadról el is feledkezel? Pedig a te jóléted, boldogságod a gyermekeid számára fontos. Vagy másként: nem tudsz nekik adni, ha magadnak sosem adsz. Szülőnek lenni nehéz és a kicsik sok figyelmet, energiát igényelnek. Ahhoz, hogy képes legyél pozitívan nevelni, szükséges, hogy amikor csak lehet, pihenj! A szabad levegő, a sport, egy hobbi, a találkozás barátokkal, a baba-mama klub egyaránt feltölthet. Őrizd meg a kötődést minden életkorban játékos neveléssel!

Az anyatej és a tápszer összehasonlítása

Az újszülött vagy csecsemő számára az anyatej a legkiválóbb táplálék, semelyik „csodatápszer” sem ér a nyomába. A gyermekre gyakorolt pozitív hatásairól könyveket lehetne megtölteni: a bélrendszer, idegrendszer fejlődéséhez is kiemelten fontos, de segíti a szervezet védekezőképességét is - a tápszert kapó babáknál sokkal gyakoribbak a különböző betegségek. A gyermeknek és anyának is nagyon jó a szoptatás. Az anya esetében a következők a pozitív hatások: gyorsul a méh visszaalakulása „alapállapotba”; a képződő hormonok csökkentik a stresszt; segít visszanyerni a terhesség előtti alakot (fogyaszt); csökkenti a később kialakuló mell- vagy petefészekrák, továbbá a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét az édesanyánál. Ezek nagyon súlyos tények, komoly kutatások igazolják a fentieket.

A szoptatás erősíti a kötődést: ezt felismerve ma már egyre több kórházban a születést követően egyből az édesanya hasára, mellére helyezik a gyermeket - az első életóra nagyon fontos, ezt hívják aranyórának. Optimális esetben az újszülött már a születést követő egy órán belül megpróbálkozhat a szopással. Az újszülöttnek nagyon fontos a bőrkontaktus, az anya légvételének, szívverésének érzése, hallása - éppen ezért császármetszés után anya helyett „jobb híján” az édesapa szőrös mellkasára helyezik a gyermeket egyre több helyen, ezt hívják bőr helyett „szőr”kontaktusnak. Meghatározó élmény az apukáknak, és az újszülöttnek is sokkal jobb, mintha egy inkubátorban vagy pólyában töltené életének első perceit, óráját, míg édesanyja a műtőben van.

Sajnos egyértelműen hátrányban van a tápszeres baba. Tudományosan igazolt tény, hogy az anyatejet nem vagy alig kapó csecsemők esetén sokkal gyakoribb a hasmenés, a légúti betegségek, húgyúti fertőzések, középfülgyulladások, életveszélyes szepszis stb. is, és ezek a betegségek tápszeres babáknál sokkal súlyosabb lefolyásúak is. A vizsgálatok felvetették, hogy az anyatejes táplálás hiánya kapcsolatban lehet a későbbi elhízással, daganatos (leukémia), továbbá szív- és érrendszeri betegségekkel, idegrendszeri fejlődés zavarával, allergiával is.

Vannak olyan szituációk, amikor a szoptatás tényleg nem lehetséges, ezért nem szabad az anyának hibáztatnia magát! Arról kell beszélnünk, a baj az, hogy az esetek jelentős részében azonban olyan szoptatni vágyó anyák adnak tápszert a gyermeküknek, akiknél a szoptatással kapcsolatos problémák megfelelő segítséggel megoldhatók lennének, és az anyatejes táplálás kivitelezhető volna. A legfontosabb, hogy ezeket az édesanyákat elérjük és segíteni tudjunk nekik, hogy a gyerkőcök minél nagyobb arányban kaphassanak anyatejet.

Az anyatejes táplálás sikerét gátló akadályokat ki kell kerülnünk - nem csak a korai tápszeradás („felírjuk a tápszert otthonra, azért legyen biztonságból”), hanem a cumiztatás is komoly veszélyt jelent a szoptatás sikerét illetően. Sokan nem tudják: az első egy hónapban a cumi a szakmai irányelvek szerint egyértelműen nem ajánlott, káros, hiszen jelentősen rontja az újszülött szopóreflexét! Azaz nem fog tudni olyan hatékonyan szopni, ilyenkor sokszor tápszerpótlást adnak cumisüvegből - ez az ösvény a tej elapadásához vezet.

Ha egy édesanyánál probléma van a szoptatással, ne keseredjen el: kiváló szoptatási tanácsadók érhetők el Magyarországon, érdemes tőlük segítséget kérni (IBCLC Laktációs Szaktanácsadók). Nagyon sokat segíthetnek, laktációs szaktanácsadó segítségét igénybe venni nem szégyen, hanem épp ellenkezőleg: bár hazánkban ez nem annyira elterjedt, de nagyon hasznos, minden édesanyának ajánlom, azoknak is, akik már többször szoptattak (sok a szoptatással kapcsolatos téves gyakorlat, amely több generáción át jelen lehet).

Mi van a tápszerben? Mi a különbség az anyatejhez képest? Rengeteg féle tápszer, köztük sok gyógytápszer létezik. Van, amelyik különböző baktériumtörzseket tartalmaz, és bár egyre modernebb tápszereket készítenek, sajnos az anyatej igen komplex összetételét még nem sikerült „leutánozni”. A tápszergyártók is kimondják: az anyatej a legjobb táplálék a csecsemőnek.

A Szoptatás portálon sok hasznos infót megtalálhatnak az érdeklődők. Gyakori kérdés és probléma, hogy milyen gyógyszert szabad szedni szoptatás alatt: az E-lactancia vagy esetleg a LactMed oldalakat javaslom, hogy minden édesanya mentse el a könyvjelzők közé - a gyógyszert vagy annak hatóanyagát beírva 100%-ban naprakész információkat kaphat bárki az adott gyógyszer szoptatás alatti szedhetőségéről, biztonságosságáról.

tags: #tapszeres #baba #kotodese