A várandósság kilenc hónapját szokás három harmadra (úgynevezett trimeszterre bontani). Az első harmad az 1-12. hét eseményeit foglalja magába. Az első trimeszter talán a legstresszesebb három hónap a várandósság során. Minden nap szorítunk a kis magzatunk fejlődéséért, őrizzük a kis titkunkat a párunkkal és aggódva várjuk a mérföldköveket. Az első hónapokban a szervezet fiziológiailag is felkészül arra, hogy egy plusz életet tápláljon: a következő hetekben, hónapokban a hormonháztartás, a cukoranyagcsere, a légzés, a vérkeringés és a szívritmus is megváltozik és alkalmazkodik az új élethelyzethez.
A várandósság 5. hetében kezdődik a terhesség második hónapja. A terhesség ötödik hetében a fejlődő embriót még nem lehet látni a hasi ultrahangon. Az 5. héten a placentát a köldökzsinór köti össze a már többszörösen osztódott embrióval. Az embriónak még mindig nincs emberi formája, annak ellenére, hogy már minden alapvető, az emberre jellemző ismertetőjegye kialakult. Ezen a héten alakul ki az agy. Ezen kívül az első idegsejtek kialakulása is elkezdődött, amelyek az embrióban lévő összes folyamatot irányítják. Meglétük nélkülözhetetlen az élethez. A megtermékenyítés utáni 22. naptól - a terhesség 6. hetétől - ultrahangvizsgálattal már a szív mozgása kimutatható. Kezdetben ez a szerv túl nagy és kétszer olyan gyorsan ver, mint az édesanya szíve.
A menstruáció elmaradása után vagy pozitív terhességi teszt esetén konzultáljon nőgyógyászával, védőnőjével. Az orvos megvizsgálja a kismamát és ellenőrzi, hogy a terhesség méhen belül jött-e létre. Az első vizsgálaton kiállítják a terhességi kiskönyvet, amelyet a kismamának mindig magával kell vinnie. A védőnő a várandósság hetét és az aktuális fejlődési stádiumot a kiskönyvben rögzíti, valamint a vizsgálatok és a vérvizsgálatok eredményét, a testsúly és a vérnyomás alakulását is. A súly értékeinek segítségével a súlygyarapodás görbéje is megadható.
A nőgyógyász megállapítja a terhesség tényét. A védőnő kiállítja a várandóssági kiskönyvet. A védőnő ellenőrzi a vérnyomás, a súly, a vizelet- és a vérvizsgálat értékeit, megállapítja a fejlődő magzat elhelyezkedését és ellenőrzi, hogy rendben van-e a szívhang. A terhesség bizonyossága után felerősödhetnek bizonyos panaszok, például a hányinger. A hányinger gyakran enyhül, ha a kismama eszik egy kis ropogtatnivalót, például ropit, kétszersültet. A kismama egyre figyelmesebb a testében zajló változásokra. A várandósságot tervező és nem tervező nők egyaránt meglepődve tapasztalják a természet csodáját.
A várandósság átlagosan 280 napig, vagyis 40 hétig tart. A számításánál az utolsó menstruáció első napját veszik alapul, bár a baba azonban valójában csak az ezt követő 14. nap körül, vagyis a ciklus félidejében fogan meg. Labortól függően várandósságról 2 nmol/L-nél, máshol 39 nmol/L-nél nagyobb hcg szint el jelent megtapadást, azaz a várandósság elindulását. Az ultrahangon általában 1000-2000 nmol/L feletti érték elérésénél észlelhető majd már petezsák, ez általában az 5.héten következik be. Érdemes - főképp mesterséges reprodukcióban részt vevő hölgyeknek - a hcg szint mellett progeszteron szintet is nézetni, mert ennek a megfelelő szintje is kulcsfontosságú a terhesség megtartásához.
A 4. terhességi héttől kezdődően a kismamák többségénél tapasztalható hányinger és émelygés, a mellek megnagyobbodása és feszülése, bizonyos élelmiszerek kívánása vagy elutasítása, evési inger vagy épp az ételektől való undorodás. Egyesek a szagokra is érzékenyebbek ebben az időszakban, mint korábban. Sok várandós édesanya panaszkodik fejfájásról, fáradtságról, energiátlanságról, és alszik jóval többet, mint azelőtt, miközben a lelkiállapot is ingadozóvá válhat. Ezekben a hetekben sokszor fordulhat elő „barnázás”, kisebb vérzés, mely a legtöbb esetben nem ad okot aggodalomra, elég gyakori jelenségről van szó. Az első hetek, különösen nehezített termékenységi út esetén nagy stresszt jelenthetnek.
Ha a kórtörténetben nem voltak problémák (például nehezített teherbeesés, sikertelen várandósság, IVF eljárás, méhen kívüli terhesség), a 6.hét körül - azaz az utolsó menstruáció első napja óta eltelt 6 hét után) ajánlott először felkeresni a nőgyógyászt. Ebben a hétben ugyanis az esetek többségében már detektálható lesz szívcső pulzálás. A szakember az első vizit alkalmával ultrahangvizsgálattal erősíti meg a terhesség tényét. Az embrió méretei és az utolsó menstruáció ideje alapján meghatározza a szülés várható időpontját is - ez az időpont a továbbiakban „terminusként” kerül a leleteken feltűnterésre.
Szűrővizsgálatok és vizsgálatok a terhesség alatt
A terhesség kilenc hónapját szokás három trimeszterre osztani: az első trimeszter az 1-12. hét eseményeit foglalja magába. A legelső vizsgálat a gyanújelek (várt időben elmaradó menzesz) megjelenése után otthoni terhességi teszt elvégzése. A nőgyógyászati vizsgálat eredményének birtokában kell a területileg illetékes védőnőt felkeresni, aki kiállítja a várandós kiskönyvet, mely tartalmazza elvégzendő vizsgálatok listáját és majdan az eredményeket is és ide vezeti fel a védőnő, illetve a nőgyógyász szakorvos az általa mért értékeket (pl: vérnyomás, testsúly, stb).
Az első vizsgálatra általában 5-7 hetesen kerül sor. Ilyenkor nőgyógyászati vizsgálat, és a végső bizonyosságot adó (hüvelyi) ultrahangvizsgálat történik. Amennyiben az ultrahangvizsgálatot nem a szülész-nőgyógyász szakorvos végzi, a lelettel még őt is újra fel kell keresni. Az első találkozás során a leendő édesanya megkapja az úgynevezett terhesgondozási kiskönyvet, mely tartalmazza a várandóssága alatt rá váró vizsgálatok eredményeinek szóló rubrikákat, valamint ide írja a rendszeresen mért paramétereket (pl. testsúly, haskörfogat, vérnyomás stb.) a védőnő, és sok esetben a nőgyógyász is. Ez az a dokumentum, amelyet innentől kezdve érdemes a várandósnak mindig magánál tartania.
Az első trimeszterben mindenképpen szükséges még egy laboratóriumi vizsgálat (vér- és vizelet-mintavétel), melyből a vérkép, a vércsoport, vérkémiai paraméterek, és bizonyos fertőzésekkel szembeni védettség (pl. Hepatitis B), illetve az akut fertőzés fennállásának kizárása (pl. szifilisz) történik. A következő kötelező szűrés a fogászati vizsgálat, ahol megvizsgálják fogainak állapotát, és probléma esetén a lehetőségekhez képest igyekeznek azokat olyan ép állapotba hozni, hogy a terhesség alatti nagymértékű kalciumvesztés és egyéb folyamatok ne vezessenek a fogak nagyfokú károsodásához, pusztulásához.
Körülbelül a 11-13. héten történik az első, genetikai jellegű szűrő ultrahangvizsgálat. Ez kötelező és ingyenes. Ugyanakkor szabadon választható önköltségesen ennek a kombinált változata (kombinált genetikai vizsgálat), ahol az ultrahangos vizsgálat eredményeit egy előzetes vérvétel eredményeivel összevetve a leggyakoribb genetikai eltérések jelenlétét vagy hiányát elég nagy biztonsággal meg lehet becsülni. Amennyiben a várandós ezt választja, mindenképpen időpontot kell egyeztetnie a szűrést végző (rendszerint magánjellegű) egészségügyi centrumokkal, hogy a vérvétel és az ultrahangos vizsgálat a kellő időben (10-12. hét) megtörténjenek. A lelettel természetesen az előre egyeztetett időpontban majd a szülész-nőgyógyász szakorvost is fel kell keresni.
Az első trimeszter vége felé, de akár a második trimeszter elején mindenképpen el kell még végeztetni egy belgyógyászati vizsgálatot akkor is, ha a kismamának korábban semmiféle ilyen irányú megbetegedése nem volt. Ennek során a rutin fizikális vizsgálat mellett a kórelőzmény felvétele, valamint EKG-vizsgálat, vérnyomásmérés történik. Felmerülő probléma esetén a belgyógyász a várandóst további kivizsgálásokra irányíthatja, melyhez a beutalót rendszerint a háziorvostól kell kérni. Mint minden korábbi eredményt, a belgyógyászati vizsgálat(ok) leleteit is be kell mutatni a szülész szakorvosnak, hiszen ő az a személy, aki a várandós nő és a méhében fejlődő magzat épségének érdekében döntések sokaságáért felelhet, amely döntéseket a legjobban a legtöbb információ birtokában képes meghozni.
A második trimeszterben (13-27. hét) havonta egy alkalommal történik a védőnővel való találkozás, megbeszélés. Ennek során vérnyomás, pulzusszám, haskörfogat, testsúly, valamint a vizelet általános (tesztcsíkkal történő) vizsgálata történik. Eredményét a védőnő a kiskönyvben rögzíti, valamint ide kerül a soron következő megbeszélés, illetve esedékes vizsgálat időpontjának beírása is. A 18-20. héten történik a magzat második szűrő jellegű ultrahangvizsgálata. A második trimeszterben (kb. 24-26. héten) kerül sor az édesanyákra váró úgynevezett cukorterheléses vizsgálatra. Ennek során a laboratóriumba éhgyomorra érkezve meghatározott töménységű cukoroldat elfogyasztása után rendszeres időközönként történik a vérvétel (rendszerint 0., 60., 120. percben). A teszt eredménye alapján megállapítható, hogy a terhességgel járó hormonális és egyéb hatásokra változott-e valami a szervezet szénhidrátháztartásában, tehát fenyegeti-e a kismamát (vagy netán már fel is lépett) a terhességi (gesztációs) cukorbetegség. Ennek felismerése azért fontos, mert időben észlelve enyhébb esetben életmódbeli (diétás) változtatásokkal, súlyosabb esetben egyéb módszerekkel sokat tehetünk a kórállapot anyát és magzatot fenyegető szövődményeinek elkerüléséért.
Mindezeken túl, ebben a trimeszterben is esedékes egy újabb laboratóriumi vizsgálat (vér- és vizelet-mintavétel). Eredménye elárulja, fellépett-e a terhesnél vérszegénység (szinte minden esetben igen, legalább enyhe formában), illetve hogy ennek mértéke igényel-e beavatkozást (pl. vaskészítmény vagy vitaminok szedését). A fenti vizsgálatok eredményeivel történik a szülész-nőgyógyász szakorvossal a konzultáció, mindig az előre megbeszéltek szerint.
A harmadik trimeszterben (28-40. hét) innentől kezdve igencsak felgyorsulnak az események, sűrűsödnek a leendő anyukára váró vizsgálatok is. Általában a terhesség vége felé a védőnői látogatások kéthetente válnak esedékessé. A 30-32. héten ismét egy ultrahangvizsgálat vár a kismamákra: ennek során a fejlődő magzat méreteit, a magzatvíz mennyiségét, a méhlepény működését, áramlását, és néhány egyéb, fontos paramétert vizsgálnak. Sok esetben a vizsgálat kiegészül a Doppler-elven működő áramlásvizsgálattal, amikor a méhet ellátó artériákat, illetve a köldökzsinórban futó artéria véráramlását figyelik meg.
A terminushoz közeledve újabb laboratóriumi vizsgálat következik, melyben ismét vérkép, egyéb paraméterek (pl. vörösvértest-ellenanyag), vizelet vizsgálata történik. A vércsoportvizsgálat és a vörösvértest elleni ellenanyag vizsgálat azért nagyon fontos, mert bizonyos esetekben anyai-magzati vércsoport-összeférhetetlenség áll fenn, s erre még a szülés előtt fel kell készülni. (Rh-negatív anyai vércsoport esetén a szülés előtt úgynevezett antiD-oltást kapnak a nők, amely megakadályozza, hogy az anyai keringésbe bejutó magzati vörösvértestek beindítsák az anya immunrendszerének „támadását”.)
A soron következő nőgyógyászati vizsgálat, megbeszélés során az addigi leletek átbeszélése, magzati szívhanghallgatás, esetleg a méhszáj státuszának ellenőrzése történik. A 36. héten vesznek kenetet a streptococcus vizsgálathoz is (ha találnak streptococcust, akkor antibiotikummal kb. A 36-37. héten van mégegy vérvétel, és ekkor kezdődik meg a CTG (NST) vizsgálat is, amire minden héten egyszer kell menni, a 40. Ahhoz, hogy később járjon az anyasági támogatás, összesen 4 alkalommal kell megjelenni az orvosnál terhesgondozáson, 4 alkalommal kell megjelenni az orvosnál terhesgondozáson, amiről a szülés előtt lehet igazolást kérni, de persze általában sokkal többször megy el az ember orvoshoz.
A terhesgondozáson minden alkalommal van vizeletvizsgálat (ha van benne fehérje, az terhességi toxikózis jele lehet), vérnyomásmérés (ugyanemiatt), súlymérés (szintén a toxikózis jele lehet a hirtelen súlynövekedés). A védőnők közül azt kell megkeresned, aki a tartózkodási helyedhez tartozik, akkor is, ha papíron máshol laksz.
A kezdődő szülés jelei és a kórházba indulás
A kezdődő szülés jelei eltérhetnek egyénenként, de ugyanannál a kismamánál is változhat a különböző várandósságoknál. A legtöbb esetben az első szülés jobban elhúzódik. Nyilván az a legfontosabb kérdés, hogy mikor kell kórházba indulni, mikor lehetünk biztosak abban, hogy most már tényleg itt az idő (és nem csak a szülés előtti napokban létrejövő előjeleket tapasztaljuk).
Már a 36-37. hét környékén is jelentkezhetnek jósló fájások, amelyek rendszertelenek, enyhébbek. A front növelheti ezek kialakulásának esélyét. Van olyan kismama is, aki nem tapasztal jósló fájásokat (Braxton-Hicks összehúzódásokat), de van olyan is, aki igen. A jósló méhösszehúzódások a felkészülésről szólnak. A méhnyak felpuhul és előremozdul, elvékonyodik. Készül a test a szülésre. Van, akinél csak keményedés formájában nyilvánul meg az összehúzódás, és van, akinél menstruációszerű fájdalmat okoz. A 37. héttől már nem kell ettől tartani.
A jóslóknál a fájások szabálytalanul jelentkeznek, vagy éppen ugyanolyan ritmusú az egész akár napokig is, és nem fejlődik tovább. Ha bizonytalan vagy, akkor ülj be egy kád meleg vízbe, de csak ép magzatburok esetén! Vajúdásnál erősödnek, sűrűsödnek, és hosszabbodnak a fájások. Egy idő után a jóslózás átcsaphat ebbe a folyamatba. De addig akár több nap is eltelhet. Közben leállhatnak a jóslók, újra indulhatnak stb. A jósló fájásoknál csinálj nyugodtan bármit, amit szoktál: főzz, sétálj, amennyiben az orvos nem rendelte el a pihenést. Tehát ne foglalkozz vele túlzottan. Ha este van, akkor a legfontosabb a pihenés. Így tudsz sok erőt gyűjteni a szüléshez.
A fájás az elején még menstruációs görcshöz hasonlít, és még nem olyan durva, csak 20-30 másodpercig tart, és köztük hosszabb a szünet, általában 10-15 perc. Utána erősödnek a fájások a méhszalagok feszülése miatt, komolyabb görcsnek tűnnek, egyre nehezebben viselhető el. A has alsó részében, deréktájon, akár a gátnál, hüvelynél is fájhat. Ilyenkor csak lélegezz, orrodon be, szádon ki, lassan. Ne tartsd vissza a lélegzeted semmiképpen! Ha visszatartod, akkor még jobban feszülnek az izmok, erősebbnek érzed majd a fájdalmat, és kevesebb lesz az oxigén, pedig az izomnak kell a megfelelő oxigénellátás. A babának is kell az oxigén.
Ha már 8-10 percenként jönnek a fájások egy órája, akkor érdemes indulni a kórházba. Első babánál elég 6-7 perces fájásoknál bemenni legtöbb esetben. (Első babánál még nehezebben tágul a méh, ezért a vajúdás itt általában hosszabb.) Ha második babáról van szó, akkor már gyorsabbnak kell lenni.
A kitolási szakasz előtt megritkulnak a fájások, mintha leállnának. Talán már nem fáj annyira, de attól még van összehúzódás. A kitolási összehúzódás a pocak tetejéről indul, és préseli ki a babát a méhből. Ilyenkor is vegyél levegőt. Fontos, erre figyelj, és a kifújás közben próbálj préselni.
Egyéb jelek és teendők
Szivárgásnál elbizonytalanodhatunk, hogy magzatvízről vagy vizeletcseppekről van-e szó. A végére járhatunk úgy, hogy beteszünk egy szalvétát vagy papírtörlőt az alsóneműbe, és köhögünk. Ilyenkor a hasprés hatására általában ismét jönni fog a magzatvíz, és a papír nedves lesz. Ha viszont el van színeződve, zöldes, és akár darabok is vannak benne, akkor a magzatvíz mekóniumos, vagyis székletdarabok vannak benne a babától. Ilyenkor nagyon gyorsan oda kell érni a kórházba.
A nyákdugó egy nyákos kocsonyás, rózsaszín anyag, ami védi a babát a méhszájnál a fertőzésektől. Ha ez kiesik, akkor sem kell rögtön szaladni, mert a szülés előtt 1-2 héttel is távozhat, de lehet, csak a szülés során jön majd ki. Ha csak pici foltnyi rózsaszínes vagy enyhén vörös váladékot látsz a fehérneműn, akkor nem kell megijedni, de mindenképpen hívd fel az orvosodat vagy szülésznődet, vagy ha nem tudod őket elérni, akkor inkább menj be a kórházba egy vizsgálatra. Ha a vérzés ismétlődik, akkor viszont sürgősen kell menni a kórházba.
Sok kismama közvetlenül a szülés előtt még nagyobb késztetést érez arra, hogy elrendezze a baba dolgait, szobáját. Ez a fészekrakó ösztön az egész várandósságot kísérheti, de szülés előtt felerősödhet.
Váratlan szülés otthon
Hogy teljesen nyugodt lehess, jó, ha van egy terved arra, hogy mi van akkor, ha nem érsz be időben a kórházba. Első szülésnél ritka, de pl. a harmadiknál már könnyebben előfordulhat. Amikor érzed, hogy nyomnod kell, amikor jön a tolófájás, akkor már ne próbáljatok beérni a kórházba, mert nem fog menni. Nem kell pánikolni, mert természetes folyamat zajlik. Ne úgy képzeld el, mint a filmekben, ne gondold, hogy nagy dráma fog történni. A megállás után vegyétek le a ruhákat, azok jók lesznek alátétnek. A párod segítsen ebben. Keress egy kényelmes helyzetet. Ha az időd engedi, hívja a párod a 112-t, de a biztonság az első, hogy a párod el tudja kapni a babát. A nyomásnál ne gondolkodj, hanem ahogy érzed, hagyatkozz az ösztönödre! A párod ne próbálja kihúzni a babát. Arra figyeljen, hogy a baba ne essen le, fogja meg, amikor kell. Ezután a párod adja a karodba, úgy, ahogy a köldökzsinór még engedi. A köldökzsinórt nem kell elvágni, sem feszegetni, semmit ne csináljatok vele, majd a szaksegítség ellátja. A párod takarjon be titeket együtt.