A terhességmegszakítás, latinul *interruptio graviditatis* vagy *abortus arteficialis*, a terhesség szándékos megszakítását jelenti, rendszerint a terhes nő önálló döntése alapján. Ez a beavatkozás a 20. század közepéig szinte mindenütt tilos volt. Az 1950-1970‑es évek során a törvények szinte valamennyi iparosodott országban, valamint sok más államban lazultak és megengedőbbé váltak. A terhességmegszakítás jogi szabályozása napjainkban országonként eltérő, és az abortusz napjaink egyik igen vitatott bioetikai problémája.
A művi vetélés egy külső, orvosi beavatkozás hatására valósul meg. Ha a terhességmegszakításnak nem állnak fenn a törvényes feltételei, akkor magzatelhajtásról beszélünk, ami bűncselekmény.
Az abortusz történeti megítélése
Az emberiség legrégebbi törvénykönyvei közül Hammurapi törvénykönyvének 209-214. §-ai szólnak a magzat védelméről. Például a 209. § szerint: „Ha egy awélum [szabad nemes] awélum lányát megütötte és magzatát elvetéltette vele, 10 siglum ezüstöt fizessen a magzatért.” Hammurápi törvényei szerint a magzatot vagyontárgyként kezelték: amennyiben nemes vetette el, pénzbírságot kellett fizetnie.
A bibliai népek körében az egyértelmű magzatvédelem mellett még ismeretlen volt a művi abortusz. Mózes második könyvéből kiderül, hogy a zsidó-keresztény vallás alapjául szolgáló Biblia szerint életért élettel kell fizetni: „Ha férfiak verekednek, és úgy meglöknek egy terhes asszonyt, hogy az idő előtt megszül, de nagyobb szerencsétlenség nem történik, akkor bírságot kell fizetni aszerint, ahogyan az asszony férje megszabja, és bírák előtt kell azt megadni. Ha viszont nagyobb szerencsétlenség történt, akkor életet kell adni életért.”
Hippokratész, az i. e. 460-ban született görög orvosról elnevezett orvosi eskü szövege a következőképpen hangzik: „Senkinek sem adok halálos mérget, akkor sem, ha kéri, és erre vonatkozólag még tanácsot sem adok. Hasonlóképpen nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához.” Napjainkban az orvosok egy, a hippokratészi eskü alapján írt, rövidített esküt tesznek le, amely sok más kitétel mellett az idézett részt sem tartalmazza. Az ókori görög és római kultúrában elfogadták az abortuszt, azonban orvosok a hippokratészi eskü miatt nem végezhették, így ez a bábák feladata volt. Több száz módszert ismertek, a mechanikai eszközökön túl különböző főzetek és kenőcsök receptjei maradtak fenn, melyeket maga Hippokratész írt, és egyes receptjeiben szereplő növényekről a mai napig bizonyított, hogy abortív és fogamzásgátló hatású.
Voltak olyan görög filozófusok, például Platón és Arisztotelész, akik másképp gondolkodtak az emberi életről. Platón bizonyos esetekben megengedhetőnek tartotta még a megszületett csecsemő megölését is; ez a gondolkodás általános volt a spártai teljesjogú polgárok körében is. A Tizenkét táblás törvények, a legkorábbi római törvénykódex, tiltotta az abortuszt. A római jogban az abortusz megítélésében két korszakot különböztethetünk meg: a "klasszikus" szabályok szerint az abortusz alapvetően erkölcsileg bűnös cselekedet volt.
Az ókorban az abortusz nem volt általános, a gyermekgyilkosságot viszont annál szélesebb körben gyakorolták. Mindez azért volt így, mert az abortusz életveszélyes beavatkozásnak számított a nő számára is. Az abortuszra kétféle módszert ismertek: mérgeket kapott a nő, vagy a nő hasára próbáltak fizikai eszközökkel hatni.
A kereszténység és az abortusz
A kereszténység kialakulásakor az ókori Római Birodalomban bevett gyakorlat volt a terhességmegszakítás, az első keresztény közösségek ezzel szemben a megfogant élet védelmét hirdették. A 80. körül keletkezett Lukács-evangélium tanúsága szerint Jézus a Szentlélektől fogant, és mint magzat is a közösséghez tartozott („felujjongott méhében a magzat” (Lk 1,41).
Az első század végéről származik a Didakhé arról, hogy a megfogant életet nem szabad elpusztítani: „Ne hajtsd el a magzatot, a megszületett gyermeket ne öld meg” (II., 2.). A 2. századi Barnabás levele ilyen tanácsot ad: „A magzatot ne hajtsd el, az újszülöttet ne öld meg!” (V., 6.) Elítélte az abortuszt Athénagorasz (†190 k.), Minucius Felix (műk. 3. század) és Tertullianus (†225 k.) ókeresztény egyházatya. Hasonlóképpen nyilatkoztak a későbbi zsinatok. A zsinatok kiközösítéssel, ill. a halál előtti utolsó pillanatban való befogadással sújtották az abortuszt elkövető asszonyt. Elítélték az abortuszt a keleti területek zsinatai is, de például a 314-es ankürai zsinat enyhített a korábbi, szigorú határozaton: „Úgy határoztunk, hogy 10 évet töltsenek vezeklésben a megfelelő fokozatok szerint.” Az 524-es hispániai léridai zsinat kimondta: „Akik házasságtörés után gonoszul megölni próbálják a magzatot vagy a megszületett gyermeket, mind a férfit, mind az asszonyt csak 7 év után fogadják vissza az egyház közösségbe.”
A teológusok között voltak, akik szerint a fontosabb szervek kialakulásakor, vagy az embrióállapot végén történik meg az animáció (a lélek megjelenése a testben). Ez a nézet egyébként nem keresztény szerzőtől, hanem magától Arisztotelésztől (†Kr. e. 322) ered, és Aquinói Szent Tamás (†1274), illetve az ő nyomán szinte az összes középkori skolasztikus filozófus követte. Mások ugyanakkor úgy gondolták, hogy az animáció a fogantatás pillanatában megtörténik.
A 16. század végén V. Sixtus pápa „Effraenatam” kezdetű bullájában súlyos büntetést szabott ki az abortuszra, gyilkosságként kezelve azt. 1917-ben az Egyházi Törvénykönyv megismételte a hagyomány álláspontját: „Mindazok, akik magzatelhajtást hajtanak végre, beleértve az anyát is, az ordináriusnak fönntartott, önmagától beálló kiközösítésbe esnek, s ha klerikus volt a tettes, letétetik.” XI. Piusz pápa 1930-ban a Casti connubii enciklikában megerősítette a hagyományos törvényeket. VI. Pál pápa a Humanae vitaeben, II. János Pál pápa a Familiaris consortioban megismételte és megerősítette a magzati életnek ugyanazt a védelmét, amely a közvetlen animáció föltételezésével a fogantatás pillanatától oltalmazza az embert.
A katolikus egyház egyértelműen állást foglal az abortusz ellen: „súlyos bűn, mivel egy ártatlan életnek vet véget”. 2016-ban Ferenc pápa azonban minden római katolikus papra kiterjesztette a terhességmegszakításon átesett nők feloldozásának jogát, amely korábban csak a püspökök és a különleges gyóntatópapok kiváltsága volt.
Az abortusz szabályozása Magyarországon
Magyarországon a terhességmegszakítás alapvető szabályait a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény és annak végrehajtási rendelete, a 32/1992 (XII. 23.) NM rendelet tartalmazza.
A törvény leszögezi, hogy a terhességmegszakítás nem a családtervezés és a születésszabályozás eszköze, a fogantatással induló magzati élet tiszteletet és védelmet érdemel.
Az abortusz tilalma a 20. századra teljesedett ki az állam politikai és katonai megerősödése okán, így Rákosi idején Magyarországon is. A terhességmegszakítást akár öt év börtönnel is büntethették, ezért az illegális abortuszok száma rettenetesen megemelkedett. 1956-tól a Ratkó-törvény feloldásával ismét nőni kezdett az abortuszok száma, majd az 1970-es években kezdett csökkenni, amikor a hormonális fogamzásgátlók kezdtek elterjedni.
A rendszerváltozás után az abortusz kérdéseit alkotmányossági szempontból is vizsgálták. Az Alkotmánybíróság elsőként a 64/1991. (XII. 17.) AB határozatban járta körül az abortusz akkori szabályait: a magzat jogalanyisága nem egyértelmű, azaz a magzatot nem illetik meg ugyanazok a jogok, mint egy már megszületett személyt. A magzat élethez való joga nem korlátlan, befolyásolhatja az anya egészséghez és önrendelkezéshez való joga. A 2012. január 1-jén hatályba lépett új Alaptörvény szerint „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”. E szerint az állam köteles a magzatot védeni, mint keletkezésben lévő életet.
A magyar Büntetőtörvénykönyv a magzat elpusztítását eszközlő cselekményt illetően különbséget tesz a magzat megölése és szorosabb értelemben vett elhajtása között. Aki más magzatát elhajtja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtás halált okoz.
Jelenleg Magyarországon terhességmegszakítást igényelhetnek a magyar lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok és az Európai Gazdasági Térség bejelentett lakóhellyel rendelkező polgárai. Mellettük még a bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgárok is, illetve, akik több mint 2 hónapja tartózkodnak az ország területén érvényes tartózkodási engedéllyel. Végül a menekült státusz elismerését kérelmezők, illetve, akiket a menekültügyi hatóság menedékesként vagy befogadottként elismert, és azok, akik az ország területéről nem utasíthatók ki, irányíthatók vissza.
Mikor lehet megszakítani a terhességet?
Orvosi megközelítésben a megtermékenyítéstől a terhesség 12. hetéig embrióról, ezt követően magzatról beszélhetünk. Jogi értelemben az embrió még nem minősül emberi lénynek, a magzat már igen. A terhességmegszakítás szabályai Magyarországon lekövetik ezeket a fejlődéstani és jogi kategóriákat.
A hatályos jogszabályok alapján a terhesség a 12. hétig megszakítható, ha:
- a várandós nő egészségét a terhesség súlyosan veszélyezteti;
- az embrió orvosilag valószínűsíthetően súlyosan fogyatékos vagy károsodott;
- a terhesség bűncselekmény (különösen nemi erőszak) következménye;
- az állapotos nő súlyos válsághelyzetben van.
Tekintve, hogy a súlyos válsághelyzet egyénenként változó egyéni és társadalmi körülményeket jelent, a terhes nő a 12. hétig maga dönthet a terhesség megszakításáról. Így biztosított az Alaptörvény által is védett önrendelkezéshez való jog érvényesítésének lehetősége. A jogszabályi meghatározás szerint súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz. Ezekre hivatkozva a terhesség 12. hetéig végeztethető abortusz.
Az alábbi esetekben a határidő a 18. hétig terjed ki:
- korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen nő esetén (pl. kiskorú);
- ha a terhes nő neki fel nem róható egészségügyi okból vagy orvosi tévedés miatt korábban nem ismerte fel a terhességet;
- a kérelmező hatóság mulasztása miatt lépte túl a 12 hetes határidőt.
A terhesség a 20. hétig (diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén 24. hétig) megszakítható, ha a magzat súlyos genetikai károsodásának valószínűsége eléri az 50%-ot. Ez lehet genetikai rendellenesség vagy teratológiai (fizikai-kémiai, pl. gyógyszer, sugárzás) ártalom valószínűsége. Azt, hogy ez az indok fennáll-e, mindig orvos tudja megállapítani. Ilyenkor orvosi igazolást adnak arról, hogy a terhesség akár a 20. hétig megszakítható.
A terhesség bármikor megszakítható az állapotos nő életét veszélyeztető egészségi ok miatt, illetve ha a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenességre derül fény.
Az, hogy a terhesség a 12., 18., 20. vagy 24. hétig szakítható meg, azt jelenti, hogy az adott terhességi hétig az abortusznak meg kell történnie. Tehát nem elegendő ebben az időszakban időpontot kérni, magát a beavatkozást is el kell végezni.
Az abortusz előtti folyamat és teendők Magyarországon
A terhességmegszakítás folyamatát a családvédelmi szolgálatnál kell elindítanod. Részt kell venned két kötelező tanácsadáson a családvédelmi szolgálatnál, és kétszer meg kell jelenned egy egészségügyi szolgáltatónál (orvos, kórház). A tanácsadás anonim.
Az első tanácsadás a családvédelmi szolgálatnál
Bármelyik családvédelmi szolgálatnál bejelentkezhetsz, hiszen a családvédelmi szolgálatok ellátását lakóhelytől függetlenül igénybe lehet venni. A családvédelmi szolgálatok előjegyzés alapján működnek, így időpontot kell kérned előzetesen, amit megtehetsz személyesen és telefonon. A szolgáltatások, így az első és második tanácsadás is, ingyenesek.
Erre a tanácsadásra még nem kell igazolást vinni a terhességről. Az első tanácsadás célja kifejezetten az, hogy megtartsd a magzatot. A családvédelmi szolgálat munkatársa ezért arról tájékoztat, hogy milyen támogatásokat kaphatsz, ha vállalod a terhességet és/vagy a gyereket, milyen családtámogatási ellátások érhetők el (pl. gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás). Az első tanácsadásról a családvédelmi szolgálat igazolást ad.
Az első tanácsadáson még maradhatsz névtelen. Ha névtelen kívánsz maradni, akkor is ki kell töltened egy formanyomtatványt az adataidról. Ezt azonban zárt borítékba fogják helyezni, amit jeligével látnak el. Ezt a borítékot csak akkor nyitják fel, ha megjelensz a második tanácsadáson is. A jeligét be kell mondanod a boríték felnyitáshoz. Ha nem mész el a második tanácsadásra, akkor a borítékot megsemmisítik.
Orvosi vizsgálat és a terhesség megállapítása
Egy pozitív terhességi teszt még nem elég a terhesség biztos megállapításához. Teljesen bizonyos akkor lehetsz benne, ha azt egy nőgyógyászati vizsgálat is megerősítette. Ezért a pozitív terhességi tesztet követően lehetőleg minél hamarabb keress fel egy nőgyógyászt, hogy megvizsgáljon. A családvédelmi szolgálat második tanácsadására is kell a szakorvosi vélemény arról, hogy terhes vagy, és arról is, hogy konkrétan hányadik terhességi hétben vagy. Az igazolás beszerezhető akár az állami, akár a magánegészségügyben. Mivel az állami nőgyógyászati szakrendelőkben gyakori a hosszabb várakozási idő (lehet, hogy csak 1-2 hét múlvára adnak időpontot), feltétlenül érdemes az időpontkérésnél jelezni, hogy sürgős esetről van szó, hiszen kifuthatsz a terhességmegszakítás törvényi határidejéből.
Az orvosi vizsgálaton az orvos kérdéseket fog feltenni és vizsgálatokat fog végezni. Jogod van ahhoz, hogy az orvos előre tájékoztasson arról, hogy pontosan milyen vizsgálatokat fog elvégezni, és ezek miért szükségesek. Fontos, hogy ha úgy érzed, egy kérdés sértő vagy megalázó számodra, akkor nyugodtan kérdezd meg, hogy erre feltétlenül szükséges-e válaszolnod.
2022 szeptembere óta az orvosnak a magzat életfunkcióit is be kell mutatnia. Ezt sokan úgy értelmezik, hogy az orvos köteles veled meghallgattatni a magzat szívhangját, de a szabályozásból ez nem következik egyértelműen. A szívhang viszont csak a terhesség 6-8. hetétől észlelhető. Az orvosi vizsgálattal nem kell megvárni, hogy a szívhang észlelhető legyen. Ha a terhesség korábbi szakaszában jelentkezel az orvosi vizsgálatra, és az orvos arra hivatkozva, hogy még nem hallható a szívhang, vissza akar hívni egy későbbi vizsgálatra, azt nem kell elfogadnod. Ilyenkor az orvosnak az adott pillanatban észlelhető életfunkciókat kell bemutatnia (pl. a petezsákot az ultrahangon). Ha már észlelhető a szívhang, akkor sem kötelezhetnek arra, hogy meghallgasd. Jogodban áll kérni az orvostól, hogy tekintsen el a szívhang bemutatásától. A rendelet értelmében az orvosnak sem kell a szívhang meghallgatásához ragaszkodnia. Más módon is bemutathatja az életjeleket, például egy ultrahangfelvétellel. Ezért ilyenkor érdemes kérni az orvost, hogy így tegyen. Ha mégis ragaszkodnak a szívhang bemutatásához, akkor sem kényszeríthetnek arra, hogy oda is figyelj. Az orvos akkor is igazolhatja, hogy tájékoztatott, és bemutatta az életjeleket, ha direkt nem figyeltél oda.
Korai terhességi ultrahang: Mélymerülés az első trimeszterbe #terhességiultrahang
A második tanácsadás és a kérelem benyújtása
Ha megvan az orvosi igazolás és az első tanácsadás után eltelt legalább 3 nap, akkor mehetsz a második tanácsadásra a családvédelmi szolgálathoz. A második tanácsadás már magáról a terhességmegszakítás folyamatáról szól, és nem maradhatsz névtelen. Ezt követően nyilatkoznod kell, hogy továbbra is szeretnéd-e megszakítani a terhességedet. Ha így döntesz, kitöltik a hivatalos kérelmet. Ekkor tudod kiválasztani azt is, hogy hol végezzék el a beavatkozást. A családvédelmi szolgálat ezután ellenjegyzi a kérelmet, és 24 órán belül elküldik a választott egészségügyi intézménynek. Az állapotos nőnek a kérőlappal legkésőbb az ellenjegyzését követő 8 napon belül jelentkeznie kell a választott egészségügyi intézményben.
A második beszélgetés alkalmával megkapod az állami engedélyt a magzatelhajtásra, enélkül az abortusz illegális.
Költségek és kedvezmények
A terhességmegszakítás térítési díja 2024-ben 45 312 forint. Főszabály szerint a beavatkozás térítésköteles. Ahhoz, hogy elvégezzék a beavatkozást, be kell mutatnod egy igazolást arról, hogy befizetted ezt az összeget. A megszakítás költségeit a nő állja, és csekken fizeti be az Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő számlájára.
Az összeg nagysága azonban a kérelmező anyagi helyzetétől is függ, illetve attól, hogy milyen szociális juttatásokban részesül. Ezekről pontos információt a Családvédelmi Szolgálat védőnője tud adni. Szociális helyzet függvényében, anyagi rászorultság alapján lehetséges, hogy a kérelmező csupán a térítési díj felét vagy csak 30%-át fizesse meg, illetve indokolt esetben egészében mentesüljön a díjfizetés alól.
50%-os kedvezményre jogosultak azok, akik gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban, öregségi nyugdíjban, rokkantsági járadékban, rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülnek, vagy szociális intézményben élnek. Akkor is jár a kedvezmény, ha nem te, hanem a veled egy háztartásban élő házastársad, élettársad kap pénzbeni szociális ellátást. Kedvezmény igénybevétele esetén be kell mutatni a pénzbeni ellátást megállapító határozatot, bizonylatot, illetve a jövedelemigazolást.
Az abortusz eljárásai és típusai
Magyarországon jelenleg csak műtéti abortusz érhető el. A műtéti abortuszt nőgyógyászati vagy szülészeti osztállyal rendelkező kórházakban erre kiképzett orvosok végzik el. A beavatkozás körülbelül 15 percet vesz igénybe, ezt követően még megfigyelésre a kórházban kell maradni néhány órát.
Műtéti abortusz
Az eljárás során az embriót és a méhlepényt leggyakrabban vákuum segítségével távolítják el (vákuum-aspiráció). A vákuum-aspiráció elvégzéséhez a méhnyakat fémpálcák segítségével fokozatosan tágítják fel altatásban. A rövid, hozzávetőleg 15 perces beavatkozás a terhesség 12. hetéig hajtható végre, melynek végeztével - néhány órás megfigyelést követően - a nő elhagyhatja a kórházat vagy klinikát. A 12. hét után önmagában már nem alkalmazható a vákuumos eljárás.
Középidős terhesség megszakítása esetén gyógyszeres vetélésindukciót végeznek, ami csak kijelölt szülészeti intézményekben végezhető. Ebben az esetben a nyakcsatorna gyógyszeres (prosztaglandin-E2) tágítását gyakran ozmotikus tágítókkal egészítik ki, és a méhtevékenységet nagy dózisú méhösszehúzó szer (oxytocin) alkalmazásával váltják ki. A vetélés lezajlása után a méhlepényt és a visszamaradó részeket műtéti úton (küret) távolítják el.
Gyógyszeres abortusz (Magyarországon nem elérhető)
A gyógyszeres terhességmegszakítás a műtéti változat alternatívája, mely Magyarországon nem engedélyezett és nem alkalmazott módszer. Kétlépcsős folyamat: az első tabletta blokkolja azoknak a hormonoknak a termelését, melyek a terhesség fennmaradásához szükségesek; a 24-48 óra elteltével adandó második tabletta pedig erőteljes méhösszehúzódást, ezáltal művi vetélést idéz elő. A beavatkozást követően az orvosnak meg kell győződnie az abortusz teljességéről. A módszert 2012-ben ugyan regisztrálták Magyarországon, és két évvel később kiderült, hogy Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) döntése szerint is biztonságos, mégis az államtitkárság közleménye szerint "a kockázatok továbbra is vita tárgyát képzik", emiatt nem alkalmazható Magyarországon.
A gyógyszeres terhességmegszakítás esetén előfordulhat hiányos, fizikailag nem teljes abortálás; erős vérzés; hasi, esetenként erős, hátban jelentkező fájdalom; illetve a beavatkozást követően felléphetnek bizonyos fertőzések (ennek előfordulása meglehetősen ritka).
Így azok, akik nem műtéti eljárás útján akarnak abortuszt igénybe venni, kénytelenek elutazni olyan EU tagállamokba, ahol az engedélyezett, például Ausztriába, Franciaországba, Svédországba, Németországba vagy Spanyolországba, ahol az esetek 50-70%-ában választják ezt a megoldást. Ezek a tények rávilágítanak arra, hogy még mindig elmondható, hogy Magyarországon legális az abortusz, ugyanakkor korlátozások között, kötelező családvédelmi tanácsadásokhoz kötve és kizárólag műtéti formában.
Lehetséges szövődmények
A műtéti terhességmegszakítás során előfordulhat a méh falának komoly sérülése, illetve a beavatkozást követő erős vérzés. A magzati részek esetleges visszamaradása a későbbiek során gyulladást okozhat.
Számos tanulmány kimutatta, hogy a műtéti abortusz befolyásolhatja a jövőbeni teherbeesés esélyeit, emellett néhány esetben kimutatható volt a kapcsolat a korábbi műtéti terhességmegszakítás és a koraszülés között. A több ízben végrehajtott, nem vákuumos műtéti abortusz következménye lehet a méhfal belső felületének hegesedése, mely a későbbi teherbeesést nagyban megnehezítheti.
Az abortusz megítélése és társadalmi vonatkozásai
Az abortusz megítélése megosztja a társadalmat és az orvosokat egyaránt, ugyan senki nem örül neki, szükséges rosszként sokan elfogadják.
Pro-life és Pro-choice mozgalmak
- Pro-life (életért) mozgalom: Ekörül azok csoportosulnak, akik számára a foganás pillanatától kezdve szent és tiszteletre méltó az emberi élet, amit óvni és védeni kell. Az orvosi és társadalmi beavatkozásoknak is az életért kell történniük, még olyan nehéz esetekben is, mint amikor az anya és a magzat élete egyszerre forog kockán; és akkor is, ha például csak az anya élete menthető meg.
- Pro-choice (választásért) mozgalom: Ezt azok alkotják, akik az utód elvállalásának kérdésében teljes szabadságot követelnek a kismamáknak. Egyik érvük a nők önrendelkezési joga, amely alapján szabadon dönthet a terhesség megszakításáról vagy megtartásáról - különösen annak első harmadában. További érvként hozzák fel, hogy az abortusz korlátozásának eredményeként megszülető nem kívánt gyermekek élete egyes esetekben fájdalmas élet. A pro-choice mozgalom szerint a nőknek joguk van az abortuszhoz, és nem szabad őket a gyermek megszülésére késztetni a törvények szigorításával.