A szoptatás témájáról szinte mindenkinek van véleménye, és az igény szerinti etetésről, altatásról is eltérnek a nézetek. Fontos, hogy a szoptatási nehézségek ne befolyásolják negatívan az édesanya lelkiállapotát, hiszen van megoldás már a kezdetektől is. Egy újszülött táplálására a legideálisabb az anyatej, de ha ez nem lehetséges, a tápszerek kiváló alternatívát nyújtanak. A tápszerrel táplált kicsik gyakorlatilag szinte semmiféle hátrányt nem szenvednek szoptatott kortársaikhoz képest, köszönhetően a modern tápszerek professzionális fejlesztésének. Ezek összetétele az anyatejhez a lehető leghasonlóbb, nemcsak a fehérjék, szénhidrátok, zsírok és vitaminok, hanem a csecsemő szervezetének fontos mikronutriensek tekintetében is.
A WHO jelenlegi ajánlása szerint a csecsemő legmegfelelőbb tápláléka élete első 6 hónapjában az anyatej. Azonban, ha a saját anyatej bármilyen okból nem vagy nem elegendő mennyiségben áll rendelkezésre, és gyűjtött női tej sem elérhető, akkor olyan tápszerre van szükség, amely összetételében a 6 hónaposnál fiatalabb babák táplálására szolgál. A tápszeres táplálás természetesen rengeteg kérdést vethet fel, de a lényeg, hogy a baba egészséges fejlődése legyen a középpontban. Bár a legtöbben egyetértenek abban, hogy az újszülöttek táplálásának legjobb forrása az anyatej, olykor kialakulnak helyzetek, mikor a szoptatás nem megvalósítható. Vajon a tejitalok, pépek és csecsemőtápszerek alkalmasak arra, hogy gyermekünk számára minden szükséges tápanyagot biztosítsunk a megfelelő fejlődéshez? Igen, a babatápszerekkel történő táplálás is teljes mértékben fedezheti a csecsemők tápanyagszükségletét.
Azok a gyermekek, akiket születésüktől fogva a megfelelő babatápszerrel, anyatejpótló készítménnyel etetnek, a közhiedelemmel ellentétben semmilyen mértékben nem szenvednek hiányt a szervezetük megfelelő működéséhez szükséges ásványi anyagokból, fehérjékből, vitaminokból és más nyomelemekből. Fontos azonban kiemelni, hogy az első doboz tápszer megvásárlása előtt (legyen az anyatej-helyettesítő vagy anyatej-kiegészítő) mindig érdemes végiggondolni, hogy van-e a családban allergiában szenvedő beteg, azaz: fennáll-e a lehetősége annak, hogy a csecsemő allergiás alkatú.
A tápszerek típusai és jellemzői
A csecsemőtápszereknek szigorúan szabályozott az összetétele, és a gyógyszergyártók az 1-es, valamint HA jelzéssel jelölik őket. Az egyes gyógyszergyártók termékei között a szigorú szabályozások miatt nincs lényegi különbség, ám mégis előfordul, hogy a baba nem fogadja el az egyik típust, míg a másikat zokszó nélkül megissza.
Anyatej-helyettesítő tápszerek (1-es típus)
Ha saját édesanyjának a teje bármilyen ok folytán nem, vagy nem elegendő mennyiségben áll rendelkezésre, akkor olyan tápszerre van szükség, amely összetételében a 6 hónaposnál fiatalabb babák táplálására szolgál. Ezek a tápszerek többek közt olyan aminosavakat és hosszú láncú telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, amelyek az idegrendszer és a látás fejlődésében nélkülözhetetlenek. Az anyatej-helyettesítő tápszerek jelzése az 1-es, ez - csakúgy, mint az adagolásuk - minden dobozon fel van tüntetve. Ezeket a tápszereket a gyermekorvosok receptre írják, emiatt kizárólag a gyógyszertárakban szerezhetők be. Az anyatej-helyettesítő tápszerek íze natúr, de még így is előfordulhat, hogy a csecsemő bizonyos márkákat elutasít. Ezért a kicsi általi többszöri elutasítás esetén érdemes néhány hasonló, ugyanebbe a csoportba tartozó tápszert végig próbálni, már csak azért is, mert anyatej híján ez az egyetlen megoldás a kicsik optimális növekedéséhez, gyarapodásához.
Anyatej-kiegészítő tápszerek (2-es típus)
6 hónapos kortól már az addig kizárólag szoptatott babáknál is elkezdődik a hozzátáplálás, egyre növekvő mennyiségben. Az anyatej-kiegészítő tápszerekben „lekövették” ezeket az élettani változásokat, és ezen tápszerek így jobban hasonlítanak az éppen „elválasztódó” babák étrendjéhez. Természetesen ezek is tartalmazzák mindazon makro- és mikronutrienseket, melyek az egészséges testi és szellemi fejlődéshez kellenek. Ezen tápszerek a 2-es jelzést viselik, és akár recept nélkül is beszerezhetők gyógyszertárakban, drogériákban. Az anyatej-kiegészítő tápszerek íze nem csak natúr, hanem elérhetők már különféle egyéb ízesítésekkel. Itt is érdemes tehát kísérletezgetni, hogy a baba számára legalább 9 hónapos koráig ezen az úton is minél több tápanyag bejuthasson.
HA-tápszerek és pépek
Amennyiben fennáll a lehetősége annak, hogy a csecsemő allergiás alkatú, érdemes az úgynevezett HA (=hipoallergén) tápszerekből választani. A HA tápszerek a fehérjéket a „szokásosnál” jobban hidrolizálva (széttörve) tartalmazzák, amellyel csökkentik a baba immunrendszerének ellene történő aktivizálódását. Ízük pont emiatt kicsit kesernyésebb lehet, nem egy esetben a gyermeknek hozzá kell „szoknia”. A HA tápszerek 1 éves korig vényre felírathatók, s így kedvezményes áron beszerezhetők. Értelemszerűen, lehetnek HA 1-es, HA 2-es jelzésűek, az ajánlott életkornak megfelelően. A hozzátáplálás megkezdése után alkalmazhatók az úgynevezett HA pépek is, melyek drogériákban, gyógyszertárakban vény nélkül vásárolhatók, a tejpépek kiváltására hasznosak.
Koraszülöttek táplálása
Az idő előtt világra érkezett babák táplálása - legalábbis az első hónapokban - jelentős megfontolásokat igényel, ehhez minden esetben a gyermekorvossal, illetve az újszülöttgyógyász-szakorvossal történő szoros együttműködés szükséges. Speciálisan az ő igényüknek van kifejlesztve néhány, ebbe a csoportba tartozó tápszer, amelyek segítségével mihamarabbi súlygyarapodás, illetve optimális testi és szellemi fejlődés érhető el.
Terápiás tápszerek
A csecsemők bizonyos megbetegedéseiben szükség lehet speciális, úgynevezett terápiás tápszerek alkalmazására. Ilyen állapot lehet például az igazolt tejfehérje-allergia, a különféle emésztési és felszívódási zavarok, mint a laktózintolerancia, galaktozémia, a visszatérő hasfájás, szorulás, stb. Ezeket a terápiás tápszereket a gyermekorvosok javasolják, és kizárólag vény ellenében, a gyógyszertárakban szerezhetők be. Létezik idősebb, 1 éves kor feletti gyermekek számára előállított változatuk, az úgynevezett speciális pépek (pl. szójapép a tejfehérje-allergiásoknak), melyek szintén szakorvosi javaslathoz, indikációhoz kötöttek.
AR-tápszerek
Amennyiben a kibukott tej/tápszer mennyisége már a gyermek súlygyarapodásába zavar be, illetve a kicsik testi jóllétét veszélyezteti, szóba kerülnek az úgynevezett AR (=antireflux) tápszerek. Ezek a tápszerek - az életkornak megfelelő szokásos összetétel mellett - tartalmaznak egy olyan anyagot, amely a baba gyomrában képes besűríteni a lenyelt mennyiséget, így az nehezebben kerül visszabukásra. Az AR tápszerekhez javaslatot a gyermekgyógyász szakorvos adhat.
Tápszeres etetés gyakorlata és adagolása
A szoptatott kisbabákhoz hasonlóan a tápszert is lehet igény szerint adagolni, hisz egyénfüggő, hogy melyik csecsemőnek mire van szüksége és igénye. A napi 150 gramm tápszert kell elosztanunk a napi étkezések számával, hogy megkapjuk az egyszeri szükséges adagot. A tápszer hőmérséklete ideálisan testhőmérsékletű, vagyis kb. 37 °C. Ezt legegyszerűbben úgy ellenőrizhetjük, hogy néhány cseppet a csuklónk belső oldalára cseppentünk - ha langyosnak érezzük, akkor megfelelő.
Az első hónapokban a babák általában három óránként esznek, ami napi hat-nyolc etetést jelenthet. Az adagolás a baba súlyától és korától is függ. Alapvetően hat hónapos kortól kezdődik a hozzátáplálás és a tápszeres etetés fokozatosan csökken ezzel arányosan. Mivel a baba egyre több szilárd ételt fogyaszt, egyre kevesebb tápszerre lesz majd szüksége. Ez a folyamat fokozatosan zajlik, hiszen minden baba más tempóban szokik hozzá az új ételekhez. A szilárd táplálék mennyiségének növekedésével a tápszer szerepe egyre inkább kiegészítővé válik. A legtöbb baba egyéves korára elhagyja a tápszert, és áttérhet a tehéntejre vagy más, alternatív tejitalokra. Fontos, hogy ez egyéni fejlődéstől is függ, és mindig érdemes a gyermekorvossal konzultálni a megfelelő átmenetről.
Tápszer elkészítése és higiénia
A tápszer elkészítése előtt mossunk kezet, a fertőzés megelőzése érdekében valamennyi eszközt mosogassuk el, majd ezt követően sterilizáljuk is őket (forralással vagy sterilizáló berendezéssel). Porkészítmények felhasználásakor pontosan tartsuk be a csomagoláson leírt utasításokat! A tápszer adagolását bemutató táblázat kötelezően feltüntetendő a tápszer csomagolásán, olvassuk el figyelmesen, hogy pontosan mennyi tápszer kell a babának. A tápszer elkészítéséhez használhatunk palackozott babavizet, mely felbontást követően azonnal felhasználható. Csapvíz használatánál mindig (kb. 5 percig) forralt, majd kb. 37 °C-ra hűtött vizet használjunk. Az elkészített tápszert 24 órán belül, hűtőben tartva még felhasználhatjuk.
A Baby Brezza Formula Pro Advanced használata – áttekintés
Tápszerkészítő eszközök
Nagy segítséget nyújt tápszerkészítésben a vízmelegítő, ugyanis az ideális hőmérsékletet nem egyszerű eltalálni. A Baby Brezza Tápszerkészítő gép bármilyen márkájú poralapú tápszerből lefőzi a megfelelő állagú és megfelelő hőmérsékletű tápszert egy gombnyomásra! A kialakításnak köszönhetően bármilyen méretű cumisüveggel használható, így igazán megkönnyíti a szülők feladatát. Úgy kell elképzelni a használatát, mint egy kávéfőzőét: megtöltöd a víztartályt, betöltöd a tápszertartályba az egész doboznyi port, beállítod a kívánt hőmérsékletet és a mennyiséget, megnyomod a gombot és már csorog is. Egy teli tartállyal akár 20 üvegnyi tápszert is le tud főzni.
Hozzátáplálás: mikor és hogyan?
Kizárólag szoptatott csecsemők esetében kb. hat hónapos kortól vezessük be a szoptatás mellé a kiegészítő táplálást, mivel ekkor a kizárólagos anyatejes táplálás már nem fedezi a gyermek igényeit. Fontos, hogy a gyermek neurológiailag és pszichésen is megérett rá, ez betöltött 4-6 hónapos kor után várható, azaz például 4,5 hónaposan is lehet kezdeni a hozzátáplálást, ha úgy alakul. Négy hónapos kor előtt egyértelműen nem javasolt elkezdeni a hozzátáplálást, mert veszélyes lehet és károkat okozhatunk a gyermeknek. Akkor érett meg a gyermek a hozzátáplálásra, ha segítséggel ugyan, de stabilan ül, fejét és nyakát jól tartja, mozgatja, irányítja.
A hozzátáplálás lépései és bevezetendő ételek
A jelenlegi táplálkozási ajánlás először a folyékony-pépes ételek bevezetését javasolja, majd következhetnek a darabos és szilárd ételek. Nagyon fontos a csecsemő igényeit szem előtt tartani és sohasem erőltetni vagy tömni a gyermeket. Minden csecsemőnek egyéni elképzelése van a hozzátáplálásról. Az új ízek bevezetésekor mind a mennyiséget, mind a minőséget illetően alapvető fontosságú a fokozatosság: egyenként, először csak kis mennyiséget adva vezessük be a gyermek étrendjébe az ismeretlen ízeket. Ha nem ízlik, ne erőltessük! Egy-egy új ízt ajánlott legalább 3 nap elteltével kínálni, ez kifejezetten fontos a potenciálisan allergizáló ételeknél (földimogyoró, csonthéjasok, szezámmag, mustármag, tehéntej, tojás, hal, tenger gyümölcsei, szója, búza, zeller, farkasbab), ahol nagy segítség lehet, ha a panaszt tudjuk adott étel bevezetéséhez kötni.
Hazánkban is komoly probléma a vashiány csecsemőknél, és éppen ezért az USA-ban a gabonaféléket és a pürésített húsokat részesítik előnyben az elsőként adandó ételekként. Ha valamire érdemes figyelni, az az, hogy vasban gazdag ételekből minél többet egyen a gyermek. A vörös húsok (disznó, marha) és a máj is sok vasat tartalmaz, zöldségek közül pedig a bab, borsó, lencse, csicseriborsó, zöld leveles zöldségek emelendők ki. Gabonafélék alatt főként a rizst-rizspépet ajánlják: ez a legkevésbé allergén, vasat tartalmaz, de más gabonaféle is alkalmazható (pl. zab, kukorica, árpa stb.), sőt célszerű is többfélét adni a rizs potenciális arzéntartalma miatt. Ha rizset-rizspépet vesz, akkor pedig célszerű az alacsonyabb arzéntartalmút választani, de változatos táplálkozás mellett nem kell az arzéntól rettegni. Ezeket a gabonapépeket elkészítheti tápszerrel, anyatejjel, vízzel is. Glutént is kaphat a gyermek kis mennyiségben ugyanúgy, akár már 4-6 hónaposan.
A nitrátot relatíve nagy mennyiségben tartalmazó spenót, cékla, zöldbab, tök, répa adása egyáltalán nem tiltott 4 hónapos kor után, a változatos étkezés részeként. Fontos kiemelni, hogy hazánkban a fúrt kutakból származó víz sok esetben magas nitráttartalmú - így ha a házi zöldségeket ezzel öntözik, vagy az ételeket fogyasztás előtt ezzel mossák, problémát okozhat.
Mit ne adjunk a gyermeknek?
- Tehéntejet nagy mennyiségben: fehérje- és ionösszetétele nem megfelelő a veséjének, „túlterheli azt”, továbbá növeli a vashiány rizikóját.
- Édesköményt: sem tea, sem semmilyen más formában nem ajánlott, mivel egy esztragol nevű hatóanyagot tartalmaz, ami bizonyítottan rákkeltő.
- Gyümölcslevet: a hiedelemmel ellentétben ez nem egészséges, túl tömény, hízlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet.
- Hozzáadott só és cukor: kimutatott, hogy hiába ízesíti így az ételeket, nem nő hosszú távon a hozzátáplálás sikeressége, viszont ha csecsemőkorában minimálisra csökkenti a sót, cukrot, akkor későbbi életében a sós-édes ízérzés küszöbértékét igazoltan csökkenti.
Junior tejitalok
A csecsemők nagyjából egy éves koruk körül rendszerint teljesen elválasztódnak. A kisgyermek számára, egy éves koron túl rendelkezésre állnak az úgynevezett junior tejitalok: a tehéntejhez hasonló, ám annak allergizáló hatásától mentes innivalók, melyek a gyermek testi-szellemi fejlődéséhez szükséges tápanyagokat, vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmazzák. A második életévben (1-2 éves korig) javasolt tejital jelzése az 1-es, a harmadik életévben (2-3 éves korig) a 2-es számmal ellátottak szükségesek. Bár a junior tejitalok kétségkívül jótékony hatással bírnak a fejlődő kisgyermeki szervezetre, ezek hiánya természetesen nem jelent hátrányt a többiek számára sem. Ilyen idős korra ugyanis az ízérzékelés már elég fejlett, és bizony szép számmal akadnak olyan gyermekek, akik egész egyszerűen elutasítják ezt a fajta italt, legyen az akármilyen ízesítésű.