Előfordul, hogy az evés, ivás, nyelés gondot okoz a gyerekeknél. Ezeket a zavarokat diszfágiának nevezi a tudomány. A diszfágia gyakoribb az idősebb babáknál, illetve a kis súllyal született csecsemőknél, a koraszülötteknél, valamint a fejlődési rendellenességgel érkezett csöppségeknél. Enyhe tünetek esetén talán csak annyi tapasztalható, hogy néhány percre abba kell hagyni az étkezést, a baba etetését.

A nyelés bonyolult folyamata
A nyelés tulajdonképpen már a méhen belül megkezdődik, fejlődése fokozatos, a légzés és a nyelés idegrendszeri összehangolódása a terhesség utolsó trimeszterében alakul ki. A csecsemőknél azonban másként történik a nyelés, mint a felnőtteknél. Ugyanakkor tudni kell, hogy a babák száj- és garatberendezése különbözik a felnőttekétől - ennek köszönhető, hogy szopás és nyelés közben is képesek levegőt venni az orrukon keresztül.
Az első nyelési szakasz a szájban kezdődik, ahol a nyelv segítségével mozgatjuk az ételt, elősegítve a nyelést, később a rágást, miközben a nyál megpuhítja az ételt. A második szakaszt egy automatikus reflex irányítja: a torok izmai a garaton keresztül terelik a falatot a nyelőcsőbe. Az izmos billentyű felnyílik, a többi izom lezárja a légcső nyílását, így gátolva azt, hogy a falat „cigányútra”, vagyis a légcsőbe menjen, majd a tüdőbe kerüljön. Ha étel vagy folyadék kerül a nyelőcsőbe, akkor aktiválódik a harmadik szakasz. A torkot és a gyomrot összekötő nyelőcső izmainak összehúzódásával nyomja a falatot a gyomor felé. Egy második izmos billentyű felnyílása segíti, hogy az étel a gyomorba juthasson.
A diszfágia tünetei és okai
A diszfágiás tünetek többnyire a torok alsó részén mutatkoznak és sokféle okuk lehet. Ha fizikai vagy anatómiai akadály van az étel útjában, ha az agy, a torok, a nyelőcső idegeinek működése nehezített, ha a torok és a nyelőcső izmai rendellenesen funkcionálnak, az problémát okoz és kialakul a nyelési zavar. A nyelési zavar tünetei közül némelyiket könnyebb észrevenni, de akad, amelyik sokáig rejtve maradhat.
Diszfágia esetén nemegyszer megfigyelhető, hogy evéskor megváltozik a gyermek légvételének hangja, esetleg gyakori nála a felső légúti hurut, vagy ismeretlen eredetű láz jelentkezik. Gyakori tünet az étkezés utáni tejvisszafolyás, ami bizonyos mértékben normális jelenség a kisbabáknál, ám gyanúra adhat okot, ha hosszabb ideig fennáll, és nagyobb mennyiségben jelentkezik. A nyelés és a légzés egyensúlyának zavarára utalhat a gyakori félrenyelés, köhögés, a táplálkozás közben fellépő hirtelen elkékülés. Az érintett babákra jellemző lehet a gyakoribb és elhúzódóbb tünetmegjelenés. Ha a gondok súlyvesztéssel, növekedési lemaradással, hosszan tartó evéssel, gyenge szopással járnak, komolyabb bajt is jelezhetnek. Akkor is diszfágiára lehet gyanakodni, ha az orrban, a torokban állandóan váladék található, ha sűrűn fordul elő köhögés, hányás, nyálzás, esetleg az étkezés után visszafolyó tej az orron át távozik. Ezekben az esetekben érdemes szakember segítségét kérni, kivizsgáltatni a gyermeket és megbizonyosodni az esetleges nyelési zavar fennállásáról.

What to expect at a swallowing disorders clinic
Reflexek, amelyek segítik a baba táplálkozását
Nem is gondolnád, mennyi reflex segíti babádat abban, hogyan egyen, szopjon, nyeljen vagy akár lélegezzen! Ahhoz, hogy megtanuljon enni, hét különböző reflex irányítja őt - kereső-szopó reflex, szopási reflex, nyelési reflex, követő reflex, öklendezési reflex, köhögési reflex, nyelvkilökő reflex - a te segítségeddel. Babád megszületik, majd rengeteg érzékszervi inger éri. Ilyen a Moro-reflex, a markoló-szopó reflex, a kereső-szopó reflex, az ATNR, a TLR, a Babinski-, Landau reflex, az STNR, Galant reflex. A primitív reflexeket az agytörzs irányítja, teljesen automatikusak. Alapvető fontosságúak a picinek, és segítik őt a későbbi fejlődésében. Amikor ezen a nehéz, kezdeti, első pár hónapos időszakon túljutott a babóca, az agya magasabbrendű központjainak ellenőrzése/gátlása alá kerülnek primitív reflexei. Hat hónapos korban zömük már igen, azaz tetőtől talpig készen állnak a táplálásra. A legtöbbjük jól kezeli a pürékét bevezető textúra formájában, majd gyorsan tudnak fejlődni a biztonságos puha falatkákhoz. Amikor a baba megtapasztalja a hozzátáplálás elején ezeket az akaratlagos reflexes mozgásokat, megtanulja, hogyan lehet újra és újra ezeket elvégeznie, ahhoz hogy célt érjen. 1 éves kora végére a primitív reflexek eltűnnek vagy integrálódnak.
Kereső-szopó reflex
- Mi ez? Amikor valami megérinti a baba arcát/száját, a szája a stimuláló forrás felé fordul, és kinyitja.
- Mikor látható? Legaktívabban az élet első, második hónapjában. A legjobban a születést követő órákban látható, és nagyon fontos segítője ez a szopizásnak. Egyes szakemberek úgy magyarázzák, hogy ez a reflex szeret „kielégített” lenni, és ha ez nincs így, később kihatással lehet az evésre.
Szopási reflex
- Mi ez? A nyelv előre-hátra való hullámszerű mozgása a falatot a torok felé irányítja. Folyadék kinyerésére használja ezt babád pofija a mellből/cumisüvegből, de a cumizás, ujjszopás is ennek segítségével történik. A szopás később fejlettebb nyelvmozgással történik, ahol a nyelv elülső része felfelé mozog (azaz a nyelv többi részétől függetlenül).
- Mikor látható? Születéskor már látni, a baba azonban kb. 2-3 hónapos kor körül fokozatosan áttér a szándékos szopásra.
- Mire való? Ahhoz, hogy a baba nagyobb mennyiségű táplálékot kapjon a mellből/cumisüvegből, több koordinációval és kevésbé fárasztóan.
Nyelvkilökő reflex
- Mi ez? A nyelv előre való mozgása, amely valószínűleg a szopási reflex része.
- Mikor látható? A reflex három vagy négy hónapos kor körül kezd eltűnni. Nagyon sok szakember arról számol be, hogy van, hogy 6-10 hónapos korban is látható, ez pedig nehezíti annak eldöntését, hogy a baba szándékosan tolja-e ki az ételt, vagy reflektíven tolja-e ki az ételt (azaz a reflex irányítása miatt, akaratlanul). A teljes mértékben akaratlagos, előre való mozgása a nyelvnek kb. 18 hónapos korban következik be. Ekkorra ez a reflex integrálódik. Néha megfigyelhető 18 hónapos kor alatt, amikor a babád új ételekkel, textúrákkal ismerkedik meg. Ezután, azaz 18 hós kor után azonban a nyelv minden előre elmozdulása szándékos lesz.
Nyelési reflex
- Mire jó? A nyelés az idő múlásával egyre koordináltabbá válik, és 12 hónapos kor körül már érett nyelésmintáról beszélhetünk. Ételek, amelyek ideálisak ennek a reflexnek a megtanulásához: Folyadékokat, minden textúrájú pürét és a puha falatkákat be kell vezetni a többi reflex ütemtervének betartásával. Már születéskor, de csak a baba 5-9 hónapos kora körül lesz akaratlagos. Ez a fogzással összhangban van, ekkor lassan egyre többféle állagú étel kínálod.
Követő reflex
- Mi ez? Szükség van rá ahhoz, hogy a baba megtanulja, megtapasztalja az ételt irányítani, érezni a szájában.
- Ételek, amelyek ideálisak ennek a reflexnek a megtanulásához: Hosszúkás alakú ételek (hasáb alak pl.), amelyek stimulálják a nyelv oldalát, amikor a baba ezt az öklében tartja. Kanál, rágóka, vagy az ujjacskái mártogatása az ételekbe szintén ideálisak ehhez.
Öklendezési reflex
- Mi ez? A lágy szájpad emelkedik, a fej hátra dől, a nyelv leereszkedik, és az állkapocs előrecsúszik, ahogy a baba szája szélesebbre nyílik. Az öklendezési reflex az egész életben megmarad, de hátrébb halad a baba nyelvén egy idő után, így kevésbé valószínű, hogy stimulálódik. Az öklendezés ijesztőnek tűnhet, de ez a tanulási folyamat természetes része, és várható a hozzátáplálás alatt. Maradj nyugodt. Ne reagálj túlzottan hevesen, hiszen ettől a baba megijedne. Ha nem látod a fulladás jeleit, figyeld a babát és nézd mi történik.
- Mire jó az öklendezés? Olyasmi ez, mint amikor a gyermek elesik néhányszor, amikor járni tanul. Teljesen oké az elesés, az viszont nem jó, ha naponta elesik több alkalommal. Ilyen az öklendezés is, nem kellemes élmény. A túl sok öklendezés miatt a baba elakadhat a fejlődésben, válogatóssá válhat, hiszen fél az evéstől. Fél, hogy megint meg fog történni. Túl sok például, ha minden etetési helyzetben megfigyelhető.
- Ételek, amelyek ideálisak ennek a reflexnek a megtanulásához: A pürék és a puha falatok fokozatos bevezetése annak érdekében, hogy a negatív táplálkozási tapasztalatok minimálisak legyenek. Fontos, hogy ezt a két állagot (püré ÉS darabos) ne keverjük össze egy falaton belül, hiszen ez öklendezést vált ki nagy eséllyel a babából (főleg, ha addig pürét evett és valahogy láthatatlan módon belekerül ebbe a biztonságosnak gondolt püréjébe 1-2 darabka, amire nincs felkészülve:éppen ezért fog öklendezni, hogy ezt kiszorítsa. Míg ha a puha, darabos ételeket ő veszi fel a kezecskéivel (hajrá, finom motorika), látja, érzi, hogy ez valami más, valami darabos és rákészül. Jó ötlet, ha ezt a puha, hosszúkás falatot kicsit beirdalod falatnyi darabokra, így csak akkorát fog leharapni belőle. A hosszúkás falat azért jó, mert a baba kézbe, marokba tudja szorítani.

Köhögési reflex
- Mi ez? Muszáj neki. Soha nem szándékos, ez mindig reflex irányította marad. Azonban sajnos kondicionált reakcióvá válhat, amikor az agy a látványt, a hangot, a szagot vagy a szenzoros élményeket egyesíti egy bizonyos étel vagy tárgy gondolatával (undor szépen fogalmazva).
Nyelési zavar és a hozzátáplálás
Amikor a szopási reflex elhalványul, ez az ideális idő az új készségek, például a harapás és a rágás elsajátításához. A nyelv egyre inkább előre-hátra kezd mozogni, amely ismerős mozgás a baba számára. Az elsőként kínált pürék azért még kifolyhatnak a baba ajkai közül. Ráadásul az idő múlásával a baba így megtanulja, hogyan mozgatja hátra az falatot lenyeléshez. Először tanul meg így nyelni, majd rágni. Ezért a püré gyakran az első étel, amelyet felkínálunk a babák számára. Ezek a legegyszerűbb ételek arra, amit le tudnak -végülis- szopogatni a kanálról/ujjacskáikról/rágókáról majd lenyelni. A püré egy kézenfekvő híd az önálló evés kialakulásához, megtanulásához.
Itt ragadnám meg a szót, hogy a kanállal nem úgy kínáljuk a babát, hogy azt a nyelvére helyezzük, neadjisten rányomjuk. A kanál sem mindegy, milyen. Nem alkalmas a felnőtt kiskanál, és sajnos sok forgalomban kapható kanál sem. Fontos, hogy az a kanál, amely a mi kezünkben van kényelmes, hosszú nyelű legyen, és éppen egy pici püré férjen bele/rá. A nagy mennyiség (ami neked lehet hogy nem tűnik soknak a kanálon) hátráltathatja a falat lenyelését, a baba megijedhet tőle. Érdemes pár hét múlva saját kanalat is adni neki, ami viszont a még marékfogása miatt legyen nagyon rövid, tömzsi nyelű (amikor fogja, a nyele ne látszódjon ki a markocskájából). Még egyszer: ő szopogatja le a kanálról, majd továbbítja a nyelve segítségével hátra, nem te dugod be a szájába. Fejlődési szempontból a püré hasznos lehet a baba számára. Amikor egy gyermek megtanul szopni a mellből vagy a cumisüvegből, vákumot képez a szájával. Ez az „intraorális nyomás” a tejet a baba szájába és a torkába vezeti. Amikor a baba kész arra, hogy szilárd ételeket egyen, meg kell változtatnia a falat szájba jutásának módját.
BLW vagy püré?
A BLW szigorú támogatói a pürék teljes elkerülését javasolják. A BLW egy elterjedt alternatív hozzátáplálási módszer. Ahelyett, hogy a felnőtt kanállal püréket kínálna, a baba saját maga által vezeti a folyamatot, a saját kis kezeivel eszik. Szuper alapjai is vannak, pl. a család együtt étkezik, így pozitív érzések maradnak a babában az evésről. A legutóbbi nagy kutatás szerint nem volt különbség a BLW vagy a pürével kínált babák tápláltsági állapotában. A BLW sok mókát és minőségi családi időt kínál. A BLW megváltoztatja a gyermekek étkezési sorrendjét. A püré segítségével a csecsemők először megtanulják nyelni, majd rágni. Fontos megjegyeznem, hogy a pürével etetett babák táplálása is igény szerint kell, hogy történjen. A baba igényei szerinti. Az igény szerintiség ebben az esetben azt jelenti, hogy a testi igényei mellett (tápanyagok, testtudat, stb) a baba lelki igényeit (visszacsatolás, pozítív megerősítés, elfogadás, szeretetteljes, családi légkör) ugyanúgy kielégíthetjük tápláltsági módszertől függetlenül. A már már robot módjára kanalazást, a baba igényeinek figyelembe nem vételét megtömésnek nevezném inkább, és senkinek nem javaslom.
Kínálás szempontjából mindegyik babának nagyon fontos, hogy már az első időszakban kapjanak vasban gazdag ételeket. Sem párolt almán, sem almapürén nem jó ötlet hónapokig „tengődni”. A vas az idegrendszer fejlődése és a növekedés miatt nagyon fontos, a hozzátáplálás elejére a legtöbb babának a vasraktárai már kiürülnek, így pótolni kell (pl. vasban gazdag ételekkel).
A helyes etetési technika
Nyugodt légkör, szemkontakt, és a babával szemben ülve, az ő magasságával megegyezően, a kanalat a baba szája elé tartjuk. Megvárjuk, hogy kinyissa a száját, és hagyjuk hogy a kanalat ő maga kapja be (természetesen ez nem nagy távolság, de fontos, hogy érezze: anya is segít, de én is teszek érte. Egy összehangolt folyamat.). A kanál padlóval való párhuzamos tartása elősegíti a babád megfelelő nyelvhelyzetének kialakítását a következő szakaszhoz, a nyeléshez. Hagyjon időt arra, hogy babád hátra továbbítsa a pürét és nyeljen. Ez általában 1-2 másodpercig tart.
Nagyon jó, ha szívószállal- ebben épp annyi víz lesz, amennyi elég a rossz érzés „elmosására”, élelmiszermaradványok kiöblítésére. Nem kell hozzá megdöntenie az állát, mint egy pohárnál /csőrös kulacsnál. Ha megdöntené az állát, ezt az öklendezett darabot pont a légutakba küldhetné… Ha az álla vízszintes marad (mint a szívószál esetében), csökken ennek valószínűsége. Ha még nem tud babád szívószállal inni, tarts egy pici vizet elé, felnőtt pohárban (az állát így sem kell nagyon megemelnie). A szívószál szuper eszköz, tanítsd meg babádat használni már kb 7 hós kor körül: azonban a szívószálat vágd rövidre, és szélesebbet válassz, hogy könnyű legyen ráéreznie a módszerre.

Mikor forduljunk szakemberhez?
Láthatod, hogy mennyi háttérfolyamat van a baba testében, amely kihatással lehet a táplálására. Ezen kívül számtalan tényező van még, ilyenek az anatómiai eltérések (nyelv/pofi/mellkas/stb), pszichés tényezők (Anyáé elsősorban), táplálási technikák helyessége, ételválogatás, időzítés, pozitív megerősítés, betegségek (allergia/nyelőcsőgyulladás/reflux/stb.), stbstb. Nem fogod elhinni, de ezek a tényezők minden babánál teljesen mások. Az egyik elutasítja a pürét, a másik a darabos ételt. Fontos, hogy ismerd babád táplálási igyéneit. Nem mások babájának, a te babádnak. Más igényei vannak egy darabos ételt elutasító gyermeknek, más egy volt korababának akinek esetleg gyakori a léguti tünete, más egy refluxból kigyógyuló de még válogatós kisgyermeknek, más egy allergiás babának, más egy szelektív evő kisgyermeknek, más egy szenzoros feldolgozási zavarral küzdőnek. Ha a fent említett tünetek közül több is jelentkezik, érdemes gyermekorvossal vagy gyermekneurológussal konzultálni. A korai felismerés kulcsfontosságú, hiszen a megfelelő terápia (pl. Ne essünk pánikba! A csecsemőkori neurológiai problémák kezelhetők, ha időben felismerjük őket. Első gyermekes anyukaként minden apróság miatt aggódsz. Teljesen érthető, hogy szeretnéd a legjobbat a kisbabádnak, és minden apró fejlődési lépcsőfoknál figyelsz, hogy minden rendben van-e. Ha a kisbabád 3 hónaposan még nem emeli a fejét hason fekve, ne ess kétségbe! A hason töltött idő segít a babának megerősíteni a nyak- és hátizmait, ami elengedhetetlen a mozgásfejlődés következő lépéseihez, például a guruláshoz és a kúszáshoz. Nem kell egyszerre hosszú időt várni! Mikor érdemes szakemberhez fordulni? Ha a baba 4 hónapos kora után sem mutat javulást, érdemes lehet felkeresni egy gyermekorvost vagy gyógytornászt. Minden baba más tempóban fejlődik, így ne aggódj, ha a te kis csöppséged kicsit később kezdi el emelgetni a fejét!
tags: #falat #megakadasa #babaknak