Átfogó Kézikönyv a Csecsemő- és Egészségügyi Gyermekotthonokról Magyarországon

A gyermekvédelem Magyarországon hosszú és összetett fejlődésen ment keresztül, melynek során a társadalmi, gazdasági és politikai változások mind hatással voltak a gyermekek védelmére és nevelésére. A csecsemő- és egészségügyi gyermekotthonok, valamint az őket támogató intézményrendszer kulcsszerepet játszik abban, hogy a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett vagy speciális igényű gyermekek megfelelő ellátásban részesüljenek, és esélyt kapjanak a teljes értékű életre.

A csecsemő- és gyermekápoló szakma jelentősége

A csecsemő- és gyermekápoló szakmai tudásával a csecsemők és gyermekek gyógyítását támogatja. Elvégzi az egészségügyi ellátásban felmerülő alap- és szakápolási feladatokat, részt vesz a megelőző, gyógyító, gondozói és rehabilitációs folyamatokban. Fontos, hogy munkája során felismerje a gyermekbántalmazást és a gyermekek elhanyagolását, valamint képes legyen ellátni a sajátos nevelési igényű gyermekeket. Megfelelően kommunikál a betegekkel és a hozzátartozókkal egyaránt, valamint betegedukációs feladatokat lát el. Egy szakképzett csecsemő- és gyermekápoló észleli a sürgős és fenyegető eseteket, felismeri a fájdalmat, szükség esetén az orvos utasításának megfelelően beavatkozik; emellett a beteg és a hozzátartozók számára pszichés támogatást nyújt, részt vesz a sajátos nevelési igényű gyermekek ápolásában és ellátásában.

A csecsemő- és kisgyermeknevelők képzésének célja, hogy a három év alatti gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítésére, nevelésére, fejlődésének segítésére alkalmas szakembereket biztosítson. Átlátják a kisgyermeknevelés rendszerét, képesek a bölcsődében és más, a három év alatti korosztályt nevelő intézményben a kisgyermeknevelői feladatokat a szakmai kompetenciájuk alapján elvárható autonómiával és felelősséggel ellátni.

A gyermekvédelem történeti áttekintése Magyarországon

A gyermekek védelme társadalmi, politikai, gazdasági összefüggésektől soha nem választható külön. A piacgazdasági szerkezet kialakulásával, a versenyképesség bevezetésével, a munkáltatók érdekei azt diktálták, hogy az elvégzendő munkát terhelhető, szakképzett, lehetőleg fiatal munkavállaló végezze. A munkaerőpiacon sok családfenntartónak nem voltak meg ehhez a munkavégzéshez szükséges feltételei. A kedvezőtlen helyzetben került családokban az alacsony iskolázottsággal rendelkező szülők, gyermekeik eltartásához, életkörülményük romlásának elkerüléséhez nagy szükség mutatkozik a gyermekjóléti, illetve a gyermekvédelmi intézmények segítségére.

Kezdetek és reformok (19-20. század eleje)

• 1901-ben, Széll Kálmán miniszterelnök-belügyminiszter idején jelent meg az első gyermekvédelmi törvény, az 1901. évi VIII. tv.
• Az 1886. évi XXII. Törvénycikk kísérelte meg az elhagyott gyermekek gondozását a községek körébe utalni, a nevelés költségeit is ők viselték.
• Az 1898. évi XXI. Törvénycikk e problémát már központi feladatként kezeli.
• Tényleges megoldást az 1901. évi VIII. és XXI. Törvénycikkek, az úgynevezett Széll Kálmán-féle törvények hoztak, "melyek az állami gyermekvédelem alapjait rakták le, és amelyek szerint a magyar állam elismerte minden anyagi értelemben véve elhagyatottnak nyilvánított gyerekek jogát az állami oltalomra." A gyermekvédelmi törvény és szabályrendelet 1902. szeptember 1-én lépett életbe.
• 1906-ban ez egészült ki a 60 000/1906. rendelettel.
• A menhelyek képezték a gyermekvédelemi igazgatás központi szervezeti egységét. Feladatuk volt a gondozásba vett gyerekek ápolásának, orvosi felügyeletének, nevelésének-iskoláztatásának biztosítása, s az e feladatokkal együtt járó igazgatási teendők ellátása is.
• „A gyermekeknek a családi gondozás előnyeit kívánták biztosítani.” Ennek értelmében az állam támogatására szoruló gyermekek elhelyezhetők voltak vér szerinti családjuknál vagy rokonaiknál és többségében nevelőszülői feladatokat vállaló családoknál, az úgynevezett gyermektelepeken.
• Engel Zsigmond az egy lépcsős mobilitást lehetővé tevő nevelőszülői rendszert szorgalmazta, melynek célja, hogy a nagykorúvá vált állami gondozott származási rétegéhez, helyzetéhez képest magasabb szinten legyen képes betagolódni a társadalomba.
• 1906-ban megalakult a Gyermekvédő Liga, és a Magyar Gyermektanulmányi Társaság.
• 1915-ben megalakult az I. Gyermeklélektani Intézet dr. Kármán Elemér vezetésével.
• A Vallás- és Közoktatási Minisztérium rendelkezése alapján, 1934-ben létrehozták az Állami Gyermeklélektani Intézetet.

A két világháború közötti és utáni időszak

Az első világháború éreztette hatását a gyermekvédelmi munkában is. A gyermekvédelmi rendszer hanyatlása nem volt egységes és egyenletes. Ebben gazdasági, ideológiai okok sajátosan befolyásolták. A 30-as évektől már a fasizmus előszele rányomja bélyegét a gyermekvédelmi lehetőségekre is. 1944-ben az ország romokban hevert. A csavargó gyerekek tömeges csoportjai bujkáltak a romok között. Akadtak azonban valódi gyermekvédők, akik összeterelték a magukra maradt fiúkat, leányokat és lehetőségükhöz mérten otthont biztosítottak a számukra.

• A második világháborút túlélt, s az újjáépítésbe, valamint az új típusú társadalom felépítésébe kezdő Magyarország első olyan intézkedése, mely valamilyen mértékben a segítségére szorulókat szolgálta, a 6300/1945. számú M.E. rendelet.
• Az 1946-ban kiadott XXIX. törvény.
• A menhely elnevezést a 12050/1948. Korm. számú rendelet hatályon kívül helyezte, és helyére az „állami gyermekvédő intézet” fogalmát vezette be.
• Az 1950-es évek elején a hivatalos politika úgy tartotta, hogy a szocializmus építése, a nyomor felszámolása automatikusan hozza magával a prostitúció, a bűnözés, a csavargás fokozatos megszűnését, ezért nem lesz szükség gyermekvédelemre sem.
• Ebben az időben a közösségi nevelés volt a cél, ennek megfelelően megkezdődött a nevelőszülői hálózat visszaszorítása. Megindult a gyermekvárosok építése, gyermekotthonok létesítése régi nagy kastélyokban, kúriákban.
• A 60-as éveket az elzárkózás a fejlesztések elől magatartás jellemezte.

Rendszerváltás és modern gyermekvédelem

Társadalmi, gazdasági változások hatásaként a 80-as években új ellátási formák kerültek bevezetésre, pl.: a családsegítő központok és a családgondozás. A politikai rendszerváltás az 1990-től új jogi és szervezeti kerteket teremtett a gyermek- és ifjúságvédelmi ellátások korszerűbb megvalósításához. Az igazi áttörést a rendszer megváltoztatásában az 1997-es XXXI. tv., új gyermekvédelmi törvény hozott. Horizontális intézményrendszer kialakítására törekszik.

A gyermekvédelem alanyai és céljai

A társadalomnak minden történelmi időszakban közvetlen érdeke fűződik ahhoz, hogy a gyermekek az adott kultúrkörben az elvárt fejlettségi szintet elérjék. Feladata és kötelessége az államnak, hogy a gyermekek fejlődésének segítését előtérbe helyezze. Azokat a gyermekeket és fiatalokat, akiknek alapvető szükségleteinek kielégítésében korlátozottak, hátrányos helyzetűeknek nevezzük. Veszélyeztetettnek azt a gyermeket tartjuk, akinek testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó a megfelelő környezetet nem biztosítja. A gyermekvédelem alanyai még a beteg gyermekek, és fiatalok, akik valamilyen fejlődési rendellenesség vagy speciális egészségkárosodásuk miatt szorulnak hosszantartó segítségre. Fogyatékos gyermekek, akik szervi betegség vagy funkcionális károsodás miatt igényelnek tartós támogatást. Deviánsviselkedésű az a gyermek, aki a társadalmi együttélés szabályaitól, normáitól eltér, és antiszociális magatartásban nyilvánul meg.

A védelmi rendszer célja, hogy elősegítse a gyermekek családban történő nevelését, és csak végső esetben kerüljön sor a családból való kiemelésre. Az érett, egészséges felnőtti személyiség, mint emberkép kialakítása a végső cél a nevelés folyamatában. Az általános, preventív-problémamegelőző gyermekvédelmi tevékenység kiterjed valamennyi hazai család és gyermek élethelyzetének vizsgálatára. Ezért a nevelési funkcióját, a gyermekeket, családokat érintő gazdasági-társadalmi hatások együttesébe ágyazottan végzi. Egyéni fejlesztési programok készítése.

A család életébe történő hatósági beavatkozás kizárólag akkor engedhető meg, ha az a gyermek érdekében elkerülhetetlen. A családból kiemelt gyermeket elsősorban örökbefogadó szülőnél, nevelőszülőnél, és ha ez nem lehetséges, családias gyermekotthonban kell elhelyezni. A gyermekotthonok átalakítása elsősorban tehát azt a célt szolgálja, hogy a gyerek életkorának, élethelyzetének, fejlődési szükségleteinek megfelelő, minél inkább családszerű ellátást biztosítson, amely egyben lehetőséget ad a speciális szükségletek kielégítésére, a lemaradások pótlására, a praktikus készségek és társas helyzetek elsajátítására, az érzelmi biztonság, állandóság megtapasztalására.

A gyermekotthonok működése és feladatai

A gyermekotthoni ellátás a problémakezelő gyermekvédelem intézményrendszerében működik. A nevelőotthonban a növendékek számára olyan életkörülményeket kell teremteni, melyben a megfelelően szervezett, tudatos nevelő hatások eredményeképpen a társadalmi helytállást segítő autonóm viselkedésszabályozási rendszert alakíthatnak ki. A gyermek- és lakásotthonok befogadják a gyámhivatal által ideiglenes hatállyal elhelyezett és nevelésbe vett gyermekeket, illetve azokat a fiatal felnőtteket, akiknek utógondozói ellátását - a működtető hozzájárulásával - a gyámhivatal elrendelte.

Szakmai feltételek és célkitűzések

A lakásotthonok és a gyermekotthonok elsődleges jellemzője: a családias jelleg, ami azt jelenti, hogy a családmodell mintájára alakítjuk a lakásotthon szervezetét, működési rendjét, hétköznapjait és hétvégéjét. A lakásotthonok családi házakban működnek, amikhez udvar és kert is tartozik. Neveltjeink gyakorolhatják a szomszédi kapcsolatot, beilleszkedhetnek egy közösség életébe, barátságokat köthetnek. Feladatunk az önálló életre való felkészítés, hogy gyermekeink családjukba visszakerülve vagy kikerülve a gondozásunk alól, megállják helyüket. A „családias jelleg” egyfajta arany középutat jelent a személytelen intézeti elhelyezés és a szoros, vérségi kapcsolaton alapuló családi forma között.

A lakásotthoni és gyermekotthoni elhelyezés célja: a jogszabályban lefektetettekkel összhangban, hogy a gyermek testileg, értelmileg, erkölcsileg korának és képességeinek megfelelően fejlődjék. Személyisége a lehető legteljesebb módon kibontakozzon. Képessé váljon a vér szerinti családjába visszailleszkedni, valamint az önálló életvitelre és a társadalmi beilleszkedésre. Ezen túl, legfontosabb célunk az emberi létezésnek, az emberi cselekedeteknek is a célja: a boldogság elérése, megtanulása.

Példák gyermekotthonokra

• Pitypang Lakásotthon - Bogád, Rákóczi u.
• Gesztenye Különleges Lakásotthon - Komló, Munkácsy u. 106.
• Tücsök Különleges Lakásotthon - Pécsvárad, Kossuth Lajos u. 6.
• Vidra Különleges Lakásotthon - Pécsvárad, November 29. u.
• Gólyahír Lakásotthon - Komló, Kodály Z. u. 16.
• Bóbita Lakásotthon - Komló, Majális tér 3.
• Százszorszép Lakásotthon - Komló, Munkácsy u.
• Fülemüle Lakásotthon - Sellye, Korongi tér 11.
• Sólyom Lakásotthon - Szigetvár, Gábor Áron u.
• Kolibri Lakásotthon - Szigetvár, Batthyány u.
• Sirály Lakásotthon - Szigetvár, Miklós u.

Utógondozói ellátás

Az utógondozói ellátás helyeként kijelölhető az addigi ellátást biztosító lakásotthon/gyermekotthon is. Erre olyan kivételes esetekben kerül sor, amikor a nagykorúságát elérő nevelésbe vett gyermek bizonyította, hogy az otthon közösségében az elvárásoknak megfelelő, az otthon házirendjének előírásait betartó, a gyermekvédelmi törvény, a gyermek kötelezettségeire vonatkozó szakaszának (1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 10. § (1) bek.), teljes mértékben megfelelő életvitelt folytat és az önálló életvitelének kialakítását ez az elhelyezési forma segíti a legnagyobb mértékben (pl.: tanulmányok folytatása, egészségügyi állapot, munkahely elérhetősége stb.). Ebben az esetben rá az ellátást biztosító otthon házirendje vonatkozik. Az utógondozói feladatokat az ő esetében a szakmai egység vezetője látja el. Az otthonban elhelyezett társaival szemben, számára ebben az esetben szükség szerinti ellátást kell biztosítani, illetve ellátásának feltétele a személyi térítési díj fizetési kötelezettség teljesítése. Ebben a fajta ellátásban alapvető elvárás a fiatal felé, hogy kiskorú társainak követendő példát mutasson életvitelében, kommunikációjában, magatartásában és feladatainak teljesítésében.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat tevékenysége

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület számos programmal és kezdeményezéssel segíti a hátrányos helyzetű és rászoruló gyermekeket Magyarországon és a határon túl.

Egészségügyi programok

• Korszerűen felszerelt orvosi rendelőket működtetünk rászoruló gyermekek részére. Jelenleg gyermekneurológiai, gyermekgyógyászati, gyermek fül-orr-gégészeti, foniátriai, audiológiai és logopédiai szakrendelés folyik.
• Évtizedek óta működő mozgó fogászati rendelőnk feladata olyan gyermekek és fiatalkorúak fogászati szűrése és kezelése, akik lakóhelyük egészségügyi infrastruktúrájának hiányosságai, higiéniás szokásaik vagy más miatt nem részesülnek ilyen ellátásban.
• 2012 óta nőgyógyászati szűrőkamiont működtetünk, melyben orvosaink kezelést, szűrést és tanácsadást végeznek Magyarországon és a határon túl.
• Több mint száz önkéntesből álló orvoscsoportunk Magyarország egész területén tevékeny; évente két alkalommal a romániai Hargita és Bákó megyébe is elutazik, ahol az ottani kórházakban, a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központban, óvodákban és iskolákban szűrik, vizsgálják és gyógykezelik a rászoruló gyermekeket.
• 2024-ben pályázatot írtunk ki hátrányos helyzetű gyerekek számára, látáskorrekciós szemüveg beszerzésének támogatására.

Szociális és oktatási támogatások

• Szolgálatunk szükség esetén hátrányos helyzetű gyermekek iskolai, illetve óvodai étkezési díját vállalja át.
• Modellként működő programunk keretében Pest megyében állami gondoskodásban lévő gyermek családi nevelését biztosítjuk nevelőszülői családokban.
• Pályázati rendszerben hátrányos helyzetű gyermekek nyári táborozásának biztosításához és a tanintézmények által szervezett erdei iskolák megvalósításához adunk támogatást.
• Szolgálatunk közreműködésével és támogatásával jött létre a Magyar Lovasterápia Szövetség, mely akkreditált lovasterápiás és parasport szakemberképző oktatást végez.

Nemzetközi együttműködés és segélyszállítmányok

• Elsősorban Romániába, a volt Jugoszlávia területére és Ukrajnába juttatunk el segélyszállítmányokat, de vittünk már segélyt Bangladesbe, Horvátországba, Koszovóba és Oroszországba is.
• A Gyermekmentő Szolgálat tagjainak kelet- és közép-európai ismereteit, kapcsolatait felhasználva gyakran segítünk más szervezeteknek. Így például részt vettünk az UNICEF és az UNESCO romániai programjainak előkészítésében.
• Teljes egészében mi finanszíroztuk a csíkszentmártoni csecsemőotthon régi épületének átépítését és bővítését, melyben ma a községi óvoda, leányanya-otthon és korai fejlesztő központ működik.

Digitális biztonság és média

• 2009 óta a Gyermekmentő Szolgálat az EU Safer Internet Program (SIP) magyarországi megvalósítására létrejött konzorcium vezetője. A mai magyarországi Safer Internet Center célja az internet és az új online-technológiák használatának - különösen a gyermekek számára való - biztonságosabbá tétele.
• KOBAK címmel gyermekekkel összefüggő témákban felvilágosító könyvsorozat adunk ki.

Rendezvények és dokumentáció

• Rendezvényeket szervezünk hátrányos helyzetű gyerekeknek, ahol szórakoznak, szórakozva tanulnak, ezenkívül megvendégeljük és megajándékozzuk őket.
• Személyes sorscsapások következtében az egyes személyek életvezetési hibáinak köszönhetően a gyermekek ellátatlanokká, hátrányos helyzetűvé, esetleg veszélyeztetetté válnak. Szociálisan nehéz helyzetben lévő gyermekek sorsát dokumentáljuk; kórházak, iskolák és egyéb gyermekintézmények problémáit mutatjuk be.
• 12 dokumentumfilmet készítettünk gyerekek sorsáról; nyolc évben készítettük el egyenként 12 részes, „Egy-Másért” című televízió-műsorunkat az MTV részére.

tags: #tanulmany #csecsemo #es #egeszsegugyi #gyermekotthonokrol