A csecsemő- és kisgyermeknevelés fontossága és a kisgyermekgondozó, -nevelő szerepe

A kisgyermekgondozó, -nevelő kiemelkedő szerepet játszik a legkisebbek, az újszülöttkortól hároméves korig terjedő korosztály gondozásában és nevelésében. Elsődleges feladata a kisgyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, valamint a harmonikus fejlődésük támogatása.

Munkáját speciális gyermekintézményekben (pl. bölcsőde, mini bölcsőde, családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, alternatív napközbeni ellátás) végzi, ahol a gyermekek napirendjét a szükségleteik figyelembevételével követi. Biztosítja önálló tevékenységük feltételeit és az egészséges életmód kialakulását, segítséget nyújt a szociális készségek fejlesztésében. Munkája kiegészíti a családi nevelést, érzelmi biztonságot nyújt, és folyamatos kapcsolatot tart a szülőkkel. Szükség esetén gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokat is ellát.

A csecsemő szociális fejlődése

A csecsemő már születésétől szociális (társas) lény. A szociális fejlődés azonban számos módon problematikus lehet, és jó ezt minél korábban felismerni. A szociális kapcsolatok alapjait az élet nagyon korai fázisában sajátítja el a kisgyermek. A szülő-gyermek kommunikáció már néhány hónapos korban a szociális párbeszéd formáját ölti, a csecsemő társas partnerré válik, aki kezdeményez és válaszol mások kezdeményezésére, megjelennek a kölcsönösség elemi formái.

Erre a korai időszakra jellemző az emberi hang és az emberi arc előnyben részesítése, a mimika utánzása. Egy másik fontos kapcsolati készség, amit a kisgyermek kifejleszt magában az a szociális referencia. Ez a fogalom azt jelenti, hogy a csecsemő fél szemmel azt figyeli, hogyan reagálnak szülei arra, amit ő csinál. Ha valami ijesztővel találkozik, akkor az egészségesen fejlődő csecsemő információforrásként azonnal a szüleire néz, hogy értékes jelzéseket kapjon a környező világról (pl.: „Ez biztonságos?”). Ennek a szociális referenciának (vonatkoztatásnak) az elmaradása problémákat okozhat a későbbiekben, mert ez olyan alapkészség, amire számos más szociális készség épül.

Jelek, amelyek a csecsemő szociális fejlődésével kapcsolatos problémákra hívják fel a figyelmet:

• A korszakra jellemző kommunikációs elemek elmaradnak (pl.: gügyögés). A gyermek nem próbálkozik kapcsolatba lépni környezetével, mimikája sivár. Nem észlelhető az érdeklődés a környezete iránt, amely kapcsolatteremtésre ösztönözné.
• A csecsemő nem kezdeményez mosollyal vagy hangadással „társalgást” és nem mosolyog vissza a felnőttre. Legkésőbb fél éves korig meg kellene jelennie az úgynevezett „szociális válaszmosolynak”. Ez azt jelenti, hogy a csecsemő mosollyal reagál a környezete, elsősorban a szülők közeledésére, illetve ugyanezt a reakciót válthatja ki az is, amikor meglát egy-egy ismert tárgyat maga körül. A mosoly azt jelenti, hogy a gyermek nyitott a környezetére, érdeklődő. Ez az első, tudatos mosoly tehát nem csupán a jókedv jele, hanem sokat elárul a csecsemő szociális és érzelmi fejlődéséről.
• Nem, vagy csak nehezen alakítható ki vele kölcsönös játék, nem vonható be közös helyzetekbe, és gyakran közönyös, kedvetlen. Figyelemfelkeltő, ha a kisgyermek a szülő közeledésére nem válaszol, vagy elkerülően viselkedik (pl.: elfordul, másfelé néz, nem néz a szülő szemébe) vagy, ha válaszol, akkor nagyon siváran (hangadásban, mimikában szegény).
• Nem kedveli, ha ölben van, nem szereti az érintéseket és a testi kontaktust (ölelgetés, csiklandozás). Ez azért is sarkalatos kérdés, mert az ölbeli játékok (pl.: ritmikus, mozgásos mondókák) segítik a csecsemő figyelmét összpontosítani, ami a tanulási folyamatokban fontos szerepet játszik. Figyelemfelhívó, ha még nagyon rövid ideig sem tud a csecsemő ezekben a helyzetben megmaradni, és a testi kontaktushoz kapcsolt játékok nem kötik le.
• Jellemzően hiányzik a külvilág felé való érdeklődés. Fél éves kor után már minden érdekli az egészségesen fejlődő csecsemőt és nagyon kíváncsi. Ha a gyermek egyáltalán nem érdeklődik a tárgyak, játékok iránt és nem nyúl utánuk, az figyelemfelhívó jelként értelmezhető.

Az anya szerepe a gyermek korai szociális fejlődésében

Az anya viselkedése, kommunikációja, mentális és lelki állapota meghatározó a gyermek korai szociális fejlődésében. Csecsemőkorban a fejlődést az segíti a leghatékonyabban, ha az anya érzékeny és válaszkész a csecsemő jelzéseire, szükségleteire.

Ha az anya lelki (pl.: depressziós) vagy mentális zavarral küzd, az veszélyeztetheti a gyermek fejlődését is, mert ebben az esetben a kisgyermek számára rendkívül fontos érzékeny anyai gondozás sérülhet. Az egyéves korban bizonytalanul kötődő gyermek óvodáskorban kevésbé érdeklődő, és nem annyira kíváncsi a társakra, a világra. Kudarcokat élhet meg a társas helyzetekben (pl.: közös játékok, kortársakkal való barátkozás).

Mikor forduljunk szakemberhez?

A figyelemfelkeltő jelek tartós (hetekig tartó) fennállása esetén a területileg illetékes pedagógia szakszolgálat munkatársaihoz (pszichológus, fejlesztő pedagógus) lehet fordulni, ahol szükség esetén továbbküldik a gyermeket a megfelelő szakemberhez.

Amennyiben a szülő (vagy az elsődleges gondozó) hosszantartó depresszióval, lelki, mentális problémákkal küzd, akkor neki is segítségre van szüksége. Ilyen esetekben a területileg illetékes felnőtt pszichiátriai és mentálhigiénés szakambulanciára fordulhat, ahol pszichiáter és/vagy klinikai szakpszichológus adhat segítséget. Az anya depressziója, mentális problémája esetén fontos lehet, hogy az anyán kívül egy egészséges, támogató felnőtt (pl.: apa, nagyszülő, rokon, barát) is legyen a gyermek közelében.

A kisgyermekgondozó, -nevelő képzés

A kisgyermekgondozó, -nevelő szakma a szociális ágazat 5 éves technikumi képzésén sajátítható el. A képzés első két éve a szociális ágazati alapoktatást foglalja magába, ami írásbeli és gyakorlati ágazati alapvizsgával zárul. A képzés része a 200 óra egybefüggő szakmai gyakorlat, melyet a 12. évfolyamon teljesítenek. A képzés érettségivel és szakmai vizsgával zárul.

Az Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. (IKK) információ szerint 48 intézmény hirdetett kisgyermekgondozó, -nevelő képzést. Az országban elsőként az ELTE TÓK indította el az angol nyelvű csecsemő- és kisgyermeknevelő képzést.

Ha már a felsőoktatás előtt szeretnél pedagógiai képesítést szerezni, akkor érdemes olyan középiskolát választanod, ahol ilyen szakok indulnak és tanulhatsz pedagógiai, oktatási és szociális ismereteket adó tárgyakat. A képzés célja csecsemő- és kisgyermeknevelők képzése, akik tudásukat, képességeiket és attitűdjeiket tekintve alkalmasak a három év alatti gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítésére, nevelésére, fejlődésének segítésére. Átlátják a kisgyermeknevelés rendszerét, képesek a bölcsődében és más, a három év alatti korosztályt nevelő intézményben a kisgyermeknevelői feladatokat a szakmai kompetenciájuk alapján elvárható autonómiával és felelősséggel ellátni. Képesek a szakmai innovációra, a társadalmi szerepvállalásra, a folyamatos megújulásra és fejlődésre.

Képzési területek és kompetenciák:

• Tisztában van a fejlődés szociokulturális meghatározottságával, kontextusával, komponenseivel és determinánsaival, értelmezni tudja az ebből fakadó különbségeket.
• Tisztában van az első életévek későbbi életutat megalapozó szerepével, a három év alatti gyermekek fejlődési, érési folyamatairól és azok alakulását befolyásoló tényezőkről szaktudományos ismeretekkel rendelkezik.
• Kielégíti a kisgyermek esztétikai szükségleteit, szakszerűen támogatja a különböző művészeti ágakhoz kapcsolódó kisgyermekkori alkotó és befogadó tevékenységeket, a fejlődő gyermeki kreativitást.

A szakmai gyakorlat a képzés utolsó évében legalább 6 hét, mely megbontható oly módon, hogy az egyes szakaszok 2 hétnél rövidebbek nem lehetnek. A komplex szakmai gyakorlat csak bölcsődében, mini bölcsődében teljesíthető.

A megfelelő plusz tárgyak teljesítésével az alapszakodtól valamennyire eltérő mesterképzést is választhatsz. Így olyanok is szóba jöhetnek, mint német nyelv és nemzetiségi kultúra a gyermekkorban szak.

A nevelés és oktatás mindennapi hasznossága

Néha bizony nem értjük, hogy minek tanultunk olyanokat az iskolában, mint a logaritmus vagy a kovalens kötés. És azt magyarázza meg nekem valaki, hogy a szekrényugrást hogy fogjuk majd hasznosítani az életben? Azonban számos tantárgy és készség van, melyek elsajátítása kulcsfontosságú a mindennapi életben és a csecsemőgondozásban is.

1. Elsősegélynyújtás

Jó lenne, ha lenne egy olyan tantárgy az iskolában, ahol az alapvető elsősegélynyújtási ismereteket elsajátíthatják a gyerekek. Például hogy mi a teendő erős vérzés esetén, mikor kell nyomókötés, és ezt hogyan kell megcsinálni, milyen is az a stabil oldalfekvés, vagy hogyan kell valakit újraéleszteni.

2. Háztartástan, életvitel, barkácsolás

Egy általános iskolás gyerek sokszor még egy szendvicset sem tud megcsinálni egyedül. És igen, mi a teendő, ha elmegy a net? Vagy ha valami leveri a biztosítékot? Tudjuk, hogy melyik kapcsolóval mit lehet kapcsolni? És azt tudjuk, hogy kell kereket cserélni, ha defektet kapunk? Hogy kell megsütni egy süteményt? Tudjuk, hogy melyik kábelt hova kell bedugni és melyik mire való? Itt a férfiakhoz és a nőkhöz is szólok egyaránt. Mert hiába vannak nőies és férfias szakmák, egy alapszintű tudásra mindenkinek szüksége lenne, hogy az életben megállja a helyét.

3. Tájékozódás és túlélési praktikák

Mit csináljunk, ha eltévedtünk? Ha mondjuk nincs nálunk a mobilunk vagy nincs térerő? Hogy kell tüzet gyújtani? Hogy kell fát vágni, fával fűteni? Mit csináljunk, ha lerobban az autónk? Milyen praktikák vannak arra, ha az ember nagyon fázik és nincs melegedési lehetőség? (Például két zokni közé nejlonzacsót húzunk, hogy szigeteljen). Hogy tartsuk hidegen a vizet a táskákban a forróságban? Hol tartsuk a pénzünket egy külföldi út alatt? Mi a teendő, ha meglopnak bennünket? Mit csináljunk, ha betörő van a házunkban? Hogy védjük meg magunkat, ha megtámadnak az utcán? Vagy hogy védjük ki, hogy egy gyanús alak elvigyen magával? Mik a mérgezés tünetei? Melyik színű jelzés mit jelent az erdőben? Melyik növény ehető és melyik nem?

4. Mentális egészség és stresszkezelés

Érdemes lenne őket megtanítani arra, hogyan vezessék le a stresszt, lehetne beszélgetőkör, meditáció, futás, bármi, ami ezt a célt szolgálná.

5. Karrierismeretek

Mindenki a google-ben szokott utánanézni, hogyan is kell önéletrajzot írni. Ahogy arról sincs fogalmunk, milyen a motivációs levél, vagy hogy hogy kell viselkedni egy állásinterjún. Milyen kérdésekre számíthatunk, mit kell mondani akkor, amikor a fizetési igényről kérdeznek. Ahogy nem ártana tisztában lenni a munkahelyi jogainkkal sem, például azzal, hogy pontosan mennyi feladatot bízhatnak ránk.

6. Állattartás és felelősségvállalás

Azt persze megtanuljuk az iskolában, hogy melyik állat a páros ujjú patás. De sokkal hasznosabb lenne, ha mindenki kapna egy kis hörcsögöt vagy bármilyen állatot, amiről gondoskodhat, feljegyzéseket készíthet.

7. Pénzügyi ismeretek és gazdálkodás

A felnőtteknél gyakori, hogy 30-40 éves korukban kapnak a fejükhöz, mert semmi megtakarításuk nincs, mert nem gondoltak a jövőre. A tanórán jó lenne beszélni arról is, hogy milyen befektetési lehetőségek vannak, illetve hogy mi is kell ahhoz, hogy valaki elindítson egy vállalkozást. Kikkel és hogyan érdemes társulni, milyen buktatók lehetnek. Ahogy az is életszerűbb lenne, ha például matematika órán nem össze-vissza körzőznénk koordináta geometria címszó alatt, hanem megtanulnánk, hogy ha van 10 millió forintom, de 30 millióba kerül a lakás, amit szeretnék megvenni, akkor milyen lehetőségeim vannak a hitel kapcsán.

8. Tudatos vásárlás

Ha már a pénzügyi dolgoknál tartunk: érdemes lenne arról is tanulni, hogyan vásároljunk. Tájékozódjunk például arról, hogy hol a legolcsóbb ugyanaz a termék, vagy figyeljük azt is, hogy az adott termék hány darabot/ml-t stb.

9. Környezettudatosság

Tanítsuk meg gyerekeinket arra, hogy szelektíven gyűjtsék a szemetet, cserélgessenek egymás között, ne pazaroljanak se ételt, se semmilyen más fogyasztási cikket.

tags: #tantargyak #hasznossaga #csecsemos #ba