Talált újszülött anyakönyvezésének részletes eljárása

Az újszülöttek anyakönyvezése alapvető jogi folyamat, amely biztosítja a gyermek jogainak érvényesülését. Különösen összetetté válhat ez a helyzet, ha egy talált gyermek születésének anyakönyvezéséről van szó. Ebben az esetben speciális jogszabályok és eljárások vonatkoznak a folyamatra, amelyek célja a gyermek identitásának megállapítása és védelme.

Az anyakönyvezés jogszabályi háttere és általános szabályai

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény, valamint az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet képezi a talált újszülött anyakönyvezésének jogszabályi alapját. Hivatalból kell elvégezni az anyakönyvezést megkeresésre, más szerv értesítése alapján vagy akkor, ha annak szükségessége más módon jut az anyakönyvvezető tudomására.

Az anyakönyvezés a magyar helyesírás szabályai szerint történik. A földrajzi nevek bejegyzése során csak a 44 betűs magyar ábécé betűit lehet használni. Az anyakönyvbe az anyakönyvi esemény helyeként a település hivatalos közigazgatási elnevezését kell bejegyezni. Ha az igazgatási kerület száma ismert, azt a Budapest közigazgatási területén történt anyakönyvi eseményeknél minden esetben fel kell tüntetni.

A talált gyermek és az ismeretlen szülőktől származott gyermek fogalmának meghatározása

Az anyakönyvi igazgatással kapcsolatos végrehajtása tárgyában (Közigazgatási rendszám: 5.130.) szóló rendelet szerint:

• „Talált gyermek” az a teljesen elhagyott, a találás idején hetedik életévét valószínűleg még be nem töltött gyermek, akinek mindkét szülője ismeretlen.
• „Ismeretlen szülőktől származott gyermek” az a hetedik életévét valószínűleg már betöltött személy, akinek mindkét szülője ismeretlen.

A talált gyermek születésének anyakönyvezésére vonatkozó általános szabályok

A talált gyermek születésének anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek kerületében a gyermeket találták.

Aki gyermeket talál, köteles erről legkésőbb a következő napon községben a községi elöljáróságnál, városban és járási székhelyen a rendőrkapitányságnál, Budapesten a kerületi rendőrkapitányságnál jelentést tenni. A községi elöljáróság, illetőleg a rendőrkapitányság a gyermek személyi adatainak megállapítása iránt haladéktalanul intézkedik, s a nyomozás eredményéről késedelem nélkül értesíti az anyakönyvvezetőt a gyermek születésének a születési anyakönyvbe bejegyzése végett. Ha a községi elöljáróság, illetőleg a rendőrkapitányság a jelentés hozzáérkezésétől számított egy hónap alatt a nyomozást nem fejezte be, az anyakönyvvezetővel a már rendelkezésre álló adatokat kell bejegyzés céljából közölni; a nyomozást indokolt esetben tovább kell folytatni.

A bejegyzés tartalma

Ha a nyomozás során a gyermek atyjának családi és utónevét, valamint anyjának utónevét (házasságon kívül született gyermek anyjának családi és utónevét), továbbá a gyermek születési helyét és idejét nem lehetett megállapítani, a bejegyzést az anyakönyv rovatait elválasztó függőleges vonalak keresztülírásával kell teljesíteni. A bejegyzésnek tartalmaznia kell:

• a gyermek nemét,
• találásának pontosan megjelölt helyét, idejét (év, hónap és nap), körülményeit,
• a gyermeken talált ruhák és egyéb tárgyak leírását,
• a gyermek különös, ismertető jeleit,
• valószínű életkorát,
• annak az intézménynek vagy intézetnek megnevezését, ahol a gyermeket elhelyezték, vagy annak a személynek nevét és lakóhelyét, aki a gyermeket gondozásba vette,
• a családi és az utónevet, amelyeket a gyermeknek adtak,
• a gyermek vallását,
• végül a nyomozás során kiderített azokat az adatokat, amelyeket az anyakönyvezésre vonatkozó általános szabályok szerint az anyakönyvbe be kell jegyezni.

Ha a gyermek születésének ideje (év, hónap és nap) megállapítást nyert, a gyermek életkorát a bejegyzésben feltüntetni nem szabad. A gyermek valószínű életkorát a lehetőséghez képest orvosi vélemény alapján kell megállapítani.

Névadás talált gyermek esetén

A gyermek családi és utónevét annak az intézménynek vagy intézetnek vezetője állapítja meg, ahol a gyermeket elhelyezték, illetőleg az a személy, aki a gyermeket gondozásba vette. Ha a gyermek, családi és utónevét a gyermek születésének anyakönyvezéséig nem állapították meg, a gyermeknek az anyakönyvvezető, utólagos és újból való anyakönyvezés esetében az anyakönyvi közvetlen felügyelőhatóság ad családi és utónevet; az anyakönyvbe ezeket kell bejegyezni.

Olyan családi nevet nem lehet adni a gyermeknek, amely a gyermek talált voltára utal (pl. "Talált", "Fogadott", "Árokszéli" stb.), vagy a névváltoztatásnál követett gyakorlatban kialakult elvekkel ellentétben áll. Amennyiben a hatályos jogszabályokból más nem következik, a gyermek vallásaként azt a vallást kell megállapítani, amely a találás helyének többségi vallása (1868. LIII. tv. 18. §).

Az anyakönyvezés határideje

Ha a talált gyermekről vélelmezni lehet, hogy találása időpontjában három hónapos életkorát még nem töltötte be, az anyakönyvvezető a születést a felügyelőhatóság meghagyása nélkül saját hatáskörében anyakönyvezi, akár az anyakönyv rovatait elválasztó függőleges vonalak keresztülírásával, akár a rovatok kitöltésével kell a bejegyzést teljesíteni.

Ha a talált gyermekről az a vélelem, hogy találása időpontjában három hónapos életkorát már betöltötte, születését az előző szakaszokban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával, de csak az anyakönyvi felügyelőhatóságnak az utólagos anyakönyvezésre adott meghagyása alapján szabad bejegyezni.

A talált gyermek születésének újból való anyakönyvezése a megállapított származási adatokkal

Ha a talált gyermek születését az anyakönyv rovatait elválasztó függőleges vonalak keresztülírásával jegyeztek be az anyakönyvbe és a hatóság (bíróság) utóbb a hároméves nyilvántartási idő alatt a gyermek atyjának családi és utónevét, valamint anyjának utónevét (a házasságon kívül született gyermek anyjának családi és utónevét), továbbá a gyermeknek születési helyét és idejét megállapította, a gyermek születését - a függőleges rovatok kitöltésével - újból kell anyakönyvezni.

A születés újból való anyakönyvezését az anyakönyvvezetőnek hivatalból tett előterjesztésére a közvetlen felügyelőhatóság engedélyezi. A felügyelőhatóság az újból való anyakönyvezést elrendelő véghatározatában az új bejegyzéssel pótolt eredeti (első) bejegyzés hatálytalanítását is elrendeli.

Ha a gyermek vallása az eredeti (első) bejegyzésből nem tűnik ki, vallásának bejegyzése iránt a 4. § a (6) bekezdése értelmében kell intézkedni. A gyermek utónevét az eredeti (első) bejegyzés alapján kell az új anyakönyvbe bejegyezni; ha pedig a gyermek utóneve az eredeti (első) bejegyzésből nem tűnik ki, utónevét a 4. § (5) bekezdésének megfelelően, kell megállapítani.

Külföldi állampolgár szülők esetén

Külföldi állampolgár szülők esetén az anyakönyvezéshez a szülők személyazonosító igazolványát, vagy útlevelét, továbbá magyarországi lakcímkártyáját szükséges bemutatni. Ennek hiányában külföldi lakcímet igazoló hatósági bizonyítványt vagy a szülők hatóság előtt tett magyar nyelvű nyilatkozatát a külföldi lakcímről kell benyújtani.

Az anya családi állapotának igazolására házas családi állapotú anya esetén az anya állampolgársága szerinti illetékes hatóság által kiállított házassági anyakönyvi kivonatot/vagy hatósági igazolást a házasságról szükséges csatolni. Az okiratnak tartalmaznia kell legalább: a házastársak születési- és házassági nevét, születési helyét, születési idejét, a házasságkötés helyét és idejét, a házasságból született gyermekek családi nevét.

Elvált, özvegy családi állapotú anya esetén az anya állampolgársága szerinti illetékes hatóság által kiállított záradékolt házassági anyakönyvi kivonatot/vagy válási okiratot/hatósági igazolást a megszűnt házasságról szükséges bemutatni. Hajadon családi állapotú anya esetén az anya állampolgársága szerinti állam illetékes hatósága által kiállított hatósági bizonyítványt/igazolást kell csatolni.

Külföldi utónév igazolása

Amennyiben az újszülött utóneve a magyar utónévjegyzékről szóló miniszteri rendelet mellékletét képező utónévjegyzékében nem szerepel, úgy az a szülők állampolgársága szerinti konzul vagy más illetékes hatóság igazolása alapján anyakönyvezhető, amennyiben az igazolás tartalmazza, hogy az adott utónév az adott országban anyakönyvezhető férfi vagy női utónév.

Minden, külföldi hatóság által nem magyar nyelven kiállított okirat csak hiteles magyar fordításban fogadható el. A fordítás előtt az eredeti okiratot - amennyiben szükséges - Apostille (az illetékes külföldi államban - az okirat hitelesítésére kijelölt - hatóság) vagy diplomáciai felülhitelesítéssel (a külföldi államban működő magyar külképviselet végzi) kell ellátni és azzal együtt lefordíttatni. Anyakönyvi eljárásban a Magyar Közlönykiadó és Igazságügyi Fordítóközpont Zrt. által fordított okiratok fogadhatók el.

Az Európai Unió tagországaiban kiállított okiratok fordítás nélkül is elfogadhatók, amennyiben „Többnyelvű formanyomtatvány” került kiállításra a bemutatott okirat mellé és az az anyakönyvezésre átadásra kerül.

Reprodukciós eljárásból fogant gyermek esetén

Ha a gyermek reprodukciós eljárásból származik (bármilyen művi beavatkozás, pl.: beültetés, lombikprogram, stb.), úgy csatolni kell a szülők közjegyző előtt tett nyilatkozatát arról, hogy a művi beavatkozásban részt kívántak venni, illetve a - születést követően - a szülész-nőgyógyász szakorvos vagy a beavatkozást végző orvos igazolását arról, hogy a gyermek az adott személyekkel történt reprodukciós eljárásból fogant és született. Az igazolásnak tartalmaznia kell a szülők személyazonosításához szükséges adatait, a reprodukciós eljárás/beavatkozás időpontját, a beavatkozást végző intézmény nevét, azt a tényt, hogy ebből a beavatkozásból mikor fogant a magzat és mikor, milyen nemű gyermek született, a megszületett gyermek nevét, az igazolás kiállításának dátumát, az igazolást kiállító orvos nevét, aláírását, bélyegzőlenyomatát.

Apai elismerés

Amennyiben a születés előtt apai elismerésről készült jegyzőkönyv, úgy az anyakönyvezéshez az eredeti apai elismerő nyilatkozatot csatolni kell, illetve szükséges az anya nyilatkozata arról, hogy nem reprodukciós eljárásból származik a gyermek és más férfi nem ismerte el a gyermeket magáénak, valamint nincs per folyamatban apaság megállapítása iránt.

Ha az anyakönyvezés előtt apai elismeréssel szeretné magáénak elismerni az apa a gyermeket, úgy mindkét szülő együttes jelenlétében, a fent részletezett és szükséges iratok bemutatása mellett, ügyfélfogadási időben - előzetes időpontfoglalást követően - vehető fel a jegyzőkönyv.

tags: #talalt #ujszulott #anyakonyvezese