Az Országgyűlés 2015-ben döntött a magyar védőnők napjáról, tisztelegve a lakosság egészségmegőrző, egészségnevelő, felvilágosító, anya-, gyermek-, ifjúság-, család- és nővédelmi tevékenységet folytató szakemberek előtt. Ez a döntés a Magyar Örökség Díjas Magyar Védőnői Szolgálat megalapításának 100. évfordulója alkalmából született, és 2015. június 13-át jelölte ki a magyar védőnők napjaként.
A védőnői hálózat létrejöttét a 19. és 20. század fordulójának Magyarországát jellemző járványügyi, társadalmi, gazdasági és demográfiai változásai motiválták. A megalakulás két fő célkitűzése a csecsemőhalandóság csökkentése és a nemzet számbeli erősítése volt. A védelem alapelve, hogy az anya ne kerüljön hátrányos gazdasági helyzetbe gyermeke vállalása és nevelése során, és hogy az anyát és magzatát minden lehetséges eszközzel megóvják a szülés körüli veszélyektől, biztosítva a szoptatás lehetőségét.
A védőnők fő célkitűzése a gondozott családok, különösen a nők, csecsemők, gyermekek és fiatalok egészségének védelme, megőrzése és fejlesztése. Tevékenységük alapja a tanácsadás módszerével végzett megelőzés, humánus, segítő szemléletű, családközpontú gondozás, melynek alapértékei az elfogadás és a segítségnyújtás.
A "100 éves a Magyar Védőnői Szolgálat" ünnepi rendezvény a Magyar Védőnők Napja tiszteletére 2015. június 13-án került megrendezésre a Magyar Országház Felsőházi termében. Az ünnepségen részt vettek és köszöntőt mondtak kiemelkedő közéleti személyiségek, köztük Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások minisztere, és Zombor Gábor, az egészségügyért felelős államtitkár.
Kövér László beszédében kiemelte, hogy a védőnők köszöntésével jelképes történelmi adósságot ró le a magyar állam. Hangsúlyozta, hogy a védőnői szolgálat azon intézmények közé tartozik, amelyek a zaklatott történelmi korszakokon és politikai rendszereken át folyamatosan végezték tevékenységüket és fejlődtek.
Balog Zoltán miniszter szerint a védőnők száz éves fennállása alatt bebizonyították, hogy sokkal többek eredeti vállalásuknál, hiszen egy személyben néha orvosok, pszichológusok, tanítók és lelki támaszt nyújtók a gondozott családoknak. Kiemelte a védőnők fontos szerepét az élet védelmében, különösen a hátrányos helyzetű településeken.
Az ünnepségen számos szakember részesült elismerésben. Átadták az idén alapított Védőnői szolgálatért-díjat, a Batthyány-Strattmann László-díjat és a Pro Sanitate-díjat.
Zombor Gábor államtitkár bejelentette, hogy önálló védőnői tagozat jön létre a szakmai kollégiumi rendszeren belül, és a vállalkozásban dolgozó védőnők mentesülhetnek az iparűzési adó alól. Kiemelte, hogy az alapellátási törvénytervezet egyik fontos célja a védőnői szolgálat megerősítése.
A Magyar Védőnői Szolgálat 2015-ben Hungarikummá nyilvánítása fontos mérföldkő volt, hangsúlyozva, hogy a gyermek- és családvédelem Magyarországon egyedülálló módon, a 100 éve fennálló szolgálaton keresztül valósul meg. A szolgálat folyamatosan megújult, igazodott a társadalom igényeihez, és a gondozási folyamatban a fő hangsúly a prevención van.
A Miskolci Egyetem Egészségügyi Karán a hallgatók Stefánia belga királyi hercegnő tiszteletére elnevezett Stefánia ornátus nevű kari egyenruhát viselnek, amely a selmeci diákhagyományokhoz igazodik.
A védőnői szakma elnevezése és a „védőnő” kifejezés Tauffer Vilmos szülész-nőgyógyász professzortól származik, aki 1917-ben fejtette ki, hogy ilyen munkára csak melegszívű és intelligens nő való, aki higiénés gyermekápolási és szociális szempontból is jártas.
Az Országos Stefánia Szövetség, az első magyar, országos anya- és csecsemővédelmi szervezet, 1915. június 13-án alakult meg. A kezdetekben az országos csecsemőhalálozás jelentősen magasabb volt, mint ma, ami a szülész-nőgyógyászok, gyermekgyógyászok és védőnők közös áldozatos munkájának köszönhetően javult.
A védőnői hivatás képviselői sok esetben nemcsak hivatásukat, hanem életútjukat is a szolgálatnak szentelik, felelősséget vállalva másokért, ápolva a családi kötelékeket és szeretettel fordulva a magyar anyákhoz.
A Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság (MCSNTT) és a védőnők szoros együttműködése a összefogás erejét példázza. Az MCSNTT elnökének szavaival búcsúzva, az Egészségfejlesztés szakmai folyóirat is a családok egészségfejlesztésével foglalkozó rovattal bővült, tükrözve a védőnői munka nemes céljait.
A boldogság lényege mások boldogításában rejlik - ez az eszme, amit a magyar védőnők képviselnek, és amit Goethe Faustjának gondolatai is alátámasztanak.
Az MCSNTT mindenkit szeretettel vár a 2015. szeptemberi jubileumi kongresszusukra.