Üdvözlünk, szuperhősök! Ez a cikk Batgirl, a DC Comics egyik legikonikusabb női karakterének részletes bemutatására fókuszál. A Budget babák új promóciós képei is megjelentek, és valószínűleg a kollekció három karakterből áll majd: Wondy, Supergirl és Batgirl. Batgirl, Batman egyik legjelentősebb segítőtársa, aki ügyességével és jól megszokott technikai felszerelésével ügyesen pótolja hiányosságait.
Batgirl eredete és a szereplő első megjelenései
Batgirl a DC Comics több képregényszereplőjének a neve, aminek mindenkori viselője Batman női megfelelőjeként tűnik fel. A fedőnevet viselő kitalált szereplők közül a legismertebb és legnépszerűbb Barbara Gordon.
Batgirlt Bob Kane és Sheldon Moldoff alkották meg, eredetileg Bat-Girl néven, aminek első viselője Betty Kane volt, aki az 1961 áprilisában megjelent Batman 139. számában tűnt fel először. Betty Kane eredeti célja az volt, mikor magára öltötte Bat-Girl jelmezét, hogy felkeltse Batman ifjú társának, Robinnak az érdeklődését. A szereplő megalkotásának is hasonló volt az elsődleges célja, hogy elhárítsa azokat a "Seduction of the Innocent" című könyvben felmerült vádakat, amik szerint Batman és Robin homoszexuálisak. Mint Batwoman unokahúga, Betty Kane gyengéd érzelmeket kezdett táplálni Robin iránt, és az ő öltözékének mintájára alkotta meg saját Bat-Girl jelmezét.
1964-ben a Batman-sorozatok új szerkesztőjének, Julius Schwartznak a kinevezése után Bat-Girlt eltávolították a képregényfüzetek történeteiből, majd 1967-ben Barbara Gordonnal, az „új” Batgirllel helyettesítették. Julius Schwartz Carmine Infantinót kérte fel, hogy alkossa újra Bat-Girlt. Infantino Betty Kane-t „Robin idegesítő női változatának” tartotta, és úgy döntött, hogy inkább valami eredetibb ötlettel fog próbálkozni. Az új szereplőt, aki a Detective Comics 359. számában debütált, a televíziós sorozat producere, William Dozier kérésére alkották meg, aki a harmadik évadra szerette volna megújítani a műsort, így megkérte Schwartzot, hogy alkossanak meg és mutassanak be egy női szereplőt a képregényfüzetben, akit ők a televíziós sorozatban is alkalmazhatnak.
Az új Batgirl, Barbara Gordon, a Batman-történetek egyik régi mellékszereplőjének, James Gordon rendőrfelügyelőnek a lánya, akinek első szereplése a Detective Comics 359., 1967-es januári számában volt (a borítón szereplő dátummal ellentétben a füzet valójában 1966 novemberében jelent meg). A „The Million Dollar Debut of Batgirl” című történetben, melynek írója Gardner Fox, rajzolója pedig Carmine Infantino volt, Barbara éppen egy jelmezbálba készül Batman női megfelelőjének öltözve, mikor megzavarja a Gyilkos Moly emberrablási kísérletét, miközben Bruce Wayne-t próbálja elfogni. A történtek felhívják Batman figyelmét a lányra, ami után már egyenes út vezetett Barbara számára a bűnüldözői hivatás felé.
Barbara Gordon: A legismertebb Batgirl
Barbara Gordon Batgirlként rendszeres szereplője lett a Batmanhez kapcsolódó képregényeknek 1967-es első szereplésétől egészen 1988-ig. Batgirlként Barbara Gordon jóval nagyobb népszerűségre tett szert, mint Bat-Girl és Batwoman elődei. A szereplő többször szerepelt a Batman és a Detective Comics oldalain, valamint más, Batmanhez nem kapcsolódó sorozatokban is. Batgirl és Robin főszereplőként jelentek meg az 1975-ben indult Batman Family című képregénysorozatban, mint „az új Dinamikus Duó”. Barbara Gordon egyike lett az amerikai képregények ezüstkorában született legnépszerűbb szereplőknek, aki Batgirlként folyamatosan jelen volt a DC füzeteinek oldalain 1966-tól egészen 1988-ig, majd ezt követően a visszatekintő történetekben.
Barbara Gordon gyermekként lenyűgözve figyelte a szuperhősöket, és arról álmodott, hogy egy nap maga is csatlakozik hozzájuk. Ő és barátnője, Marcy, a hírekben szereplő szuperhősök női megfelelőinek képzelték magukat. Barbara minden létező adatot összegyűjtött e hősökről és ellenségeikről, remélve, hogy ez a tudás majdan elősegíti a saját karrierjét.
Mikor Barbara négy éves volt, édesanyja autóbalesetben elhunyt. Bánatában apja az italhoz fordult, és nem sokkal később követte feleségét a sírba. Barbarát nagybátyja, James fogadta örökbe, és Ohioból Gotham City-be költöztek. James Gordon otthonában Barbara olyan szerető családi légkört ismert meg, melyben még nem volt része. Komolyan érdeklődött nevelőapja munkája iránt, s hamar rájött: James több mint rendőr, ő Batman legjobb barátja. Egyik éjszaka történt, mikor a dolgozószobában adatok után nyomozott, hogy titokzatos látogató érkezett a házba. A Denevérember volt az. És e Sötét Lovag olyan izgató és csodálatos volt Barbara számára, hogy a lány titokban szerelmes lett belé. Remélve, hogy egy nap Batman társa lehet, több szinten is képezni kezdte magát. Barbara fotografikus memóriája mellett erőre és sebességre termett atletikus alkatú lány volt. Önképzése során mind szellemi, mind testi képességeit szuperhőshöz illő magas szintre emelte, és bár titkolta jövőbeli terveit, ugrásszerű fejlődése nem maradt rejtve. Ezért Barbara visszafogta magát, és további edzéseit a kíváncsi szemektől távol végezte. Különben is, szuperhős vágya kissé lecsendesült, mikor másik szenvedélyével, a könyvtárral és az adatkutatással is többet kezdett foglalkozni. A legrejtettebb zugokból is képes volt elővarázsolni az információt, mígnem helyére került a rejtvény minden darabja.
Néhány évvel később egy rendőrségi farsangi bálon Barbara új jelmezben akart megjelenni: ő volt Batgirl, a Denevérlány. Úton a bálba útjába került egy másik álarcos, a szupergonosztevő Gyilkos Moly, aki a gothami milliomost, Bruce Wayne-t fenyegette. Barbara gondolkodás nélkül akcióba lépett és megmentette Wayne-t. Nem sokkal később Batman is megjelent. Ott állt előtte a lény, akit csodált és szeretett, és azt mondta neki, gyorsan hagyja abba ezt a szuperhős-butaságot, mielőtt baja esik. A lány dacból és szerelemből megesküdött, megmutatja mire képes, és végleg magára öltötte Batgirl jelmezét.
Batgirl félelem nélkül harcolt a gonosz ellen, mígnem a gyilkos Kormorán golyója megsebesítette. A lány ekkor ébredt tudatára, mennyire sebezhető, és miután Kormoránt rendőrkézre adta, levetette a Denevérlány jelmezét, és Orákulum néven a háttérből küzdött tovább a bűn ellen. Akár a könyvtárban dolgozott, akár a Gordon-ház alagsorában, az Orákulum hálózat névtelenül hasznos információkkal látta el a bűnüldöző szerveket.
Barbara Gordon (From Batgirl to Oracle)
Batgirl tolószékben: Orákulum születése
Miután 1988-ban Batgirlként visszavonult a Batgirl Special című egyrészes képregényfüzetben, Barbarát a Joker gerincen lőtte és megbénította Alan Moore "Batman: A gyilkos tréfa" című történetben. Szerencsétlenségére, életének e nyugodtabb szakaszában történt, hogy a Joker rálőtt és megnyomorította a lányt. Barbara a gerincén sérült meg, és tolószékbe kényszerült. A szereplővel történtek heves vitákat váltottak ki mind a kritikusok, mind pedig a képregényalkotók körében is. John Ostrander író és Kim Yale szerkesztő a Suicide Squad című sorozat 23. számában folytatták Barbara Gordon történetét, ahol Orákulumként tevékenykedett.
Denevérlányként Barbara főként eszére és atletikus képességeire hagyatkozott, de Batmanéhez hasonló eszközök is a rendelkezésére álltak. Orákulumként olyan számítógépes hálózatot épített ki, mely titokban számos más rendszerbe képes belépni, és így felülmúlhatatlan adatbázissal áll a bűnüldöző szervek és Batman szolgálatára.
További Batgirl karakterek
Tizenegy évvel azután, hogy Barbara Gordon szerkesztői döntés kapcsán a Batgirl személyazonosságról, a "Shadow of the Bat" 83. számában, 1999 márciusában, a "Batman: No Man’s Land" című crossover részeként Batgirl egy új változata mutatkozott be. A történetben feltűnő, Kelley Puckett és Damion Scott által megalkotott Cassandra Cain lett a harmadik szereplő, aki felvette a Batgirl fedőnevet, és azt Batman és Orákulum mentorlása mellett viselte. Cassandra Cain volt a Batgirl név első viselője, aki saját sorozatot kapott, mely 2000 és 2006 között havi rendszerességgel jelent meg. A sorozat végén Cassandra Cain lemondott Batgirl személyazonosságáról.
A küzdősportokban született tehetségként bemutatott, részben ázsiai származású fiatal nő, Cassandra Cain a harmadik szereplő, aki Batman és Orákulum jóváhagyásával felvette a Batgirl nevet az 1999 júliusában megjelent Batman 567. számában, a "Batman: No Man’s Land" című crossover részét képező történetben. Cassandra Cain ugyanazt a Batgirl-öltözéket viseli, mint Helena Bertinelli. A szereplő előtörténete szerint Cassandrát egy bérgyilkos, David Cain nevelte fel. A fiatal lányt nem tanították meg a szavakkal történő beszédre, helyette a testbeszéd olvasására oktatták. Emiatt Cassandra agyának azt a részét, mely normális körülmények között a beszédért lett volna felelős, úgy edzették, hogy a lány mások testbeszédéből hihetetlen gyorsasággal ki tudja olvasni és megjósolni azok mozdulatait, tetteit. Cain hátrányos helyzete ellenére Andersen Gabrych író könyvében a szereplő egyedi kommunikációs formáját nevezte a legfőbb alkotóelemnek, melytől a fiatal nő olyan kiváló nyomozóvá vált: az adottsága, hogy a testbeszéd alapján képes ismeretlen körülmények között felmérni a helyzetet.
Saját sorozatának első történetében, mely a "Silent Running" címet viselte, Cassandra Cain-nek egy pszichológus „átprogramozza” az agyát, hogy képes legyen a verbális beszédre, de ennek mellékhatásaként elveszítette azon képességét, hogy „jósolni” tudjon mások testbeszédéből. Az ezt követő "A Knight Alone" című történetben Cassandrát egy bérgyilkosnő, Lady Shiva tanítja meg újra arra, hogy képes legyen olvasni a testbeszédben. Hat év után a DC Comics a 73. számban fejezte be Cassandra Cain saját sorozatát, 2006-ban.
A DC-univerzum minden képregényére kiterjedő "Infinite Crisis" című crossover után egy évvel játszódó "One Year Later" alatt Cassandra Cain a Bérgyilkosok Ligája nevű szervezet vezetője lett, és így hősnői ábrázolását is maga mögött hagyta. A szereplőnek szuperhősből gonosztevővé való átvedlése ellenszenvet váltott ki Cassandra Cain rajongóinak körében, akik heves kritikával illeték ezt a fordulatot. Cain Batgirl szerepében a "Tini titánok" sorozatának 2007-es "Titans East" című történet során tért vissza, melyben kiderült, hogy Halálcsapás, a Terminátor nevű szuperbűnöző tudatmódosító kábítószerének a hatása alatt állt.
A "Birds of Prey" sorozat Gail Simone "Headhunt" című történetében egy új Batgirl bukkan fel Gotham városában, akiről hamar kiderül, hogy valódi neve Charlotte Gage-Radcliffe, egy emberfeletti erővel rendelkező kamasz lány. Mikor azonban szembekerül Orákulummal, Charlotte kénytelen lemondani a Batgirl személyazonosságról. A szereplő nem sokkal ezután, a sorozat 101. számában, 2007 februárjában meg is halt.
A DC Comics előzetes bejelentései szerint 2009 júniusától újabb Batgirl-sorozatot kívántak megjelentetni.
Batgirl a popkultúrában
A népszerű kultúra egyik ikonjává vált Batgirl Barbara Gordon-féle változata a Batman-franchise szinte minden ágában megjelent, így reklámtermékekben, a televíziós- és rajzfilmsorozatokban, videójátékokban és mozifilmekben is. Az 1960-as években új Batgirlje William Dozier és a DC Comics szerkesztőjének, Julius Schwartznak az együttműködése révén született meg, és tűnt fel nem sokkal képregényes szereplései után az 1967-es élőszereplős Batman című televíziós sorozat utolsó évadában. A sorozatban Batgirl szerepében Yvonne Craig volt látható, aki nemcsak a szuperhősnő megformálását, de egyben azon keresztül a harmadik, és egyben utolsó évad létrejöttét is biztosította. A televíziós sorozatban való szereplései során Yvonne Craig Batgirlként nem bonyolódhatott kézi tusába a műsor gonosztevőivel.
Az animációs filmekben a Barbara Gordon-féle Batgirl első szereplései az 1968-as "Batman with Robin the Boy Wonder" című rajzfilmsorozatban első epizódjában, majd azt követően az 1977-es "The New Adventures of Batman" című rajzfilmsorozatban volt. Az 1990-es és 2000-es évek folyamán Barbara Gordon Batgirlként a DC Animated Universe részeként sugárzott több rajzfilmsorozatban is szerepelt; ezek a "Batman: A rajzfilmsorozat", a "Batman & Mr. Freeze: SubZero", a "The New Batman Adventures", és a "Batman Beyond: Return of the Joker" voltak.
Az animációs filmekben való szereplésén kívül Barbara Gordon szolgált alapjául az 1997-es "Batman és Robin" című filmben Alicia Silverstone által alakított Batgirlnek, Barbara Wilsonnak.
Az 1960-as évek "Batman" című televíziós sorozatában Batgirl-t alakító színésznő, Yvonne Craig később, 1972-ben ugyanezzel a szerepével vett részt az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériumának közérdekű hirdetésében, mely a nők egyenlő bérezésére kívánta felhívni a figyelmet. Craig nyilatkozata szerint úgy tapasztalta, hogy a szereplő még évekkel a sorozat befejeződése után is a nők egyenlőségéért való kiállást szimbolizálja. David A. Zimmerman könyvében Batgirl-t a DC egy másik szereplőjével, Wonder Womannel együtt a „legjelentősebb szuperhősnő-ikonoknak” nevezte, amennyiben nem vesszük figyelembe azt a tényt, hogy Batgirl valójában Batman női megfelelője.
Batgirl a modern adaptációkban és az LMBTQ+ reprezentáció
Az LMBTQ+ reprezentáció kiszélesítése egyre határozottabb irányt vett az szuperhős-adaptációkban, különösen a sorozatok világában. A CW "Supergirl" című sorozatában szerepelt az első transz szuperhős a tévében Dreamer (Nicole Maines alakította) személyében, a címszereplő szuperhősnő húga, Alex Danvers (Chyler Leigh) pedig a második évadban leszbikusként coming outolt. A "Batwoman" főszereplője leszbikus volt, a "Harley Quinn" című animációs DC-sorozat második évadát Harley és Poison Ivy romantikus kapcsolata zárta, a "Ragadozó madarakban" pedig a leszbikus rendőrnyomozó, Renee Montoya (Rosie Perez) is szerepelt.
A "Batgirl" további szerepeit Leslie Grace, Michael Keaton, J.K. Simmons, Brendan Fraser és Jacob Scipio alakítják. Aquino civilben is transznemű, vagyis az első alkalom, hogy a DC Comics egyik képregényének élőszereplős filmadaptációjában nyíltan transznemű karaktert láthatunk majd.