A csecsemők fejlődésének mérföldkövei és gondozása születéstől egyéves korig

Szülőként különös izgalommal figyeljük, ahogyan kisbabánk folyamatosan változik és növekszik. A kisbaba születésekor csak néhány létfontosságú reflexszel és készséggel rendelkezik, utána azonban hihetetlenül gyorsan tanul. Egy újszülött érkezése a családba mindig nagy izgalommal jár. A csecsemőkor a 8 hetes kortól az 1 éves korig tartó életszakasz, amely során rendkívül nagy fejlődésnek és pszichomotoros érésnek lehetünk szemtanúi a gyermek életében, éppen ezért kiemelt jelentőségű a csecsemő szoros figyelemmel kísért gondozása.

Cikkünkben röviden foglalkozunk a baba fejlődésének állomásaival, mozgásának, érzékszerveinek, kognitív képességeinek előrehaladásával, szociális, érzelmi és kommunikációs képességeinek változásaival születésétől kezdve, valamint az egészségügyi teendőkkel.

Újszülöttkori reflexek és érzékszervek

Az újszülöttek számos veleszületett reflexszel rendelkeznek, amelyek közül néhány alapvető az életben maradáshoz, míg mások az evolúció során voltak fontosak, vagy az anya-gyerek kötődés kialakulásában játszhatnak szerepet.

• Szopóreflex: az újszülött születése után nem sokkal szopni próbál.
• Nyelő és köhögő reflex: alapvető fizikai reakciókat tesz lehetővé, amelyek nélkülözhetetlenek szoptatáskor vagy köhögési inger esetén.
• Moro vagy átkaroló reflex: ha az újszülöttet hirtelen a hátára fektetik vagy valamitől megijed, karjait széttárja, ujjait pedig szétnyitja. Ez a reflex lehetővé teszi az első lélegzetvételt, és támogatja a légcső tágulását.
• Fogóreflex: ha a tenyérre nyomást gyakorolva a kisbaba erősen megfog tárgyakat vagy megfogja az ujjunkat.
• Pislogási reflex: Az életben maradáshoz fontos reflex.

Érzékszervek fejlődése

A baba első hónapja főként az új környezetéhez való alkalmazkodásról szól. Számos reflex szabályozás segíti őt.

Látás

A szemek születéskor már teljesen kifejlettek, azonban az agynak azon területei, amelyek a képek feldolgozásához szükségesek, még nem fejlődtek ki tökéletesen. Ezért az újszülöttek az arcokat és a tárgyakat legfeljebb 25 cm távolságban látják élesen, ami pont az a távolság, amire az anyuka arca van a kisbabáétól szoptatás közben. Színlátásuk csak a 2. hónapra fejlődik ki, addig inkább csak a világos-sötét eltéréseket tudják megkülönböztetni. Két-három hónapos korra alakul ki az összehangolt látás, a felnőttekéhez hasonló csak akkor lesz, amikor már elkezdenek mászni (7-8 hónap).

3-5 hónapos korában a csecsemő képes felismerni az arckifejezéseket, és érzékelni az örömöt, a szomorúságot és a meglepettséget. Ekkor már jó a térlátás, és a csecsemő a távolba is élesen lát.

Hallás

Az újszülöttek hallása a felnőttekéhez hasonló, talán csak egy kicsit gyengébb. Az anyaméhből már ismerős a szülők és a testvérek hangja. Az újszülöttek a hangos, hirtelen zajra már az első perctől kezdve reagálnak, akár fel is sírnak. Fejüket a hang forrása felé fordítják, ami arra utal, hogy az irányát is tökéletesen érzékelik. Körülbelül két hónapos korban a kisbaba elkezd az érdekes zajok felé fordulni. Két napos korára már felismeri, és jobban is kedveli az anyanyelvét.

Szaglás és ízérzékelés

A szaglás már a kezdetektől nagyon fejlett, és segíti a babákat, hogy megtalálják anyjuk mellét és szopni kezdjenek közvetlenül a szülés után. A csecsemők képesek anyjuk illatát is felismerni. Ötnapos korukra az anyatejjel átitatott párna felé fordulnak, és 8-10 napos korukra kialakul a preferencia a saját anyjuk tejére is. Az orruk még „érintetlen” - ezért, ha kisbaba érzékeny a parfümre, kezdetben jobb kerülni a használatát.

Tapintás

A babák születéstől kezdve reagálnak az érintésre, pár nappal később még a légfuvallatot is képesek megérezni. A hőmérsékletváltozásokra oly módon reagálnak, hogy ha hidegebb van, aktívabbak lesznek, többet mozognak.

Motoros fejlődés

A csecsemő mozgásának, mozdulatainak fejlődési ütemére számos tényező befolyással lehet. Az azonos korú gyermekek eltérő ritmusban fejlődhetnek, így az egyes mozgások kivitelezéséhez fűzött életkor csak tájékoztató jellegű.

• Újszülöttkor: Mozgásuk teljesen akaratlan, reflexszerű. Végtagjai még hajlítva vissza, de ki tudja őket nyújtóztatni. Testrészeit még nem függetlenül mozgatja, hanem egyszerre jár a keze, lába. Fejét már egy-egy pillanatra megemeli. Ingerekre gyakran egész testével reagál, kézujjai még hajlítottak.
• 1-2 hónapos kor: Az első hat hónapban a kisbabák összegömbölyödött testtartása kiegyenesedik. A babák kezdetben szorosan behúzzák a karjukat és a lábukat. Később a végtagok és a test kiegyenesednek. Körülbelül 2 hónapos korban a babának tudnia kell a fejét a testével egy vonalban tartani.
• 3 hónapos kor: Hason fekve a fejét képes megtartani, ujjaival játszik. A korábban észlelt reflexmozgások egy része fokozatosan eltűnik, helyükre újabb, kevésbé automatizált mozgások lépnek. Ekkor már a kezébe akadó, ágya fölé akasztott színes rongyokat, forgó játékokat érdeklődve tanulmányozza.
• 4-6 hónapos kor: Képes hasra fordulni, tárgyak után nyúlni. 4 hónapos kortól bármikor sor kerülhet rá: a baba segítség nélkül a hasára fordul. Ezért különösen fontos, hogy soha ne hagyd a babát egyedül a pelenkázón! Nagyjából 6 hónapos korban kezdődik el az önálló állás képességének fejlődése, és a gyermek megtartja saját súlyát, amikor álló pozícióban tartják.
• 7-10 hónapos kor: Kezd el kúszni, mászni. Az ujjait egyre ügyesebben használja fogásra. Kúszik, mászik, felegyenesedni igyekszik, a szakasz végén pedig felkapaszkodik, és feláll. Gyakran feltérdel, majd felállva testsúlyát egyik-másik lábára helyezi. Innen fog kiindulni az oldalazva lépegetés.
• 1 éves kor: Támaszkodva fel tud állni. Az egyedül járást az önálló megállás előzi meg. Ez egyensúly gyakorlat, általában két stabilnak látszó ember, tárgy, bútor között.

Pszichológiai és kommunikációs fejlődés

Az újszülöttek élettani funkciói (légzés, keringés, táplálkozás) általában gyorsan alkalmazkodnak a külvilághoz. Jó esetben ilyenkor még szimbiózisban (kölcsönösen szoros együttélésben) élnek az anyjukkal, teljes ellátást, gondoskodást, igényelnek. Kommunikációjukra főként a sírás jellemző.

• 2 hónapos kor: Megjelenik az első elbűvölő szociális mosolygás, már nem utána, hanem a szülőnek szól. Ebben az időszakban a pici még keveset van ébren, ilyenkor viszont próbál mozgolódni, főként a külvilágra reagálva.
• 3 hónapos kor: Az érzelmi megnyilvánulások lassan válnak egyértelművé.
• 4 hónapos kor: Egyre figyel a saját hangjára, többet kezd rájönni, hogy nem minden hangot akar figyelni adott pillanatban. Gőgicsélés folytatódik, minden hangot kipróbál. Utánozza a felnőtteket, és saját magát is. Visszaválaszol, visszamosolyog.
• 6 hónapos kor: A lelki fejlődés fontos szakasza ez: a csecsemő megnyilvánulásai a környezet válaszreakciói következtében hatékonnyá válnak (ha éhesen sírok, enni kapok - tehát így kell sírjak, ha éhes vagyok), ugyanakkor a csecsemő képes lesz értelmezni a környezetből érkező jelzéseket.
• 7-9 hónapos kor: Fontos, hogy a szülők figyeljenek a 7-9. hónap körül megjelenő szorongásos reakcióra, az úgynevezett szeparációs szorongásra. Tartózkodóvá válik az idegenektől, ez a szorongás első megjelenése.
• 1 éves kor: Kommunikációjában a gagyogás egyre felismerhetőbb szavakat jelent, szókincse folyamatosan növekszik. Érzelmeit játszás közben is kifejezi, például ölelgeti a mackóját.

Súly- és hosszfejlődés

A kisgyermek egészségével kapcsolatos adatokat, információkat a „Gyermek egészségügyi kiskönyvébe” jegyzi fel a védőnő és a gyermekorvos. Ezt születéskor kapja a család, és minden orvosi és védőnői találkozáskor magukkal kell vinniük.

Súlygyarapodás

Az újszülöttek születésük után elvesztik a testsúlyuk 5-10%-át, de a 10-14. napra visszanyerik azt. Féléves korukra megduplázzák a súlyukat, 1 éves korukra pedig születési súlyuk háromszorosát érik el. Az első hétre a gyermek napi folyadékigénye kb. 150 ml/kg-ra tehető, amit az étkezések alkalmával 24 óra alatt visz be.

A csecsemők súlyát féléves korukig kéthetente, majd havonta mérik a súlyfejlődésük nyomon követése érdekében. Féléves és egyéves koruk között kéthavonta, az első születésnapot követően pedig már csak háromhavonta. A súlyfejlődés ütemének megállapítására percentilis görbéket alkalmaznak.

A csecsemő testsúlyára több tényező is hatással van:

• genetika - a szülők testi adottságai (testsúly, magasság);
• a gyermek születési súlya;
• az anya táplálkozása és életmódbeli szokásai - a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kábítószer-használat is hatással van a csecsemő súlyára;
• a gyermek neme - a fiúk általában nagyobb súlyúak;
• a csecsemő egészsége - veleszületett betegségek is befolyásolhatják a csecsemő súlyát.

Hosszfejlődés

Az újszülött hossza 50-51 cm körül mozog. Csecsemőkorban nagyobb mértékű növekedést fog mérni védőnőnk, vagy a gyermekorvos. Csecsemőkorban tapasztalhatjuk a legnagyobb mértékű növekedést, ami akár 25 cm is lehet.

A hossznövekedést befolyásolják genetikai tényezők, a magzati korban történő növekedésre kiható negatív hatások (dohányzás, alkoholfogyasztás, méhlepény-elégtelenség), illetve a táplálkozás és számos hormonális tényező (pl. a növekedési hormon szintje) is.

Táplálás és hozzátáplálás

Anyatejes táplálás

Az anyatejes táplálás fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Az újszülött és édesanyja számára is az igény szerint szoptatás (iszsz) a legelőnyösebb, nem érdemes görcsösen ragaszkodni a 2-3 óránkénti etetéshez. Az érett gyermek jelzi az igényeit, mikor éhes, nem szükséges éjszaka sem ébresztgetni még az első hetekben sem.

Az anyatej a csecsemő fejlődéséhez és életszakaszaihoz legjobban illeszkedő tápanyagbevitelt biztosítja, és könnyen emészthető a csecsemő számára; védelmet biztosít számos kórokozóval szemben (anyai ellenanyagokat tartalmaz); a legkönnyebb és leghigiénikusabb táplálási mód; változatos íze van, ami az anya táplálkozásától függ; hosszú távon bizonyítottan segít megelőzni számos betegséget (pl. allergia, diabétesz, elhízás, magas vérnyomás). Emellett fontos, hogy a szoptatási időszak alatt K-vitamin- és D-vitamin-pótlásban részesüljön a gyermek.

Tápszerek

Vannak olyan körülmények (pl. az anya fertőzéses megbetegedése, az anyának nincs elég teje, sikertelen szoptatás stb.), amelyek mellett hamarabb szükséges bevezetni a tápszert a csecsemő életébe. Az anyatejpótló tápszerek készítésekor a gyártók az anyatejhez minél jobban hasonlító összetételű tápszerek létrehozására törekednek.

Hozzátáplálás

Az esetek többségében a csecsemő tápanyagigénye 4-6 hónapos koráig 100%-ban kielégíthető az anyatejes táplálással. A hozzátáplálást a gyermek féléves kora után szükséges elkezdeni, ami az anyatej mellé történő egyéb ételek adását jelenti, ugyanis ekkorra az anyatej összetétele megváltozik, és már nem biztosít elegendő energiabevitelt a csecsemő számára.

A hozzátáplálást célszerű úgy megtervezni, hogy havonta 1 szoptatást váltson ki az újonnan behozott élelmiszer. Ezt a beosztást követve a gyermek nagyjából 1 éves korára teljesen elhagyható az anyatejes táplálás. Az új ételek bevezetése mindig egyesével történjen, így egy-egy újfajta étel esetén könnyebben fény derülhet allergiára vagy más emésztőrendszeri betegségre, enzimhiányra.

A hozzátáplálás során először idénygyümölcsöket (pl. alma) és zöldségeket (pl. burgonya, sárgarépa, sütőtök) javasolt kipróbálni, majd még az anyatejes táplálás mellett érdemes bevezetni 7 hónapos kor körül a gabonaféléket, aztán a húsokat. A tojássárgáját 8 hónapos kortól, a tojásfehérjét, a mézet és a tejet csak 1 éves kor után érdemes beiktatni a gyermek étrendjébe.

Gondozási tanácsok

Bőrápolás

A babák bőre rendkívül érzékeny, az első pár nap után gyorsan veszíthet nedvességtartalmából, szárazzá, hámlóvá válhat. Ápolására az első pillanattól nagy hangsúlyt kell fektetni, ugyanis az újszülött bőre a legnagyobb behatolási kapu a kórokozóknak. A születést követően már érdemes hypoallergén, jó minőségű fürdetőt és testápolót használni, melyekkel akár a későbbi ekcémás bőrelváltozások is megelőzhetők.

Sokan a heti kétszeri fürdetést javasolják újszülöttkorban, ugyanakkor a napi rendszeres, néhány perces lemosás segíthet a napi rutin kialakításában és a szennyeződésektől való megszabadulásban. A fürdőzést meleg helyen, biztonságos, újszülött fürdetésre alkalmas kádban kell lebonyolítani és a fürdővizet a baba igényeihez érdemes beállítani.

Köldökcsonk ápolása

Az első napokban a köldökcsonkra figyelni kell, hogy ne merüljön alá, száraz maradjon. Amennyiben víz érte, itassuk fel és töröljük szárazra. A köldök korszerű ellátása alatt a „tisztán és szárazon tartást” értjük, azaz a rutinszerű köldökkezeléshez semmilyen szer nem szükséges! Az újszülött köldökéhez mindig tiszta kézzel nyúljunk és védjük a széklet és vizelet szennyezésétől is. A pelenkát visszahajtva megelőzhető az irritáció és megfelelő szellőzést is biztosítunk a területnek.

Fityma ápolása (kisfiúknál)

A kisfiúk fitymáját NEM SZABAD hátrahúzni erővel, csak annyira kell visszahúzni, amennyit enged. Orvosi vizsgálat akkor szükséges, ha a vizelet sugara nem egyenes (annyira szűk a rés), a fityma felpuklisodik vizeletürítés kapcsán, vagy a terület livid, piros, gyulladt.

Öltöztetés

Általános érvényű szabály, hogy az újszülöttre mindig egy réteggel több ruha kell, mint amiben a felnőtt komfortosan érzi magát. Fontos a réteges öltöztetés, ugyanakkor figyelni kell, hogy jól szellőző, pamut ruházatot adjunk a gyermekre. Onnan tudható, hogy a gyermeknek melege van-e vagy esetleg fázik, hogy megtapintjuk a nyakát és hátát. Ha nyirkos, izzadt, akkor kevesebb ruházat elegendő, ha hűvös, akkor viszont jobban fel kell öltöztetni. A baba fejére sapka ajánlott kb. egy éves korig minden évszakban és utána is a meleg, és természetesen a hideg ellen.

Levegőztetés és társas érintkezés

Normál időre és súllyal született újszülöttek esetén meleg hónapokban 7-10 naposan érdemes elkezdeni a levegőztetést, télen azonban javasolt megvárni a 2 hetes kort. Fontos a fokozatosság, kezdetben csak 10-15 percre nyissuk ki az ablakot, majd 2-3 hetesen vigyük ki a gyermeket ugyancsak fokozatosan a szabad levegőre. A huzattól minden formában óvjuk a gyermeket!

2 hónapos korig, azaz az első kötelező oltásokig nem érdemes a nagyobb családdal találkozni és közeli hozzátartozók is csak messziről nézzék a gyermeket az első hetekben.

Alvás

Az újszülött altatása a napi rutin nagyon fontos része. Nem szükséges egész nap görcsösen tartani az időpontokat, de a fürdetés és altatás idejét érdemes tartani. Az újszülöttet saját kiságyban, megfelelő keménységű matracon (ne süllyedjen be a matrac a baba alatt) kell fektetni. A szülőkkel való együtt alvás orvosi szempontból nem ajánlott, illetve a szakmai irányelvek a háton alvást javasolják, ugyanis a hason altatás növeli a bölcsőhalál előfordulását. A hason alvás viszont kedvezőbb a hasfájós csecsemőknek, nyugodtabb alvást eredményez és a mozgásfejlődés szempontjából is pozitívabb hatásokkal bír.

Vitaminpótlás

• D-vitamin: a megfelelő csontfejlődés biztosításának elengedhetetlen vitaminja, ugyanakkor számos egyéb jótékony hatása is előtérbe került, pl. kiváló immunerősítő. Napi adagolása szükséges az újszülöttek esetében, mely a hazai forgalomban lévő készítményeknél 1 cseppet (4-500 NE) jelent. Kezdése a magyar gyakorlatban 2 hetes kortól ajánlott.
• K-vitamin: a véralvadási zavarok elkerülése miatt szükséges a K-vitamin adagolása születéstől kezdődően. Jellemzően az első adagot az újszülött az első életnapon megkapja, majd egy hetesen egy ismételt adag következik, mely után havonta szükséges a készítmény adagolása (1 ampulla = 2 mg) otthon, szájon keresztül, amíg az anyatejes táplálás van nagyobb arányban.

Egészségügyi teendők és szűrővizsgálatok

Védőnői és gyermekorvosi látogatások

A védőnő a hazaengedésetek után - hétvége és munkaszüneti napok kivételével - 2 napon belül, majd a gyermek 6 hetes koráig hetente meglátogat titeket. A védőnő segít a felmerülő kérdésekben, és nyomon követi a gyermek fejlődését. A gyermek születéséről értesítenetek kell a választott vagy a lakóhely szerint illetékes gyermekorvost, akivel az első találkozás időpontját is egyeztetni tudjátok.

Kötelező szűrővizsgálatok

A gyermek 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korában kötelező szűrővizsgálaton kell részt vennetek a védőnőnél és a gyermekorvosnál. A szűrővizsgálatokon megmérik a gyermek súlyát, hosszát, és elvégzik az adott fejlődési szakasznak megfelelő egyéb vizsgálatokat. A szakemberek segítséget nyújtanak a gyermek gondozásával és táplálásával kapcsolatos kérdésekben is.

Szűrővizsgálatok részei:

• Mérések: Megmérik a csecsemő súlyát, hosszát, fejkörfogatát.
• Fej: Az orvos áttapintja a csecsemő koponyáját, megvizsgálja a kutacsok záródását.
• Fülek: Az orvos fültükörrel megnézi, hogy van-e folyadék vagy bármilyen gyulladás a csecsemő hallójárataiban, illetve megvizsgálja a baba reakciót különböző hangokra.
• Szemek: Az orvos szemtükörrel ellenőrzi a csecsemő szemeit, szemmozgását.
• Száj: Szájpadhasadékok felderítésére alaposan áttekinti a szájüreget, megvizsgálja, nem található-e szájpenész a baba szájában.
• Bőr: Az orvos ellenőrzi az esetleges anyajegyeket és kiütéseket.
• Szív és tüdő: Fonendoszkóppal meghallgatja a baba mellkasát és hátát.
• Csípő: 4 naposan, 4 hetesen és 4 hónaposan is történik csípőficamszűrés.
• Has: A baba hasának óvatos betapintásával a különböző szervek kóros megnagyobbodása, egyes daganatok és hasi érzékenység vizsgálható.
• Nemi szervek: A gyermekorvos kiszűrheti a csomókat, gyulladást, a nemi szervek különböző fejlődési rendellenességét, illetve fiúknál a rejtettheréjűség vizsgálata is megtörténik.

Kötelező védőoltások

A Magyarországon hatályos jogszabályoknak megfelelően minden gyermeket kötelező beoltani bizonyos betegségek ellen.

Megjegyzés: DTPa = Diftéria, Tetanusz, Pertusszisz; IPV = Inaktivált Polio Vakcina; Hib = Haemophilus influenzae b típus; PCV = Pneumococcus konjugált vakcina.

Mikor forduljon orvoshoz?

Beszéljen a védőnővel, illetve a háziorvosával, ha aggodalmak gyötrik a szoptatás miatt, vagy ha úgy érzi, hogy gyermeke nem kap elég anyatejet. Feltétlenül forduljon a házi gyermekorvoshoz, amennyiben gyermeke nem tud elegendő táplálékot magához venni vagy ha étkezés után gyermekénél nagy mennyiségű hányás vagy kifejezett puffadás, hasfájás, hasmenés jelentkezik, illetve ha a korának megfelelő mennyiségű táplálék bevétele mellett testsúlycsökkenést vagy fejlődésben való visszamaradást tapasztal.

Minden csecsemő más és más ütemben fejlődik, de ha az alábbiak a csecsemő 3 hónapos korában is fennállnak, mindenképp forduljon házi gyermekorvosához:

• a babának nem javul a fejtartása;
• nem reagál a hangos zajokra;
• nem mosolyog, ha az édesanyja hangját hallja, és másokra sem;
• nem követi a szemével a mozgó tárgyakat;
• nem játszik a saját kezeivel, nem markol meg semmit, nem tartja meg a tárgyakat.

Gyermek okmányai és támogatások

Születési anyakönyvi kivonat átvétele

Ha a gyermek kórházban született, a kórház automatikusan bejelenti a születést az anyakönyvvezetőnek. Az anyakönyvvezető ezután kiállítja a születési anyakönyvi kivonatot, amit a kórházban vagy postai úton vehettek át. Külföldön születés esetén is magyar állampolgár lesz a gyermek, és Magyarországon is anyakönyveztetni kell.

TAJ, lakcím- és adókártya átvétele

A születés bejelentése után automatikusan elkészül a gyermek TAJ kártyája, lakcímkártyája és adókártyája, amiket postai úton vehettek át.

Személyi igazolvány igénylése

Személyi igazolványt személyesen kell igényelnetek bármelyik kormányablakban. Egy szülő jelenléte elegendő az igényléshez. Mivel a gyermekről fénykép készül, ezért neki is jelen kell lennie.

Támogatások

A magyar állam számos támogatást nyújt a gyermekvállaláshoz. Érdemes áttekinteni, milyen támogatásokat vehettek igénybe, ha növekszik a család.

tags: #szuletes #csecsemo #kortol