A szülésznői záróvizsga tételsor és a szülésznő kompetenciái

A szülésznő hivatása az egészségügyi ellátórendszer egyik legfontosabb láncszeme, melynek középpontjában a nők és családjaik támogatása áll a várandósság, a szülés, a gyermekágy és a nőgyógyászati ellátás során. A szülésznői képzés és a záróvizsga tételsor szigorú szakmai követelményeket támaszt, biztosítva a magas szintű szakértelmet és a komplex kompetenciákat a klinikai gyakorlatban.

A szülésznő mesterképzés célja és a kompetenciák

A szülésznő mesterképzés célja olyan egészségügyi szakemberek képzése a szülészet-nőgyógyászat területén, akik speciális szakértői tudásuk birtokában komplex döntési képességekkel és bővebb kompetenciakörrel rendelkeznek a klinikai gyakorlatban. Képesek a mentorálási feladatok magas szintű ellátására, a megfelelő kritikus gondolkodásra és az önálló munkavégzésre. Képessé válnak a dolgozók és a szervezeti egységek vezetésére, oktatási tevékenységek szervezésére és végzésére, valamint klinikai kutatások megtervezésére és lebonyolítására.

Elméleti és gyakorlati ismereteik képessé teszik őket a betegellátás különböző színterein a betegvizsgálattal, diagnózisalkotással kapcsolatos szülészet-nőgyógyászati, kiterjesztett hatáskörű önálló munkavégzésre, valamint betegvezetési és betegedukációs feladatok ellátására is. Menedzsmentismereteik által képessé válnak szakdolgozók és szervezeti egységek vezetésére, valamint kutatásmódszertani és biostatisztikai ismereteiknek köszönhetően klinikai kutatások megtervezésére és lebonyolítására. Képességeiket azon országban, intézményben alkalmazhatják a gyakorlatban is, ahol az alkalmazandó jogszabályok, irányelvek, protokollok ezt lehetővé teszik.

A szülésznői kompetenciák szintjei

A szülésznők által végzett tevékenységeket a szakmai protokollok szerint, az abban megadott kompetenciaszintek figyelembevételével végezhetik.

• Teljes kompetencia: Ide sorolandók azok a feladatok, melyeket a felsőfokú szakképzést elvégzett szakemberek a képzési célokban foglaltaknak megfelelően önállóan képesek elvégezni.
• Részleges kompetencia: Ide tartoznak a teljes kompetenciában nem sorolt azon feladatok és helyzetek, amelyekről a szakképzésben részesült szakember az orvost tájékoztatni köteles. A továbbiakban csak a konzultáció során kapott felhatalmazás szerint az orvos irányításával járhat el a probléma megoldásában.
• Minimális kompetencia: Ezt képezik a ritka, csak részben, vagy egyáltalán nem ismert, a szakterülethez nem kapcsolódó feladatok, helyzetek, amelyek megoldására vonatkozóan a felsőfokú szakképzésben részesült szakember nem rendelkezik megfelelő kompetenciával, de mint egészségügyi dolgozó a beteg vagy környezete érdekében eljárni köteles. Ilyen esetekben orvosi vagy más szakirányú segítséget kell kérnie. Kivételt képez az elsősegély nyújtása, amelynek során először minden rendelkezésére álló eszközzel biztosítani kell a beteg életének megmentését, ezt követően pedig a beteg szakellátásáról kell gondoskodni.

A szülésznőképzés szakmai követelményei

A szülésznőképzés szakmai követelményeiről szóló 20/1994. (XI. 15.) NM rendelet, melyet a 14/2000. (V. 12.) EüM rendelet módosított, részletesen meghatározza az állam által elismert szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit. A rendelet melléklete az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szülésznő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit tartalmazza.

A szakképesítés munkaterülete

A szülésznő az egészségügyi ellátást biztosító rendszerben, elsősorban azon egységekben, részlegekben tölt be szülésznői munkakört, ahol a szülészeti események történnek. Mindezen túl a szülészeti ellátás egyéb szabályozott területén is tevékenykedhet. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör a szülésznő (FEOR szám: 3242).

A szülésznő munkája során, tevékenységi körében a szakmai protokollok szerint:

• önállóan végez szükségleteken alapuló ellátást, szülésznői tevékenységébe tartozó feladatokat élettani terhesség alatt, élettani szülés alatt és az újszülött ellátásában, szövődménymentes gyermekágy során, valamint nőbeteg ápolása, gondozása során;
• alapápolási feladatokat önállóan végez, annak végrehajtásához ápolási/gondozási tervet készít;
• ápolási diagnózis alapján, szükségleteken alapuló ápolást, gondozást, ellátást végez szövődményes terhesség, szülés és gyermekágy során, ápolja, gondozza a nőbetegeket, felismeri és jelzi az orvosi segítséget igénylő állapotokat és a segítség megérkezéséig a szükséges intézkedést megteszi;
• orvosi beavatkozásokban segít/asszisztál;
• korszerű technikai eszközöket és eljárásokat alkalmaz a diagnosztikában, a terápiában és a dokumentációban;
• ellátási körébe tartozó tevékenysége kapcsán a nők és családjuk számára egészségnevelő és tanító tevékenységet végez;
• munkájában hatékonyan alkalmazza a kommunikációs és metakommunikációs technikákat;
• munkáját hivatásként gyakorolja: a szakmai, etikai normákat betartja, a gondjaira bízott nőket minden életkorban autonóm személyiségnek, partnernek tekinti, pszichológiai-ápoláslélektani ismereteit adott szituációban alkalmazza;
• a hivatás gyakorlásához regisztrációval rendelkezik, rendszeresen részt vesz az előírt továbbképző programokon;
• részt vesz az ápoláskutatásban;
• szakmai tudásuk fejlesztéséhez segítséget nyújt a pályakezdő szülésznők és szülésznő tanulók számára.

A szülésznő feladatai a várandósság, szülés és gyermekágy alatt

A várandósság ideje alatt, a gyermekágyas időszakban, illetve nőgyógyászati betegeknél gondozási, ápolási teendőket kell ellátnia. A szülésznő tanácsadás formájában készíti fel a várandós nőt a szülésre, az újszülött fogadására, az anyatejes táplálásra. A szülésznő-nőgyógyász szakorvossal együtt aktívan vesz részt a várandósgondozásban. A szülés megindulásakor előkészíti, majd folyamatosan támogatja, bíztatja a szülő nőt, nyomon követi a szülés haladását, az anyai-magzati állapotot, értékeli és dokumentálja megfigyeléseit.

Csetneki Julianna szülésznő „Te is szoptass! Életre szóló ajándékod a szoptatás” című ingyenes kiadványa például részletesen foglalkozik a várandósság alatti felkészüléssel, a szülést követő napokban és hetekben tehető lépésekkel a hatékony szoptatásért. Az anyatejes táplálás fontosságát ismertető, gyakorlati tanácsokat adó kézikönyvet Dr. Machay Tamás egyetemi tanár és számos ismert személyiség, mint Kocsis Korinna műsorvezető, Mihályi Réka énekesnő, Trokán Anna színművész, Czippán Anett műsorvezető és Czutor-Kilián Zsanett életmód mentor is ajánlja. A könyv segíti a kismamákat a szoptatással kapcsolatos kérdéseik megválaszolásában és a sikeres anyatejes táplálás elérésében.

Vizsgázó szülésznő tudása és képességei

A vizsgázó szülésznőnek ismernie kell az ember, az egészség, a környezet, az ápolás és szülésznőség fogalmát, ezek integrált egyensúlyának és működésének tudományos alapjait és tevékenységével segítenie kell ennek gyakorlati megvalósítását. Ismernie kell az egészségpolitika, szociálpolitika, népesedéspolitika történetét, jelenlegi célkitűzéseit, a fejlesztés irányát, az egészségügyi és szociális ellátás szervezetét, működését.

Képesnek kell lennie együttműködni a családdal a gondozási és egészségmegőrzési házi-ápolási tevékenység során, valamint irányítani gondozottjait egészségük megőrzésében, szükség esetén helyreállításában. Ismernie kell a prevenció elméleti és gyakorlati alapjait, a gondozás, a házi-ápolás elvi kérdéseit, módszereit, területeit, valamint alkalmaznia kell az egészségnevelés módszereit.

A szülésznőnek képesnek kell lennie a terhesség igazolására, valamint az élettani terhesség vizsgálatára, ellenőrzésére. Ismernie kell a szükséges vizsgálatokat a kockázatot viselő terhesek kiválasztására vonatkozóan, valamint képesnek kell lennie a szülésre felkészítő program szervezésére és vezetésére, segítve a szülői szerepre való felkészülést. Továbbá, képesnek kell lennie spontán szülés vezetésére, beleértve azon eseteket is, ahol episiotomia és sutura szükséges, valamint medencevégű szülések sürgős szükségű eseteit is.

Záróvizsga és felvételi információk

A szülésznő képzésben a záróvizsgára való jelentkezés a Neptun rendszeren keresztül történik. A szakdolgozatot a szak ügyintézőjénél kell személyesen leadni. Az írásbeli, gyakorlati és szóbeli záróvizsgák időpontjai meghatározottak. Fontos, hogy a jelentkezők időben feltöltsék a szükséges dokumentumokat az E-felvételi rendszerbe és hitelesítsék a jelentkezési űrlapot.

Jelentkezési határidők és eljárások

A keresztféléves képzés esetén a vizsgadíj befizetési határideje 2025. november 28. A ponthatár-megállapítás várhatóan 2026. elején történik. A jelentkezéskor legfeljebb hat helyet jelölhet meg a felvételiző, és a szükséges dokumentumokat 2026. január elejéig kell feltölteni az E-felvételibe, ha 2025. november 15-ig megtörtént a jelentkezés hitelesítése.

A 2026. szeptemberi kezdéssel hirdetett képzés esetén a dokumentumokat 2026. július 07-ig kell feltölteni, ha a jelentkezési űrlap 2026. február 15-ig hitelesítésre kerül.

Szakdolgozati témák

A Szülésznő BSc szakdolgozati témái rendkívül széleskörűek, és magukban foglalják a szülészet-nőgyógyászat, neonatológia, gyermekgyógyászat, pszichoszomatika, egészségpedagógia és más kapcsolódó területek kérdéseit. Néhány példa a 2022/2023-as szakdolgozati témalista vezető témáiból:

• A gyermekágyi láz elleni küzdelem a 19. században
• A szülészeti statisztika kifejlesztése
• A női kismedence
• A női szervezet életszakaszai
• A szeméremtest fertőzései
• A kismedencei szervek süllyedése
• Köldökzsinór-elölfekvés és -előesés
• Teendők fenyegető és megindult koraszülés esetén
• PCOS és inzulin rezisztencia
• Méhnyakrák megelőzés a XXI. században

Ezek a témák jól mutatják a szülésznői munka komplexitását és a szükséges szakmai tudás mélységét.

tags: #szuleszno #zarovizsga #tetelsor