A szülés az élet egyik legfontosabb eseménye, amely során a nőknek fizikai és lelki támogatásra, bátorításra és együttérzésre van szükségük. A modern egészségügyi rendszerben, különösen a kórházakban, a szülésznők kulcsfontosságú szerepet töltenek be ebben a folyamatban. A következőkben részletesen bemutatjuk a szülésznői ellátás feltételeit, a várandósgondozás menetét, a jogszabályi hátteret, valamint a fogadott orvos és szülésznő intézménye körüli aktuális helyzetet Magyarországon.
A szülésznő szerepe a várandósság és szülés során
A legtöbb anya számára nagyon fontos, hogy a vajúdás és szülés során olyasvalaki legyen vele, akiben tökéletesen megbízik, aki előtt meg mer nyílni, akitől jó segítségre számíthat. A szülés eredetileg családi esemény volt, ahol az idősebb nőrokonok, barátnők és a bába nyújtottak segítséget. A szülő nőt sosem hagyták magára. Amint a szülés a kórház falai közé került, az anyának alkalmazkodnia kellett az intézményhez, és gyakran idegen szakemberek közé került, akik nem mindig tudtak személyes figyelmet fordítani rá, mivel egyszerre több feladatot is elláttak.
Kutatások bizonyítják, hogy egy olyan személy, akiben az anya bízik, pusztán a jelenlétével is csökkenti a szülési komplikációkat. Ez a személy lehet a születendő gyermek apja, az anya édesanyja, egy barátnő, vagy akár egy dúla. Fontos, hogy a segítők és az anya között ne legyen feszültség, és az anya ne akarjon megfelelni a jelenlévők igényeinek. A dúla nem egészségügyi dolgozó, de nagyon is otthon van a szülés témakörében. Nem avatkozik be, nem hoz döntéseket, de érti a folyamatot, és értően segíti az anyát - hol néhány szóval, hol masszázzsal, hol borogatással.
A szülésznő képzés és kompetenciák
A szülésznő egészségügyi végzettséggel rendelkező szakember, aki általában kórházban dolgozik. Feladata, hogy egészségügyi szempontból segítse, kísérje a várandósságot, a szülést és a gyermekágyas időszakot. A szülésznő vizsgálatokat is végezhet. A szülésznőképzés szakmai követelményeiről szóló 20/1994. (XI. 15.) NM rendelet, melyet a 14/2000. (V. 12.) EüM rendelet módosított, részletesen meghatározza a szülésznők munkaterületét és kompetenciáit.
A szülésznő legjellemzőbb munkaköri feladatai a következők:
- Önállóan végez szükségleteken alapuló ellátást, szülésznői tevékenységébe tartozó feladatokat élettani terhesség, élettani szülés és újszülött ellátása, valamint szövődménymentes gyermekágy során.
- Alapápolási feladatokat önállóan végez, ápolási/gondozási tervet készít.
- Ápolási diagnózis alapján, szükségleteken alapuló ápolást, gondozást, ellátást végez szövődményes terhesség, szülés és gyermekágy során.
- Felismeri és jelzi az orvosi segítséget igénylő állapotokat, és a segítség megérkezéséig a szükséges intézkedést megteszi.
- Orvosi beavatkozásokban segít/asszisztál.
- Korszerű technikai eszközöket és eljárásokat alkalmaz a diagnosztikában, a terápiában és a dokumentációban.
- Ellátási körébe tartozó tevékenysége kapcsán a nők és családjuk számára egészségnevelő és tanító tevékenységet végez.
- Munkájában hatékonyan alkalmazza a kommunikációs és metakommunikációs technikákat.
Kompetenciaszintek:
- Teljes kompetencia (X): Önállóan végezhető tevékenységek (pl. a szülészeti tevékenységről dokumentáció vezetése, a szülő nő fogadása, élettani szülés önálló levezetése, újszülött ellátása szülés után).
- Részleges kompetencia (XX): Orvosi irányítás és szakmai protokoll szerint önállóan végzett tevékenységek (pl. burokrepesztés, ultrahangleletek értékelése, postoperatív megfigyelés és ápolás császármetszés után).
- Minimális kompetencia (XXX): Orvosi előírásra végzett tevékenységek, melyeknél a szülésznő csak előkészít és segít/asszisztál (pl. amniocentézis, chorionbiopsia és más invazív perinatológiai vizsgálatok, előkészítés szülést befejező műtétekhez).
A várandósgondozás folyamata és a szülésznő választás
A pozitív terhességi teszt után a kismamáknak nőgyógyászt kell felkeresniük, aki vizsgálatokkal megállapítja a várandósságot és elvégzi a rizikófelmérést. Ezt követően veszi kezdetét a várandósgondozás. A várandósságot megállapító legelső vizsgálatra a nőgyógyásznál, vagy a területileg illetékes nőgyógyászati szakrendelőben, vagy kórházban lehet jelentkezni. Ez egy ultrahangvizsgálat, amelyen a megjelenés nincs időponthoz kötve, de érdemes a pozitív terhességi tesztet követően minél előbb elmenni.
Ha a terhességed alacsony rizikóbesorolású, a törvény szerint szülésznő is végezheti a várandósgondozást. A szülész-nőgyógyász vagy a szülésznő felelős a várandósgondozásért, tehát elsősorban az ő feladata figyelemmel kísérni, hogy nem merül-e fel valamilyen probléma a várandóssággal kapcsolatban. Elvégzi a szakterületéhez tartozó vizsgálatokat, rögzíti azok eredményét a várandósgondozási könyvben és figyelemmel kíséri, hogy az egyéb vizsgálatokat elvégezték-e. Fontos megjegyeznünk, hogy a kórházakban dolgozó szülésznők általában nem vállalnak várandósgondozást.
Különbség a szülész-nőgyógyász és a szülésznő között
- Szülész-nőgyógyász: Orvosi végzettséggel és szakvizsgával rendelkezik, szakorvos. Műtéteket és kockázatos beavatkozásokat végezhet.
- Szülésznő: Nem orvos, hanem kifejezetten szülésznői egészségügyi végzettséggel rendelkezik. Gondozási, ápolási teendőket lát el, a szülés alatt pedig feladata a nő támogatása és biztatása, a szülés folyamatának kísérése. A komplikációmentes hüvelyi szüléseket a szülésznő önállóan kísérheti.
A védőnő és a háziorvos szerepe a várandósgondozásban
A várandósságot megállapító nőgyógyászati vizsgálat után lehetőleg minél előbb el kell menni a területileg illetékes védőnőhöz. A védőnő alapvetően nem választható szabadon, hanem a körzeti védőnőhöz kell járni. A védőnő állítja ki a terhességi könyvet, amit utána minden további vizsgálatra magunkkal kell vinni. A védőnő a várandósság alatt elsősorban tanácsadást végez. Az ő feladata a várandósgondozási könyv kiállítása és a várandós nő nyilvántartásba vétele, továbbá a támogatás, a tájékoztatás és a szülésre való felkészítés.
A háziorvost szintén fel kell keresni, a várandósságról szóló igazolással és a terhességi könyvvel együtt. Az első találkozásnak a várandósság 12. hete előtt meg kell történnie. A háziorvos a feladatkörébe tartozó vizsgálatokat végzi el, például EKG-t, vérnyomásmérést és általános fizikális vizsgálatokat, és rögzíti ezek eredményét a várandósgondozási könyvben. Ő utal be vérvételre és vizeletvizsgálatra, szükség esetén további szakorvosi vizsgálatokra.
Rizikóbesorolás és a gondozás
A rizikóbesorolástól függ, hogy mennyi és milyen vizsgálaton kell részt venni, illetve milyen szakemberek végezhetik a várandósgondozást.
Magas rizikójú lehet a várandóssága, vagyis veszélyeztetettnek minősülhet például az a nő, aki a várandósság idején a 35. évét már betöltötte, korábban már elvetélt, korábban császármetszéssel szült, vagy krónikus betegsége van.
A fogadott orvos és szülésznő intézménye
A hálapénz felszámolásának egyik állomása, hogy a szülészeteken (is) tavaly januártól hatályos a törvénymódosítás: paraszolvenciát adni és elfogadni egyformán bűncselekmény. A jogszabály világos, részletszabályok hiányában azonban sok a kérdés, főként a babák világrahozatala körül. Jelenleg a következő a helyzet: amikor egy várandós nőnél megindul a szülés és bekerül a kórházba, annál az orvosnál fogja világra hozni gyermekét, amelyik éppen aznap dolgozik/ügyel.
Az intézkedés hatalmas vihart kavart, hiszen az egészségügy egyik legérzékenyebb beavatkozásáról beszélünk, ahol az édesanya biztonságérzete az egyik legfontosabb tényező. Korábban a kismamák szabadon eldönthették, melyik orvoshoz szeretnének terhesgondozásra járni, és fogadott orvos vagy kórház esetén a lakóhelyüktől távolabbi szülészeten is világra hozhatták a babájukat.
A szabad orvosválasztás joga és korlátai
Az egészségügyi törvény kimondja, hogy a betegnek joga van az ellátását végző orvos megválasztásához. A szabad orvosválasztásnak azonban vannak feltételei:
- A választott orvos egyetértése: Az orvosok nem kötelezhetők arra, hogy minden beteget ellássanak, aki ezt kéri.
- Az egészségügyi szolgáltató működési rendje: A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az orvosválasztás alapvetően a tervezhető ellátásokra vonatkozik. Az előre nem látható, sürgős ellátásokat azok az orvosok nyújtják, akik éppen dolgoznak (munkaidő- vagy ügyeleti beosztás szerint). A szabad orvosválasztás joga ilyenkor az éppen dolgozó orvosokra korlátozódik.
A szülészetben nehézséget okoz, hogy mind a tervezhető (várandósgondozás és utógondozás), mind a nem tervezhető ellátás (maga a szülés) jelen van benne. A szabad orvosválasztás jogának korlátaiból viszont az következik, hogy ez csak a szülészeti ellátás tervezhető részére, azaz a szülés előttre és utánra vonatkozik. A várandósgondozás, szülésfelkészítés során továbbra is lehetővé kell tenni az orvosválasztást. Ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne megállapodni arról, hogy egy orvos az ellátás nem tervezhető részében, tehát a szülésnél is jelen legyen. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy ez nem vezethető le a szabad orvosválasztás jogából. Ha az orvos vállalja, hogy elérhető lesz a nem tervezhető ellátásokra, azt rendelkezésre állásnak nevezzük.
A hálapénz kivezetésének hatásai
A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézet (KSH NKI) legfrissebb Kohorsz '18 című vizsgálata (a vizsgált időszak 2018-2019-ben született gyermekekről és szüleikről szól) rávilágított, hogy a szülő édesanyák jelentős részének nagy biztonságérzetet adott a saját szülészorvos megválasztása, ugyanakkor „azt is elismerték, hogy a szülészorvos felfogadása nem kevés pénzbe került, emiatt leginkább a kedvezőbb hátterű nők szülésénél volt jellemzőbb”.
A mintában szereplő gyermeket váró nők a várandóssághoz kapcsolódóan átlagosan 126 ezer forintos kiadásról számoltak be, míg a szülés átlagosan 108 ezer forintba került (azok számára, akik fizettek), a babafelszerelések pedig 180 ezer forintba. A megkérdezettek nagyjából harmada csak tb-finanszírozott nőgyógyász általi várandósgondozást vett igénybe, nekik a várandóssághoz köthető kiadásaik átlagosan 51 ezer forintot jelentettek.
Ki a legjobb támasz a szülés során?
Azt igazán nem tudjuk megmondani helyetted, ki lenne a legjobb támaszod a szülés során. Ki lehetne más, mint a születendő gyermek apja? - gondolnák sokan. Általában igen, de nem feltétlenül ő az, aki a legjobban tud segíteni. Van, aki női körben érzi biztonságban magát. Más képtelen magát elengedni, mindig „viselkedni” szeretne a párja előtt, és ez hátráltatja a szülést. Van olyan család, ahol az apa nem érzi magát alkalmasnak arra, hogy jelen legyen. Ezzel nincs semmi baj. Segíthet az anya édesanyja, vagy más rokona is, vagy egy közeli barátnő. Az a lényeg, hogy a segítők és az anya között ne legyen semmiféle feszültség, az anya ne akarjon a jelenlévők igényeinek megfelelni. A segítők pedig ne legyenek berezelve. Érezzék, hogy fantasztikus esemény előtt állnak, de közben tudják, hogy a szülés hétköznapi dolog, az anya és a kisbaba alkalmas rá.
tags: #szuleszno #fogadas #feltetelei