Hol vannak a babák a szülészeten? Útmutató a várandósságtól a gyermekágyig

Minden kismama izgul azért, hogy a születendő kisbabája időben beforduljon a méhben. Ez ugyanis előfeltétele annak, hogy a szülés zavartalanul folyjon. A várandósság vége felé a legtöbb kismama már alig várja, hogy kibújjon a baba, sokan tapasztalnak félelmet, feszültséget is a szülés közeledtével. Ez teljesen természetes jelenség, amin sokat segíthet, ha megfelelően tájékozódsz arról, hogy mire számíthatsz. Bár a test önmagától, természetes folyamatként készül fel a szülésre, a lelki felkészülés érdekében érdemes minél több információt szerezni a témában. Azok a kismamák, akik előre megismerik a szülés menetét, általában jobban képesek ellazulni a szülés alatt. Márpedig az ellazulás sokat segíthet abban, hogy minden könnyebben, rendben menjen.

A magzat elhelyezkedése a méhben

Az ún. medencevégű hosszfekvésről akkor beszélhetünk, ha a magzat koponyája a 37. hétig nem illeszkedik a szülőcsatornába. Az, hogy a baba farosan helyezkedik el az anyaméhben, a várandósságok közel 4%-ában fordul elő. A baba feje ilyenkor nem illeszkedik a szülőcsatornába, ehelyett a medencéje, vagy valamelyik lába fordul lefelé, a „kijárat” felé. A babának elegendő helye van a méhben a várandósság 34-37. hetéig. Ha a 37. hétig nem veszi fel a fejvégű testhelyzetet, akkor magától már nagyon nehezen tud befordulni. A befordulás többnyire magától bekövetkezik, hiszen a fizika törvényei a legnehezebb testrészt, azaz a fejet kényszerítik alulra.

Mi okozhat farfekvést?

• Ha túl sok a magzatvíz, túl tág a méhűr, akkor faros pozícióba mozdulhat a baba.
• Ha ezek az eshetőségek nem állnak fenn, a baba mégis faros, akkor valami más gátolta abban, hogy beforduljon.
• A másik eshetőség, amikor a méh osztott, ilyenkor a méh üregét megosztó sövény lehet az akadálya a befordulásnak.

Lehetséges, hogy a terhesség végén a magzat haránt vagy ferde fekvésben helyezkedik el. A spontán szülés ebben az esetben nem lehetséges. Ilyenkor belső beavatkozás (fordítás) válik szükségessé vagy császármetszés. A faros testhelyzet nem a legoptimálisabb a baba számára, és sok oka lehet.

Mit tehetünk a baba befordulásáért?

Előfordulhat, hogy az orvosod úgy véli, érdemes megpróbálni a babát külső fordítással a megfelelő pozícióba helyezni. Te magad is próbálkozhatsz azzal, hogy a babád magától beforduljon. Használd ki a gravitációt. Szép, kellemes hangok. A babád imádja a hangod. Beszélj egy CD-re vagy énekelj, és a fülhallgatót tedd a szeméremcsontod közelébe.

A szülés folyamata és szakaszai

A szülés a magzat világrahozatala a terhesség végén. Megindulását a megrepedt magzatburokból elfolyó magzatvíz és/vagy a ritmikus méhösszehúzódások jelzik. Három szakaszban zajlik le.

1. Tágulási szak

A szülés első szakasza a vajúdás. Ilyenkor tágul ki a méhszáj, majd megreped a magzatburok, és elfolyik a magzatvíz. A szakasz időtartama egyénenként eltérő. Első szülésnél általában hosszabb ez a folyamat, míg második vagy többedik szülésnél gyakran rövidebb. Az első, azaz latens fázisban elkezdődik a méhszáj kitágulása, de még nem jelentkeznek erős fájások. A szakasz akár 24 órát is eltarthat. Ebben az időszakban a szülési fájások már rendszeresen és egyre gyakrabban jelentkeznek. Megnő a fájások ideje és erőssége is.

A szülési fájdalmak

• Jelentkezhet az úgynevezett tágulási vérzés is, ám ez maximum a menstruáció mennyiségével megegyező lehet.
• A szülési fájdalmakat sokszor összekeverik a jóslófájásokkal.
• A jósló fájások már hetekkel a szülés előtt jelentkezhetnek, de nem annyira erősek és nem rendszeresek.
• A szülési fájások rendszeresen jelentkeznek, az egész hasra kiterjednek és nem enyhülnek pozíció változásakor. Eleinte 20-25 másodpercig tartanak, majd hosszabbá és intenzívebbé válnak - a tágulási szakasz vége felé már 30-35 másodpercig is eltart egy fájás.

A magzatvíz elfolyása

A magzatvíz általában az aktív fázis végén folyik el, ilyenkor már legtöbbször a kórházban van a kismama. Fontos tudni, hogy a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem biztos, hogy egyszerre távozik, erős folyással. Előfordulhat, hogy csak kisebb szivárgást érzékelsz. Néhány esetben előfordul, hogy a magzatburok idő előtt, még a fájások megjelenése előtt elreped, és a magzatvíz elkezd szivárogni.

Mikor induljunk kórházba?

A latens fázis vége felé, az aktív fázis elején érdemes elindulni a kórházba. Általánosságban elmondható, hogy az ideális időpont akkor van, amikor a fájások már kb. 10 percenként jelentkeznek.

2. Kitolási szak

Amikor a méhszáj teljesen kitágult, szinte eltűnt, elkezdődik a kitolási szakasz. A fájdalom ebben a szakaszban a legerősebb, és már a tolófájások jelentkeznek, erős nyomási késztetéssel. Ilyenkorra a magzatburok már megrepedt, és távozott a magzatvíz. A magzat tehát ebben a szakaszban halad végig a szülőcsatornán. Szabályos fekvés esetén először a feje bújik ki, arccal az anyuka feneke felé fordulva. Majd kissé elfordul, és először az egyik, majd a másik váll követi. A kitolási szakasz elején kell felvenni a szülési pozíciót. Fontos a szabad mozgás megteremtése, hiszen a tested tudja/érzi milyen testhelyzetet vegyen fel kitolási szakaszban. A szülésznő gondoskodik a gátvédelemről, sokszor olajos masszázs formájában. Amennyiben szeretnéd gátadat masszázzsal felkészíteni gyűjts információt a gátmasszázs helyes technikájáról és az erre a célra megfelelő olajokról.

Gátvédelem és gátmetszés

Ma már viszonylag ritkán alkalmaznak gátmetszést szülés közben. A gátsérülés oka nem a fel nem készített gát és nem is a túl nagy baba születése. Oka lehet a nem megfelelő szülési pozíció, illetve az ok nélküli "nyomatás". Ha minden ideális (magzat és anya állapota jó, nincs magzati téraránytalanság, nincs anyai anatómiai eltérés, szűkület) és a szülőnő kooperációja is megfelelő, akkor véleményem szerint akár az első szülésnél is lehet gátvédelemben szülni.

Születési pozíciók

A legtöbb helyen még mindig csak „hagyományos” szülőágyakon lehet szülni, vízszintes pózban. Pedig ősanyáink és a mai természeti népek is a függőleges vertikális helyzetet preferálják. Gödör felett guggolva, fába, kötélbe csimpaszkodva szülnek.

3. Lepényi szak

A baba megszületése után hamarosan leválik és megszületik a méhlepény, és vele együtt a magzatburok. Ekkor már a fájások viszonylag enyhék, egy tolás általában elegendő. Hozzávetőlegesen 300 ml-es vérveszteség kíséri. Néha a vérveszteség nagyobb is lehet: a lepényi szakban fellépő vérzés súlyos szövődmény lehet.

Az "aranyóra" és az első ellátás

Szakmai irányelv szerint a komplikációmentes szülés után a baba azonnal az anya mellkasára helyezhető és kezdődik az oly fontos aranyóra. A kötődés kialakulása miatt nagyon fontos a bőr-bőr kontaktus. A köldökzsinórt legtöbbször még nem vágják el ilyenkor - általában addig várnak, amíg megszűnik benne a vérkeringés. A késleltetett (természetes) köldökellátás, tehát a köldökzsinórban megszűnő keringés utáni átvágás már bevett protokoll.

Az újszülött első vizsgálatai

A szülést követően az újszülött állapota határozza meg a további teendőket. Amennyiben egészséges az újszülött (időre született, megfelelő a légzése és jó az izomtónusa), akkor az elengedhetetlen fontosságú bőrkontaktus kialakítása érdekében mielőbb az anya mellkasára helyezendő. Az anya mellét célszerű felszabadítani, hogy az újszülött keresőmozdulataival akár már ekkor elkezdhessen szopni.

A szülést követően kötelezően elvégzendő, alapvető teendők:

• Lehűlés elleni védelem: szárazra törlés és amennyiben szükséges, melegítés (előmelegített takaróval).
• A köldökzsinór késői ellátása: a köldökzsinórt megszületés után nem egyből szorítják le és vágják át, hanem megvárják, amíg a pulzációja spontán csökken. Az elmúlt években a WHO mellett több nemzetközi ajánlás is a késői köldökzsinór-ellátás mellett foglalt állást, hiszen ez az újszülöttre számos pozitív hatással van.
• A szem ellátása: a gonorrhoeás conjunctivitis megelőzése érdekében fertőtlenítő vagy antibiotikumos oldattal kezelik az újszülött szemét.

Az első és ötödik percben szükség van az újszülött állapotának, élettani funkcióinak vizsgálatára. Ezt az ún. Apgar-teszttel végzik, amely öt különböző életfunkció egyidejű figyelését jelenti: szívműködés, légzés, izomtónus, reflexingerlékenység, bőrszín. Az értékelés során minden egyes szempontra 0, 1 vagy 2 pont adható, attól függően, hogy az újszülött állapota mennyire felel meg az elvártnak (0 - nem megfelelő, 1 - részben megfelelő, 2 - megfelelő). Ebből adódóan az eredmény 0 és 10 között lehet.

Az újszülött első orvosi vizsgálatát a szülést követő órákban el kell végezni. A szükséges vizsgálatok az alábbiakból állnak:

• Fizikális vizsgálatok (bőr, fej, nyak, mellkas, szív, tüdő, has, hát, nemi szervek, végtagok, gerinc és csípő vizsgálata, a testjáratok átjárhatóságának ellenőrzése).
• A testméretek meghatározása.
• A kor meghatározása (gesztációs kor).
• A fejlettség meghatározása.
• Esetleges szülési sérülések vizsgálata.
• Veleszületett fejlődési rendellenességek vizsgálata.

A gyermekágyas osztályon

A szülést követően a gyermekágyas osztályon kerülnek együttes elhelyezésre a frissen szült édesanyák és újszülöttjeik. A gyermekágyas osztályok rooming-in rendszerben működnek, ami azt jelenti, hogy a babák éjszaka is az anyukájuk mellett vannak. Kizárólag indokolt esetben veszik át az édesanyától a baba felügyeletét. Ilyen esetben a baba az újszülött osztályra kerül.

Szoptatás

Már a szülést követően fontos az édesanyát korai szoptatásra bátorítani: az anya első teje a kolosztrum (előtej), amely fontos szerepet tölt be az újszülött egészségének megőrzésében és immunrendszerének erősítésében. A korai szoptatás az édesanyára is jótékony hatással van: a szoptatással termelődő oxitocin hormon hatására könnyebben húzódik össze a méh, így csökkenhet a szülés utáni vérzés mértéke. Érdemes a babát minden pici éhség jel esetén mellre tenni. Éhség jelek: a cuppogás, öklök nyalogatása, keresés-tátogás. Az első hetekben normális, ha az újszülött gyakran szeretne szopni. Gyomra még kicsi, a tejmennyiség növekedése folyamatos. Ahhoz, hogy biztosak legyünk abban, hogy a baba eleget szopik, nem szükséges mérni a súlyát. Amikor a kisbaba szopik, egyre hosszabb aktív szopást tapasztalhat. Aktív szopáson azt értjük, hogy folyamatosan szív-nyel a baba, a finom kortyolási hang teljes csendben jól hallható, ilyenkor a baba állkapocs mozgása megváltozik. Jól haladnak, ha az első 24 óra elteltével 10 egymás utáni kortyolást meg tud számolni, és a baba szemmel láthatóan elégedett.

Köldökápolás

Megszületés után a köldökzsinórt steril körülmények között elvágják, köldökcsattal lezárják. Ha a csonk száraz, a köldökcsatot legkorábban 24 óra után tudjuk levenni. A csonk a második élethét végére (14. nap) esik le. A csonkot nem kell semmivel kezelni. A pelenkát visszahajtva, szárazon szükséges tartani. Amennyiben széklettel szennyeződik tiszta vízzel le kell mosni és hagyni megszáradni. Savós (átlátszó) váladék az első napokban ürülhet belőle. Amennyiben vérzést, bővebb váladékozást észlel, illetve a bőr gyulladt, kipirosodott lesz a köldök körül ezt a nővéreknek (- amikor már otthon vannak, akkor a védőnőnek, gyermekorvosnak) jelezni kell.

Védőoltások és szűrővizsgálatok

• Kötelező anyagcsereszűrés: sarokból vett vérmintából történik. A vérvétel legkorábban 48 órás életkorban történik. Eredmény csak napok múlva lesz, amiről információt csak akkor kapnak, ha ismételni kell a vizsgálatot, vagy esetleg gyanú van betegségre. Az ilyen értesítés levél vagy telefonhívás formájában a Semmelweis Egyetem Laboratóriumából érkezik.
• Műszeres hallásvizsgálat: minden babánál végzünk, a vizsgálat fájdalommentes. Előfordul, hogy az eredmény bizonytalan.
• Szem anatómiai épségének vizsgálata: vörös visszfény vizsgálat, ami fájdalommentes a baba számára, ennek eredménye szintén a zárójelentésben szerepel.
• Veleszületett szívhibák kizárása: végtagi oxigén szaturáció vizsgálat történik, amely semmilyen fájdalmat és kényelmetlenséget nem okoz.
• BCG-oltás: hazamenetel előtt kapják a babák a bal vállukba. Kezdetben ennek semmi nyoma nincs, majd normálisan egy hetes és egy hónapos kor között egy kis pattanás formájában mutatkozik a helye. Négy-hat hét múlva kicsi piros duzzanat jelenik meg, mely elfehéredhet, esetleg gennyes lesz, ami kifakadhat és hegesen gyógyul.

K- és D-vitamin pótlás

D-vitamint a hazaérkezést követően napi 1 cseppet (400 nemzetközi egységet) javasolt adni. Korai hazaengedés esetén a K-vitamin-pótlás szükségességéről az anyát tájékoztatni kell.

Hazabocsátás

Hazabocsátás előtt az újszülöttet részletesen megvizsgáljuk (orvosi fizikális vizsgálat). Bármilyen eltérést tapasztalunk, azt jelezzük Önöknek, miként azt is, hogy van-e bármilyen teendőjük. Amennyiben a hazaadást követő napokban az újszülött csecsemőnél a védőnő, vagy házi gyermekorvos javaslata alapján kórházi vizsgálat, vagy kezelés szükségessége merülne fel, kérjük, a Semmelweis Egyetem I. Gyermekklinika Sürgősségi Osztályán jelentkezzenek.

A gyermekágy ideje alatt

A szülés utáni első hat hetet gyermekágyas időszaknak is szokás nevezni. Ez az az idő, amely alatt az édesanya szervezete a szülést követően regenerálódik, és visszanyeri korábbi állapotát. A hatodik hét végére rendszerint normalizálódnak a hormonszintek, megszűnik a szülés utáni természetes vérzés, visszahúzódik a has, a gátseb begyógyul. A kórházi napokat követően az édesanya és az újszülött visszatérnek az otthonukba, és az elkövetkezendő időben összeszoknak, a család is idomul az új környezethez. Kialakítják a számukra kedvező új napi rutint.

tags: #szuleszeten #hol #vannak #a #babak