Az idegrendszeri betegségek és a koraszülöttség összefüggései

A méhen belüli élet során a magzat rendkívül gyors agyi növekedésen és érésen megy keresztül, amely során számos tapasztalatot szerez. A koraszülött csecsemőknél ezen ingerek elmaradása kockázatot jelent, és gyakran kedvezőtlen hatással van a rövid és hosszú távú fejlődésükre. Az idegrendszeri rendellenességeket nemcsak az agy éretlenségével, hanem az agyi fejlődés koraszülés miatti hirtelen megszakadásával is összefüggésbe hozzák.

A koraszülöttek a védelmező anyaméh helyett kórházi környezetben fejlődnek tovább, ahol folyamatosan kedvezőtlen környezeti ingereknek vannak kitéve, mint például fény, zaj, elektromágneses mezők, gyógyszerek, nem megfelelő testi kontaktusok és hőmérsékleti ingadozások. Sajnos hazánkban a babák 8-9%-a érkezik idő előtt, olykor ráadásul túl alacsony súllyal.

A koraszülés okai és kockázatai

A szülés normál esetben a terhesség 37-42. hete között indul meg. A betöltött 37. hét előtt koraszülésről beszélünk. A koraszülésnek számos veszélye van, mivel a koraszülött babák nemcsak kisebbek, de szervezetük is éretlenebb, mint a 37. hét után született társaiké. Bárkinél előfordulhat, de nagyobb az esélye azoknál a terheseknél, akiknél fennáll valamilyen rizikófaktor, vagy már volt korábban koraszülésük.

Az esetek mintegy 50%-ában nincs azonosítható ok, a koraszülés spontán is bekövetkezhet. Az alábbi tényezők fokozottan emelik a koraszülés kockázatát:

• Megelőző koraszülés: a koraszülések ismétlődési kockázata akár 50% is lehet.
• Korábbi spontán vagy művi vetélés.
• Méh rendellenességei: a méh szerkezete, helyzete és a méhlepény tapadása eltérhet a szabályostól.
• Méhszáj-elégtelenség.
• Dohányzás, alkohol- vagy drogfogyasztás.
• Stressz, lelki tényezők.
• Anyai társbetegségek: belgyógyászati és pszichiátriai betegségek.
• Anyai fogágybetegség (parodontitis).
• Fertőzések: az anya felől bekövetkező fertőzések (pl. nemi úton szerzett fertőzések, hüvelyi vagy húgyúti fertőzések).

Egyes terhességgel összefüggő állapotok szintén vezethetnek koraszüléshez, mint például:

• Magzat fejlődési rendellenességei.
• Ikerterhesség.
• Méhlepény-rendellenesség.
• Fokozott méhfalfeszülés.
• Terhességi toxémia (praeeclampsia).

A koraszülés lehetséges szövődményei és az idegrendszeri problémák

A koraszülés következtében az újszülöttek egy részénél marandó károsodások alakulhatnak ki, mivel fejletlen állapotban jönnek a világra. Ez számos hosszú és rövid távú hatással járhat.

Rövid távon az egyik leggyakoribb probléma az újszülöttkori légzési distressz szindróma (IRDS), ami a légutak fejletlen állapota miatt alakul ki. Ezenkívül a koraszülöttek keringési rendszere, hőszabályozása, immunrendszere és anyagcseréje is fejletlen, ami megnehezíti alkalmazkodásukat a méhen kívüli élethez.

Hosszabb távon is maradhatnak egészségügyi szövődmények, melyek közül kiemelkedőek az idegrendszeri problémák. Ezek közé tartozhatnak:

• Idegrendszeri problémák.
• Látás-, illetve hallászavarok.
• Szemészeti vizsgálat: a ROP szűrés lezárása után 6, 12, 18, 24 hónapos korban javasolt.
• Audiológiai vizsgálat: elmaradt újszülöttkori hallásszűrés pótlása max. 1 hónapos korig szükséges, ha az újszülött belesik az univerzális neonatális hallásszűrés rizikófaktorainak bármelyikébe.
• Személyiség- és tanulási zavarok.
• Mozgáskoordinációs zavarok.
• Alkalmazkodási nehézségek.
• Szív- és érrendszeri megbetegedések.

Az agyi károsodás leggyakoribb okai közé tartozik az agyi oxigénhiányos állapot, agyvérzés, vérellátási zavar, születés körüli vírus- és bakteriális fertőzés, valamint genetikai rendellenesség. 70-80%-ban méhen belüli oxigénhiányra vezethető vissza. Jelentős kóroki szerepe van a koraszülöttségnek (8-10%). A szülés kapcsán fellépő komplikációk az agyi bénulások kb. 6 százalékáért felelősek. Születés utáni kórokok (agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, sérülések) 10-20%-ban találhatóak a háttérben.

Az agyi károsodás következményeként kezelés nélkül és a károsodás mértékétől függően nyelési nehezítettség miatt táplálkozási képtelenség léphet fel, korai mozgásfejlődési károsodás alakulhat ki, később értelmi fogyatékosság jelentkezhet, illetve fogyatékossági kombinációk jelenhetnek meg. Súlyos esetekben képalkotó eljárásokkal kimutatható az agykéreg sorvadása, az agykamrák melletti agylágyulás, cisztás agylágyulás, vízfejűség, míg enyhébb esetekben nem látható szerkezeti eltérés.

Az idegrendszeri fejlődés nyomon követése és a korai fejlesztés

Nagyon nagy öröm nézni, ahogy egy csecsemő fejlődik: figyel, észleli a környezetét, reagál, kommunikál, és egyre több mozgásmintát produkál. A rémület és a tanácstalanság akkor éri a szülőket, ha ez elmarad, ha a gyermek elmarad a fejlődésben.

Az újszülöttkori agykárosodást számtalan megnevezéssel illetik: szülési sérülés, oxigénhiányos állapot, cerebrál paresis (régen Little-kór), újszülöttkori agyvérzés. Hajlamosít rá a koraszülés, az alacsony APGAR-érték, az újraélesztés, a tartós lélegeztetés, a fertőzés miatti tartós lázas állapot, az elhúzódó sárgaság.

Ahhoz, hogy fejlődni tudjon egy újszülött, figyelnie, észlelnie kell. A figyelem elmaradása a legsúlyosabb probléma, ami meghatározhatja a későbbi fejlődését is. Ezt veszik észre a szülők a legkésőbb. Már egy hónaposan édesanyja hangjára, közvetlen közeledésére figyel az újszülött. Figyel, azaz tekintetét, fejét fordítja a fényre, hangra, személyre.

Érdemes odafigyelni arra, hogy tud-e szopni az újszülött. Fontos felvilágosítást ad a mimikai izmok, nyelésben részt vevő izmok működéséről. Emeli-e a fejét, például, amikor ülő helyzetbe felhozzuk, vagy ha felemeljük magunk fölé? Hason kinyomja-e magát? Ha mindez nem történik meg három hónapon belül, akkor gyermekneurológushoz kell fordulni, és korai fejlesztésre van szükség.

Megjelennek a neurológiai tünetek, melyek közül a leggyakoribbak a végtagok merev izomzatú bénulásai. A fej emelésének hiányából, a posturalis (gravitáció ellenében végzett mozgás) reflexek kieséséből adódóan a nyak, a törzs izomzata gyenge. Sokszor azt mondják rá: „hypoton”. Helyesebb lenne ezt is izombénulásnak nevezni. Ha magasra emelem a csecsemőt, lógatja a fejét, és a végtagjai kimerevednek, ujjai görcsösen behajlanak. Az alsó végtagok merev izomzatú bénulása gyakrabban fordul elő, mint a négy végtag bénulása. Kevesebbet mozgatja az újszülött az alsó végtagjait, ha felállítjuk, lábujjhegyen áll, később keresztezve lépeget. Törzsét sokáig nem tudja tartani, majd később nem tud ülni és állni.

A sérült idegrendszer hajlamos fokozott kérgi ingerlékenységre, különböző típusú epilepsziás rohamokra. Ennek kezelésére többféle gyógyszer áll rendelkezésre. Gyakran lehet látni a CT, MR vizsgálatokon az idegpályák hüvelyeinek lebomlását, különösen a kamra közeli területeken, ami még nem jelent oki diagnózist, de jellemző lehet az újszülöttkori agykárosodásra.

Nagyon fontos, hogy a korai születés akkor is rizikótényezőt jelent a későbbi problémákat (egyensúlyzavar, mozgáskoordináció, tanulási nehézség, viselkedészavar) illetően, ha egyébként a baba pici korában nem volt tapasztalható maradandó sérülés. Amennyiben már a kórházban kiderül, hogy a babádnak marandó sérülést okozott a korai születés, akkor mielőbb el kell kezdeni a sérülésspecifikus korai fejlesztést.

Nem győzzük elégszer ismételni: nagyon fontos a rendszeres utánkövetés, és ha a neurológus bármilyen elmaradást észlel, mielőbb el kell kezdeni a korai fejlesztést. A szülő kérheti a fejlődésneurológustól, hogy prevenciós jelleggel javaslatot írjon a korai fejlesztésre, amennyiben a szülő úgy érzi, hogy gyermeke fejlődésének támogatásához szükség lehet szakmai segítségre.

A korai fejlesztés egy tervszerűen felépített program, amely komplex diagnosztikai vizsgálatot, gyógypedagógiai oktatást, fejlesztést és különböző terápiákat jelent. Korai fejlesztésre jogosultak azok a gyermekek, akik megfelelő diagnosztikai vizsgálat módszerrel jelentős elmaradást mutatnak egy vagy több fejlődési területen: mozgásfejlődés, értelmi fejlődés, hallásfejlődés, látásfejlődés, beszédfejlődés, szociális, érzelmi fejlődés, viselkedésbeli eltérés.

A koraszülött gyermek kórházi zárójelentésével és/vagy a gyermekneurológus szakvéleményével a szülő felkeresheti a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatot, ahol a gyermek komplex koragyermekkori prevencióban, tanácsadásban és fejlesztésben részesülhet. A pedagógiai szakszolgálatok ellátásai ingyenesek. A 0-3 év közötti gyermekek részesülhetnek a korai fejlesztésben, akiknek van érvényes szakértői véleményük. Ha a gyermek betöltötte a 3. életévét, korai fejlesztésben és gondozásban továbbra is részt vehet, ha a szakértői bizottság szerint még nem áll készen az óvodai nevelésre.

A korai fejlesztés módszerei és csapata

A fejlesztést minden esetben komplex kivizsgálásnak kell megelőznie. A szülőé a döntés lehetősége, hogy kitől és milyen mértékű segítséget igényel. Ha a szülő maga kér segítséget, azt valamilyen módon feltétlenül és azonnal meg kell kapnia. Ismerni kell a szülő igényeit, elvárásait, figyelembe kell venni a család életkörülményeit. A szülőt partnernek kell tekinteni, az övé a vezető szerep és felelősség gyermeke nevelésében.

A gyermek fejlettségéről a szülőt korrekt módon kell tájékoztatni, mindvégig a gyermek pozitívumaira helyezve a hangsúlyt. A fejlesztés középpontjában az anya-gyermek kapcsolatnak kell állnia. A fejlesztő programot egyénre szabottan kell megtervezni és alkalmazni, kis lépésekben haladva. A fejlesztésben biztosítani kell az állandóságot, folyamatosságot.

A team tagjai:

• Neonatológus: orvosi szempontok szerint vizsgálja a csecsemő fejlődését.
• Fejlődésneurológus: feladata az idegrendszeri betegségek kivizsgálása, diagnosztikája, kezelése.
• Fejlődéspszichológus: részletes diagnózist állít fel a gyermek fejlődésmenetéről.
• Gyógypedagógus-logopédus: a gyermek értelmi képességeit és nyelvi, beszédfejlődését fejleszti.
• Más szakokon végzett gyógypedagógusok: a látás-, hallás-, mozgásfejlesztést végzik.
• Konduktor: Pető-módszerrel dolgozik.
• Gyógytornász: a gyermek mozgásfejlődését vizsgálja és fejleszti.

Természetesen szükség esetén a fejlődési vizsgálatba egyéb alapellátást végző szakemberek is bekapcsolódnak, úgy mint szemész, audiológus és más szakorvosok. Fontos, hogy az utógondozásra érkező gyermekek fejlődését minél több oldalról közelítsük meg és tárjuk fel!

A fejlesztés az aktív jelenlétedben zajlik hetente meghatározott alkalommal, hiszen a mindennapi rendszeres otthoni gyakorlást te végzed a babáddal. A gyermekek fejlesztésére fejlesztő módszerek és terápiák széles skálája áll rendelkezésre. A vizsgálatot végző szakemberek segítenek kiválasztani, hogy a számotokra melyik lesz a leghatékonyabb. Mindenképp olyan szakembert válassz, akiben megbízol, és akinek a tanácsait követni tudod, akarod.

Legelterjedtebb fejlesztési formák:

• Katona-módszer
• DSGM (Dévény Speciális manuális technika-Gimnasztika Módszer)
• Pető-módszer
• Alapozó Terápia
• Ayres-terápia
• TSMT (Tervezett Szenzomotoros Tréning)
• DSZIT (Dinamikus Szenzomotoros Terápia)
• HRG (Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika)

Az anyai hang hatása a koraszülöttek fejlődésére

Kutatók vizsgálatot végeztek 87 koraszülött csecsemőn, akiknek testsúlya nem érte el az 1500 grammot. A vizsgálatokat a 30-32. terhességi hétnek megfelelő korban kezdték meg és követték a koraszülöttek fejlődését a várt 40. héttől 24 hónapos korig.

Mivel korábbi kutatások igazolták, hogy a magzat a méhben a csontján keresztül hall, azt vizsgálták, milyen hatással van a koraszülöttekre a csontvezetésen keresztül adott anyai hang a fejlődésre. Minden csecsemő csuklójára rögzítettek egy hangot rezgéssé alakító eszközt, ami napi három alkalommal csontvezetésen keresztüli stimulációt biztosított. A babáknak a saját édesanyjuk hangján a Kis herceg című mesét játszották le.

A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a csonton keresztül magzati jellegű ingerekben részesülő picik pulzusa mindvégig alacsonyabb értékeket mutatott, amikor az anyuka meséje szólt, illetve a teljes vizsgálati időszak alatt, a kontrollcsoportban lévő csecsemőkhöz viszonyítva. Ezenkívül a vizsgálati csoport csecsemőinek bőrszínén nagyobb hányadban nem mutatkoztak meg a stressz jelei a speciális felvételt hallgatva, mint a másik csoportba tartozó csecsemőknél. Az anyuka hangja tehát egyedülálló szenzoros stimulációs forrást jelent a gyermek számára, és pozitív ingereket biztosít fejlődéséhez.

Új terápiás lehetőségek: a repetitív transzkraniális mágneses stimuláció (rTMS)

Lehetséges azonban a központi idegrendszer, az agy, a gerincvelő közvetlen ingerlése is fájdalmatlanul a koponyán keresztül, a repetitív transzkraniális mágneses stimulációval (rTMS). Ez az agy legfiziológiásabb ingerlése, mert a változó elektromágneses hullámok áramot indukálnak az idegrendszerben (ahol egyébként is áram folyik), és az akciós potenciál végigfut az ingerelt idegpályákon.

Az ismételt ingerlés elősegíti a szinaptikus kapcsolatok kiépülését, és megváltoztatja az intrakortikális excitabilitást (agykérgen belüli kapcsolatok közötti ingerlékenység). A kérgi kapcsolatok közötti ingerületváltozás az alapja az agy plaszticitásának, amit mérni lehet. Azért van memóriánk, és azért tudunk tanulni, mert az agy plasztikus. Ez az ingerlékenység a betegségekben megváltozik. Ennek bármilyen befolyásolása (pl. gyógyszeres) terápiás hatást hoz létre.

Ezt a kérgi ingerlékenységet lehet a koponyán keresztül megváltoztatni az rTMS-kezeléssel. Megfelelő paraméterekkel ingerelve a mentális fejlődés indítható el először a csecsemőnél. Elkezdenek figyelni, „kommunikálni”, szemkontaktust tartani. Az izomlazító hatás a kezelés 3. napjától jelentkezik a spasticus (merev izomzatú) végtagokban. Egy hónap elteltével új mozgások megjelenése várható.

A soproni rTMS-kezelés egy új lehetőséget jelent a központi idegrendszeri betegségek kezelésében, azáltal, hogy direkt ingerelhető az agykéreg és pályakapcsolatai. Nagy előnye az, hogy több tünetet lehet egyszerre kedvezően befolyásolni. Az rTMS nem váltja ki a mozgásterápiát, a kettőt együtt kell alkalmazni. Az rTMS-kezelés felgyorsítja a fejlődést. Valamikor nagy félelem volt az epilepsziás rohamoktól, de a kezelések során kiderült, hogy az 1 Hz-es ingerléssel a rohamok megjelenése csökkenthető.

Mit tehet a szülő?

A legfontosabb, hogy az előzmények ismeretében keresni kell a figyelemfelhívó jeleket, és amennyiben gyanú van az eltérésre, akkor gyermekideggyógyásszal kell konzultálni. Az ideggyógyász az elváltozások mértékétől függően további speciális vizsgálatokat rendelhet el, de ami a legfontosabb, hogy megtervezi a baba fejlesztésének módját.

A koraszülés - amikor a baba a 37. terhességi hét előtt jön a világra - nemcsak orvosi, hanem komoly lelki kihívás is az egész család számára. A várandósság tervezett ívét hirtelen megtöri a bizonytalanság, a félelem és a tehetetlenség érzése. A szülők sokszor egy krízis közepén találják magukat, miközben a legfontosabb dologért küzdenek: gyermekük életéért és egészségéért.

A koraszülött baba idegrendszere számára minden kapcsolódás, minden tapintás, ringatás, figyelem valóságos „fejlesztés”.

• A koraszülöttek számára különösen fontos az anyai test közelsége.
• Figyeld, mikor néz rád - és válaszolj rá: „Látom, hogy rám néztél!”
• Ahogy nő, és egyre többet mozog, erősítsd meg a testtudatát, egyensúlyát és koordinációját.
• Ne hasonlítsad: mások gyereke más utat jár.

A koraszülöttség esetén a türelem, a figyelem, a gyengédség még fontosabb, mint bárhol máshol. Itt nem lehet siettetni a fejlődést, de minden nap lehetőséget ad arra, hogy épüljön valami: egy apró mozdulat, egy szemkontaktus, egy mosoly. Nem az számít, hány hetesen született a kisbabád - hanem hogy mit kap attól a világtól, amibe érkezett.

A koraszülés traumatikus élmény lehet, amely poszttraumás stresszre, szorongásra vagy depresszióra is hajlamosíthat, különösen akkor, ha a szülőknek hosszú időszakot kell a kórházban tölteniük, és emiatt elveszítik a kontrollérzetüket. A pszichológiai támogatás ebben az időszakban kulcsfontosságú, akár kórházi pszichológus, akár perinatális szakember, akár sorstársi közösség formájában.

A hazatérés utáni időszakban az öröm mellé gyakran félelem és szorongás társul: Hogyan fog fejlődni? Lesznek-e maradványtünetek? Sikerül-e elég jó szülőnek lenni? Ebben az időszakban a védőnői és korai fejlesztői hálózat, valamint a gyermekorvos szerepe kiemelten fontos. A rendszeres kontrollvizsgálatok, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai támogatás mind segítenek abban, hogy a baba és a szülők is „utolérjék” a természetes fejlődési ritmust.

Legfontosabb üzenet: nem vagytok egyedül. A segítség, a támogatás és az idő együtt képesek gyógyítani a sebeket - testieket és lelkiekét egyaránt.

tags: #idegrendszeri #betegsegek #koraszulott