A mióma, más néven fibromióma vagy fibroid, a méh simaizomszövetén keletkező jóindulatú sejtburjánzás, mely kötőszövetből és izomból áll. Ez a női nemi szervek leggyakoribb daganata, amely a termékeny nők csaknem 20-25 százalékánál fordul elő a reproduktív korosztályban.

Dr. Gidai János szülész-nőgyógyász szerint, aki 25 éves orvosi gyakorlata során rengeteg miómás esettel találkozott, a mióma tulajdonképpen a méh izomzatának egy jóindulatú daganata. Bár a pontos oka az esetek döntő többségében ismeretlen marad, a hormonális változásokhoz köthető. A mióma kialakulásának kockázatát jelentősen növeli a pajzsmirigy, a petefészek, vagy a hormontermelő mirigyek nem megfelelő működése, valamint az ösztrogén dominancia (a progeszteron és az ösztrogén egyensúlyának felborulása).
A mióma jellemzői és típusai
Megjelenését tekintve a mióma jól körülírt, kemény, gömbszerű, gócokból álló daganat. A göbök lehetnek egyszeresek vagy többszörösek. Méretét tekintve a rizsszem nagyságtól egészen dinnye méretig terjedhet. A mióma növekedése nem egyenletes; sok esetben tünetmentesek hosszú évekig, majd hirtelen növekedésnek indulnak, és akár néhány hónap leforgása alatt a méretük megduplázódhat, vagy újabb nagyobb méretű mióma alakulhat ki.
A miómák elhelyezkedésük alapján 3 csoportba sorolhatók:
- A méh ürege felé növekvő mióma (szubmukózus mióma)
- A méh izomfalában belül növekvő mióma (intramurális mióma)
- A méhből kifelé növekvő mióma (szubszerozus mióma)
Ezen elhelyezkedések miatt más-más panaszokat okoznak, és különböző eljárással is gyógyíthatók.
Tünetek és diagnózis
Az összes ilyen elváltozás 20-50%-ban okoz tüneteket. Annak ellenére, hogy jóindulatú daganatról van szó, gyakran okoz súlyos nőgyógyászati problémát. A klinikai panaszok és tünetek erősen függenek a mióma elhelyezkedésétől. A legnagyobb panaszokat talán akkor tudja okozni - méretétől függetlenül -, ha a méh üregén belül található.
Lehetséges tünetek:
- Vérzési rendellenességek (elhúzódó, vagy a ciklustól független, köztes vérzések)
- Fájdalmas együttlétek
- Tartós bő hüvelyi folyás, gyulladásos góc
- Vérszegénység
- Kismedencei fájdalom
- Meddőség, ismétlődő vetélések
- Szülés alatt fekvési, beilleszkedési, tartási rendellenességeket, fájásgyengeséget, akár szülési akadályt is képezhetnek.
A mióma gyakran semmilyen tünetet sem okoz, és sok esetben csak ultrahangos vizsgálattal derül fény rá. A legkisebb, néhány milliméteres miómákat már ultrahangos vizsgálattal is ki lehet mutatni, de egyes esetekben fizikális vizsgálat során is észrevehető.
Mik azok a miómák?
Kezelési lehetőségek
A modern orvostudományban a miómák kezelése egy kiemelkedően egyénre szabott szakterület. A kezelés nagyban függ attól, hogy mekkora a mióma, milyen az elhelyezkedése, a páciens kora, terhességi tervei és egyéb betegségei.
Ha a mióma nem okoz semmilyen panaszt, és az orvos úgy ítéli meg, hogy nincs szükség annak eltávolítására, akkor csak rendszeres kontrollra kell járni, ahol figyelik annak változását.
Gyógyszeres kezelés és embolizáció
Hasonlóan a menopauza utáni ösztrogénszint-csökkenéshez, mesterségesen kiváltott menopauzával is elérhető a mióma zsugorodása, de ennek bizonyos hátrányai vannak. Ismeretesek a méhet vérrel ellátó artéria (a. uterina) embolizációs megoldásai is, amikor a miómát tápláló erekhez katéterrel hozzáférnek, és oda olyan kémiai anyagot fecskendeznek be, ami a miómát tápláló ereket elzárja. Ezáltal a miómának megszűnik a vérellátása, és zsugorodni kezd, a mérete csökkenni fog. Azonban eltűnni soha nem fog egy embolizáció következtében.
Sebészeti beavatkozások
A legnagyobb jelentőség egyértelműen a sebészi kezelésnek tulajdonítható a miómától való végleges megszabadulásban. A műtétek minden esetben altatásban történnek, és cél a legkisebb invazivitás szem előtt tartása.
Hiszteroszkópos mióma eltávolítás
A hiszteroszkópos mióma eltávolítás egy minimálisan invazív endoszkópos eljárás, mely egynapos sebészet keretében végezhető, hiszen nem jár hasi vágással. A beavatkozás során az orvos egy rendkívül vékony eszközt vezet fel a méhbe a méhnyakcsatornán keresztül. A teljes eljárás körülbelül 30 percet vesz igénybe. A műtéttel a méhizomzatot és minden környező szövetet megőriznek, csupán a méh üregében található miómagöbök kerülnek eltávolításra, elősegítve a gyorsabb gyógyulást. Műtét után javasolt kórházi tartózkodás átlagosan 2-3 nap, melynek hosszát a gyógyulás függvényében a szakorvos határozza meg.
Laparoszkópia és nyitott hasi műtétek
A göbök megközelítése tekintetében lehetséges hastükrözéses (laparoszkópia) műtét. Szükség esetén sor kerülhet nyitott hasi műtétekre is.
A sebészeti beavatkozások típusai a páciens igényei és a mióma jellemzői alapján:
- Mióma kiágyazás (enukleáció): Ha a páciens szeretne kisbabát, a mióma kiágyazása javasolt. Ez egy erősebb vérzéssel járó, hosszabb, delikátabb műtét, de gyermekvállalási szándék esetén mindent meg kell tenni a méh megőrzésére.
- Méhtest eltávolítás (hiszterektómia): Ha a páciensnek nincsen gyermekvállalási szándéka, akkor fel szokták ajánlani a méhtest eltávolítását. Ekkor a miómával együtt a méhtestet is eltávolítják, a méhnyakat és a petefészket bent hagyják, így a hormontermelése és a medence tartófunkciója megmarad. Ez megelőzi, hogy esetlegesen később újabb mióma alakuljon ki, vagy egyéb más, a méh izomzatával, nyálkahártyájával kapcsolatos megbetegedés jöjjön létre.

tags: #szulesz #nogyogyasz #mioma