A reprodukció zavara jelentős orvosi és társadalmi probléma világszerte. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpont (SZKK) Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratóriuma szerint az összes meddőségi problémával küzdő házaspárok száma eléri a 15 százalékot Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy mintegy 150 ezer pár küzd meddőségi problémákkal, és ez az arány egyre növekszik.
A modern orvostudománynak köszönhetően azonban ma már szinte senkinek nem kell lemondania a gyermekáldás öröméről. Erre született megoldásként például a lombikbébi program. Az első ilyen eljárás segítségével 1978-ban született baba az angliai Oldhamben. A módszer ezt követően viszonylag rutineljárássá fejlődött. Olyannyira megbízható eljárásról van szó, hogy Amerikában ma már minden századik újszülött méhen kívül fogan.
Hazánkban elsőként Pécsett végeztek sikeres lombikbébi programot: a 3850 grammos kislány 1988. augusztus 24-én reggel 7 óra 9 perckor látott napvilágot. A kezdeti módszer során a méhtüszőből kiemelt érett petesejtet egyesítették a férfi spermiummal, majd ezután mindjárt visszahelyezték a méhkürtbe. Az „igazi” méhen kívüli megtermékenyítésre azonban még egy évet kellett várni: szintén Pécsett született 1989-ben az a lombikbébi, akinél már egy lombikban történt a megtermékenyítés: az embrió csírasejtet a sejtosztódást követően ültették be az édesanya testébe. Magyarországon tehát 1988 óta végeznek „in vitro fertilizációt”, évente pedig csaknem kettőezer lombikbébi jön a világra.
Innovatív fejlesztések a Pécsi Tudományegyetemen
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Humánreprodukciós Nemzeti Laboratóriumban olyan inkubátor fejlesztésén dolgoznak, amely az embrió által kibocsátott fotonok alapján képes kiválasztani a legéletképesebbet, ezzel is növelve a beültetés sikerét. A mesterséges megtermékenyítés sikerességét javító inkubátort fejlesztenek a Pécsi Tudományegyetemen. Az egyetem YouTube-csatornáján közzétett videóban Bódis József, a laboratórium kutatócsoportjának vezetője elmondta, az inkubátor eljutott abba a stádiumba, hogy bizonyos funkciói már működnek. Ismertette azt is, hogy az inkubátorban háromfajta detekciós képesség fog megjelenni. Az egyik a ma széles körben használt, úgynevezett time-lapse inkubátorok tulajdonsága, annyi változtatással, hogy kisebb fényterhelés éri az embriót. A második egy fotonkibocsátást detektáló érzékelő, amely világszerte újdonság. „Az a vágyunk, hogy ezeket a hatásokat minél jobban csökkenteni tudjuk, így a teherbeesési ráta emelkedni fog.” Az inkubátort már egy norvég delegációnak is bemutatták Pécsen.
Meddőség kezelési eljárások és társadalombiztosítási támogatás
A kormány célja, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen, ehhez pedig kiemelt figyelmet élvez a meddőség megelőzése és kezelése. Az Emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásként kizárólag az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 166. §-a szerint végezhető. Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról szóló 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet tartalmazza a reprodukciós eljárások elvégzésének szabályait: a szakorvosi javaslat megadása kapcsán egyedileg mérlegelendő orvosszakmai és jogi feltételeket, illetve a beavatkozás elvégzését kizáró okokat.
Mikor indokolt a meddőségkezelési eljárás?
Termékenységi zavarról akkor beszélünk, ha egy év rendszeres és fogamzásgátlás mentes házasélet ellenére nem jön létre a kívánt terhesség. 35 éves életkor felett már 6 hónap után javasolt a meddőségi kivizsgálások megkezdése, a 40. életév felett pedig azonnal. A megfelelő reprodukciós eljárás tehát a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § (1) bekezdése alapján házastársi vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél, illetve az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 165. § (2) bekezdése alapján akkor végezhető el, ha:
- Legalább két egymástól független - a meddőség tényének és okának megállapításához szükséges orvosi vizsgálatokon alapuló - szakorvosi szakvélemény alátámasztja, hogy a valamelyik félnél vagy mindkét félnél együttesen fennálló egészségi ok(ok) következtében a kapcsolatból természetes úton nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem származhat.
- A nő a reprodukciós kor felső határát nem érte el.
- A kérelmezők nem állnak egymással olyan rokoni kapcsolatban, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:12. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint a házasságot érvénytelenné teszi, és ezt írásbeli nyilatkozatukkal alátámasztják.
- A kérelmezők hitelt érdemlően igazolják a meddőség kezelésére irányuló egyéb módszerek eredménytelenségét, és a kizáró okok nem állnak fenn.
Közfinanszírozott kezelések száma és feltételei
A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról szóló 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a alapján a meddőség megállapítására és kezelésére irányuló egészségügyi szolgáltatás csak orvosi indikáció alapján, az Egészségbiztosítási Alapból e feladatra finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál vehető igénybe térítésmentesen, amennyiben a beteg az egyéb feltételeknek is megfelel, és Magyarországon térítésmentes ellátásra egyébként jogosult.
A Rendelet 2. § (1) bekezdése szerint az alábbi meddőségkezelési eljárások vehetők igénybe közfinanszírozottan:
- Az R. 1. számú mellékletében meghatározott 1.1. pont szerinti stimulációból legfeljebb öt beavatkozás.
- Az R. 1. számú mellékletében meghatározott 14. és 15. pont szerinti beavatkozásból beavatkozástípusonként legfeljebb hat beavatkozás, azzal, hogy meddőségi szakambulanciáról legfeljebb az első három, 15. pont szerinti beavatkozás számolható el (14. Ovuláció indukció, 15. Mesterséges ondóbevitel - elvégzésének feltétele a 14. pont szerinti eljárás).
A 2024. január 1-től hatályos szabályozás értelmében a Rendelet 2. § (1a) bekezdés a) pontja, valamint a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2. § (2) bekezdésében meghatározott orvosszakmai és jogi feltételek teljesülése esetén, legfeljebb 5 alkalommal vehető igénybe közfinanszírozott petesejtnyerés céljából történő stimuláció, illetve inszemináció indítása.
A módosítások értelmében tehát a támogatás számbeli korlátozása már nem a beültetéssel végződő beavatkozásokra, hanem egy-egy újabb ciklus megkezdésére vonatkozik. Fontos továbbá, hogy a nem petesejtnyerés céljából végzett gyógyszeres stimulációk nem csökkentik a lehetőségek számát, így a fagyasztott embriók beültetését nem érinti a fenti szabályozás.
Kivételt képez ez alól, aki a korábbi szabályozás alapján a beültetések számával a közfinanszírozott lehetőségeit nem merítette ki, de az új szabályozás alapján már nem lenne jogosult további stimulációra: a Rendelet 7. § (2) bekezdése alapján 2024. január 1. és 2024. december 31. között egy alkalommal vehet igénybe újabb, közfinanszírozott stimulációt, illetve inszeminációt.
A Rendelet 7. §-a alapján a stimulációkba beletartoznak a 2024. január 1-ét megelőzően az Egészségbiztosítási Alap terhére elvégzett stimulációk is. Ennek megfelelően, a jövőbeni kezelésekre való jogosultságot a korábban igénybe vett stimulációk száma határozza meg. Például, akinél 2023-ban 2 stimuláció történt, annak még 3 közfinanszírozott stimulációra van lehetősége. Aki a korábbi szabályozás alapján a beültetések számával a közfinanszírozott lehetőségeit kimerítette, annak 2024. január 1-jétől nincs több közfinanszírozott lehetősége.
A Rendelet 2. § (1a) bekezdés b) és c) pontja értelmében a fenti módosításokkal továbbra is fennáll, hogy ha a közfinanszírozottan elvégzett reprodukciós eljárások eredményeképp legalább egy gyermek élve születik, további 4 közfinanszírozott ciklusra (beültetés helyett petesejtnyerés céljából történő stimulációra, illetve inszemináció indítására) keletkezik jogosultság, amely lehetőségek a Rendelet 2. § (1b) bekezdése alapján gyermek születésétől számított 5 éven belül, de legfeljebb a nő 45. életéve betöltéséig vehetők igénybe.
A Rendelet 3. § (1) bekezdésének 2023. november 1-i hatályon kívül helyezésével a testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés beavatkozássorozatai között a támogatott formában történő igénybevételhez már nem szükséges három hónapos időközöknek eltelnie.
A beavatkozást megelőző vizsgálatokhoz szükséges beutaló?
Az asszisztált reprodukciós központok komplex kivizsgálást kezdeményezhetnek, ennek keretében az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható járóbeteg-szakellátási tevékenységek meghatározásáról, az igénybevétel során alkalmazandó elszámolhatósági feltételekről és szabályokról, valamint a teljesítmények elszámolásáról 9/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet 1. számú mellékletének 6.5. pontja szerinti ellátások. A beutalás részletszabályait a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ebtv. Vhr.) 5. § (2) bekezdése határozza meg, amely szerint az asszisztált reprodukciós centrumok orvosai által kezdeményezett járóbeteg-szakellátásokhoz nem szükséges háziorvosi beutaló.
Meddőségkezelés gyógyszerek támogatása
Társadalombiztosítási támogatás és ármegállapítás szempontjából a hazai gyógyszerválaszték két nagy csoportja a közfinanszírozásban részesülő („támogatott”), illetve közfinanszírozásban nem részesülő („nem támogatott”) gyógyszerek. A támogatás mértéke gyógyszerenként egyedileg megállapított, a gyógyszer árának fennmaradó része pedig a pácienst terheli. A meddőség kezelése során használt, támogatott gyógyszerkészítmények árához nyújtott támogatás mértéke a kezelés közvetlen céljának (pl. ovuláció indukciója, meddőségi kivizsgálás) függvényében alakul.
Az egyes gyógyszercsoportok esetében adható támogatások mértékét a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete határozza meg. Kiemelendő, hogy ezen ESzCsM rendelet 2. számú mellékletének 71. pontja szerint a meddőség kezeléséhez használt gyógyszerekhez 100%-os támogatás jár.
A társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerek árához - az egyén sajátos helyzetének figyelembe vételével, a közös társadalmi kockázatviselés és a méltányosság elve alapján, az Egészségbiztosítási Alap nyújtotta keretek közt - a NEAK egyedi támogatást nyújthat. E támogatás akkor adható, ha a páciens a támogatott gyógyszerek közül megfelelő eredményességgel egyikkel sem kezelhető, gyógyítható, vagy ezek használatával életminőségében jelentős javulás nem következik be.
A támogatott gyógyszerek (így a meddőség kezelésére szolgáló szerek) egy része esetében is igénybe vehető a közgyógyellátás. A közgyógyellátás szociális juttatás, amely a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátások beteg által fizetendő térítési díjához nyújt hozzájárulást. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 26. §-a szabályozza a közgyógyellátás keretében térítésmentesen, illetve a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyfürdő és egyéb járulékos költségek tekintetében pénzbeli támogatással igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat.
Lombikprogram | Az embrió beültetése - 5. rész
Megszakadt kezelés közfinanszírozottan igénybe vehető?
Amennyiben a petesejtnyerés céljából indított gyógyszeres stimuláció, az ovulációindukció, a mesterséges ondóbevitel vagy az embrióbeültetés folyamata esetlegesen megszakad, az a Rendelet 3. § (2) bekezdése alapján térítésmentesen kizárólag akkor vehető igénybe, ha a megkezdett beavatkozás megszakításának orvosi indoka volt, vagy a megkezdett beavatkozás megszakítására az egészségügyi szolgáltatóra visszavezethető indok miatt került sor. Tekintettel arra, hogy a 2024. január 1-től hatályos szabályok értelmében a petesejtnyerés céljából végzett stimulációk (inszemináció esetén pedig az azt megelőző ovulációindukció) száma korlátozott, az e céllal indított, azonban valamilyen okból megszakadt kezelés szintén csökkenti a közfinanszírozottan igénybe vehető ciklusok számát. Egy-egy stimuláció céljának megállapítása az egészségügyi szolgáltatók által küldött, finanszírozási célú adatokból történik.
A női reprodukciós kor felső határa
A Rendelet 2/A. § (2a) és (2b) bekezdése alapján a reprodukciós eljárás, valamint az ivarsejt- illetve embrióletét a kötelező egészségbiztosítás terhére a nő reprodukciós kora felső határának eléréséig, de legfeljebb 45. életéve betöltéséig kezdhető meg. Ezen életkor betöltését követően tehát nem indítható eljárás annál a páciensnél sem, akinél a 45. életév betöltését követően merül fel meddőségi probléma, még akkor sem, ha a reprodukciós képesség még fennáll. A betöltött 45. életév előtt megkezdett stimulációhoz tartozó beavatkozási lépések a 45. életév betöltését követően is elvégezhetők.
Emellett kiemelendő, hogy azon Magyarországon végzett meddőségkezelés eredményeként létrejött embriók, amelyek az anya 45 éves életkorát megelőzően kerültek letétbe, a nő 45 éves korán túl is beültethetőek, ha ennek orvosszakmai ellenjavallata nincsen, illetve a Rendelet 2/A. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okok nem állnak fenn, így többek közt a támogatás feltétele, hogy az ivarsejtek letételére korábban egészségügyi indokból került sor. (A Rendelet módosítását megelőző időszakból származó, 45. életévét betöltött nő embrióletétje is beültethető, ha a korábbi szabályoknak megfelelően a letétbe helyezés idején a nő 45 év alatti volt, és a beültetésnek nincsen orvosszakmai ellenjavallata.)
A Rendelet 2. § (1a) bekezdés d) pontja értelmében a 45. életévét betöltött nőnél a beültetés nem számít bele az 5 közfinanszírozott stimulációba, amennyiben az embrióletét a 45. életév betöltését megelőzően történt.
Várakozási idő és magánfinanszírozás
A szerződött egészségügyi szolgáltatók a társadalombiztosítás terhére tervezett beavatkozásokat a rendelkezésre álló kapacitásaik alapján ütemezik, így az aktuálisan elvégzendő ellátásokra intézményenként eltérő várakozást követően kerülhet sor. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5/B. § t) pontja alapján intézményi regisztrációs lista: az egészségügyi szolgáltatónál az intézményi várólistától elkülönítetten vezetett lista egyes ellátások, egymással összefüggő ellátások, vagy ellátás sorozatok tervezése és ütemezése érdekében. Amennyiben meddőségi kivizsgálás, inszemináció vagy IVF eljárás indítására kerül sor, az ezek végzésére jogosult egészségügyi szolgáltató köteles a biztosítottat intézményi regisztrációs listára felvenni a szükséges ellátási feladatok tervezése és ütemezése érdekében. Tekintettel arra, hogy az ellátások több alkalommal vehetők igénybe közfinanszírozottan, így minden indításkor szükséges a biztosítottat regisztrálni.
A szerződött egészségügyi szolgáltatók a közfinanszírozott ellátás mellett jellemzően magánfinanszírozás keretében is végeznek IVF kezeléseket. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 13. § (1) bekezdése szerint a beteget megilleti az a jog, hogy az egészségügyi ellátást igénybe vegye, amennyiben azt az egészségi állapota indokolja. Tekintettel arra, hogy a közfinanszírozott ellátások fentebb részletezett okokból esetlegesen csak hosszabb várakozási idővel végezhetők el, a várakozás elkerülése érdekében igénybe vett szolgáltatás magánfinanszírozott ellátásnak minősül, azaz annak felmerült költségei a pácienst terhelik függetlenül attól, hogy egyébként a társadalombiztosítás terhére (is) elvégezhető beavatkozásra került sor.
Gyakran ismételt kérdések a lombik programról
Mennyi időt vesz igénybe a stimuláció?
A gyógyszeres kezelés megkezdésétől számítva a 14. nap körül várható a petesejt leszívás, ez mindig egyéni, attól függően, hogy ki-hogy reagál a hormonkezelésre.
Mennyi idő múlva derül ki, hogy sikeres volt-e a beavatkozás?
A kezelés megkezdésétől számítva 6 hét múlva látható, hogy létrejött-e a terhesség. A petesejt leszívást és a megtermékenyítést követően a 3. vagy az 5. napon történik az embriók visszaültetése. Ezt követően a 14. napon vérvételre kerül sor a terhességi hormon (hCG) meghatározása céljából. Abban az esetben, ha nem egyértelmű az ultrahang vizsgálat eredménye, ismételt terhességi hormon vérből történő meghatározására kerül sor.
Mit jelent a 3 hét kímélő életmód?
Az embrió visszaültetését követően a 6-7. napon indul meg az embrió kibújása a burokból, és ezt követően kezdődik meg a beágyazódás. Azt követően nem kell már nagyon szigorúan feküdni. Kerüljék a tartós ülést, az ülőfürdőt, a puffasztó ételeket, a stresszt, és a házasélet is kerülendő.
Mikor érdemes terhességi tesztet elvégezni?
Ha a beültetést követően Ovitrelle injekciót használnak, akkor nem érdemes a tesztet elvégezni, mert álpozitivitást adhat. Egyébként 2 hétnél előbb nem mutat a teszt értékelhető eredményt.
A stimuláció alatt hányszor kell az ultrahang vizsgálatra jönni?
A gyógyszeres kezelés megkezdésekor a 6. napon kell először megjelenni az ultrahang vizsgálaton, és azt követően kb. 2-3 naponta szükséges a tüszők növekedésének nyomon követése a petesejt leszívásig.
Mikor szükséges a férj jelenléte is?
Kivizsgálás alkalmával a vírusszűrések elvégzésénél, spermavizsgálat végzésekor. Illetve a petesejt leszívás napjának reggelén kell a partnernek is megjelennie. Ezen események alkalmával feltétlenül, azonban bármikor jelenlétükkel támogathatják a párjukat.
Hány embrió visszaültetése javasolt?
A törvény maximum 3 embrió visszaültetését teszi lehetővé, vagy attól kevesebbet. Ez a párok döntése. Úgy tapasztaljuk, hogy leggyakrabban 2 embrió beültetését kérik a házaspárok; mi is ezt javasoljuk a többes terhesség kivédése érdekében.
Mi történik a számfeletti (nem visszaültetett) jó minőségű embriókkal?
Vitrifikálásra kerülnek. 5 év tárolást követően küldünk értesítést, amelyben nyilatkozniuk kell a pároknak embrióik további sorsáról. Amennyiben már nem szeretnének több gyermeket vállalni, rendelkezhetnek a fagyasztott embrióik sorsáról. Az egyik lehetőség számukra, hogy a fagyasztott embriókat felajánlják olyan családok részére, akiknél a saját ivarsejttel történő gyermekáldás esélye rendkívül alacsony, vagy egyáltalán nem lehetséges.
Sikertelen kezelést követően mennyi idő múlva lehet újra próbálkozni?
Fagyasztott embrió visszaültetésre már a következő menstruációs ciklusban sor kerülhet, mert a fagyasztott embriókat spontán ciklusban ültetjük vissza.
Részletesebb tájékoztatás
Az egyéni esetben tervezett ellátások kapcsán a páciensek tájékoztatáshoz való jogát az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 13. §-a biztosítja. „13. § (1) A beteget megilleti a joga, hogy az egészségügyi ellátást igénybe vegye, amennyiben azt az egészségi állapota indokolja. A fentiekkel kapcsolatos kezelőorvosi és az intézményi tájékoztatáson túl a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5. §-a értelmében az egészségbiztosító (NEAK) tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) a Belügyminisztérium önálló szervezeti egységeként működik a beteg-, ellátott-, gyermekjogokkal kapcsolatos állampolgári jogok integrált érvényesítésének érdekében. A kapcsolódó feladatokat az országos jogvédői hálózat keretében megyei illetékességgel működő betegjogi képviselők látják el, akik az Eütv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott jogok érvényesítésében nyújtanak segítséget a betegeknek. Az Eütv. 29. § (1) bekezdése szerint a betegnek joga van az egészségügyi ellátással összefüggő panaszainak megtételére. „29. § (1) A beteg az egészségügyi ellátással összefüggő panaszaival az egészségügyi szolgáltató vezetőjéhez (főigazgató, igazgató, orvos igazgató) fordulhat. (2) Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó köteles a panaszt kivizsgálni, és ennek eredményéről a beteget a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb harminc munkanapon belül írásban tájékoztatni. A panaszjog gyakorlása nem érinti a betegnek azon jogát, hogy a külön jogszabályokban meghatározottak szerint - a panasz kivizsgálása érdekében - a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szervhez és más szervekhez forduljon.