A szüléskor létrejövő hematóma: okai, tünetei és kezelési lehetőségei

A hematóma, vagy vérömleny, a köznyelvben véraláfutásként ismert jelenség, az esetek többségében egy teljesen ártalmatlan panasz, amit mindenki megtapasztal jó párszor az életében. Ezek a jól ismert kék-lila színű foltok, amik a bőrön láthatóak. Amikor hematómáról van szó, elsődlegesen a legtöbben „felszíni” hematómára gondolnak, ám létezik mélyebben létrejövő véraláfutás is. A hematóma akkor keletkezik, amikor egy ér megsérül, és az érintett érpályából vér kerül a környező szövetek közé. A kékes-lilás színe is ennek köszönhető: a vér úgymond „kilép” a „természetes” környezetéből, így a hemoglobin bomlásnak indul.

A vérömleny kialakulása és színbeli változásai

A hematóma megjelenése és típusai

A vérömlenyek különböző formákban és mélységekben jelentkezhetnek, attól függően, hogy milyen típusú szövetek érintettek.

Vérömleny a bőrben, véraláfutás

Enyhébb, felületes sérülésnél a bőrben jön létre a vérömleny, amit véraláfutásnak (suffusio) is nevezünk. A felszíni hematóma legfőbb tünete a bőrön jól látható kék, lila, esetleg zöld színű elszíneződés. Érintésre, esetleg nyomásra enyhe fájdalom jelen lehet. A vérömlenyek, véraláfutások jellegzetes színe a vörösvértestekben található vastartalmú hemoglobinból ered. A hemoglobin lebomlása során keletkező vegyületek adják a véraláfutások változó színét, a lila-kék foltok idővel zöldessé, majd sárgássá válnak. A foltok színének erőssége nem utal a sérülés súlyosságára, sőt minél inkább a bőrfelszín közelében alakul ki a vérgyülem, annál jobban látható.

A vérömleny színe az idő előrehaladtával megváltozik, így pontosan végig lehet követni a gyógyulási folyamatot:

  • Egy frissen keletkezett vérömleny piros színe a bevérzést tényét mutatja. Színéért a hemoglobin felel.
  • Ezáltal sötétpiros-kékes lesz, ami arra utal, hogy elkezdődött a véralvadás.
  • Ezt követően zöldes-fekete lesz, aminek a hátterében az áll, hogy a vér hemoglobinja enzimatikus bontás következtében már verdoglobinná alakult.
  • Ezáltal a hematóma zöldessé, majd sárgássá válik. Előbbi azt jelzi, hogy biliverdinné alakul át a verdoglobin, míg utóbbinál a biliverdinből bilirubin lesz, ami a hemoglobin lebontása során keletkező végtermék.

Ez a folyamat általában 15-20 nap alatt lezajlik, de egy nagyobb véraláfutás esetén hetekig is eltarthat.

Vérömleny a lágyszövetekben, ízületekben

Erőteljesebb, mélyebb sérülésnél, zúzódásoknál általában az izomszövetben vagy az ízületekben jön létre a vérömleny. Kialakulása ilyenkor gyors, sok esetben erőteljesebb duzzanattal és fájdalommal jár, ugyanakkor minél mélyebb sérülésről van szó, annál kevésbé látható a hematóma. A mélyebben kialakuló hematóma már önmagában is - érintés nélkül - fájdalmas lehet. Ez jellemzően a nagyobb kiterjedésű hematómákra jellemző, amikor a duzzanat is jelentősebb, mint a felületes véraláfutás esetében. Azonban az izmoknál kialakult jelenségnek nem feltétlenül van a bőrön látható, kék-lila foltokban megjelenő tünete. Nagyméretű, mélyen fekvő vérömlenyeknél gyakrabban szükséges az orvosi beavatkozás, amit tehát nem elsősorban az elváltozás színe, hanem az azzal járó fájdalom és duzzanat jelezhet. Erőteljes panaszok esetén mindenképp orvoshoz kell fordulni, az időben megkezdett kezelés jelentősen lerövidítheti a gyógyulást.

A véraláfutás gyógyulási fázisai

Belső szervi vérömlenyek

Hematómák kialakulhatnak belső szervekben is. A koponyasérülések során létrejövő epidurális és subdurális haematoma (előbbinél a koponya és a keményagyhártya, utóbbinál az agyhártyák közötti bevérzésről van szó) életveszélyes, ezért sok esetben ennek műtéti eltávolítása szükséges. Vér kerülhet a mellüregbe is súlyos sérülések során. A terhesség során kialakult subchorion haematoma vetélést is okozhat, ezért a várandós nő orvosi felügyeletet, és szükség esetén kezelést igényel. Megemlíthető a szemen jelentkező kötőhártya-bevérzés is.

Mi okozhatja a hematómát?

A hematóma legtöbbször fizikai behatások (esések, ütődések) nyomán alakul ki. A trauma hatására a megsérült erekből (általában hajszálerek) vér jut a környező szövetekbe. Alapvetően kijelenthetjük, hogy a legtöbb esetben egy bizonyos testrész megütése vagy zúzódása következtében alakul ki vérömleny. Ezeket a sérüléseket szerezhetjük sportolás, barkácsolás során, de akár egy teljesen hétköznapi séta alkalmával is. Gondoljunk csak bele, hogy mi történik, amikor mezítláb sétálunk, és valamibe beütjük a lábunkat vagy körmünket. A sportolók is gyakran fedeznek fel a testükön véraláfutásokat. Ez főleg a labdasportokat űzőkre igaz, hiszen őket gyakran találja el a labda. Mivel egy esés következtében is keletkezhet véraláfutás, a futók és kerékpárversenyzők is veszélyeztetettek, de természetesen ez a bokszolókra és más küzdősportot űzőkre is érvényes.

Egyéb okok

Ezen túl előfordulnak más okok is:

  • Műtéti beavatkozások: a sebészi eljárások során előfordul, hogy az átvágott véredényekből azok elkötése előtt vér jut a környező szövetekbe.
  • Terhesség: bizonyos esetekben a terhesség során vérömleny alakulhat ki a méhfal és a méhlepény között (subchorionos hematóma).
  • Idősebb kor: Az idősebb korosztály szintén veszélyeztetett, hiszen az ő esetükben már egy apró ütés is okozhat egy nagy kiterjedésű vérömlenyt. Ennek oka, hogy a kor előrehaladtával lelassul a sejtmegújulás, így a szövetek hajlamosabbak a sérülésekre.
  • Gyermekek: Gyerekek esetében viszonylag gyakoriak a véraláfutások, hiszen mozgásfejlődésük gyakran jár kisebb balesetekkel. A kisbabákra azonban ez nem igaz.
  • Sűrű plazmaadás: A sűrű plazmaadás egyik veszélye is lehet a hematóma.

Különböző típusú sérülések, amik hematómát okozhatnak

Mit jelez a vérömlenyek gyakori előfordulása?

Az alkalmanként előforduló, ismert ütés vagy sérülés eredményeként megjelenő elszíneződések, foltok nem adnak okot aggodalomra. A véraláfutások rendszeres, észrevehető sérülés nélkül is bekövetkező megjelenése esetén érdemes kivizsgálni az okokat. Ha valakinél gyakran alakulnak ki vérömlenyek, vagy akár kisebb sérülések is kiterjedt hematómát eredményeznek, az alábbi problémák állhatnak a háttérben:

  • Véralvadási zavarok, véralvadásgátlók szedése: Ha a véralvadás folyamata zavart szenved - például öröklött véralvadási rendellenességek, májbetegségek vagy véralvadásgátló gyógyszerek (pl. kumarinok, NOAC-ok) hatására, akkor az erek kisebb sérülései is könnyen vérömlenyhez vezethetnek. Ez különösen gyakori érelmeszesedésben szenvedőknél, mivel náluk az elvékonyodott és törékeny érfalak sérülékenyebbé válnak. A K-vitamin hiánya is okozhatja a véraláfutásokat, hiszen fontos szerepet játszik a véralvadásban.
  • Vérképzőszervi rosszindulatú betegségek: a vérképző rendszer daganatos megbetegedései (pl. leukémiák, limfómák) csökkenthetik a vérlemezkeszámot vagy ronthatják a véralvadás hatékonyságát, ami fokozott vérzékenységhez és spontán hematómák kialakulásához vezethet. Az enyhe behatásra, könnyen kialakuló vérömlenyek olykor súlyos betegségek kísérőtünetei is lehetnek. Ilyen a leukémia, az aplasztikus anémia és a myelodiszpláziás szindróma.
  • Vénás pangás: a vénás keringés elégtelensége (például krónikus vénás elégtelenség esetén) gátolja a vér visszaáramlását, így nő az érfalon belüli nyomás - ez pedig elősegítheti a vér kiszivárgását a szövetek közé, és fokozza a vérömleny kialakulásának kockázatát.
  • Achenbach-szindróma: Ritka betegség, amikor a köröm alatt külső behatás nélkül is rendszeresen kialakulnak fájdalmas vérömlenyek.

A terhesség során kialakuló hematóma (subchorion hematóma)

A méhlepény rétegei között a terhesség alatt vérömleny alakulhat ki. Az esetek többségében a vérgyülem magától elmúlik, de fontos az állapot követése, és egyes esetekben kezelése. A subchorion vérömlenyként ismert vérzés a korion (a méhlepény melletti külső magzati membrán) vagy a placenta rétegei között felhalmozódó vér. Ez a vérzés vagy vérrög a placenta leválását okozhatja, ha túl nagyra nő, ha rossz helyen alakul ki, illetve ha mégsem szívódik fel.

Milyen gyakori?

A terhes nők 25%-a tapasztal valamiféle vérzést az első trimeszterben, noha nehéz megmondani, mi okozza a problémát. A subchorion hematómát azért is nehezebb észrevenni, mivel nem mindig jár észlelhető pecsételéssel vagy vérzéssel, különösen, ha a vérömleny kisméretű.

A subchorion hematóma elhelyezkedése a méhben

Kik a leginkább veszélyeztetettek?

Úgy tűnik, nincs olyan elsődleges, sajátos kockázati tényező, amely növelné a subchorion hematóma kialakulásának kockázatát, noha bizonyos tényezők elősegíthetik vagy hátráltathatják a felszívódást.

Milyen tünetekkel jár?

A leginkább az első trimeszterben jelentkező pecsételő vérzés vagy vérzés lehet subchorion hematóma jele, de gyakran csak a rutin ultrahang vizsgálaton derül rá fény, anélkül, hogy a kismama számára bármiféle jel vagy tünet utalna annak meglétére.

Mennyire kell aggódnia?

Teljesen természetes az aggodalma, ha vérzést tapasztal a terhesség során. Noha a legtöbb subchorion vérömleny magától felszívódik, előfordulhat, hogy a placenta és a méhfal közé kerül, vetélést okozva. A megnyugtató hír az, hogy az első trimeszterben vérzést tapasztaló nők több mint felének teljesen normális lefolyású, egészséges a terhessége. Ám mivel a subchorion hematóma növeli a placenta leválás és a koraszülés kockázatát, nem szabad figyelmen kívül hagyni semmiféle vérzésre utaló jelet!

Szülészet-nőgyógyász elmagyarázza a szubchorionális vérömleny tüneteit | Az én történetem az első trimeszterben jelentkező vérzésről

A vérömlenyek kezelése

A szokványos, egyszerű véraláfutásokkal nincs igazán teendőnk, hiszen azok maguktól elmúlnak.

Otthoni kezelés

  • Az érintett területet jegeljük kb. 15-20 percig. Ehhez tekerjünk jeget vagy jégzselét egy konyharuhába, majd azt helyezzük rá a sérült testfelületre. A hideg vizes borogatás is jó alternatíva lehet. A hideg borogatás összehúzza az ereket, így segít benne, hogy minél kevesebb vér jusson ki a megsérült véredényekből.
  • Amennyiben egy végtag sérült meg, érdemes felpolcolva pihentetni, így ugyanis meg lehet előzni a vér pangását, ennek köszönhetően pedig kevesebb vér fog kiáramlani a szövetekbe.
  • A hematóma kezelése során jó szolgálatot tehetnek a heparintartalmú kenőcsök, amelyek segítenek a duzzanat lelohasztásában. (Ezeket azonban nem szabad nyílt sérülés esetén alkalmazni). Nagyobb kiterjedésű vagy kissé fájdalmasabb hematóma esetében heparinos kenőcs használata javasolt. Ez a duzzanat csökkentésében nyújt segítséget, de hasznos a felületi trombózis esélyének csökkentésében is, továbbá a mikrokeringést is támogatja.
  • A fájdalom csillapítására a hagyományos fájdalomcsillapítók mellett a fájdalomcsillapító-tartalmú krémek is szóba jöhetnek. Használhatunk gyógynövénytartalmú készítményeket is, az árnikatartalmú kenőcsök például segítenek a gyulladás és a fájdalom csökkentésében.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Bizonyos esetekben orvosi beavatkozásra van szükség. Ilyen például, ha egy nagyméretű hematóma folyamatosan terjed - ebben az esetben fennáll a komoly vérveszteség esélye, amely akár életveszélyes állapotot is okozhat! A komoly vérömlenyek többféle kockázatot is magukban hordozhatnak. Ha például egy nyílt sérülés nyomán baktériumok jutnak a vérömlenybe, akkor a hematómában elszaporodva komoly fertőzést okozhatnak.

Ennél sokkal gyakoribb veszély az, hogy a vérömlenyek nyomják a környező szöveteket, akadályozva azok megfelelő működését. A koponyasérüléseknél például életveszélyesek lehetnek az ú.n. intrakraniális hematómák, de a mélyebb szövetek, például izmok vérömlenyei is veszélyesek lehetnek (kialakulhat például a kompartment-szindróma, ami a szövetek elhalását okozhatja). Ezekben az esetekben elengedhetetlen a vérömleny műtéti eltávolítása. Ha a vérömleny nagy kiterjedésű, vagy valamelyik ízület mellett található, szintén javasolt a műtét, pl. dréncső beültetése. Előfordul az is, hogy a vérömleny megkeményedik, és akadályozza a mozgást (köznyelven: „betokosodott vérömleny”), ez szintén műtéti beavatkozást igényel. Ha tehát nagyméretű, gyorsan terjedő vérömlenyt látunk, a véraláfutás ízülethez közel található, vagy fájdalmat és duzzanatot tapasztalunk egy sérülés nyomán, forduljunk orvoshoz!

Ha a hematóma a mélyebben fekvő szövetekben található, képalkotó vizsgálatokra (ultrahang, CT) van szükség. Ha valakinél nagyon gyakran alakulnak ki vérömlenyek vagy vérzések, melyek lassan állnak el, akkor az orvos a szedett gyógyszerekre is rákérdez, ugyanis bizonyos készítmények akár lelassíthatják a véralvadást.

Terhességi hematóma kezelése

Amennyiben vérzést tapasztal, hívja orvosát! Ultrahangvizsgálatra lesz szükség ahhoz, hogy kiderüljön, mi okozza a vérzést, van-e hematóma, milyen nagy az, és hol helyezkedik el. A terhesség során keletkező vérömleny esetén pihenés vagy akár teljes ágynyugalom is javasolt lehet addig, amíg a vérzés el nem áll. Értelemszerűen tilos a sportolás, javasolt a magnézium és a progeszteron szedése, a szexuális együttlétet szüneteltetni, és fokozottan kell figyelni a kiegyensúlyozott táplálkozásra.

Megelőzés

Véraláfutásokat bármikor szerezhetünk, de sokkal nagyobb esély van erre sportolásnál. Ilyen esetben fokozottan figyeljünk a megfelelő védőeszközök használatára, hiszen ezekkel megelőzhetjük a sérüléseket, ezzel együtt a vérömlenyek kialakulását.

tags: #szuleskor #letrejott #hematoma