Szülési szabadság férfiaknak és nőknek: részletes útmutató és juttatások

A gyermek születése az egyik legfontosabb esemény az életben, amely nemcsak a család életét változtatja meg, hanem új helyzetet teremt a munkáltatók és a munkavállalók számára is. A munkajogban is találunk ezzel kapcsolatos szabályozást, melyek közül az egyik legjelentősebb a szülési szabadság. Ebben a cikkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a szülési szabadság kapcsán, beleértve az apákra vonatkozó frissített szabályokat, a juttatásokat és az igénylés módját.

Szülési szabadság az anyák számára

Minden nő életében kiemelt fontosságú időszak a várandósság, illetve a szülést követő szülési szabadság, amikor a kismamának, illetve párjának végre lehetősége van kipihenni a szülés fájdalmait, és jut elég ideje arra, hogy az újszülöttet gondozhassa. A szülési szabadság egy olyan hosszabb, egybefüggő időszak, amelyre minden dolgozó nőnek jogában áll távozni munkahelyéről, hogy kipihenhesse a terhesség fáradalmait, felépülhessen a szülésből és hogy legyen elég ideje az újszülöttel foglalkozni.

Magyarországon az anyákat maximum 24 hét (azaz 168 nap) szülési szabadság illeti meg. Ebből 2 hetet kötelező igénybe venni, az tehát nem választható. Fontos szabály, hogy a szülési szabadság kivételére csak egyben van lehetőség, nem lehet részletekre bontani. Ki lehet viszont venni a szülési szabadságot akár már a baba születése előtt 4 héttel (azaz 28 nappal) is, vagyis a kismamáknak a terhesség utolsó hónapjában már nem muszáj dolgozniuk.

A szülési szabadság nem feltételezi a munkavállaló keresőképtelenségét, hiszen a születést követő 10. hétben már nem feltételezhető, hogy a munkavállaló keresőképtelen állapotban lenne. Ha viszont a kismama egészséges, nem éri meg táppénzre elmennie, ugyanis a táppénz alatt mindössze a napi átlagkereset 60%-a jár (kórházban töltött idő esetén 50%) és személyi jövedelemadót is fizetnünk kell utána.

A szülési szabadság 24 hét elteltével megszűnik. Bizonyos előre nem várt, szomorú esetekben azonban ennél korábban is megszűnhet. Ez azt jelenti, hogy ha a fenti okok alapján a szülési szabadság megszűnne a gyermek születésétől számított 6. hét vége előtt, mert a gyermek halva születik, vagy korábban távozna az élők sorából, illetve a 6. hét vége előtt kerülne elhelyezésbe, nevelésbe, a szülési szabadság akkor is csak a gyermek születésétől számított 6. hét végéig tart.

A szülési szabadság igénylése

A szülési szabadság automatikusan jár az anyák és az apák számára is, az igénybevételét azonban kötelező bejelenteni a munkáltatóknál. Azt is érdemes tudni ugyanakkor, hogy az erre az időszakra vonatkozó támogatásokat már külön kell igényelni, a Magyar Államkincstár honlapján elérhető nyomtatványok kitöltésével.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szülési szabadság véget ér, ha az anya ismét dolgozni kezd, akkor is, ha csak részmunkaidőben teszi meg ezt.

Szülési szabadság az apák számára

Az anyák mellett az apák is elmehetnek szabadságra a szülés után. Az apasági szabadságra vonatkozó szabályozás megújítására 2023. január 1-től került sor a magyar munkajogban, az ún. „munka-magánélet” uniós irányelv hazai jogba való átültetése folytán. Immár az apák némileg módosult néven - „apasági szabadság” -, tehát a pótszabadságok rendszeréből kiemelve, meghosszabbított időtartamban, megváltozott díjazási és pontosított kiadási szabályok mellett tölthetnek néhány napot a családjukkal.

Apasági szabadság időtartama és díjazása

A korábbi öt munkanap helyett az új szabályok szerint tíz munkanapra jár az apasági szabadság. Ez tehát nagyjából két hét fizetett távollétet jelent. Az apasági szabadságra a munkavállaló abban az esetben is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.

A munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult. Az apasági szabadságra járó díjazást valójában nem a munkáltatónak kell állnia, hanem a távolléti díj és a kapcsolódó közteher megtérítését igényelheti a központi költségvetésből.

Az apasági szabadság igénylése és kiadása

Az apasági szabadságot az apa kérésének megfelelő időpontban kell kiadni azzal, hogy azt a születést követő második hónap végéig - örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig - vehető ki. A munkáltatónak nincs beleszólása abba, hogy az apa miként ossza be a távollétét. E körben is köti azonban a feleket az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség.

Az apasági szabadságot nem lehet arányosítani. Azaz, ha év közben kezdődött a munkaviszony, akkor is 10 munkanap apasági szabadság jár az apának. Az apasági szabadság személyhez, és nem munkaviszonyhoz kötődik. Amennyiben az apa éppen a jogosultsági idő alatt vált munkahelyet, és még nem tudta kivenni az apasági szabadságát, úgy annak maradvány része a következő munkáltatónál is felhasználható. A munkaviszony lezárásához kapcsolódó ún. foglalkoztatási igazoláson ezért a (volt) munkáltatónak fel kell tüntetnie, a munkavállaló mennyi apasági szabadságot igényelt a tárgyévben.

A szabadságot a törvény szerint munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén el lehet halasztani vagy megszakítani. Ez a szabály azonban nem alkalmazható az apasági szabadságra. Az apasági szabadság felmondási tilalmi időszaknak minősül, vagyis a távollét alatt jogszerűen nem szüntethető meg a munkaviszony a munkáltató részéről felmondással.

Új típusú szabadság: a szülői szabadság

Az Mt. 2023. január 1-jétől többek között módosította a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt. Új típusa a szabadságoknak a szülői szabadság. A munkavállalót gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének az a feltétele, hogy a munkaviszony a gyermek születését vagy örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követően 1 éve fennálljon.

A szülői szabadság időtartamára járó díjazás nagyon alacsony. A munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki. A munkavállaló erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt bejelenti. Felmondási védelem érvényesül az apasági szabadság, és a szülői szabadság alatt.

Milyen juttatások járnak szülés után?

Hogy a szülési szabadság ne teher, hanem vonzó opció legyen az anyák számára, a kormány erre az időszakra folyósítja a csecsemőgondozási díjat, röviden CSED-et.

Csecsemőgondozási díj (CSED)

A szülési szabadság idejére csecsemőgondozási díjat (ismertebb nevén CSED-et) is igényelhetnek a nők akkor, ha a kisbabájuk születése előtti két évben legalább 365 napig dolgoztak, és vagy még biztosítottak, vagy baleseti táppénzt kapnak a szüléskor. A CSED összege egy állami juttatás, éppen ezért az állam finanszírozza azokat a kismamákat, akik otthon töltik a szülés utáni fél évet - feltéve, ha megfelelnek a CSED szabályainak és rendelkeznek a megfelelő mennyiségű TB-jogviszonnyal.

Erre a támogatásra alapvetően az édesanya jogosult, de vannak speciális esetek. Ilyen például az örökbefogadás, amikor az örökbefogadó anya is igényelheti, vagy a családba fogadás, amikor a gyámnak jár a támogatás. A férfiak (vagyis az édesapák és az örökbefogadó apák) viszont csak akkor kaphatnak CSED-et, ha az az anyuka meghal, vagy egészségügyi okból nem élhet a családjával.

Mivel nem számít szociális juttatásnak, a CSED összege nem fix, az anya bruttó bérének 100 százalékából számítják ki, méghozzá úgy, hogy alapesetben az utolsó fél éves átlagkeresetét veszik alapul. A CSED összege egy bruttó érték, amely után az anya a szülési szabadság alatt kedvezményes adót kell, hogy fizessen.

Azok a nők, akik nem dolgoznak, a lakhelyük szerint illetékes kormányhivatalnál adhatják le a Kérelem anyasági támogatás megállapítására című formanyomtatványt, amelyet a Magyar Államkincstár honlapjáról is le lehet tölteni.

Gyermekgondozási díj (GYED)

A szülési szabadság és a csecsemőgondozási díj után úgynevezett gyermekgondozási díj, vagy GYED jár az egyik szülőnek egészen addig, amíg a gyereke be nem tölti a 2 éves kort (vagy ikrek esetén a 3 éves kort). Arról, hogy ezt az anya vagy az apa vegye igénybe, már a szülők dönthetnek. Mivel a támogatás összegét az igénybevevő szülő jövedelme alapján számolják ki, a család akkor jár a legjobban, ha a GYED-et a jobban kereső szülő igényli.

Azt is érdemes tudni, hogy a CSED-del szemben a GYED mellett már lehet dolgozni, akár teljes munkaidőben is. A gyermekgondozási díjat mindenki a munkahelyén igényelheti, az Igénybejelentés gyermekgondozási díjra elnevezésű nyomtatvány elérhető a Magyar Államkincstár honlapján.

A GYED összegét is az igénylő szülő béréből számolják ki. Alapesetben a jövedelme alapján megállapított naptári napi alap 70 százaléka jár az egyik szülőnek, de ez a támogatás már maximalizálva van, így 2023-ban nem lehet bruttó 324 800 forintnál magasabb a havonta kifizetett összeg.

Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)

Van még egy támogatási forma, ami minden gyermek születése után alapesetben 3 éves korig, ikrek esetén tanköteles korig, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében pedig 10 éves korig alanyi jogon jár. Ez nem más, mint a gyermekgondozást segítő ellátás, azaz a GYES, amit szintén bármelyik szülő igénybe vehet.

Mivel a GYES szociális juttatás, a bérétől, TB-jogviszonyától függetlenül minden igénylőnek egyformán jár. A GYES összege 28.500 Ft gyermekenként, egyszerre több gyermekre is folyósítható.

tags: #szulesi #szabadsag #ferfiaknak