Várandósság alatti életmódváltás: útmutató a tudatos kismamasághoz

Van-e létjogosultsága az életmódváltásnak a várandósság ideje alatt? Egyértelműen igen a válasz! Ez egy ösztön, amit a Teremtő okosan beprogramozott a tudatalattinkba és akkor is működik, ha nem az első perctől okoz örömet a kis jövevény.

Sokszor halljuk terhes vitaminok reklámjaiban, hogy kezdjük el szedni már a baba tervezésekor. Igen, ez egy ideális állapot, amikor az ember lányának van ideje felkészülni a várva várt másállapotra. Testileg és lelkileg egyaránt reménnyel tekint az elkövetkező kilenc hónapra. Tájékozott, vagy ha nem, tudja hová forduljon tanácsért. De mi van, ha derült égből villámcsapásként ér minket? Ha nem áldott állapotnak, hanem terhességnek éljük meg ezt az időszakot. Mit tehetünk, ha aggódunk, hogy valamit nem úgy csináltunk, ahogy a nagykönyvben meg van írva és ezzel akár árthattunk a kisbabánknak? Ezek a kérdések összefüggnek az életmódunkkal, vagyis azzal, hogy nap, mint nap, hogyan, mit és miért teszünk. Szükséges ezeken változtatnunk?

Elsőként talán tisztázzuk mit is takar ez a manapság olyan divatos fogalom, ami szinte mindenhonnan ömlik ránk. Gyakran halljuk ezt a kifejezést, de nem mindig ugyanazzal a tartalommal, többnyire az egészségünkkel, vagy a boldogságunkkal összefüggésben. Saját definícióm szerint, röviden: Olyan változás a mindennapi szokásainkban, amelynek eredményeképpen jobban érezzük magunkat. A kulcs tehát a szokásformáláson és a cselekvő megújuláson van. Valamit teszek, amit korábban nem, vagy épp ellenkezőleg, valamit elhagyok, a mivel gyakrabban életem régen. Ez lehet konkrét cselekedet, de egy gondolkozási minta is. Itt is nagyon fontos a test a lélek és a szellem egysége. Nem mindegy, hogy mit miért teszek, belátom-e, hogy mi a lényege, miért jó nekem. Egy kismamának értenie kell, hogy életvitelében min szükséges változtatnia azért, hogy magának és a kisbabájának is örömteli legyen a várandósság időtartama.

A várandósság rengeteg testi és lelki átalakulást hoz, így alapból magában hordozza az életvitel megváltoztatásának lehetőségét. Már megismertük mit takar ez a fogalom, de nem tudjuk, hogyan kellene megvalósítani. Ennek legegyszerűbb módja, ha meghatározzuk, hogy mi a kiinduló pontunk és hová akarunk eljutni. Kiindulópontnak a jelenlegi állapotunkat tekinthetjük, azt hogy most az adott pillanatban hogyan érezzük magunkat, milyen képet vetítenek elénk magunkról a belső szemeink.

Játsszunk egy kis asszociációs játékot, hogy meghatározzuk jelenleg, hogyan viszonyulunk magunkhoz. A magyar nyelv gazdagságát dicséri, hogy erre a bizonyos kilenc hónapra több szavunk is létezik: állapotos, várandós, áldott állapotú, viselős, másállapotos, pocakos, gyermeket vár, babát vár, kismama, anyai örömök elé néz, terhes. Most válasszuk ki, hogy melyik illik ránk. Ugye milyen kifejezőek, ezek a szóképek? Tárgyilagosan szemléljük a helyzetünket, nem akarunk sok érzelmet belevinni: állapotosak vagyunk? Vagy éppen régóta várjuk ezt a pillanatot, áldásnak éljük meg? Esetleg elviseljük a kellemetlenségeket valaminek a reményében? Az is lehet, hogy jelenleg tehernek érezzük a helyzetünket. Fogadjuk el, hogy így látjuk magunkat, ez sem jót sem rosszat nem jelent.

A cél talán kicsit egyértelműbb, hiszen mindannyiunknak vannak vágyaink, hogy milyennek szeretnénk magunkat látni. Könnyű azonban elrugaszkodni a talajtól és egy olyan ideált hajszolni, amit nem fogunk tudni megvalósítani. Nem biztos, hogy Rubint Réka szülés előtti csúcsformája, összeegyeztethető a sajátunkkal. DE, megfogalmazhatunk magunknak irányelveket. Például: szeretnék energikus lenni, vagy könnyed, formás, esetleg vidám. Minél több különbséget látunk a jelenlegi és a célul kitűzött énünk között, annál több lehetőséget kapunk a változtatásra. Ezek a pontok lesznek ugyanis azok, amelyekkel foglalkozhatunk.

Összefoglalómban megemlítek olyan fontos területeket, amelyeknek jól kell működniük ahhoz, hogy testileg, lelkileg és szellemileg is jól érezhessük magunkat. Ezek alapvető élettani folyamatok, amelyek mindannyiunkban ugyanúgy mennek végbe. A várandósság alatt olyan életmódváltásba érdemes belekezdeni, amely javulást hoz az általam felhozott területeken is és a saját magunk által meghatározott változtatási pontokon is. Az előttünk álló időszak nem a szélsőségek kora, most az aranyközépút a lényeg. Természetesen nem tudok egy cikksorozat keretein belül választ adni az összes felmerülő élethelyzetre. A táplálkozásról is csak érintőlegesen fogok írni, mert ezer és ezer féle ajánlás létezik, és minden eset más és más. Nincs két egyforma ember, így az étkezést sem lehet szabványosítani, személyes találkozó során, könnyebben találunk megoldást a problémákra.

A várandósság alatti stresszkezelés

A várandósság egy különleges időszak, tele örömmel, várakozással és izgalommal. Ugyanakkor természetes, hogy a kismamák olykor szorongást, stresszt vagy bizonytalanságot is tapasztalnak. A stressz azonban nemcsak az anya közérzetére, hanem a babára is hatással lehet. A tartós vagy túlzott stressz az, ami hosszú távon kimerítheti az anyai szervezet erőforrásait, és negatívan befolyásolhatja mind az anya, mind a baba jó(l)létét. Bár a stressz teljesen nem kerülhető el, a megfelelő stresszkezelési módszerek segítenek csökkenteni a distressz negatív hatásait, és hozzájárulhatnak egy kiegyensúlyozottabb várandóssághoz.

A várandósság alatti stressz csökkentése nemcsak az anya közérzetére, hanem a baba fejlődésére is kedvező hatással lehet. Ezek a módszerek nemcsak a várandósság alatt, hanem a baba megszületése után is hasznosak lesznek.

• Mély légzés: Lassú, mély hasi légzés, amely segít megnyugtatni az idegrendszert.
• Lefekvés előtti nyugtató (alváshigiénés) rutin kialakítása: pl. lefekvés előtt írjunk le két darab papírra a napközben bennünket ért kellemetlen eseményeket. Az egyikre azokat, amikkel lesz teendőnk. Írjunk ehhez egy kis megoldásvázlatot. A másikra azokat, amikkel nincs más teendője, mint a továbblépés. Ezt olvassa át néhányszor, majd dobja el!
• Tudatosan betervezett „énidő”, amikor a kismama csak saját magával foglalkozik.

A megfelelő életmódbeli szokások kialakítása hosszú távon segíthet csökkenteni a stresszt és hozzájárulhat a várandósság nyugodtabb megéléséhez. A várandósság alatti stressz enyhe és időszakos szintje természetes és kezelhető stresszcsökkentő technikákkal és életmódbeli változtatásokkal.

Táplálkozás és folyadékbevitel a várandósság alatt

Tervezett terhesség esetén a nők a fogamzás előtti három hónapban már elkezdenek változtatni az életmódjukon, ennek fontos része a mozgás mellett a megfelelő étkezés is. A várandós étrend nem mennyiségi, inkább minőségi változást jelent.

A várandóság ideje alatt élettani változások mennek végbe a szervezetben. A megnövekedett energia és tápanyagszükségletet egyéninek kell tekinteni, hiszen az életkor, a fizikai aktivitás, és a fogantatás előtti tápláltsági állapot is nagymértékben befolyásolja. Amennyiben ideális testtömeggel kezdte a terhességet ez legfeljebb 10-12 kg-t jelent. A túlsúllyal rendelkező kismamák esetében 7-8 kg-ra kell törekedni. A testtömeg növekedést részben a növekvő magzat, a méhlepény, a magzatburok, a magzatvíz, a megnövekedett vérmennyiség, a megduzzadt emlők és némi zsírlerakódás (kb. 2-3 kg) teszi ki.

A várandósság alatt a napi energia és tápanyagszükséglet megnő, amit változatos és kiegyensúlyozott táplálkozással kell elérni. Az energiaigény a fogamzás előttihez képest a várandósság első harmadában kb. 150 kcal energiával nő naponta.

Makrotápanyagok szerepe

• Fehérjék: A fehérjék a sejtek fontos építőelemei. 1 g fehérje kb. 4 kcal energiát jelent a szervezet számára. Az állati forrásból származó fehérjék jobban hasznosulnak a szervezetben, mint a növényi eredetűek. Fehérjében gazdag növényi táplálékok közé tartoznak a száraz hüvelyesek, a gabonafélék, az olajos magvak, az állati eredetűek pedig a húsok, a halak, a tej, a tejtermékek és a tojás. A várandósság folyamán naponta 10 g-mal kell növelni a fehérjebevitelt, ami megfelel kb. 1-2 adag tejterméknek vagy 1 adag húsnak.
• Zsírok: A zsíroknál megkülönböztetjük a telített zsírsavakat tartalmazó állati zsírokat, és a telítetlen zsírokban gazdag növényi olajokat. Az utóbbiakat ajánlott előnyben részesíteni a nagyobb omega 3 és 6 zsírsavtartalmuk miatt. A változatos, egészséges táplálkozás nem tiltja az állati eredetű zsiradékok fogyasztását, de minden esetben a mértékletességre kell törekedni. 1 g zsír 9 kcal energia a szervezetnek.
• Szénhidrátok: A szénhidrátok közül az összetettebb szénhidrátok (pl keményítő) fogyasztása ajánlott. 1 g szénhidrát 4 kcal energiát tartalmaz.

Mikrotápanyagok és élelmiszerforrások

A vitaminoknak és ásványi anyagoknak is fontos szerepük van az egészséges magzat fejlődésben.

• Gabonafélék: A gabonafélék az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlenek. A legértékesebbek közülük a teljes értékű gabonafélék. Ide tartoznak a teljes őrlésű lisztből készült barna, korpás pékáruk (zsemle, kifli, kenyér), a gabonapelyhek, a teljes gabonaszemeket tartalmazó őrlemények, a natúr gabonapelyhek, a zabkorpa, a hajdina, a köles. Lehetőleg mindennap szerepeljen az étrendben teljes értékű pékáru! Köretként javasolt a barna rizs, a durum lisztből készült tészta, de bátran lehet az alternatív gabonákat (köles, bulgur, hajdina) is fogyasztani!
• Tejtermékek: Jelentős forrásai a magas biológiai értékű, könnyen emészthető fehérjéknek. Megfelelő mennyiségű fogyasztásuk hozzájárul a szervezet napi B2-, B6-, B12-, A-vitamin, valamint cink-, magnézium-, kalciumigényének fedezéséhez. Naponta igyon legalább fél liter tejet, vagy fogyasszon ezzel egyenértékű tejterméket! A tejtermékekből ajánlott a soványakat választani, tejből a 1,5%-os zsírtartalmút, a sajtok közül a sovány, light sajtokat és a félzsíros sajtokat (pl. gouda, félzsíros trappista, edami).
• Húsok és halak: Egészséges, vegyes táplálkozás esetén a napi B12-vitamin-szükséglet mintegy 70%-át húsokkal és húskészítményekkel tudjuk fedezni. Jelentős szerepük van a B6-vitamin, a vas, és a cink szükséglet biztosításában. A húsfélékből a vas sokkal jobban szívódik fel, mint a növényi eredetű táplálékokból. Ajánlott a soványabb húsokat választani, ilyenek például a csirke, pulyka (bőr nélkül), sertéscomb, -karaj, marha (hátszín, bélszín), a soványabb halak közé tartozó tőkehal, hekk, lepényhal, amur, fehér busa, süllő. A húskészítmények közül a pulyasonka, csirkemellsonka, baromfi virsli, baromfi párizsi, tavaszi felvágott javasolt.
• Tojás: A tojást heti 1-3 alkalommal ajánlott fogyasztani.
• Zöldségek és gyümölcsök: A zöldségfélék és a gyümölcsök fogyasztása az egészséges táplálkozás részét képezik. Jelentős vitamin és rostforrások a szervezet számára és a víztartalmuk sem elhanyagolható. Minden étkezésben szerepeljen, idénynek megfelelően valamilyen zöldség vagy gyümölcsféle!
• Száraz hüvelyesek: Száraz hüvelyesekből (bab, borsó, lencse) készült ételeket hetente 1-2 alkalommal ajánlott az étrendbe tervezni.
• Burgonya: Burgonyát legfeljebb minden másnap fogyasszon!

Folyadékbevitel a várandósság alatt

A víz nem hiába hívják éltető elemnek a Föld és az emberi szervezet számára is. A víz valamennyi élő szervezet fő alkotórésze, az emberi test legnagyobb mennyiségben előforduló összetevője. Egy újszülött testtömegének akár 75%-a is lehet víz, ez az arány a születéstől az idős korig folyamatosan csökken. Egy felnőtt ember testtömegének 50-60%-át teszi ki.

A folyadékszükségletet többek között a kor, a nem, a testösszetétel is befolyásolja, ezért a nők testének magasabb testzsírszázaléka miatt a férfiakhoz képest kisebb a folyadéktartalma. Minden szervünk egészséges működéséhez nemcsak a kiegyensúlyozott táplálkozás, hanem a megfelelő folyadékbevitel is hozzájárul, amelynek szerepe van többek között a vérnyomás szabályozásában, a salakanyagok kiválasztásában és eltávolításában, a testhőmérséklet szabályozásában, de befolyásolja a koncentrációs és tanulási képességet is.

A vízfelvételt egészséges szervezetben, azonos mennyiségű víz leadása követi. A test víz-, illetve folyadékegyensúlyára számos tényező hat: a környezet- és a testhőmérséklet, a testmozgás, érzelmi vagy fizikai stressz, egyes betegségek, trauma előidézte sérülés, egyes gyógyszerek (pl. vízhajtók), abnormális folyadékvesztés (pl. hasmenés, hányás), abnormális folyadék visszatartás (ödéma), életkor, bizonyos állapotok (pl. várandósság, szoptatás időszaka).

Az EFSA folyadékbeviteli ajánlása mérsékelt aktivitás esetén és mérsékelt külső hőmérsékletre vonatkozik az egészséges emberek számára, korosztályi bontásban. Ez a mennyiség magában foglalja az összes italból és ételből bevitt vízmennyiséget. Kánikulában számolnunk kell azzal, hogy az izzadsággal és párolgással leadott folyadékveszteség jelentősen megnő. Folyadékbevitel szempontjából vannak állapotok, többek között a várandósság és a szoptatás időszaka, illetve érzékeny korosztályok, ilyen a csecsemő-, kisded-, gyermekkor, amikor még inkább oda kell figyelni a megfelelő hidratálásra.

A kismama testében számos változás megy végbe, többek között nő a szervezetben a folyadék mennyisége is, ami szükséges a plazmatérfogat növekedéséhez, a magzatvíz felépítéséhez és a méhlepényhez, elengedhetetlen a magzat fejlődéséhez. Terhesség alatt az anyai vértérfogat akár 40-50%-kal is megnő, elsősorban a plazmatérfogat-növekedés következtében. A magzatvíz térfogata 500-1200 ml között változik, a méhlepény kb. 500 ml vizet tartalmaz.

A terhesség korai szakaszában sokszor jelentkezik hányinger, hányás, amikor a folyadék- és ásványianyag-szükségletre még fokozottabban oda kell figyelni. Mindezekből is látszik, hogy milyen fontos ebben az időszakban a megnövekedett folyadékbevitel biztosítása. Az EFSA a terhesség ideje alatt naponta extra 300 ml-t, szoptatás esetén plusz 700 ml-t javasol.

A felnőtteknek szóló OKOSTÁNYÉR® ajánlásai alapján napi 8 pohár folyadék elfogyasztása javasolt. Amennyiben egy pohár 2,5 dl, akkor ez napi 2 l, ami várandósság esetén még 3 dl-rel kiegészül, így ez valamivel több, mint 9 pohárnyi. A folyadékból legalább 5-6 pohárnyi víz (csapvíz, ásványvíz) legyen, ez alkalmas leginkább a folyadék nagyobb mennyiségű pótlására, hiszen energiamentes, könnyen hozzáférhető és legjobban oltja a szomjat. Az ásványvizekből értékes tápanyagokhoz, például kalciumhoz, magnéziumhoz is hozzájut az anyai szervezet. Várandósság idején a lehetőleg hozzáadott cukormentes gyümölcs- és zöldséglevek, a tejes italok, turmixok nemcsak a folyadékpótláshoz, hanem összetételtől függően az ásványi anyag-, fehérje- és vitaminbevitelhez is hozzájárulnak.

A gyermek születése után új fejezet kezdődik a család életében. Azonban a terhesség és a szoptatás alatt végbemenő változások egyik közös vonása, hogy többlet folyadékbevitelre van szükség és a várandóság időszakához képest még többet kellene inni az újdonsült anyukának, amire általában ekkor kevés figyelem irányul.

Különleges táplálkozási helyzetek és javaslatok

A várandósság alatti hiányállapotok a nők több mint 38%-át érintik világszerte, különösen a vas, a folsav és az A-vitamin tekintetében. Minden tápanyagnak fontos szerepe van a magzat fejlődése szempontjából.

Székrekedés: Székrekedés esetén javasolt a magas rosttartalmú élelmiszerek fogyasztása, de csak akkor tudjuk kihasználni a rostok székletlazító tulajdonságát, ha megfelelő folyadékot fogyasztunk mellé. Fontos tudni, hogy rostdús étrend esetén 30-40 g rost fogyasztása javasolt, ha figyelembe vesszük, hogy 1 g rost 0,5 dl vizet köt meg, akkor a minimális folyadék, amelyet a bevitt rostok megkötnek 1,5-2 l folyadék! Érdemes savanyított tejtermékeket (natúr joghurt, kefir, aludttej) fogyasztani székrekedés esetén, mivel a tejsav fokozza a székletürítést.

Hányinger és hányás: Hányinger, hányás gyakran előfordul a kismamáknál, de általában ez a 3-4. hónapban meg is szűnik jellemzően. Naponta legalább 5-6 alkalommal kis mennyiségű ételt fogyasszunk egyszerre, hiszen így tudjuk biztosítani a megfelelő tápanyagokat, de nem terheljük meg az emésztésünket. Hányinger esetén fontos, hogy kerülje az erős illatú, markáns fűszerezésű ételeket, italokat. Ha az émelygés felkeléskor jelentkezik, érdemes felkelés előtt fogyasztani kis pirítós kenyeret, hideg tejet, kukoricás abonett, háztartási keksz. Érdemes csökkenteni a magasabb zsírtartalmú élelmiszerek fogyasztását, pl.: olajban sült krumpli, bundázott rántott ételek. Amennyiben ezeket sütőben, kevés növényi olaj hozzáadásával készítjük el, így könnyebben emészthetővé válnak ezek az ételek is. Szellőztessen gyakran, menjen friss levegőre, ha teheti, ez is segít átvészelni a rosszulléteket. Hányás esetén nagyon fontos figyelni a folyadék és ásványi anyagok pótlására, hiszen főleg a nyári meleg időszakban nagyon hamar kiszáradáshoz vezethet! Igyon hűtött, kicsit savanykás folyadékot, kortyonként, egyszerre csak kis mennyiséget!

Gyomorégés: Gyomorégés esetén érdemes kerülni a savtermelést fokozó ételeket, italokat, ilyenek például a csípős, erős fűszerezésű, magyaros ételek (lecsó, pörkölt, gulyás), az intenzív ízű fűszerek (torma, bors, bormenta, terijaki szósz, ecet), szénsavas italok szénsavas ásványvíz, szénsavas üdítőitalok, savas gyümölcslevek (narancs, alma). Érdemes elhagyni a feketekávét, csokoládét, fekete teát, tömény cukros ételeket is.

Vizesedés: Vizesedés a fokozott ösztrogén (női nemi hormon) termelés következtében alakulhat ki. Fokozódó ödéma esetén a sóbevitel csökkentése szükséges. Először is, kerülje az elkészült ételek és a friss kerti vetemények (paradicsom, paprika, uborka) sózását! Figyeljen, mit vásárol, ugyanis egyes élelmiszereknek nagyon magas a nátrium tartalma, mint füstölt, pácolt húskészítmények, felvágottak, sajtfélék, pékáruk. Mellőzze a kész fűszerkeverékeket, saláta önteteket, ízesítő porokat/krémeket, ketchupot, hiszen ezeknek is magassótartalma van. Ehelyett ízesíthet zöldfűszerekkel, borssal, tűzdelhet hagymával, fokhagymával, gombával, almával, ezekkel el tudja nyomni a só hiányát.

Vegetáriánus táplálkozás: A várandósság alatt az energia és tápanyagszükséglet megnövekszik olyannyira, hogy sok esetben vegyes táplálkozás esetén is nehéz kielégíteni ezeket az igényeket. A jód, cink, B12-vitamin az anyai szervezet számára megnövekedett mennyiségben szükséges, és a fent említett irányzatok esetén kritikus ezek biztosítása, különösen vegán (akik kizárólag növényi eredetű termékeket fogyasztanak) étrend esetén!

A szülés alatti táplálkozás és folyadékbevitel

A vajúdás hosszú órákig, de akár egy napig is eltarthat, ez idő alatt oda kell figyelni a táplálkozásra és a folyadékfogyasztásra egyaránt. Amennyiben a kismamának lehetősége van rá, a kórházba indulás előtt egyen valamit, hogy felkészüljön az előtte álló fizikai megterhelésre. A szülés energiaigénye a maratoni futókéhoz hasonlítható. A vajúdás alatti evés, ivás előnyei, hogy megakadályozza az anya és a magzat vércukor ingadozását, a vajúdó nő idő előtti kimerülését, csökkenti az érzelmi stresszt és a fájdalomérzetet, továbbá lerövidítheti a vajúdás folyamatát.

Vajúdás alatt a legfontosabb a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás, ugyanis ez létfontosságú a méh megfelelő működéséhez. Az elégtelen folyadékbevitel kiszáradáshoz, kimerültséghez vezethet, a méhösszehúzódások lassulnak. A megfelelő folyadékfogyasztás hatására a véráramon keresztül a hormonok szabadon áramolhatnak, ezzel is könnyítve a vajúdás folyamatát.

Az Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium (ACOG) és az Amerikai Aneszteziológiai Társaság (ASA) állásfoglalása alapján szülés alatt javasolt víz, szénsavmentes ásványvíz, gyümölcslevek, izotóniás sportitalok fogyasztása. A legtöbb magyar intézményben engedélyezett, hogy a vajúdás alatt a kismama igyon. Javasoltak a magas szénhidrát tartalmú, alacsony zsír- és rost tartalmú ételek az egyéni olerancia figyelembe vételével. A tágulási szakasz nyugodtabb időszakában beleférhetnek akár a főtt ételek (levesek, burgonya, rizs, tésztafélék). Az aktívabb fázisban pedig javasolható a pirítós, extrudált kenyér, keksz, joghurt, müzliszelet, energiaszelet, aszalt/ friss gyümölcs. Fontos, hogy mielőtt bármit becsomagolnánk, a kórházi pakkba mindenképpen tájékozódjunk és alkalmazkodjunk az adott intézmény szabályaihoz.

Az anyatej minősége és a szoptatás alatti folyadékbevitel

Az anyatej minőségét és mennyiségét nagymértékben befolyásolja az anya étrendje. Törekedni kell a rendszeres, napi 4-6x-i étkezésekre, kis adagok elfogyasztásával. Napi 500-700 többlet kalória bevitelszükséges, fehérjékből kb. napi 20 grammal kell többet fogyasztani. Vitaminok közül a C-, A-, D-vitamin és a folsav mennyiségét kell növelni, az ásványi anyagok közül a kalcium, foszfor, és magnézium.

A szoptatós édesanyáknak naponta legalább 7 deciliterrel több folyadékot kell inniuk a felnőtt nőknek ajánlott 2 literhez képest (EFSA ajánlás). A víz egyensúlyának fenntartása ezért kihívást jelenthet a szoptató nők számára. A megnövekedett folyadékigény pótlására a víz és az ásványvíz mellett hasonlóan a várandóság időszakához, az egyéb folyadékforrások is fontosak. Azonban a feketekávé, koffeintartalmú üdítőitalok, erősre főzött, vagy fekete teák aromaanyagai átjutnak az anyatejbe, majd a csecsemő szervezetébe. Ennek következménye lehet, hogy a csecsemő nyugtalanná, élénkké válik, akár alvászavar is kialakulhat.

Mivel a napi kb. 2,7 l folyadék bevitele nem egyszerű, érdemes különböző praktikákat alkalmazni, pl. minden étkezést kísérje folyadékfogyasztás, vagy a szoptatás alkalmával mindig igyunk egy pohár vizet. Van, akinek az segít, ha nagyobb részét az elfogyasztandó italnak palackba tölti és így tudja követni mennyit ivott már aznap.

Csecsemők és kisdedek folyadékfogyasztása

Kizárólag anyatejjel táplált csecsemőnek nincs szüksége kiegészítő italra. Ha már legalább 3 alkalommal fogyaszt szilárd táplálékot, akkor kell csak kiegészítő folyadékot, vizet (vagy cukrozatlan babateát) lehetőleg pohárból adni. 6 hónapos kortól csak kis - maximum 100 ml/nap - mennyiségben adható a tehéntej.

A legfrissebb nemzetközi ajánlásban is a kizárólagos szoptatás után a 6 hónapos gyermekek esetében folyadékfogyasztásra az ivóvizet ajánlja. Ha a táplálás mellett a fél évesnél idősebb gyermeknek folyadékot adunk, a tiszta víz javasolható. Elsőként választandó folyadék a forralt víz, babavíz. Csecsemőknek a csapvíz 5 percen át tartó forralás után, szobahőmérsékletre való hűtést követően adható. Amennyiben nincs lehetőség forralásra például utazásnál, a babavíz felbontás után 24 óráig forralás nélkül is felhasználható.

A csecsemők és a kisgyermekek testének víztartalma jóval magasabb, mint a felnőtteké, egy darabig nem tudják közölni szükségleteiket, ezért is a szülőknek sokkal jobban oda kell figyelni a megfelelő folyadékbevitelükre. Ezt a korosztályt a gyakran fellépő, pl. vírusos, illetve bakteriális fertőzésekhez társuló hasmenés vagy hányás miatti kiszáradás is veszélyeztetheti. A kisdedek és a gyerekek sokszor annyira belemelegednek a játékba, hogy elfelejtenek inni, nem figyelnek a szomjúságérzetre sem és ez különösen veszélyes lehet a meleg időszakban.

Normál körülmények között a kisded teljes folyadékigénye (ételben, italokban, vízben) 1100-1300 ml/nap között van. Mivel minden gyermek egyedi, más-más periódusban van a testtömegnövekedése, ezért ez a folyadékigény testsúlyra számítva, a befolyásoló tényezőktől függően 100-120 ml/ttkg/nap legyen.

tags: #varandossag #alatti #eletmod #szakirodalom