A szülési szabadság, valamint a gyermek gondozásával járó fizetés nélküli szabadság utáni munkába visszatérés számos kérdést vet fel a munkavállalókban. Az egyik legrégibb és legnépszerűbb téma a szabadságszámítás, hiszen bármennyit is írnak róla, sosem elég. A magyar munkajog meglehetősen komplex, ezért alapvető fontosságú, hogy tisztában legyünk azzal, melyik törvény vonatkozik ránk a szabadságszámításkor. Ez a cikk a Munka Törvénykönyvére (Mt.) vonatkozó szabályokat mutatja be részletesen, segítve az anyukákat és apukákat az előre tervezésben és a tudatos döntéshozatalban.
Melyik törvény vonatkozik rád a szabadságszámításkor?
A magyar munkajogban nem mindegy, hogy melyik törvény hatálya alá tartozunk. Máshogyan kell kiszámolni egy Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó anyukánál a GYED-GYES utáni szabadságot, s máshogy egy közalkalmazottnál. Ez a cikk az Mt.-ről szól.
Szabadságra jogosító időszakok
Szabadság a Munka törvénykönyve szerint a munkában töltött idő alapján jár naptári évben, s ez a szabadság alap- és pótszabadságból áll. Fontos tudni, hogy a törvény alapján munkában töltött időnek minősül többek között a szülési szabadság, és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának időtartama is.
A dolgozót az igénybe vett szülési szabadság (legfeljebb 24 hét) időtartama és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja alapján számított szabadság illeti meg. Azaz a GYED-GYES utáni szabadság meghatározásához úgy kezdünk hozzá, hogy eme időszakokat napra pontosan meghatározzuk. Ehhez a legegyszerűbb a CSED és GYED határozatokat előkeresni, ez általában a legtöbb anyukának megvan. Még mindig sokan azt hiszik, hogy az otthon töltött időre végig jár a szabadság, pedig nincs "3 évnyi szabadság", a fenti mondatok ezt egyértelműen megcáfolják.
Ha valaki a szülési szabadság előtt több hónapig táppénzen volt - ez egyáltalán nem ritka a kismamák esetén - érdemes alaposan utánajárni a pontos dátumoknak itt is, mert innentől kezdve bonyolódhat az eset. Egyrészt a táppénzes időszakra is jár a fizetett szabadság, másrészt ezen táppénzes időszak hossza a végkielégítésre való jogosultságot is befolyásolhatja. Jobb ilyenkor tehát teljes körűen tájékozódni.
Milyen szabadságnapok vannak, mikor mennyi illet meg?
Az alapszabadság mértéke 20 nap (ez életkortól függetlenül jár), s ez a következőképpen változik az életkortól függően:
- huszonötödik életévétől 21;
- huszonnyolcadik életévétől 22;
- harmincegyedik életévétől 23;
- harmincharmadik életévétől 24;
- harmincötödik életévétől 25;
- harminchetedik életévétől 26;
- harminckilencedik életévétől 27;
- negyvenegyedik életévétől 28;
- negyvenharmadik életévétől 29;
- negyvenötödik életévétől 30 munkanapra emelkedik.
Ne feledd, hogy abban az évben már jogosult vagy a nagyobb számú szabadságra, amelyik évben az adott életkort betöltöd, akkor is, ha december 31-én van a születésnapod!
Gyermek utáni pótszabadságok
A gyermek utáni pótszabadságok a következőképpen alakulnak:
- tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után egy gyermek esetén 2,
- két gyermek esetén 4,
- kettőnél több gyermeke esetén összesen 7 munkanap pótszabadság jár.
A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
Ha tartósan beteg gyermeked van, akkor a fenti napok mellett még plusz napok járnak neked! Ez a további pótszabadság fogyatékos gyermekenként szintén 2 nap (2013 óta jár ez egyébként).
Szülői szabadság
2023. január elsejétől került bevezetésre a szülői szabadság, ami azt jelenti, hogy a gyermek születésétől számított három évig 44 napot vehet ki mindkét szülő szülői szabadság címén. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy legalább már egy éve fennálljon a munkavállaló munkaviszonya. Ellentétben a munkajogban eddig megszokott alap-, életkor utáni és egyéb pótszabadságokkal, a szülői szabadság nem minden évben jár, hanem a 3 éves korig maga a munkavállaló döntheti el élethelyzete, igényei szerint, hogy mikor és milyen ütemezésben szeretne élni vele. A munkáltatónak szülői szabadságot teljes egészében a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, azaz az erre vonatkozó igényt legalább 15 nappal a szülői szabadság kezdete előtt be kell jelenteni.
A munkáltatónak nincs joga nemet mondani, de kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szülői szabadság kiadását legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja. Ebben az esetben tájékoztatnia kell a munkavállalót írásban a halasztás indokáról és a kiadás javasolt időpontjáról is.
A szülői szabadság idejére a törvény szerint a távolléti díj 10%-a illeti meg a munkavállalót, de ezt az összeget csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak folyósított GYED vagy GYES összegével. Fontos tudni, hogy a szülői szabadság nem úgy működik, mint a normális szabadság, azaz ha a munkaviszony véget ér, ezt nem lehet és nem is kell pénzben megváltani. Vagy igénybe vette a dolgozó a 3 éves kor előtt, vagy elveszítette ezt a lehetőséget. Ha a 3 éves kor előtt másik munkaviszonyt kezdene egy munkavállaló, mert az előző helyen véget ért a munkaviszonya, akkor természetesen ott ugyanúgy lehetősége van ezt még igénybe venni a 3 éves korig.
A szülői szabadság munkajogi szempontból is munkában töltött időnek minősül, így ez a 44 munkanap jogszerző idő a végkielégítésre, a felmondási időre és a fizetett szabadságra is. Érdemes például megfontolni, hogy ha a gyermekünk 3 éves kora előtt amúgy is vissza szerettünk volna térni korábban dolgozni, akkor a fizetés nélküli szabadságról való visszatérést hamarabbra időzítjük, s utána igénybe vesszük a 44 munkanapra jutó szülői szabadságot, és csak utána kezdi el kiadni a munkáltató a felhalmozott fizetett szabadságot számunkra. Plusz jó tudni, hogy erre a 44 munkanapra is jár az időarányos szabadság, ami egy kisgyermekes édesanya esetén 3-5 nap plusz is lehet.
Neked járó napok száma - jöhet a matek lecke!
Ha megvannak a pontos dátumok, nosza, papír, toll, számológép és matekozunk egy kicsit! Először határozd meg, hogy az adott években hány nap alap- és pótszabadságra voltál jogosult, majd ezek után ezt időarányosítani kell a fent említett szülési szabadság és fizetés nélküli szabadság meghatározott időszakaira (azaz számold ki, hogy hány nap volt pontosan szülési szabadság 24 hete és a fizetés nélküli szabadság 6 hónapos időtartama alatt, s ezt oszd el a naptári év napjaival - ez a legtöbb esetben 365 lesz, kivéve, ha szökőév volt, mert akkor 366, s ezt az eredményt szorozd be az éves szabadságnapjaid számával). A számítás elvégzéséhez már szuper naptárak találhatóak az interneten.
A felet elérő töredék napokat felfelé kerekítjük, s kész, meg is van, hogy mennyi szabadságnap illet meg téged!
Konkrét számítási példa:
Alapszabadság: 20 nap
Munkaviszony tartama: 2023.01.01-2023.03.31-ig - 90 nap
2023-as évre vonatkozóan 365 nappal kell számolni.
20 nap / 365 nappal * 90 nappal = 4,93 nap ~ 5 nap
A Munka Törvénykönyve alapján, amennyiben a számítás eredménye töredéknapra jön ki, akkor a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. A példa esetében eléri a fél napot, így a munkavállalót megillető szabadság mértéke 5 nap lesz.
Nézzünk egy komplexebb példát:
Ügyfelünk munkavállalója 2012-ben elment szülési szabadságra, majd 2014-ben még egy gyermeket szült. A példánkban szereplő munkavállaló 1984-ben született. 2012. január-februárban nem vett ki szabadságot, majd 2012.02.23-án szült. 2012.02.23-tól 2012.08.08-ig tartott a szülési szabadság ideje (168 nap). 2012.08.09-től 2013.02.08-ig tartott a GYED első fél éve.
Ezt követően 2014.12.04-től ismét szülési szabadságra jogosult a második gyermek születése miatt, 2015.05.20-ig (168 napig).
- 2012-re járó szabadság napok: 2012-re életkora alapján 22 nap szabadságra jogosult, plusz a gyermek miatt további 2 napra, tehát 24 napra.
- 2013-ra járó szabadság napok: életkora alapján 22 nap szabadságra jogosult, plusz a gyermek miatt további 2 napra, tehát 24 napra.
- 2014-re járó szabadság napok: életkora alapján 22 nap szabadságra jogosult, plusz a gyermekek miatt további 4 napra, tehát 26 napra.
- 2015-re járó szabadság napok: életkora alapján 23 nap szabadságra jogosult, plusz a gyermekek miatt további 4 napra, tehát 27 napra.
A munkavállaló a szülés előtt minimálbéren volt foglalkoztatva, és jelenleg is a cégnél az azonos munkakört betöltők minimálbért kapnak.
Felhalmozódott szabadság kiadása és megváltása
A munkavállaló a távollét ellenére is jogosult lesz szabadságra. A szülés után felhalmozódott szabadság a szülési szabadságból (168 nap) és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja alapján számított szabadságból áll. A távollét alatt felhalmozódott, valamint az esetlegesen szülés előtt bent ragadt szabadságokat a visszatérést követő és/vagy a fizetés nélküli szabadság megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adnia a munkáltatónak, ez kötelessége. A szabadság pénzben való megváltása kizárólag a munkaviszony megszűnésekor lehetséges. A visszatérés a munkába általában azzal kezdődik, hogy a munkavállalónak kiadják a szülés után felhalmozódott szabadságát. Ezalatt már a magasabb, emelt bért kell részére számfejteni.
A szabadság napokra távolléti díj fizetendő, amit az Mt. 146. § alapján az esedékesség időpontjában érvényes alapbérből kell számolni. Ez azért fontos, mert bizonyos esetekben, például bérfejlesztés vagy minimálbér-emelés miatt a munkavállalónak nem számolhatjuk a szabadság-megváltásra járó pénzt a szülés előtti béréből, hanem azt kell figyelembe vennünk, hogy ha dolgozna a kifizetéskor, mennyi bért kapna. Az egy órára járó távolléti díjat havibérből a fix 174-es osztószámmal kell számolni, az egy napra járó távolléti díj ennek nyolcszorosa. Így ha sikerült kiszámolni, hány nap szabadság jár, és meghatároztuk a munkavállaló esedékességkori bérét, akkor abból számolható a szabadság-megváltásként fizetendő távolléti díj összege.
Munkába való visszatérés a GYED/GYES után
A visszatérés bejelentése és a munkáltató kötelezettségei
A visszatérés szándékát a későbbi problémák elkerülése érdekében célszerű minél korábban jelezni, hiszen a munkáltatónak is fel kell készülnie az akár évek óta távollévő munkavállaló fogadására. A jogszabály szerint a távollét legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló, munkavállaló által küldött jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. A későbbi félreértések elkerülése érdekében én mindenképpen az írásbeli formát javaslom, noha a szóbeli közlés is lehetséges.
Amennyiben a munkáltató nem válaszol, vagy elzárkózik a munkavállaló alkalmazásától, a jogszabály a munkavállaló foglalkoztatását kötelezővé teszi. Ha a megkeresésre a munkáltató nem válaszol, a távollét megszűnik a közléstől számított 30. napon. Ennek következtében a 31. napon a munkavállalónak munkára képes állapotban meg kell jelennie a munkahelyén. Ez akkor is igaz, ha nem kapott beosztást az első munkanapra vonatkozóan. Így a munkavállaló a munkavégzési kötelezettségének eleget tesz, és a munkáltatónak valamit lépnie kell erre. Szabadságot nem adhat arra a napra, mert azt 15 nappal előre jeleznie kellett volna. Így tehát állásidőt kell fizetnie.
Munkabér emelése visszatérés esetén
Amennyiben a munkavállaló szülési szabadságon volt (Mt. 127. §), illetve gyermeke gondozása miatt (Mt. 128-130. §), fizetés nélküli szabadságon volt, akkor munkáltató köteles a munkavállaló számára ajánlatot tenni a munkabérének módosítására. Főszabályként a visszatérő munkavállalóval azonos, vagy hasonló munkakört betöltő munkavállalók bérfejlesztése mérvadó. Ilyenek hiányában a munkáltatónál megvalósult tényleges átlagos bérfejlesztést kell figyelembe venni. Ha például a munkavállaló fizikai munkakörben dolgozik, akkor a munkáltatónál szellemi foglalkozásúként foglalkoztatottak bérfejlesztését az ő béremelésénél nem lehet figyelembe venni. A fizikai munkakörben foglalkoztatottakét természetesen igen.
Ha a munkáltató nem hajtja végre a bérfejlesztést, az a munkavállaló azonnali hatályú felmondásának (Mt. 78. §) jogszerű indoka lehet. Ha a felek a bérfejlesztés mértékében nem tudnak megállapodni, a munkavállaló munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A megnövelt munkabérre vonatkozó igényét az elévülési időn belül érvényesítheti.
Munkakör megváltozása
Ha a munkavállaló arra hivatkozik, hogy a betölteni kívánt munkakör megszűnt, a munkáltatónak fel kell ajánlania a munkavállaló képességnek, végzettségnek megfelelő másik betöltetlen munkakört. A munkakör esetleges megszűnését a munkáltatónak kell bizonyítania. Önmagában az a tény, hogy a munkakört másképpen nevezik stb. természetesen a jogszerű felmondáshoz nem vezethet.
Ha az anya, vagy a gyermekét egyedül nevelő apa tér vissza a gyermek hároméves kora előtt, akkor fel kell ajánlani neki egy másik munkakört. A felajánlott másik munkakörnek a dolgozó végzettségének, képességének, gyakorlatának megfelelőnek kell lennie. Ha azt alapos okkal nem fogadja el, akkor felmondással megszüntethető a munkaviszony.
Ha elmúlt 3 éves a gyermek, akkor nincs állásfelajánlási kötelezettség, a munkakör megszűnésére való hivatkozással felmondhat a munkáltató.
Rugalmas munkaidő és távmunkavégzés
A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Ez a kötelezettség a munkáltatót abban az időszakban terheli, amikor a munkavállaló gyermeke gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságáról visszatér.
A munkavállaló ezen kérelmét írásban kell indokolja, továbbá megjelöli a változtatás időpontját, melyre a munkáltató 15 napon belül írásban nyilatkozik. A kérelem elutasítását a munkáltató köteles megindokolni. A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja.
A 2019/1158 irányelv értelmében legalább a gyermek nyolcéves koráig biztosítani kell mindkét szülő számára a lehetőséget a rugalmas foglalkoztatás és távmunkavégzés kérelmezésére. Ez magában a foglalja a munkahely, munkarend, részmunkaidő megválasztását. A kérelem elutasítása esetén a munkáltatónak meg kell indokolnia a nyilatkozatát, amelyből az elutasítás okának világosan ki kell tűnnie. Az elutasító jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja.
Munkaidő-beosztás szabályai
Rendkívüli munkaidő nem rendelhető el a munkavállaló számára várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig. Éjszakai munka nem osztható be a munkavállaló számára várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig. Ez vonatkozik a gyermekét egyedül nevelő munkavállalóra is gyermeke hároméves koráig. Éjszakai munka a nő számára gyermeke hároméves korától tízéves koráig, vagy a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves korától tízéves koráig csak A hozzájárulásával osztható be. Heti pihenőnap, heti pihenőidő egyenlőtlen beosztása a munkavállaló számára várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves koráig csak a munkavállaló írásbeli hozzájárulásával osztható be.
Felmondás GYED/GYES után
Felmondási tilalom
A felmondási tilalom azt jelenti, hogy pl. a várandós vagy az éppen a gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő kismama munkaviszonya nem szüntethető meg. A felmondási tilalom nem az ellátásokhoz kapcsolódó védelem, hanem meghatározott, nevesített tartamokhoz, élethelyzetekhez köthető.
Az Mt. 65. § (3) bek. szerint: „A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt:
- a) a várandósság,
- b) a szülési szabadság,
- c) az apasági szabadság,
- d) a szülői szabadság,
- e) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt.”
Tehát nem csak a „kismamát” védi minden esetben és nem kell, hogy valamilyen ellátást (CSED, GYED, GYES) folyósítsanak az érintett számára. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert egy olyan munkavállalónak, aki ugyan jogosult GYED-re, folyósítják is neki, de nem vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot, bizonyos indokokkal fel tud mondani a munkáltatója! Méghozzá jogszerűen. Továbbá a munkavállaló jogosult az Mt. által védett tartamok alatt is felmondással élni, és a közös megegyezésre is lehetősége van a feleknek. A felmondási tilalom csak a munkáltatóra vonatkozik.
Továbbra is abszolút védettséget élvez a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság igénybevétele alatt egy munkavállaló, tehát továbbra is tilos munkáltatói felmondást közölni, ha egy anyuka vagy apuka otthon gondozza a gyermekét.
A fizetés nélküli szabadság megszüntetésével vagy megszűnésével az abszolút felmondási védelem sem jár többé, azaz adott esetben felmondhatnak munkavállalónak munkáltatói felmondással.
Felmondás a munkavállaló részéről
Amennyiben a szülő visszamegy dolgozni és ezt követően felmond, akkor a munkaszerződésében meghatározott felmondási ideje érvényesül. Ez alatt a felmondási idő alatt, melyet le kell dolgoznia, a szabadsága kiadható. A ki nem adott szabadságot pedig meg kell váltania a munkáltatónak.
Ha a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkaviszonyát felmondással megszüntetheti a munkavállaló, akkor a „régi” munkahelyen a fizetés nélküli szabadság alatti felmondási időt nem kell letöltenie a munkavállalónak. (Hiszen fizetés nélküli szabadságon van.)
tags: #szulesi #szabadsag #elszamolasa