Az affektív apnoe, vagyis a síráskor fellépő légzésmegállás, a szülők számára ijesztő jelenség lehet, különösen, ha először találkoznak vele. Az apnoe légzéskimaradást jelent, az affektív szó pedig az indulatokkal, érzelmekkel kapcsolatos. Ez a tünet ritkán már újszülött korban is jelentkezhet, de leginkább 6 hónapos és négyéves kor között fordul elő, gyakoriságának csúcsa egyéves kor körül van, ekkor a gyermekek kb. 5%-ánál figyelhető meg.
A mellkasi behúzódás (sternalis retrakció) a mellkasfalnak a légvétel során történő behúzódását jelenti, ami a légutak részleges vagy teljes elzáródását kísérheti. Súlyosabb esetekben a mellkasfal behúzódása láthatóvá válik a mellcsont (sternum) felett, különösen erős légzési erőfeszítés esetén, mint például síráskor. Ez a jelenség arra utalhat, hogy a gyermeknek nehézséget okoz a levegővétel, és kompenzációs légzési mechanizmusokat alkalmaz.
Az affektív apnoe típusai és tünetei
Az affektív apnoe két fő formája figyelhető meg:
- Sápadt (pallid) forma: Ezt kellemetlen érzelmi hatás (pl. ijedtség) vagy fájdalom inger hatására fellépő azonnali eszméletvesztés jellemzi. A sírás hiányozhat, vagy minimális. Ebben az állapotban a gyermek kifejezetten sápadt, bőre nyirkos, szívverése gyakran lelassul. Esetenként megfigyelhető tónusfokozódás, akár végtagrángás és bevizelés is. Ezt a formát gyakrabban tévesztik össze epilepsziával.
- Kéküléssel járó (cyanotikus) forma: Ez a gyakoribb forma. A gyermek kezdetben igen erősen sír, többnyire frusztráció, düh vagy fájdalom miatt. Légzése gyorssá és/vagy erőteljessé válik, vagy a kilégzést követően nagyobb szünet után következik a belégzés. Sírás közben a gyermek hirtelen nem vesz levegőt, ami maximum egy percig tart. Ekkor az oxigénhiány okozta változások miatt a bőr elkékülhet vagy elvörösödhet (főként az ajkak körül). Az átmeneti csökkent agyi oxigénellátottság miatt rövid időre a gyermek eszméletét veszti, és akár ebben a formában is jelentkezhet végtagrángás.
Az affektív apnoe kialakulásának okai
Az affektív apnoe kialakulásának mechanizmusa nem teljesen tisztázott, hátterében több tényező állhat:
- Genetikai hajlam
- Gyermek-szülő kapcsolati zavarok
- Az agyi véráramlás csökkenése mellett a megnövekedett mellüregi nyomás következtében kialakult vénás visszaáramlás gátoltsága
- Vashiányos vérszegénység: Az alacsony hemoglobin szint csökkenti a vér oxigénszállító képességét, ami oxigénhiányt eredményezhet az agyban.
Diagnosztika és kivizsgálás
A kivizsgálás menete magában foglalja a kardiológiai vizsgálatot, amely során EKG-t készítenek a szívritmuszavarok (pl. hosszú QT-szindróma) kizárása érdekében. Az affektív apnoénak semmi köze az epilepsziához, ezért típusos esetben EEG vizsgálat nem szükséges. Az affektív apnoe lefolyását az különbözteti meg az epilepsziától, hogy minden esetben van egy egyértelmű kiváltó tényező, amelynek során a gyermek általában sírni kezd, és ezt követik a rohamjelenségek. A laboratóriumi vizsgálatok során derülhet fény a vashiányos vérszegénységre.
Kezelés és megelőzés
Az egyébiránt szomatikusan egészséges gyermekekben az affektív apnoe az ijesztő klinikai tünetek ellenére is ártalmatlan. Nem lesz a későbbi életkorban következménye, valamint az életkor előrehaladtával a rohamok spontán ritkulnak, majd megszűnnek.
Megelőzésként arra érdemes figyelni, hogy az erre hajlamos gyermekeknél kerüljük azokat a helyzeteket, ahol heves érzelmek (pl. ijedtség), sérülések érhetik. Ilyenkor érdemes a gyermek arcára, szájába közelről, erőteljesen fújni. Hasznos lehet emellett az arc vagy test hideg vízzel való érintkezése, a gyermek megnyugtatása, figyelemelterelés, a dolgok nyugodt ismétlése (pl. vegyél levegőt).
Negatív felhangú, erős inger alkalmazása nem javasolt (pl. rákiáltás), mivel ezeket az ingereket a gyermek az ijedtséggel, szidással kapcsolhatja össze.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha sírás előtt a gyermek beütötte a fejét, a roham oka agyrázkódás lehet, ekkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Azonnal a mentőszolgálatot kell értesíteni, ha egy ilyen rosszullét után a gyermek nem ébred fel és kezd el újra lélegezni - ebben az esetben más betegségről van szó. Akkor is orvoshoz kell fordulni, ha ezek a tünetek hirtelen sűrűbben jelentkeznek, a rohamok súlyosbodnak, vagy természetük megváltozik.
Dohányosnak kötelező!
Dr. Segíts az információ terjesztésében. Oszd meg a cikket ismerőseiddel is!