Szülés Magyarországon: Videók, tudnivalók és gyakorlati tanácsok

A szülés az élet egyik legmeghittebb és legjelentősebb eseménye, amelyről egyre több információ és tapasztalat elérhető online, különösen videók formájában. Ezek a felvételek bepillantást engednek a szülés különböző módjaiba, és segítenek a leendő szülőknek felkészülni a nagy napra. Azonban fontos tudni, hogy a szülés útja számos tényezőtől függ, és bár tervezhetjük, rugalmasságra van szükség, hiszen az események nem mindig pontosan úgy alakulnak, ahogy elképzeljük. A legfontosabb, hogy bizalmi és biztonságos környezetben, megbízható segítőkkel éljük át ezt az időszakot.

Szülő nő és bába a szülőszobában

A szülés típusai és módszerei

Manapság egyre több helyen teszik lehetővé, hogy a kismamák az általuk választott módon hozzák világra babájukat. A videók számos szülési módot mutatnak be, a hagyományos hüvelyi szüléstől a császármetszésen át a vízben szülésig.

Vízben szülés

A vízben szülésre sokan esküsznek, azt mondják, a mamának is jó, mert a meleg víz ellazít, a babának pedig azért, mert a megszokott vizes környezetbe érkezik, így születése kevésbé megterhelő neki. Ebben a blogbejegyzésben vízben szülések közül szedtünk össze egy csokorra valót.

  • Egy visszafogott videón az anya egyedül vajúdik a kádban otthon, az apa pedig videokamerával veszi a folyamatot, majd az anya magából a gyereket, akit rögtön a mellkasára tesz.
  • Egy másik felvételen egy teljesen átlátszó kádban fekszik a kismama, lábaival a kád végének támaszkodik. A segítők a vízben egyengetik a baba útját, aki megszületése után magzatmázasan még hosszú másodpercekig lebeg az ismerős vízi közegben.
  • Az ikerszüléses videón is egy átlátszó kád a helyszín, és a videó különlegessége, hogy a kisbaba nem fejjel, hanem popsival vagy lábbal előre születik meg. Az első baba farfekvéses, popsija jelenik meg először, majd utána kicsusszan a többi része is. A második részben egy icipici lábacska tűnik fel először a szeméremnyílásban, amely hosszú ideig ott is marad, aztán derékig bújik ki.

Csodálatos zenei aláfestéssel kísért szülésvideó azt érzékelteti, hogy milyen szelíd és kíméletes formája a szülésnek a vízben szülés.

Hüvelyi szülés és császármetszés

A szülés természetes módja, ha a magzat hüvelyen keresztül születik meg. Az összes spontán szülés 94%-a a koponyatartás mechanizmusa szerint zajlik le. Természetesen bemutatjuk a hüvelyi szülést és a császármetszést is, mely videók teljes valóságukban mutatják be a baba világrajöttét, így akár zavaró is lehet a néző számára. A vajúdás fájdalmasan nehéz, de annál szebb pillanatait mutatja be, azt a leírhatatlanul felemelő érzést, amikor az édesapa és az édesanya a szülővé válás kapujában várja a csodát. Egymás karjában, egymást átölelve.

Páciens oktató animáció: Vajúdás és hüvelyi szülés

Élettani szülés

Élettani szülésnek nevezzük, ha az anya és a magzat egészséges, egyes terhességből, koponyavégű hosszfekvésben születik, a szülés a terminusban, tehát a 37. betöltött hét után történik, a burok megrepedése a méhszáj tágulása során következik be, a magzatvíz tiszta, a szülés időtartama nem hosszabb 14-16 óránál, illetve a szülés nem jár nagyfokú vérvesztéssel.

Koraszülés

Koraszülésről akkor beszélünk, ha a terhesség betöltött 24. hete után, de a 37. hete előtt, azaz az utolsó menstruáció első napjától számított 259. nap előtt születik meg az újszülött. Magyarországon a koraszülések gyakorisága 9,0-9,5%, ez 8500-9000 koraszülöttet jelent évente.

A szülés szakaszai

A szülés 4 szakaszra osztható: a tágulási, a kitolási, a lepényi, illetve a lepény megszületését követő postplacentáris szak.

Tágulási szakasz

A tágulási szakasz alatt történik a magzati koponya anyai medencébe történő beilleszkedése. Ez a szakasz két részre osztható: egy kezdeti fázisra, ahol a méhszáj rövidülése és korai tágulása zajlik, és egy aktív fázisra, ahol a méhszáj tágulása felgyorsul. A spontán burokrepedés az esetek 60-70%-ában ekkor történik meg. Az első szülők esetében átlagosan 9-11 óra, többedszer szülő kismamáknál pedig 4,5-5,5 óra. A méhszájtágulás átlagosan 1,2 cm/óra az első szülők esetében, míg többedszer szülőknél 1,5 cm/óra.

Kitolási szakasz

A kitolási szak akkor kezdődik, amikor a méhnyak már teljesen kitágult, eltűnt, a burok nem áll, a magzati koponya legnagyobb kerületével a medencebemeneten áthaladt, és a kismamának székelési ingere van. Ez a szakasz először szülő kismamák esetében átlagosan 50-60 perc, többedszer szülő kismamák esetében rövidebb (25-30 perc). A fájások hatására a magzati koponya egyre mélyebbre kerül, a medencefenékre és a végbélre gyakorolt nyomásával székelési inger érzését kelti.

Lepényi szakasz és postplacentáris szakasz

A magzat megszületését követően kezdődik a lepényi szak, és a lepény távozásáig tart. Időtartama átlagosan 5-20 perc, de 30 percig is eltarthat. Két esemény zajlik ebben a fázisban: a méhlepény leválása és megszületése. A lepény megszületését követő 2 órát nevezzük postplacentáris szaknak. Ekkor ellenőrizzük a méhszájat, hüvelyt illetve a gátat és látjuk el az esetleges sérüléseket. Ebben a fázisban az utóvérzés fokozott veszélye miatt a gyermekágyas édesanya szoros megfigyelése indokolt.

Beavatkozások és eljárások a szülés során

Előkészítés, beöntés

Az egyik leggyakoribb kérdésként szokott felmerülni, hogy van-e szükség, illetve kötelező-e az előkészítés, tehát a beöntés a szülés előtt. Nem kötelező, csak felajánlható. A beöntés célja a kismama végbelének kitisztítása. Az előkészítést követően a kismamáknak lehetőséget biztosítunk zuhanyzásra. Nem indokolt előkészítést kérni, ha a kismamának pár órával a szülés beindulása előtt volt széklete. Gyakran előfordul, hogy a kismamáknak a szülést megelőző napon gyakrabban van a megszokottnál széklete, ez egy természetes folyamat része, a szervezet felkészül az elkövetkező szülésre. Az előkészítés során a szülőnő kívánságait mindig figyelembe vesszük!

Vajúdás és fájdalomcsillapítás

A vajúdás során a szülésznő és az orvos CTG segítségével észlelik a magzat állapotát, illetve a méhtevékenységet. Enni, inni lehet a vajúdás alatt, de érdemes könnyen emészthető, energia dús dolgokat bekészíteni (pl. csokoládé, szőlőcukor, keksz). A tágulási szak során szükség esetén a burokrepesztést, oxytocinos fájásasszisztálást, epidurális fájdalomcsillapítást alkalmazhatunk. A kismamának a tágulási szak során lehetősége van zuhanyozni, labdán vajúdni, sétálva vajúdni. Kádban vajúdásra egyelőre nincs lehetőség, remélhetőleg hamarosan ez is elérhetővé válik.

Nő vajúdás közben, orvosok segítségével

Oxytocin infúzió

Az oxytocin az agyban termelődő hormon. A szülés során a szervezetben termelődő oxytocin hatására a méh összehúzódik. Vajúdás során intravénás infúzióban hígítva alkalmazzuk az oxytocint infúziós pumpával, kis dózissal kezdve, majd szükség esetén a dózist fokozatosan emelve. Oxytocin adására szükség lehet fájáskeltés céljából, gyenge fájások esetén fájáserősítés céljából, fájásgyengeség kezelésére, a méh tartós összehúzódásának biztosítása céljából, például a lepényi szakban.

Burokrepedés

A burokrepedés normál esetben a tágulási szak aktív fázisában következik be, de az esetek 30%-ában rendellenes burokrepedés is előfordulhat.A burokrepesztés értékes diagnosztikus módszer, emellett előnyös a szülés megindítása szempontjából és a gyorsabb haladás elősegítésére is, amennyiben a feltételek adottak és a javallat is megalapozott.

Gátvédelem, gátmetszés

Fontos tudni, hogy gátvédelem minden esetben történik a gátmetszéstől függetlenül. A szülés asszisztálásával célunk, hogy elkerüljük a magzati és az anyai lágyrészek sérülését, ezen célból végzünk gátmetszést leggyakrabban először szülő kismamák esetében, de nem minden esetben. A gátmetszés előnye, hogy lerövidíti a kitolási szakot, továbbá megakadályozza a gát túlfeszülését és berepedését, valamint megkönnyíti a fej kigördülését. A szabályos metszés sebe az összevarrást követően gyorsabban, illetve könnyebben gyógyul, mint egy gátrepedés során keletkezett szabálytalan seb.

Kristeller műfogás és vákuumos szülésbefejezés

A Kristeller műfogás a méh fundusának kontrollált megtámasztása, amelyet csak indokolt esetben alkalmaznak. A vákuumos szülésbefejezésre anyai és magzati okokból is kényszerülhetnek, leggyakrabban magzati oxigénhiány miatt végzik. Mindkét beavatkozásnak lehetnek szövődményei, de a modern orvosi gyakorlatban igyekeznek minimalizálni ezeket.

Köldökzsinór lefogása

A köldökzsinór lefogásának pontos időpontjára az ajánlások a pulzálás megszűnését javasolják. Rutinszerűen a magzat megszületése után 1-5 perccel javasolt a köldökzsinór lefogása és átvágása, hogy időt hagyjunk a magzat vérpályájának feltöltődésére. Ezt nevezzük késői köldökzsinór-lefogásnak. Ezzel a magzatba 10-100 ml-rel több vér is kerülhet.

A köldökzsinórvér őssejtek gazdag forrása, és transzplantációjával jelenleg egyes rosszindulatú (pl. leukémiák) és jóindulatú (pl. sarlósejtes vérszegénység) betegségek gyógyíthatók.

Az "aranyóra"

Aranyórának nevezik jelentősége miatt azt az első egy-két órát, melyet világrajövetele után az újszülött lehetőleg háborítatlanul eltölthet édesanyja mellkasán - érezve anyja bőrét, hallva szívverését. Ez a bőrkontaktus megnyugtatja a babát és az édesanyát, stabilizálja a baba testhőmérsékletét, vércukorszintjét, segít az immunrendszerének fejlődésében.

Szülésindítás

Abban az esetben, ha a terhesség az utolsó menstruáció alapján számított 280. napot túlhaladja, terminustúllépésről beszélünk. Túlhordásról akkor, ha a terhesség a 42. terhességi hétnél, illetve 294 napnál is tovább tart. Betöltött 41. héten szülésindítás javasolt, mert ezt követően jelentősen megemelkedik az anyai és magzati szövődmények aránya.

A szülésindítás 80-90%-ban magzati okok, 10-20%-ban anyai okok miatt történik. A szülésindítás 3 leggyakoribb módszere a Prosztaglandinos méhszájérlelés, Ballonos méhszájtágítás, illetve az Oxytocinos fájáskeltés, burokrepesztés.

tags: #szules #videok #magyarorszagon