Ébreszd fel a kíváncsiságot az univerzum és a technológia iránt sci-fi meséinkkel! Az űrutazások, robotok és lehetséges jövők azoknak a gyerekeknek szánt történetek oldalait töltik meg, akik élvezik az ismeretlent. Minden mese új határok felfedezésére és a világgal kapcsolatos kérdések feltevésére ösztönöz, elősegítve a kritikus gondolkodást és a képzeletet. A felfedezésekkel teli hihetetlen kalandokkal ezek a mesék ideálisak azoknak a kicsiknek, akiknek kíváncsi elméjük van, és mindig arra törekszenek, hogy megértsék a dolgok működését.
A sci-fi irodalom gyökerei és fejlődése
Kuczka Péter gondolatai szerint "a science fictiont az irodalom szerves részének tekintjük, olyan modern tematikának, amelynek előzményei között ott vannak az utópiák, a fantasztikus utazások, a robinzonádok, bizonyos fokig a rémtörténetek, a groteszk, abszurd és a »tiszta« fantasztikus írások." Hozzáteszi, hogy a science fiction a múlt század tudományos és technikai forradalmainak a gyermeke, végleges formái akkor alakultak ki. Bár ő az ipari forradalmak 19. századára gondolt, ide sorolhatjuk a 20. század tudományos-technikai fejlődését is.
Sam Lundwall "Holnap történt. Tanulmányok a science fiction világtörténetéből" című áttekintésében megjegyzi, hogy az elsősorban amerikai sci-fi látszólagos fölényét kétségbe vonva, a kelet-közép-európai (magyar, cseh, lengyel, bolgár, román, NDK-beli) és a szovjet, tehát az ún. szocialista országokbeli sci-fi jelentőségét védi meg - joggal. Sokak számára az első tudományos-fantasztikus olvasmányokat Verne Gyula művei jelentették. Az 1950-es és 60-as években, Asimov "A halhatatlanság halála" című regényének (mint a Kozmosz Fantasztikus Könyvek első darabja, 1969) megjelenése előtt, a kínálat több kiadványt is tartalmazott.
A Delfin Könyvek sorozatában több külföldi és hazai szerző fantasztikus története látott napvilágot, például Beljajev "A repülő ember", Eller "A láthatatlan professzor", Kőszegi Imre "Összkomfortos Robinson", Darlton "A titokzatos bolygó", Elek István "Merénylet a világűrben", Polescsuk "A pergamen titka". Az Ifjúsági Kiskönyvtár (pl. Bender: A Sírius ikrek) és Az Én Könyvtáram (Melentyev: Mi volt holnap?) is hozott science-fiction köteteket, regényeket és antológiákat. Később, 1972-től a Móra Kiadó kiadta a kezdetben kéthavonta megjelenő Galaktika tudományos-fantasztikus antológiát, amely később folyóirattá vált, és megszületett a Metagalaktika is. Fantasztikus példányszámban láttak napvilágot a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatában a klasszikusok: Asimov, Lem, Sztrugackijék, Hoyle, Clarke, de a Kossuth, a Táncsics, az Európa, a Magvető és a Népszava is adott ki sci-fit.
Az 1957-es „olvadásnak” köszönhetően elsők között jelent meg Ciolkovszkij "Séta a Holdon" című, inkább ismeretterjesztő műnek, mintsem regénynek tekinthető kis füzetkéje (később a "Távol a Földtől" is megjelent, lásd még Obrucsev: "Utazás Plutóniába").
Magyar sci-fi írók és műveik
Sokan kóstoltak bele ebbe a műfajba, vagy éppen mint a műfaj kiváló képviselői örvendtek népszerűségnek. Teknős Péter "Jártunk a jövőben" című regényét a 10 év körüliek élvezhették. Alig idősebbeknek szólt Fehér Klára 1957-ben megjelent, 2057-ben játszódó gyermekregénye, "A Földrengések szigete", amelyben egy öt funkciójú quintobusz, az időjárás teljes szabályozása és a földkéreg mozgása körüli kalandok szerepelnek. A regény hat kiadást ért meg.
Rónaszegi Miklós két regény erejéig ("A rovarok lázadása" valamint "Az ördögi liquor") kóstolt bele a műfajba. Fekete Gyula "A Kék Sziget" című, cselekményét 1944-ben, a vészkorszakban Budapesten indító regényének sikere később meghozta a szerző kedvét további sci-fik megírásához ("Szerelmesek bolygója", "Triszex", "Világlátott Bonifác"). Botond-Bolics György "Vénusz-trilógiája", Csernai Zoltán "Titok a világ tetején" és "Az özönvíz balladája" című alkotásai, amelyek földönkívüli civilizációk és az emberiség ősi múltja között teremtenek kapcsolatot, hozzájárultak a tudományos-fantasztikus regények népszerűvé válásához. Hasonlóan népszerű Zsoldos Péter trilógiája ("A viking visszatér", "Távoli tűz", "Ellenpont"), amelyeknek viszont a Naprendszeren kívülre utazó emberek a hősei.
Nemere István már egy újabb nemzedék képviselője, "Műkincsrablók a kisbolygón" című ifjúsági regénye, valamint "A Kupolaváros titka" "krimiszálat" is sző egyébként "nevelési regénynek" is nevezhető könyveibe. Lőrincz L. László sci-fijei közül az "Üvöltő bika" egy földönkívüli civilizáció néhány képviselőjének "űrhajótörése" utáni különleges kalandjait meséli el hihetetlenül izgalmasan, ahol egy szupercivilizáció képviselői a vaskori Folyamközben kelnek új életre.
Modern sci-fi történetek gyerekeknek
A testrablók éjszakája: Feszültség és tanulságok
Egy igazán rendhagyó gyerekkönyv bukkant fel nemrégiben a könyvesboltokban. Bartók Imre gyermekmeséje, "A testrablók éjszakája" az inváziós sci-fi világába kalauzolja a fantasztikumra fogékony ifjúságot (8 éves kortól). Feszültségfokozó, sötét képi megoldások, repülő csészealjak, vészjósló események, baljós idegenek, szimbióták és a Föld megszállására szőtt gonosz terv alkotják a történetet. Tanulságos gyerekthriller, modern mese a szorongásról, a leleményességről, a nyitottságról és az önzetlenségről.
A történet egy idilli családi kiruccanáson kezdődik, ahol Krisz és szülei egy tóparton vannak. Krisz egy különös jelenségre lesz figyelmes: a magasban egy világító frizbi lebeg! A másnap nyomasztóan indul, Krisznek rossz előérzete támad, ami csak fokozódik, amikor Atom úr, az iskolaigazgató váratlanul pirulákat kezd osztogatni a gyerekeknek. Krisz úgy dönt, csak úgy tesz, mintha bevenné a pirulát, de nem nyeli le. Nem sokkal később mindenki elálmosodik, és az iskola sötét és vészjósló lesz. Krisz összetalálkozik Dénes bácsival, a természetismeret tanárral, és együtt fedeznek fel egy bizarr dolgot a szertárban: Éva néni volt az, de mégsem volt ő.
Rájönnek, hogy fokozatosan minden megváltozik körülöttük, és Dénes bácsiban kirajzolódik egy elmélet: ez csakis földönkívüli invázió lehet. Ezek az idegenek kiválóan képesek adaptálódni, felveszik az alakunkat és elvegyülnek. Elindulnak, hogy kiderítsék, mi folyik itt, és egy gyárhoz jutnak, ahol úgy sejtik, a megszállás központja lehet, és itt gyártják a másolatokat is. Bármennyire is veszélyes volt, úgy döntenek, bemennek. Sikerült így bejárniuk az épületet, és végül egy óriási ketrecbe zárva rá is bukkannak az emberekre, köztük Krisz szüleire és osztálytársaira. A kulcs Atom úrnál van.
Hullarablók (1993) - Mozielőzetes
De nem minden az, aminek látszik, és a dolgok nem várt fordulatot vesznek, kiderül minden, és megcsillan a remény. A kislány pedig rájön, hogy empátiával, leleményességgel és összefogással minden helyzet orvosolható. A történet végén Krisz ismét a tó partján kirándul. A "Testrablók éjszakáját" sci-fi rajongó nagyobbaknak ajánljuk. A cselekmény izgalmas, kicsit szorongós, kicsit sötét, de a végkifejlet tanulságos és pozitív. A baljós hangulatról nemcsak a történet, de a Bán Sarolta által megálmodott sejtelmes, realisztikus illusztráció is gondoskodik, amit tovább erősít a könyv tipográfiája - fekete oldalakon fehér betűk - is. Bartók Imre gyermekmeséje egy csillagközi ökológia gondolatait találja meg a gyermeki érzelmekkel. E mese a szorongáson túl természetesen az önzetlenségről és a leleményességről is szól, a pozitív végkifejlet pedig feloldja a gyermeki olvasóban a félelmet.
A Bámulatos Robotexpedíció: Humor és graphic novel
Ha a "Somniavero" izgalmakban erős, akkor a "Bámulatos Robotexpedíció" humorban és képben. Ez ugyanis egy nálunk még kevéssé ismert műfaj: graphic novel. A képregénynél szövegesebb, és általában a kommersz képregénynél komolyabb művészi értékkel rendelkező rajzos műveket szokás idesorolni. A humora kifejezetten ironikus, olyan, mintha Vonnegut lenne gyerekeknek: egy olyan poszt-apokaliptikus világban játszódik, amiről nem a humoros megközelítés jutna először eszünkbe, és valószínűleg pont ettől működik. A főszereplők robotok egy régészeti expedíción.
Disztópikus történetek gyerekeknek: Az emberek országa - Kalaallit Nunaat
Szeretünk "A szolgálólány meséjét" nézve, vagy az "1984"-et olvasva elgondolkodni azon, merre halad velünk a világ, és gyakran tartunk tükröt a segítségükkel a jelennek. Persze a disztópia, ha gyermek- és ifjúsági irodalomról van szó, nagyon érzékeny műfaj: nem árt óvatosnak lenni a korosztály meghatározásában, és abban sem, hogyan nyúlunk egy témához. Elgondolkodtatni és nem túlnyomasztani - kényes egyensúly ez. Úgy tűnik, Mészöly Ágnesnek és Molnár T. Eszternek sikerült ezt az egyensúlyt és még sok minden mást eltalálnia "Az emberek országa - Kalaallit Nunaat" című új regényükben. Orwell, Ray Bradbury, Huxley, Burgess és Philip K. Dick óta új generációk nőttek fel, akiknek új idők új problémáiról mesélnek, újratervezik a lehetséges jövőképeket. P.D. James, Margaret Atwood, Kazuo Ishiguro, és a minőségi sorozatok - korunk nagyregényei, mondják sokan - mint a "Maniac", vagy a "Black Mirror" után óriási képmutatás lenne elzárni ezt a minket is annyira izgató műfajt a gyerekeink elől. Ne zárjuk hát el, de válasszunk körültekintően.
Egyéb izgalmas sci-fi kalandok
- Egy kedves esti mese Pamacsról, a bátor kiscicáról, aki a Marsra utazik.
- Lili és hűséges kutyusa, Zsemle, különös kis robotokkal találkoznak a kert végében.
- Egy csetlő-botló kis űrlénynek kell megmentenie városát a fagyhaláltól. Vajon Trix és új barátja, a rozsdás robot képesek visszaszerezni a Naptojást?
- A "Somniavero" című regényben az időutazó főhős a 2100-as évekből 2031-be, a mi közeljövőnkbe utazik vissza. Egy olyan világból jön, ahol majd’ mindent elpusztított a klímakatrósztófa.
- A "Jártunk a jövőben" (Teknős Péter) 10 év körülieknek, "A Földrengések szigete" (Fehér Klára) kicsit idősebbeknek szóló regények.
- A "Star Wars" sorozat számtalan könyvvel és történettel (pl. "X-szárnyúak-sorozat 7.", "Az Új Jedi Rend-sorozat 3.", "A Jedik próbája-sorozat", "Sötét droidok-sorozat 1.") a mai napig rendkívül népszerű.
- "Az Alsógatyás Kapitány-sorozat" (8. és 11. része) humoros kalandokkal várja a fiatal olvasókat.
- A "Tűzpróba-sorozat 2." és a "Blood Heir-sorozat" (1. és 2. rész) is izgalmas olvasmányokat kínálnak.
A Veridia-7 kolónia kalandjai
Aura és édesanyja, Mara, élete legnagyobb kalandjára indul: elhagyják a Földet, hogy a titokzatos Veridia-7 bolygón találjanak új otthonra. Aura végre leszáll egy új bolygóra, a Veridia-7-re, ám az első kalandja váratlan veszélyekbe sodorja. Aura nehézségekkel küzd a kiképzésen, és egy kockázatos döntést hoz, hogy bizonyítson zaklatójának. Vajon a technológia vagy a barátság ereje segít?
A Veridia-7 kolónia első évfordulóját ünnepli, de a bolygó rejtélyei egyre mélyebbre vonzzák a telepeseket. Amikor egy pusztító földrengés rázza meg a Veridia-7 bolygót, Aura és barátai nemcsak a természeti elemekkel, hanem saját testük rejtélyes változásaival is kénytelenek szembenézni. Miközben Aura különös, szinte misztikus kapcsolatot fedez fel a bolygóval, a kolónia a túlélésért küzd.
Laura és csapata egy lehetetlen küldetésre indul, ahol olyasmit találnak, aminek nem szabadna léteznie. A kolónia felbolydul Aura rejtélyes eltűnése miatt. Aura kétségek és titkok hálójában vergődik, miközben Isaac eltávolodik tőle. Egy utazás a Veridia-7 holdjára mindent megváltoztat Aura számára. Ami tanulmányi kirándulásnak indul, a szabadság ízévé válik, távol Isaac fojtogató jelenlététől. De vajon a csillagok között megtalálja önmagát, mielőtt egy váratlan katasztrófa utoléri?
Egy ellenséges bolygó, egy mindent elemésztő vihar és döntések, amelyek próbára teszik a hűséget várják a szereplőket. Amikor egy iskolai expedíció a Veridia-7 bolygón balul sül el, Aura és Isaac egy földalatti barlangrendszer fogságába esnek. Egy éjszakai tisztáson a feltoluló emlékek és a kegyetlen igazság a szakadék szélére sodorják Isaacot. "Távoli Horizontok 11." - a sorozat címe is arra utal, hogy a kalandok folytatódnak. Aura a függetlenség és a szerelem útvesztőjében találja magát, amikor összeköltözne Isaac-kel.
Egy oknyomozó újságíró megtalálja az évek óta bujkáló tudóst, aki gépekre bízta gyermekek felnevelését. Egy űrhajósnő, aki a csillagok közé vágyott, most a Föld legmélyére utazik. Egy közös, megmagyarázhatatlan megérzés hajtja a csapatot az erdő mélyére, amikor már minden remény elveszettnek tűnt.
Kalandfilmek és fantasyk
Hamarosan itthon is láthatjuk Spielberg "A barátságos óriás" című fantasy-kalandfilmjét. "A Végtelen Történet" az igaz barátságról szól, mindezt kivételes tapintattal, szelídséggel és kedvességgel teszi. Michael Ende könyvéből készült adaptáció 1984-es változata számos nézőt közel engedett Bastian és a Fantázia birodalmának történetébe. A könyv több filmfeldolgozást eredményezett, és habár az elsőt sokan a legőszintébbnek tartják, a három film egymásra épülése különösen izgalmas. Az 1984-es NSZK-ban készült Wolfgang Petersen adaptáció a könyv első felét tartalmazza, amelyben a főszereplő Bastian a Semmivel küzd, míg az 1990-es George Miller-féle film már az Ürességgel. A harmadik rész sajnos már nem sokban kapcsolódik az eredeti történetre, inkább csak referenciaként tekint az eredeti alkotásra.
Csupó Gábor 2007-es filmje, "A híd Terabithia földjére" sok szempontból különleges. Bár rengeteg fantasy elemet tartalmaz, sokkal inkább tekinthető coming-of-age drámának, melynek középpontjában Jess áll. A történet szerint Jess összebarátkozik a szomszédban élő Leslie-vel, akivel megalkotják a maguk titokzatos álombirodalmát, Terabithiát. A hétköznapok szörnyűségei elől ebbe a világba menekülő gyerekek itt minden nap győzedelmeskednek a Sötét úr fölött. A Katherine Paterson igaz történetén alapuló, 1977-es regényéből készült film messze több, mint egy átlagos fantasy. Jess és Leslie minden nap átkelnek azon a bizonyos hídon, mely valójában nem a fantázia birodalmába, hanem a szeretet, a biztonság és az önazonosság földjére vezet. Csupó filmje hihetetlenül őszintén és meghatóan beszél az odafigyelés fontosságáról, a barátságról és a szeretetről, anélkül hogy egyetlen percig is giccses vagy hatásvadász lenne.
"A dzsungelben várni fogsz, míg ötöst-nyolcast dobsz!" - biztosan sokaknak ismerős ez az idézet, akik a kilencvenes években gyerekek voltak. Az eredeti "Jumanji" még 1981-ben jelent meg, Chris Van Allsburg író a zulu nyelvből kölcsönözte a címet, ahol a szó azt jelenti: „sok hatás”. A film aztán mesésen gazdaggá és kellőképp látványossá tette a társasjátékot, és úgy vált izgalmas kalandfilmmé, hogy közben végig pozitív és vidám maradt. A történet mellett a sikerhez Robin Williams bravúros alakítása is hozzájárult. Az újabb adaptációban Dwayne Johnson fog játszani.
A "Willy Wonka csokigyárában" zajló különös események idekívánják ezt az alkotást. Roald Dahl "Karcsi és a csokoládégyár" című regényéből készült Tim Burton és Johnny Depp harmadik közös munkája, ahol a hangsúly inkább a gyerekeken van. Ez a film követi a fantasy műfaji követelményeit, de pont attól jó, hogy abból jócskán ki tud kacsintani. A csokigyár zárt világában pedig hamar kiderülnek a különböző emberi gyengeségek. A jól megírt karakterek és a kitűnő színészvezetés sokat hozzátett a műfaji sajátosságokhoz.
Míg a kilencvenes években a vidámság, a színpompa uralta a gyerekeknek szóló fantasyket, az ezredforduló után csaknem mindegyik átváltott komorrá, sötétté - a trend egyik legjobban kidolgozott, sőt talán legélvezetesebb darabja a "Lemony Snicket - A balszerencse áradása" volt. A Baudlaire-árvák három házba költöznek, miután otthonuk porrá égett, és így elveszítették a szüleiket. Egyik otthonukban sem maradhatnak sokáig, mivel a gonosz Olaf gróf (Jim Carrey) mindent megtesz, hogy mihamarabb hozzájusson az örökölt vagyonukhoz. A film sikere az aprólékosan kidolgozott látványnak és a kiváló minőségű fekete humornak volt köszönhető.
A J. K. Rowling által megalkotott "Harry Potter" univerzum generációnk megkerülhetetlen kulturális területének számít. A részletgazdag varázslóvilág nem csupán a fantasy műfaj szempontjából érdekes, hanem a mögöttes tartalom miatt is: izgalmas és kalandos módon tanítja meg célközönségét, a tizenéves fiatalokat általános értékekre. Egyszerre szól barátságról, bátorságról, ugyanakkor fellép a kasztrendszerek, a sztereotípiák és a rasszizmus ellen is. Rowling - és a vászonra adaptáló művészek - a Harry Potter hangulatát és a bennük felmerülő problémákat fokozatosan alakították a felcseperedő ifjúság ízléséhez, mindvégig megőrizve koherenciáját.
Ugyan ki ne vágyna rá, hogy egy nap a David Bowie alakította huncut kis kobold birodalmába tévedjen? A "Labirintus" című film készítői bevallották, hogy több mű is hatással volt rájuk, így az "Alice Csodaországban", vagy az "Óz, a csodák csodája". A történet szerint a tizenöt éves Sarah az apjával és annak új feleségével él; és úgy érzi, kisbaba féltestvérét, Tobyt jobban szeretik, mint őt. Sarah elindul egy kalandokban bővelkedő utazásra a kőfal labirintus gyomrában, hogy visszaszerezze kisöccsét. A labirintus archetipikus szimbólum, a sors, a végzet és a veszély jelképe, mely egyben belső lélekút is, önmagunk keresésének metaforája.