A csecsemők bőre rendkívül érzékeny és finom, így nem csoda, hogy gyakran jelennek meg rajta különféle kiütések. Ezek a bőrjelenségek sokféle okból alakulhatnak ki, a hormonális változásoktól kezdve a fertőzéseken át az ételallergiáig. Fontos, hogy a szülők felismerjék a leggyakoribb típusokat, és tudják, mikor szükséges orvoshoz fordulni.
A csecsemőkori kiütések leggyakoribb okai
Amilyen puha és bársonyos a csecsemők bőre, olyan érzékeny lehet a különféle behatásokra. A táplálkozáson kezdve a pelenkakiütésen át a vírusfertőzésekig számos oka lehet a kiütéseknek. Lássuk hát a leggyakrabban előforduló problémákat!
Hormonális kiütések (újszülöttkori akne, erythema toxicum)
Újszülötteknél nagyon gyakori a pattanáshoz hasonló kiütés, amit a szervezetében még megtalálható anyai hormonok okoznak. Ezek a hormonok stimulálják a csecsemő faggyúmirigyeit, ami eltömődött pórusokhoz vezet. A csecsemőkori akne, más néven újszülöttkori akne, egy gyakori bőrbetegség, amely sok csecsemőt érint életük első néhány hónapjában. A babapattanásnak semmi köze a tinédzser- vagy felnőttkori aknéhoz. Többnyire a hormonhatások lassú lecsengéséről van szó: a kiütések akkor tűnnek el, amikor a baba szervezetéből kiürülnek a megmaradt hormonok. A csecsemőkori pattanások (acne) egy jóindulatú bőrbetegség, amelyet apró, vörös vagy fehér dudorok jellemeznek a csecsemő arcán, különösen az arccsonton, a homlokon és az állon. Általában a születés utáni első néhány hétben jelenik meg, és több hónapig is eltarthat. A pici fehér vagy sárga fejű kiütések, az újszülött életének első három hetében jelenhet meg az orrán és az arcán. Azért keletkezik, mert a csecsemő verejtékmirigyei még nem működnek rendesen. A kiütések nem viszketnek, és kb. 2-3 hónapos korra elmúlnak. A hormonkiütés - avagy az erythema toxicum -, a baba bőrének reakciója a pocakon kívüli világra. A gyermek bőrén a kiütések ilyenkor pattanásszerűek, tetejük kicsit sárgás. Az elváltozások száma igencsak változó, mert amíg az egyik kicsi pár pöttyel megússza, másoknak az egész testét beborítják a kellemetlen tünetek. A csecsemőkori akne általában néhány hónapon belül magától elmúlik. A legtöbb csecsemő hat hónapos korára jelentős javulást tapasztal.

Tejkiütés
Szoptatott babánál, különösen az első hónapokban fordulhat elő tejkiütés, ami csúnya, ijesztő kinézetű összefüggő kiütés és leggyakrabban az arcon jelentkezik. Az oka abban keresendő, hogy a baba éretlen bélrendszere nem tudja feldolgozni az anyatejet. A tejkiütés tünetei elsősorban az arcon jelentkeznek, de előfordulhat a nyakon, fejen is és inkább világosabb színűek, fehérek. A csecsemőnél a bőrtünetek mellett egyéb panaszok nincsenek, egészséges, jól fejlődik. A tejkiütést mindössze a még fejletlen bélrendszere idézi elő, amely nem tudja tökéletesen megemészteni az anyatejet. Elterjedt félreértés, hogy ilyenkor nem szabad a babának túl sokat szopiznia, mindenképpen ki kell várni a 3 órát, ez azonban tévedés: a kiütések néhány napon belül maguktól elmúlnak. Ha gyorsítani akarjuk a leszáradást, anyatejjel kenegessük.
Melegkiütés
Nagy melegben szokott jelentkezni a melegkiütés, amit általában az izzadás csak tovább fokoz. Amikor a baba még nehezen tudja szabályozni a testhőmérsékletét, akkor a párás meleg miatt a testén, megjelenhetnek az úgynevezett melegkiütések. A bőrön található, piros köralakú foltok elsősorban a mellkason, a popsin, a lábon, a torokban és a hónaljban figyelhetők meg. A hirtelen kialakuló kiütések általában ugyanolyan gyorsan tűnnek el, mint ahogy megjelentek, és szerencsére teljesen ártalmatlanok. Próbáljuk meg a kicsit távol tartani a nagy melegtől (nyári autóban való utazásnál, vagy babakocsiban nagy hőségben pont annyira izzadhat bele a kicsi a kocsiba, hogy az már zavaró legyen), ha megizzadt, cseréljük a ruháját szárazra, kánikulában napközben is engedjük fürödni, hogy lehűljön a teste.
Pelenkakiütés
Számos esetben jelentkezhet a babánál pelenkakiütés. Gyakran a fogzás miatt megváltozott széklet, a pelenka alá izzadás (nagy melegben), valamilyen savasabb étel (narancs stb.) fogyasztása az ok, de hasmenés miatt is felléphet. A pelenkázás egy zárt, nedves, meleg környezetet jelent a popsi bőrének. Ebben az életszakaszban könnyen kialakulhat pelenkakiütés, -pelenkadermatitisz - amely a csecsemőkor egyik jellemző bőrrendellenessége. A pelenkadermatitisz nevéből adódóan azon a területen fordul elő, ahol a bőr a pelenkával érintkezik. A leggyakrabban érintett helyek, a popsi kidomborodó területei, a végbélnyílás környéke, kislányoknál a szeméremdomb, a nagyajkak, kisfiúknál a herezacskó. Az elváltozásra jellemző a bőrpír, a bőr vizenyőssége, az apró kiütések. Emellett a hajlatokban az összefekvő bőrfelületek is „kipállhatnak”. A pelenkadermatitisz a vizelet és a széklet együttes hatására alakul ki. Anyatejes csecsemőknél ritkán fordul elő pelenkadermatitisz, ami azzal magyarázható, hogy anyatejes babák székletének baktérium flórája kedvezőbb, a széklet pH-ja alacsonyabb, kevesebb enzimet tartalmaz. Pelenkakiütésre minden babánál más megoldás válik be, van akinek a szárazabb kenőcsök és a hintőpor, van akinek a zsírosabb kenőcsök segítenek. Az irritáció, gyulladás kezelésében a bőr szárazon tartásának kulcsszerepe van. A pelenkát. lazább székletürítések esetén nappal kb. két óránként cseréljük, éjszaka is legalább egyszer. Vizelet és/ vagy széklet ürítés után langyos vízzel és semleges lemosóval kell megtisztogatni a baba popsiját, majd a nedvességet óvatosan és gondosan itassuk fel. Bőrvédő kenőcsökkel kiválóan csökkenthető a vizelet és széklet érintkezése a bőrrel.

Fertőzéses eredetű kiütések
Kiütések jelentkezhetnek még vírus- illetve baktériumfertőzések miatt. Az egyik leggyakoribb kiütéssel járó fertőzés a babáknál az ún. háromnapos láz, amely 3 napi tartó lázzal, majd utána kiütéssel jár. Csecsemőkorban ritkább a bárányhimlő, a rubeola és a skarlát, de nagyobb testvértől vagy játszóházban, játszótéren elkaphatja a baba. A bárányhimlőt jellegzetes hólyagos kiütéseiről és a velük járó 37-38,5 fokos lázról lehet megismerni. A rubeola általában fejfájással, enyhe hőemelkedéssel kezdődik, a kiütések itt rózsaszín foltok, amik tovaterjednek a test egész részére és legfeljebb 3 nap múlva el is múlnak. A skarlát jellegzetes apró pöttyöket okoz, amelyet láz és torokfájás kísér, emellett a nyaki nyirokcsomók is megduzzadhatnak.
Ekcéma
Az ekcéma a csecsemő- és kisgyermekkor leggyakoribb bőrbetegsége, előfordulása 8-15 százalék közötti. Tünetei már pár hetes korban is megjelenhetnek: az arcon és a fejbőrön vöröses, száraz, viszkető foltok formájában. Ez utóbbi tünet talán a legrosszabb: a kicsik gyakran éjszaka sem tudnak nyugodtan aludni a viszketés miatt. Az ekcéma kivizsgálása és kezelése orvosi közreműködést igényel. Fontos, hogy kiderítsük és megszüntessük a kiváltó okokat, a terápia is csak így lehet sikeres. Újszülött és csecsemőkorban az ekcéma tejallergia tünete is lehet - ez nemcsak tápszeres, hanem anyatejes babákat is érinthet, ők az anyatejen keresztül kapják az allergiát okozó fehérjéket. Az ekcémás tünetek későbbi életkorban, 6 hónapos kor felett is jelentkezhetnek, ilyenkor is gondolni kell ételallergiára, ezért fontos, hogy egyszerre csak egy új ételt vezessünk be a kicsi étrendjébe, hogy a „tettest” könnyebben beazonosíthassuk.

Milia (Epstein-gyöngy)
Egészen apró, 1-3mm nagyságú apró fehér vagy sárgás pöttyök a baba arcán, főként az orr két oldalán, de a szemek körül is megjelennek. A szájban is kialakulhat, ilyenkor Epstein gyöngy az orvosi neve. A milia a csecsemők 40-50 százalékánál előfordul, tüneteit az elzáródott pórusok okozzák. Valójában ártalmatlan jelenségről van szó, mely néhány hét alatt magától elmúlik. A későbbiekben csak arra kell figyelni, hogy a kiújulást megelőzendő, az arcbőrön kerüljük a pórusokat elzáró zsíros krémek, olajok használatát.
Koszmó (seborrhoeás dermatitis csecsemőkorban)
A seborrhoeás dermatitis csecsemőkori formája a koszmó, mely zsíros lerakódásokat képez a baba fejbőrén. Erre utal angol megfelelője is - cradle cap - szó szerint „bölcső sapkaként” fordíthatjuk, noha a tünetei az arcon, az orr és a szemek környékén is megjelenhetnek. A koszmó 6 és 12 hónapos kor között kezelés nélkül is elmúlik. Ezt a folyamatot gombaellenes krémekkel, gyógysamponokkal segíthetjük. Különböző praktikák léteznek még az eltávolítására: babaolajjal bekenve, egy ideig rajta hagyva, majd finom fésűvel kifésülve, később samponnal lemosva könnyebben megtisztíthatjuk a baba fejbőrét. Ha a tünetek fokozódnak, az érintett területen a bőr gyulladt, pirosas színezetű, kellemetlen szagúvá válik, akkor forduljunk orvoshoz.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Bár a legtöbb csecsemőkori kiütés ártalmatlan és magától elmúlik, fontos tudni, mikor szükséges szakemberhez fordulni. Ha a kiütések súlyosbodnak, nagy területeket borítanak el, vagy más tünetek, mint láz, levertség, étvágytalanság kísérik őket, mindenképpen keressük fel a gyermekorvost. Különösen fontos az orvosi konzultáció, ha a kiütések gyulladtak, nedvedzőek, vagy ha a baba általános állapota romlik.
Az újszülöttkori akne csúnya lehet, de nem tart örökké, és többnyire a szülőket zavarja jobban, mint a babát. A kulcs a pontos diagnózis (ekcéma, csalánkiütés, allergia vagy akár sárgaság kizárása), a baba bőrének gondos ápolása és a türelem.
Ekcéma csecsemőknek: tünetek, kiváltó okok és kezelések
Összefoglalás
A csecsemőkori kiütések sokféle okból jelentkezhetnek, de szerencsére a legtöbb esetben ártalmatlanok és maguktól elmúlnak. A megfelelő higiénia, a bőr kíméletes ápolása és a türelem gyakran elegendő a panaszok enyhítésére. Súlyosabb vagy aggasztó tünetek esetén azonban mindig forduljunk orvoshoz.
tags: #hormonalis #kiutes #csecsemon