A csecsemőkor: fejlődés és gondozás az első életévben

Szülőként különös izgalommal figyeljük, ahogyan kisbabánk folyamatosan változik és növekszik. A csecsemőkor a 8 hetes kortól az 1 éves korig tartó életszakasz, amely során rendkívül nagy fejlődésnek és pszichomotoros érésnek lehetünk szemtanúi a gyermek életében. Az újszülöttek egész szervezete fejletlen még: természetes hát, hogy sok szerv működése akadozik egy ideig. Ezek közé tartozik többek között a bőr is, de a látása, és mozgása is koordinálatlan. A gyermek fejlődése során életkori szakaszokat különböztetünk meg, amely szakaszok között az ugrásszerű változások törvényszerűek. Kiemelt jelentőségű a csecsemő szoros figyelemmel kísért gondozása.

Az újszülött reflexei és érzékelése

A kisbaba születésekor csak néhány létfontosságú reflexszel és készséggel rendelkezik, utána azonban hihetetlenül gyorsan tanul.

• Szopóreflex: az újszülött születése után nem sokkal szopni próbál.
• Nyelő és köhögő reflex: alapvető fizikai reakciókat tesz lehetővé, amelyek nélkülözhetetlenek szoptatáskor vagy köhögési inger esetén.
• Moro vagy átkaroló reflex: ha az újszülöttet hirtelen a hátára fektetik vagy valamitől megijed, karjait széttárja, ujjait pedig szétnyitja. Azért fontos ez az újszülött reflex, mert lehetővé teszi az első lélegzetvételt, és támogatja a légcső tágulását.
• Fogóreflex: lehetővé tette őseink számára, hogy erősen kapaszkodjanak az anyjukba. Manapság ez akkor figyelhető meg, ha a tenyérre nyomást gyakorolva a kisbaba erősen megfog tárgyakat vagy megfogja az ujjunkat.

Látás

A szemek születéskor már teljesen kifejlettek. Az agynak azon területei, amelyek a képek feldolgozásához szükségesek, még nem fejlődtek ki tökéletesen, ezért az újszülöttek az arcokat és a tárgyakat legfeljebb 25-30 cm távolságban látják élesen. Ez pont az a távolság, amire az anyuka arca van a kisbabáétól szoptatás közben. Születés után a látórendszer nincs teljesen összehangolva: a két szem nem koordináltan, egyszerre mozog, nincs precíz fókuszálás, a látás homályos, a retinából az ingerületet az agyba szállító pályák még éretlenek. Színlátásuk csak a 2. hónapra fejlődik ki, addig inkább csak a világos-sötét eltéréseket tudják megkülönböztetni. Ebben a pár hetes korban leginkább az erős kontrasztok kötik le a figyelmüket, mint az élek, sarkok helyei.

Fantz arcészlelés terén is vizsgálatokat végzett: szemantikus illetve összekevert arcot mutatott csecsemőknek, akik az előbbit több ideig figyelték.

3-5 hónapos korában a csecsemő képes felismerni az arckifejezéseket, és érzékelni az örömöt, a szomorúságot és a meglepettséget. Ekkor már jó a térlátás, és a csecsemő a távolba is élesen lát. 2-3 hónapos korra alakul ki az összehangolt látás, a felnőttekéhez hasonló csak akkor lesz, amikor már elkezdenek mászni (7-8 hónap).

Hallás

Az újszülöttek hallása a felnőttekéhez hasonló, talán csak egy kicsit gyengébb. Az anyaméhből már ismerős a szülők és a testvérek hangja. Az újszülöttek a hangos, hirtelen zajra már az első perctől kezdve reagálnak, akár fel is sírnak. Fejüket a hang forrása felé fordítják, ami arra utal, hogy az irányát is tökéletesen érzékelik. Azonban bizonyos frekvenciatartományokra kevésbé érzékenyek, ez kezdetben gyorsan, majd egyre lassuló tempóban javul. Az emberi hangra a kezdetektől fogva reagálnak, különösen a magas hangú, lassú, eltúlzó kiejtésekre - azaz pont arra a típusra, amelyet a gügyögés során használunk. Két napos korára már felismeri, és jobban is kedveli az anyanyelvét. A csecsemők különösen érzékenyek a fonémákra, például a p és b hangokat könnyen megkülönböztetik.

Szaglás és ízérzékelés

A szaglás már a kezdetektől nagyon fejlett, és segíti a babákat, hogy megtalálják anyjuk mellét és szopni kezdjenek közvetlenül a szülés után. A csecsemők képesek anyjuk illatát is felismerni. Az orruk még „érintetlen” - ezért, ha kisbaba érzékeny a parfümre, kezdetben jobb elkerülni a használatát. Szaglásuk, ízérzékelésük az újszülötteknek rendkívül jól fejlett: már két napos korukban megkülönböztetik az ecetet, fokhagymát, medvecukrot, alkoholt stb. Öt napos korukra az anyatejjel átitatott párna felé fordulnak, és 8-10 napos korukra kialakul a preferencia a saját anyjuk tejére is.

Tapintás és hőérzékelés

A babák születéstől kezdve reagálnak az érintésre, pár nappal később még a légfuvallatot is képesek megérezni. A hőmérsékletváltozásokra oly módon reagálnak, hogy ha hidegebb van, aktívabbak lesznek, többet mozognak.

Motoros fejlődés

Az újszülött mozgása még nagyon fejletlen, szinte teljesen koordinálatlan. Ilyenkor még az úgynevezett reflexes mozgások jellemzőek, amelyek azt jelentik, hogy a baba bizonyos ingerekre csak rájuk jellemző automatikus, speciális választ ad. Ezek a reflexek nagyrészt az életben maradáshoz szükségesek. Egyes reflexek az életben maradáshoz fontosak, ilyen például a pislogási-, a szopó- vagy a nyelőreflex.

Az első hat hónapban a kisbabák összegömbölyödött testtartása kiegyenesedik. A babák kezdetben szorosan behúzzák a karjukat és a lábukat. Később a végtagok és a test kiegyenesednek. Körülbelül 2 hónapos korban a babának tudnia kell a fejét a testével egy vonalban tartani. Egy 2 hónapos csecsemő a fejét már mozgatja, főleg mozgó tárgyak, emberek irányába, amit a végtagjainak helyzete is követ: amelyik irányba fordul a feje, azon az oldalon a karját és a lábát is kinyújtja, míg az ellentétes oldalon behajlítva maradnak a végtagjai („vívóállás”).

Az állás kezdetben csupán mint reflex lehetséges: a csecsemő határozottan kinyújtja a lábát, és úgy tűnik, mintha állna. De ez nem tart sokáig. Nagyjából 6 hónapos korban kezdődik el az önálló állás képességének fejlődése, és a gyermek megtartja saját súlyát, amikor álló pozícióban tartják.

4 hónapos kortól bármikor sor kerülhet rá: a baba segítség nélkül a hasára fordul. Ezért különösen fontos, hogy soha ne hagyd a babát egyedül a pelenkázón!

Elsőként fejlődnek a baba finommotorikus készségei is. Az első hónapokban a baba még ökölbe szorítja a kezét, és nem képes tárgyakat megfogni. Egyedül a fogóreflexnek köszönhető, hogy például összeszorítja az ujjait. Kezdetben mindkét kezét használja, amikor megfog valamit, és ehhez az egész kezére szüksége van.

A csecsemő mozgásának, mozdulatainak fejlődési ütemére (motoros fejlődés) számos tényező befolyással lehet. Az azonos korú gyermekek eltérő ritmusban fejlődhetnek, így az egyes mozgások kivitelezéséhez fűzött életkor csak tájékoztató jellegű.

Motoros fejlődési mérföldkövek

• 2 hónapos kor: a csecsemő a fejét már mozgatja, főleg mozgó tárgyak, emberek irányába.
• 3 hónapos kor: hason fekve a fejét képes megtartani, ujjaival játszik.
• 4-6 hónapos kor: képes hasra fordulni, tárgyak után nyúlni.
• 7-10 hónapos kor: elkezd kúszni. Az ujjait egyre ügyesebben használja fogásra.
• 1 éves kor: támaszkodva fel tud állni.

A csecsemő táplálása

Csecsemőnek tekintünk minden olyan embert, aki elmúlt 8 napos, de nem töltötte be első életévét. Az újszülöttek születésük után elveszítik a testsúlyuk 5-10%-át, de a 10-14. napra visszanyerik azt, féléves korukra megduplázzák a súlyukat, 1 éves korukra pedig születési súlyuk háromszorosát érik el. Ebben a csecsemő megfelelő táplálása játssza a főszerepet, ami történhet anyatejes táplálással (szoptatással) vagy tápszerrel.

Anyatej

Az anyatej a csecsemő fejlődéséhez és életszakaszaihoz legjobban illeszkedő tápanyagbevitelt biztosítja, és könnyen emészthető a csecsemő számára. Védelmet biztosít számos kórokozóval szemben (anyai ellenanyagokat tartalmaz). A legkönnyebb és leghigiénikusabb táplálási mód. Változatos íze van, ami az anya táplálkozásától függ. Hosszú távon bizonyítottan segít megelőzni számos betegséget (pl. allergia, diabétesz, elhízás, magas vérnyomás).

A szülés utáni néhány napban sűrű, aranysárgás színű előtej (kolosztrum) termelődik az édesanya melleiben. Ez koncentráltan tartalmaz fehérjéket és ásványi anyagokat, amelyek az újszülött immunvédelmét erősítik. Napi 100 ml termelődik, ami nem túl nagy mennyiség, mégis kiemelt jelentőséggel bír a csecsemő új környezethez való alkalmazkodásában. Idővel az anyatej összetétele és termelődött mennyisége változik, igazodva a csecsemő igényeihez. Az első hónapokban napi 7-9 alkalommal kell mellre tenni a csecsemőt, de ez a szám csak egy megközelítő érték, fontos, hogy minden esetben a csecsemő igényeihez igazítsuk a szoptatások számát. Az anyatej mennyisége ekkorra már elérheti a napi 700-850 ml-t. A szoptatási idő optimálisan 5-20 perc. Fontos, hogy a táplálás idejének növelésével nem növelhető a bevitt anyatej mennyisége, mivel a csecsemő a szoptatás első pár percében veszi magához az anyatej 80%-át.

Emellett fontos, hogy a szoptatási időszak alatt K-vitamin- és D-vitamin-pótlásban részesüljön a gyermek. Az első hónapokban érdemes etetés előtt és után megmérni a kisgyermek testsúlyát, annak eldöntéséhez, hogy megfelelő mennyiségű anyatejet képes-e magához venni, és megfelelően gyarapszik-e. A mért adatokat érdemes rendszeresen feljegyezni.

Tápszerek

Vannak olyan körülmények (pl. az anya fertőzéses megbetegedése, az anyának nincs elég teje, sikertelen szoptatás stb.), amelyek mellett hamarabb szükséges bevezetni a tápszert a csecsemő életébe. Az anyatejpótló tápszerek készítésekor a gyártók az anyatejhez minél jobban hasonlító összetételű tápszerek létrehozására törekednek. Speciális igény esetén (pl. tejfehérje-allergia) lehetőség nyílik a csecsemőt hidrolizáltfehérje- vagy szójaalapú, telítetlen zsírsavakkal kiegészített vagy akár hipoallergén tápszerekkel etetni. A megfelelő tápszer kiválasztásához érdemes a gyermekorvos vagy a védőnő tanácsát is kikérni. Fél éves kor alatt csak olyan tápszert szabad adni, amit a gyermekorvos felír receptre. A legtöbb gyártó 1-es, 2-es, 3-as jelzéssel készít tápszereket, ez azt a sorrendet jelzi, ahogy a babának adható. Az 1-es tápszereket felírhatja a háziorvos receptre, így az áruk támogatott, a 2-es és 3-as tápszereket viszont teljes áron lehet megvásárolni, ezeket már nagyobb áruházak, drogériák is árusítják. Ezen belül is több kategória létezik. Vannak orvosok, akik minden csecsemőnek HA jelzésű tápszert írnak fel, ezek hipoallergének és nem tartalmaznak tehéntejet.

Hozzátáplálás

Az esetek többségében a csecsemő tápanyagigénye 4-6 hónapos koráig 100%-ban kielégíthető az anyatejes táplálással. A hozzátáplálást a gyermek féléves kora után szükséges elkezdeni, ami az anyatej mellé történő egyéb ételek adását jelenti, ugyanis ekkorra az anyatej összetétele megváltozik, és már nem biztosít elegendő energiabevitelt a csecsemő számára.

A hozzátáplálást célszerű úgy megtervezni, hogy havonta 1 szoptatást váltson ki az újonnan behozott élelmiszer. Ezt a beosztást követve a gyermek nagyjából 1 éves korára teljesen elhagyható az anyatejes táplálás. Az új ételek bevezetése mindig egyesével történjen, így egy-egy újfajta étel esetén könnyebben fény derülhet allergiára vagy más emésztőrendszeri betegségre, enzimhiányra. A bébiételt lehet boltban vásárolni, vagy otthon készíteni.

A hozzátáplálás során először idénygyümölcsöket (pl. alma) és zöldségeket (pl. burgonya, sárgarépa, sütőtök) javasolt kipróbálni, majd még az anyatejes táplálás mellett érdemes bevezetni 7 hónapos kor körül a gabonaféléket, aztán a húsokat. A tojássárgáját 8 hónapos kortól, a tojásfehérjét, a mézet és a tejet csak 1 éves kor után érdemes beiktatni a gyermek étrendjébe. A bébiételek alapja általában a burgonya, mely besűríti az ételt.

A csecsemő súly- és hosszfejlődése

A csecsemő súlyát féléves korukig kéthetente, majd havonta mérik a súlyfejlődésük nyomon követése érdekében. Féléves és egyéves koruk között kéthavonta, az első születésnapot követően pedig már csak háromhavonta. A súlyfejlődés ütemének megállapítására percentilis görbéket alkalmaznak. Ennek segítségével pontos kép kapható arról, hogy gyermek súlya hogyan viszonyul azonos nemű kortársai súlyához képest, illetve hogy a rendszeres mérések értékei milyen tendenciát mutatnak.

A csecsemő testsúlyára hatással lévő tényezők

• Genetika: a szülők testi adottságai (testsúly, magasság).
• A gyermek születési súlya.
• Az anya táplálkozása és életmódbeli szokásai: a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kábítószer-használat is hatással van a csecsemő súlyára.
• A gyermek neme: a fiúk általában nagyobb súlyúak.
• A csecsemő egészsége: veleszületett betegségek is befolyásolhatják a csecsemő súlyát.

Vannak időszakok, amikor a csecsemő testsúlya hirtelen, szinte egyik napról a másikra gyarapszik, vagy a növekedés lelassul. Ennek számos oka lehet: a gyermek többet alszik, és ritkábban eszik; az anya vagy a csecsemő megbetegszik; az anya stresszesebb a megszokottnál, ami hatással lehet a szoptatásra is; fogamzásgátló tabletta szedése vagy egy következő terhesség is szerepet játszhat; fokozott figyelemmel kísérendő az anyatej melletti fokozatos hozzátáplálás, mivel az élelmiszerekkel történő étrend-kiegészítéssel addig ismeretlen emésztőrendszeri problémákra (enzimhiány, ételallergia) derülhet fény.

A csecsemő hosszfejlődése

Csecsemőkorban a gyermek hosszáról szokás beszélni, és nem a testmagasságáról. A hossznövekedés megítélésére szintén percentilis görbéket alkalmaznak, amellyel figyelemmel követhető, hogy miként alakul a gyermek hossza a vele azonos korban lévő, azonos nemű társaihoz képest, valamint a rendszeres vizsgálatokból kapott tendencia alapján nyomon követhetjük növekedésének ütemét is. 3-6 havonta érdemes fekve megmérni a gyermek hosszát. Csecsemőkorban tapasztalhatjuk a legnagyobb mértékű növekedést, ami akár 25 cm is lehet.

A gyermek hosszát befolyásolhatják öröklött tényezők (az anya és az apa testmagassága), illetve a táplálkozás és számos hormonális tényező (pl. a növekedési hormon szintje) is.

Gondozás és higiénia

Pelenkázás

Ma már igen széles a pelenkák piaca. Nagyon kedveltek, praktikusak az eldobható, egyszer használatos nadrágpelenkák, de áruk magasabb és a környezetet is terhelik. A pelenkázásnál figyelni kell arra, hogy a pelus ne legyen túl laza - ilyenkor leeshet a piciről, illetve a feladatát sem látja el. Ha a pelus túl szoros, akkor pedig fájdalmat okozhat. A pelenkázást érdemes egy sima, mosható, keményebb felületen végezni, ahonnan a baba nem tud leesni mozgás közben.

Babafürdetés

Gyakori kérdés, hogy az újszülöttet minden nap kell-e fürdetni. Alapvetően nincs rá szükség, de sokan mégis ragaszkodnak hozzá a napi rutin részeként. A fürdetéshez használt víz ne legyen testhőmérsékletű, és pár centi elegendő belőle. A babát még formázott kád esetén is stabilan tartsd a feje-nyaka alatt átnyúlva a karját fogva C fogással. A helyiségben is legyen viszonylag meleg, 24-25 fok az ideális.

Bőrápolás

Amikor megfogod a baba miniatűr kezecskéjét és lábacskáját, alighanem hidegnek fogod érezni. Sok kisbabának az első napokban kékes színűek és hidegek a végtagjai. A babák bőrének színe és megjelenése nagyon változatos lehet. Az orron és a test egyéb részein néha pirosas foltokat találhatsz, amelyek majdnem úgy néznek ki, mintha kiütéses lenne a gyerek. Sok újszülöttnek nagyon száraz a bőre, és erős hámlást is tapasztalhatsz. Ez a jelenség teljesen természetes, nincs szükség semmiféle extra bőrápoló készítményre. Mivel a kisbaba bőrének olajtermelése még nem stabilizálódott, a túl korán alkalmazott kenőcsökkel, krémekkel ezt a folyamatot csak könnyen összezavarnád. A hormonok által okozott foltok kiütéshez hasonlóak és rendszerint a baba életének első hónapjában jelennek meg. A furcsa jelenségnek az anyatej az oka, amely tartalmazza az anya hormonjait. Az anyatejes kiütés piros udvarú, fehér közepű, pattanásszerű pöttyök formájában jelenhet meg az újszülött bőrén gyakorlatilag bárhol, melynek oka az anyai hormonok jelenléte.

Köldökcsonk ápolása

Régebben a baba köldökét 70%-os alkohollal, illetve kifejezetten erre a célra kevert gyógyszertári hintőporral és steril vattával kezelték. Ma már új irányzat terjedt el, és a legtöbb orvos egyetért azzal, hogy a hintőpor inkább árt, mint segít. Az új irányzat szerint elegendő a baba köldökét tisztán és szárazon tartani, szükség esetén lehet valamilyen fertőtlenítőszert alkalmazni. Arra is kell figyelni, hogy vizelet vagy széklet ne kerüljön a köldökcsonk területére és a pelenka széle se súrolja. A köldökcsonkban nincsenek idegek, ezért nem fog fájni a babának, amikor épp a köldökét tisztogatod. A csonk maga a születést követő 8-12 napon belül esik le, rendszerint vérzik egy kicsit és enyhe szagot áraszt.

Szem, fül és körömápolás

Néha előfordul, hogy a baba szeme váladékozik, csipásodik születés után, és gyakran a könnycsatorna sem nyílik meg azonnal. Ilyen esetben a baba szemét érdemes forralt, lehűtött vízzel törölni kívülről befelé, a szemzúg felé. Az orrocskából a beszáradt váladékot benedvesített textilpelenka sarkával lehet kitörölni. Kizárólag a fül külső részét, a fülkagylót szabad tisztítani. Az újszülött körme gyakran hosszú, amivel megkarmolhatja magát. A köröm hosszából kizárólag lekerekített végű ollóval szabad vágni, amelyet minden használat előtt fertőtleníteni kell.

Orvosi látogatások és szűrővizsgálatok

A kisgyermek egészségével kapcsolatos adatokat, információkat a „Gyermek egészségügyi kiskönyvébe” jegyzi fel a védőnő és a gyermekorvos. Ezt születéskor kapja a család, és minden orvosi és védőnői találkozáskor magukkal kell vinniük.

Egy hónapos, majd két, három, négy, hat, kilenc és tizenkét hónapos korban történnek a szűrővizsgálatok, amelyeket státuszvizsgálatoknak is neveznek. Ezek során a gyermekorvosi rendelőben felmérik a kisgyermek általános állapotát, különös tekintettel az alábbiakra:

• Mérések: Megmérik a csecsemő súlyát, hosszát, fejkörfogatát (ezek elsősorban védőnői szűrővizsgálatok).
• Fej: Az orvos áttapintja a csecsemő koponyáját, megvizsgálja a kutacsok záródását. A kutacsok kidomborodása, besüllyedése, illetve záródásuk elmaradása különböző kórfolyamatok jelzői lehetnek. A kiskutacs (a fej hátsó részén helyezkedik el) általában a második és harmadik hónap között záródik, a nagykutacs (a fejtetőn elöl helyezkedik el) akár 18 hónapos korig nyitva maradhat.
• Fülek: Az orvos fültükörrel megnézi, hogy van-e folyadék vagy bármilyen gyulladás a csecsemő hallójárataiban, illetve megvizsgálja a baba reakciót különböző hangokra - többek között az édesanyja hangjára.
• Szemek: Az orvos szemtükörrel ellenőrzi a csecsemő szemeit, szemmozgását.
• Száj: Szájpadhasadékok felderítésére alaposan áttekinti a szájüreget, megvizsgálja, nem található-e szájpenész a baba szájában. Későbbi státuszvizsgálaton rákérdezhet, hogy a baba nem nyáladzik-e, vagy nem rág-e többet, mint korábban. Ezek a fogzás jelei is lehetnek.
• Bőr: Az orvos ellenőrzi az esetleges anyajegyeket és kiütéseket.
• Szív és tüdő: Fonendoszkóppal meghallgatja a baba mellkasát és hátát. Légzési nehézség, kóros légzési hangok és szívzörej esetén további vizsgálatokat javasol.
• Csípő: 4 naposan, 4 hetesen és 4 hónaposan is történik csípőficamszűrés.
• Has: A baba hasának óvatos betapintásával a különböző szervek kóros megnagyobbodása, egyes daganatok és hasi érzékenység vizsgálható.
• Nemi szervek: A gyermekorvos kiszűrheti a csomókat, gyulladást, a nemi szervek különböző fejlődési rendellenességét, illetve fiúknál a rejtettheréjűség vizsgálata is megtörténik.

Kötelező védőoltások

A tuberkulózis (tbc) elleni védőoltást már újszülöttkorában, a szülészeti intézményben megkapja. A diftéria (torokgyík), a pertusszisz (szamárköhögés), a tetanusz (merevgörcs), a polio (gyermekbénulás) és a légúti rendszert támadó kórokozó (Haemophilus influenzae) elleni védőoltást 2, 3 és 4 hónaposan kapja meg.

tags: #meddig #nevezzuk #csecsemonek #a #kisbabat #biologiailag